Keménfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Keménfa község tiszta, esztétikus képének, a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Keménfa község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

II. Fejezet^[1]

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

2. §^[2]

(1) A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának (bérlőjének, használójának, kezelőjének), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetőjének vagy üzemeltetőjének (együtt: fenntartó) rendszeresen gondoskodnia kell. Az irtás nem járhat mások életének, egészségének veszélyeztetésével. Az ingatlan használói az irtást tűrni kötelesek.

(2) A bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos.

3. §^[3]

(1)^[4] A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni, továbbá kötelessége, hogy ingatlanát megművelje, rendben tartsa, gyomtól, gaztól megtisztítsa úgy, hogy az ingatlan állapota a gondozott utcaképet ne rontsa.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6)^[5] A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. Az ingatlan állapota a gondozott utcaképet rontja, ha az ingatlanon a fű és a gyomnövényzet magassága a 30 centiméteres magasságot meghaladja, így az ingatlan tulajdonosa, vagy használója ezen magasság elérését megelőzően köteles azt rendszeresen levágni.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. §

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. §

(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. §

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos!

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

10. §

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt a használó köteles saját költségén elszállítani.

11. §

(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. §

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) a gyalogos közlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és f) a járda között,

g) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

III. Fejezet^[6]

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése, jogkövetkezmények

13. §^[7]

(1) Közösségi együttélést sértő magatartást követ el és a 15. § (1) bekezdéseiben meghatározott összegű közigazgatási bírsággal sújtható az, aki, vagy amely szerv jelen rendeletben meghatározott kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, vagy a tiltást megszegi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatti eljárás – amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek – kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit, e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása és bírság kiszabása tekintetében Keménfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hatáskör gyakorlását a Jegyzőre ruházza át.

(4) Az (2) bekezdés hatálya alá tartozó eljárások során a Ket. rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.

14. §^[8]

(1) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy jelen rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a 13. § (1) bekezdésben foglaltak szerint közösségi együttélést sértő magatartást követ el, a Jegyző a közigazgatási bírság kiszabása előtt egy alkalommal felhívhatja, hogy e rendeletben foglalt kötelezettségének legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget, vagy e rendeletben foglalt tiltott magatartást haladéktalanul fejezze be, egyúttal felhívja figyelmét a teljesítés elmaradásának az e § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt jogkövetkezményeire.

(2) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltaknak nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a 15. § (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabása mellett – határozatban kötelezi a kötelezettsége teljesítésére.

(3) Amennyiben a kötelezett a Jegyzői határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a határozatban foglalt kötelezettség végrehajtásáról a Jegyző gondoskodik a Ket. rendelkezései szerint.

15. §^[9]

(1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás tanúsítójával szemben

a) természetes személlyel szemben százezer forintig,

b) jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A bírság ismételten is kiszabható, amennyiben a 14. § (2) bekezdés szerinti határozatba foglalt kötelezettségnek a kötelezett nem, vagy nem határidőben tesz eleget.

(3) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az elkövető az eljárás során – felhívásra – igazolja.

(4) A határozatban kiszabott közigazgatási bírságot készpénz átutalási megbízáson, utalással, vagy az Önkormányzat házipénztárába történő befizetéssel kell megfizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.

(5) Ha a határozatban kiszabott közigazgatási bírságot az elkövető, a befizetési határidőig nem fizeti be, akkor a befizetési határidő leteltét követő 15. naptól a bírság összege adók módjára kerül behajtásra.

(6) Ha a 15. § (5) bekezdése alapján a behajtás nem lehetséges, akkor a kifizetetlen bírság összege jelzálogként bejegyzésre kerül az ingatlanra.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

16. §^[10]

(1) Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző - hirdetőtáblán való kifüggesztés útján – gondoskodik.

Egységes szerkezetbe vonva: 2016. június 30.

Gáspárné Tóth Zsuzsanna

jegyző