^[1]Keménfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait az alábbi Szervezeti Működési Szabályzatban állapítja meg.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §^[2]

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei – polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző, társulás – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény, valamint e rendelet előírásainak alkalmazásával működnek.

Az önkormányzat

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Keménfa Község Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/

(2) Az önkormányzat székhelye: 8995. Keménfa, Petőfi S. u. 34.

(3) Az önkormányzat illetékessége Keménfa Község közigazgatási területére terjed ki.

(4)^[3] A hivatali feladatokat az önkormányzat és a lakosság részére a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal látja el. (8999 Zalalövő, Szabadság tér 1.)

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

3. §^[4]

A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

– Keménfa Község Önkormányzata

– Keménfa Község Önkormányzati Képviselőtestülete

4. §

A képviselő-testület a helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

5. §

(1) Az önkormányzat a helyi nyilvánosságot hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmény útján biztosítja.

(2) Tartalma különösen:

a.) a képviselőtestület fontosabb döntéseit kivonatos formában;

b.) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

c.) a fontosabb társadalmi eseményeket;

d.) a helyi jogszabályokról, illetve változásokról informál, felhívja a figyelmet arra, hogy teljes terjedelmében hol tekinthetők meg.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

6. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint a mindezekhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság bírálhatja felül kizárólag jogszabálysértés esetén.

7. §

(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat Ennek megfelelően:

a.) saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat,

b.) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival /pl. helyi adópolitikával, telek- és ingatlan értékesítéssel, stb.)    vállalkozás – élénkítő, piacgazdaság barátkörnyezetet teremt,

c.) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik /pl. bérbeadás, részvények, stb./

(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

(3) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

8. §

A képviselőtestület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat – és hatáskörébe nem tartozó olyan ügyekben melyek a helyi közösséget érintik.

E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

9. §

(1) A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és gazdaságszervező munkában együttműködik a környékbeli önkormányzatokkal. Az együttműködés célja: a kistérségek közös fejlesztése.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről szükség szerint tájékoztatja a képviselőtestületet.

(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselőtestület dönt.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

10. §

(1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.

(2)^[5] A települési önkormányzat képviselő-testületének kötelezően ellátandó feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg.

(Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.)

(3) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező – alapellátási – feladatait az éves költségvetési rendeletében biztosított anyagi fedezet alapján önkormányzati társulások keretében, Zalalövő Önkormányzatával kötött megállapodás alapján, önkormányzat alkalmazottaival, valamint különösen a településüzemeltetési feladatok vonatkozásában vállalkozókkal kötött szerződés szerint látja el.

(4) ^[6]

11. §

Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladatairól a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy határozatban, esetenként határozza meg, a feladatra jutó anyagi eszközöket a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai:

a.) a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeleteiben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása /pl. falugondnoki szolgáltatás, családsegítés, szülési segély, stb./

b.) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában

c.) falunap szervezése, megtartása

d.) az önkormányzat éves költségvetési rendelete, illetve képviselő - testületi határozatok alapján egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása

e.) településfejlesztés érdekében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása

f.) önkormányzati társulásokhoz csatlakozás, társulások működéséhez anyagi hozzájárulás biztosítása éves költségvetési rendelet, illetve külön testületi határozat alapján.

12. §

(1) Az önkormányzat jogi személy.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. (Feladat és hatásköröket az 1. számú függelék tartalmazza.)

(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3)^[7] Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(4) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő – testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat jogszabály állapítja meg.

13. §

(1)^[8] A képviselő-testület a következő (egyedi) feladatokat és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

a) sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából rendkívüli települési támogatás megállapítása,

b) köztemetés engedélyezése,

c) temetési költségekhez nyújtott támogatás,

d) szülési segélyre irányuló kérelem elbírálása.

(2)^[9] A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 41.§. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.

