Keménfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1)-(2) bekezdésében, és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:^[1]

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához – a helyi sajátosságokat figyelembe véve –a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149./1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről - a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Keménfa község közigazgatási területén tartózkodó

– magyar állampolgárságú,

– valamint, - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által  menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

- a munkavállalók Közösségen belül szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik

(2)^[2] Önkormányzati segély tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire.

(3) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4)^[3] Az önkormányzat – lakóhelytől függetlenül – önkormányzati segélyt biztosít a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

Ellátási formák

3. §

(1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

a)^[4] pénzbeli és természetbeli ellátások:

– önkormányzati segély,

– tankönyvtámogatás,

– gyermekek karácsonyi támogatása,

b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

– gyermekjóléti szolgáltatás,

– gyermekek napközbeni ellátása,

_ gyermekek átmeneti gondozása.

Eljárási rendelkezések

4. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérelmére történik.

(2)^[5] Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban, vagy írásban a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalnál terjesztheti elő a szülő, vagy más törvényes képviselő. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

(4) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a a Gyvt. 19.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5)^[6] Önkormányzati segély megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében, és elő kell írni a Gyvt. 19.§ (6)-(7) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat benyújtását. Az önkormányzat felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában lévő vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70 %-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra (Gyvt. 131.§ (4) bekezdése).

(6) A kérelem elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a családot, melyben gyermek, illetve azt a fiatalt, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

(7)^[7] Önkormányzati segélyre való jogosultság elbírálásához a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén az oktatási intézmény tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást is be kell csatolni.

(8) Az ellátási megszüntetésére a Gyvt. 37/A §. rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. rész

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Önkormányzati segély^[8]

5. §

(1)^[9] Önkormányzati segély adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl. a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2)^[10] Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3)^[11] Önkormányzati segély összege  alkalmanként és gyermekenként minimum 2.000,-Ft – maximum 10.000,-Ft lehet.

(4)^[12] Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 20.000,- forint erejéig részesíthető önkormányzati segélyben.

(5)^[13] Azon gyermek után, akire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapított meg a jegyző, egy naptári even belül csak legfeljebb 15.000,- forint erejéig részesíthető önkormányzati segélyben.

(6) A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi igazolásokat, valamint az időszakos létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet igazolására szolgáló bizonyítékokat( orvosi igazolás, gyógyszerköltség igazolása stb.)

(7) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (4)–(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, mely összeget az önkormányzat egyedileg bírál el.

Tankönyvtámogatás

6. §

(1) Az önkormányzat – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező általános iskolai és középiskolai nappali tagozatos tanulók részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyvtámogatást biztosít.

(2) Az önkormányzat által fenntartott általános iskolába járó tanulók részére a támogatást az önkormányzat természetben nyújtja úgy, hogy a tanulók számára ingyenesen biztosítja a tankönyveket.

(3) A középiskola és főiskola nappali tagozatán tanulók tankönyvtámogatásának összegét egyedileg bírálja el, ezen tanulóknak iskolalátogatási igazolást kell bemutatni.

Óvodakezdési támogatás

7. §^[14]

(1) Az önkormányzat – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – az óvoda- és iskolakezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező beíratott óvodások, általános és középiskolások, valamint beiratkozott felsőoktatásban résztvevő hallgatók részére az anyagi terhek megkönnyítése érdekében támogatást biztosít.

Felsőoktatásban résztvevő hallgató az, aki főiskolán vagy egyetemen osztott vagy egységes képzésben, továbbá felsőfokú szakképzésben vesz részt.

(2)  A beíratott óvodások létszámát az érintett óvodák óvodavezetői által közölt adatok alapján kell figyelembe venni.

(3) Az általános és középiskolás tanulók jogosultságát a szülőknek az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási igazolással kell alátámasztani.

(4) A felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak jogviszonyukat az oktatási intézmény által kibocsájtott adott félévre vonatkozó hallgatói jogviszony igazolással kell bizonyítani.

Gyermekek karácsonyi támogatás

8. §

Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a mikulás  ünnepség keretében a 0- 14 (8. általános iskolás korig) éves korú gyermekeket  mikuláscsomaggal  ajándékozza meg. A költséget a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg.

Természetben nyújtott ellátások

9. §

(1)^[15] Önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2)^[16] Természetbeni ellátások különösen:

– gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,

– élelmiszerutalvány biztosítása, Erzsébet-utalvány biztosítása.

(3)^[17] Önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.

(4) Kérelemre jövedelemre való tekintet nélkül természetbeni ellátásban (általános iskolai étkezési térítési díj 50 %-a) részesíti az önkormányzat a gyermekét egyedül nevelő szülőt.

(5)^[18] Önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

– a kérelem önkormányzati segélyre irányul^[19];

– a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul vagy

– az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Gyermekjóléti alapellátások

10. §

(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgálat,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében:

    - Napköziotthonos óvoda

    - Általános iskolai napközi

c) átmeneti gondozás 

Gyermekjóléti szolgálat

11. §

(1)^[20] Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást, mint alapellátást a Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézménnyel biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

12. §

Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény rendelkezéseit kell alkalmazni^[21].

(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani akinek:

a)  testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,

c) akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d) a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

(3)^[22] A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái:

a) Zalacsébi Napköziotthonos Óvoda

b) Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Salomvári Tagiskolája

Gyermekek átmeneti gondozása

13. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal történő ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (teljes körű ellátás) kell gondoskodni.

(2) A gyermekek átmeneti gondozását, mint alapellátási feladatát az önkormányzat más szervvel kötendő ellátási szerződés útján biztosítja.

Térítési díj

14. §

(1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2)^[23] A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések térítési díjának mértékét  e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A rendeletben   megállapított  térítési díj alapján a gyermekenkénti  térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

(4) A képviselőtestület egyéni rászorultság alapján, 3 gyermekes szülő, egyedülálló szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő  az intézményvezető által megállapított gyermekenkénti  térítési díjat legfeljebb 50%-kal csökkentheti.

(5) A képviselőtestület a gyermek  térítési díj megfizetése alól mentesítheti egyéni elbírálás alapján  a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, s a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.