(3)^[10] A képviselő-testület a Zalaegerszeg és Környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztésére létrehozott Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Önkormányzati Társulás) célját képező projekt keretében, kizárólag a Kohéziós Alap támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan, a projekt által érintett működési(szolgáltatási) területen az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó csatornázás helyi megoldása, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4.§. (1) bekezdés a.) pontjában, valamint a (2) bekezdés b.), c.) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat az Önkormányzati Társulásra ruházza át.

(4) A testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az /1) bekezdésben felsorolt hatásköröket bármikor visszavonhatja.

Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) A polgármester, a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

14. §

(1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A polgármester önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő- testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3)^[11] A képviselő-testület (1) és (2) bekezdésében hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

III. Fejezet

A képviselőtestület működése

Általános szabályok és a képviselőtestületi ülés összehívása

15. §

(1)^[12]  A képviselőtestület tagjainak száma 3 fő.

(A képviselők és a polgármester névjegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza.)

(2) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület, alakuló, rendes, rendkívüli és együttes – valamelyik település Önkormányzatának Képviselő-testületével – ülést tart.

(4)^[13] Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről. A polgármester az Mötv-ben meghatározott tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult.

(5)^[14] A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze – aki egyben az ülés elnöke is -, akadályoztatása esetén az alpolgármester.

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.

16. §^[15]

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal Vezetőjének indítványára.

(2) A képviselő-testület összehívását a

- települési képviselők egynegyede,

- a jegyző,

- a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezheti.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) jegyzőt,

b) napirendi pontok előadóit,

c) lakossági szervezetek képviselőit,

d) önkormányzati intézmények vezetőit az őket érintő témákban,

e) napirendi pontok alapján pl. egyházak képviselőit, stb.,

f)  akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart,

g) Zala Megyei Kormányhivatal Vezetőjét,

h) Zalaegerszegi Járási Hivatal Vezetőjét.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogot is.

17. §

(1) A képviselőtestületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót 24 órával előbb kézbesíteni kell. Erre bármilyen célszerű értesítési mód /pl. telefon, falugondnok, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképp közölni kell.

(3) A képviselőtestületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal helyben szokásos módon /pl. hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel)  tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

18. §

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon (pl. hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel) nyilvánosságra kell hozni.

A képviselőtestület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok.

19. §

(1) A képviselőtestület ülése nyilvános , az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(2) A képviselő-testület:

a.)^[16] Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl zárt ülést tart, ha az érintett személy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Erről a tényről szóban, vagy írásban az érintett személyt nyilatkoztatni kell.

b.) zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az üzleti érdekeit sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a nem a képviselő – testület tagjai közül választott  alpolgármester, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt törvény által előírt esetben kötelező az érintett meghívása is.  A képviselőtestület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői, a téma előadói, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja tekinthet be.

(5)^[17] Titkos szavazást tarthat a testület e rendelet 19. § (2) bekezdésének a.) és b.) pontjában foglalt ügyekben.

Az (1) – (4) bekezdésben foglaltak az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottságra is vonatkoznak.

(6) A (2) bekezdés a.) pontjában foglalt esetekben a testület egyszerű szótöbbséggel határoz a zárt ülés tartásáról.

20. §

(1) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a.) megnyitja, illetve berekeszti az ülést,

b.) megállapítja, hogy a képviselőtestület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

c.) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

d.) előterjeszti az ülés napirendjét;

e.)^[18]

f.)  beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőtestületi tagok több mint a fele jelen van. Az ülés megkezdése előtt az ülés vezetőjének meg kell állapítania a határozatképességet, annak fennállását folyamatosan figyelni kell.  Ha a megválasztott képviselők több mint fele nincs jelen akkor a polgármester megállapítja a határozatképtelenséget, berekeszti az ülést, melyet nyolc napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Ebben  az esetben az előzetesen kiküldött napirend megváltoztatható.

Napirend előtti témák és a napirend

21. §

(1) A képviselőtestület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselőtestület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselőtestületi tag javaslatot tehet.

Az előterjesztés

22. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző által javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, valamint tájékoztató.

(2) A képviselő-testület tárgyalási anyagai írásos vagy szóbeli előterjesztések lehetnek.

(3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) a tárgyat és a tényállást, előzményeket, az előkészítésben résztvevők véleményét,

b.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c.) az alternatívák indokait,

d.) a határozati javaslatot,

e.) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(4) Az ülés elnöke – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés vagy a döntési javaslatok összeállítására.

23. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A képviselőtestület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a.) sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb a képviselőtestületi ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b.)^[19] Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

- a polgármester,

- az alpolgármester,

- a képviselő-testület tagja,

- a jegyző.

c.) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

d.) Amennyiben a képviselőtestület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

24. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia:

b.) az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

25. §

(1)^[20] A képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. ^[21]

26. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

27. §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról dönt a képviselőtestület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselőtestületi tagok több mint felének ‘igen” szavazata szükséges. A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni

(3)  Minősített többség szükséges minden olyan döntés meghozatalához, melyhez jogszabály minősített többséget ír elő.

(4)^[22]    Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíjának 25 %-át megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti 2 havi időtartamra.

28. §

(1) A képviselőtestület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg . A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3)  Név szerinti szavazást kell tartani:

a.) a képviselőtestület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről

b)  önkormányzati tulajdon megterheléséről.

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén - elrendeli a szavazás megismétlését.

29. §

(1) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat e rendelet 19.§. /2)         bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a.) a polgármester

b.) bármely képviselő

(3)^[23]

(5)^[24] A képviselő-testület összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület tagjai hitelesítik.

30. §

(1) A képviselőtestület határozatait évenként folyamatos arab számmal kezdődően törve az évszámmal, valamint az elfogadás dátumával (hónap, nap) kell ellátni zárójelben a következő minta szerint:

Így: pl.: Keménfa Község Önkormányzat Képviselő-testület ….. /201...(hó.nap.) számú határozat

A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselőtestület elé kell terjesztenie.

(5) A képviselő – testület normatív határozatát a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

Kérdés és interpelláció

31. §

(1) A képviselőtestület tagja a képviselőtestület ülésén a napirendek megtárgyalását követően az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselőtestület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 3 munkanapon belül, írásban kell a választ megadni.

32. §

(1)^[25] A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban, vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 munkanappal vagy az ülésen a napirend megtárgyalását követően kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselőtestület ülését megelőző 3 munkanapon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 5 munkanapon belül, írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(4) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselőtestület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(5) A képviselő –testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra15 napon belül írásban adjanak választ. E választ minden képviselőnek meg kell küldeni, elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.

A tanácskozás rendje

33. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselőtestületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselőtestületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

b.) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c.)  ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselőtestületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

A jegyzőkönyv

34. §

(1)^[26] A képviselő-testület üléséről az Mötv.-ben meghatározottak szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3)^[27] A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és az aljegyző írja alá.

(4)^[28]  A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli az önkormányzati hivatalban. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak.

(5)^[29]  A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülések jegyzőkönyvébe a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben. A zárt ülésről az (l)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet külön kell kezelni.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

35. §

(1) A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.

(2) Rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:

a) törvény felhatalmazása alapján;

b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról

c)^[30] a képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjáról,

d)^[31]

e)^[32] helyi népszavazás feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.

f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya  vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

36. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b)^[33]

c) a polgármester, az alpolgármester;

d) a jegyző;

(2) A képviselőtestület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet. A rendelet előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő – testületet tájékoztatni kell. A jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

Az előzetes hatásvizsgálat módszerét mindig a konkrét körülmények figyelembe  vételével kell megállapítani.

(4)     A rendelet-tervezet előkészítése és képviselőtestületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg;

b)^[34] a rendelet-tervezetet az önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el.

c)^[35]

d) a jegyző a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselőtestület elé terjeszti

e) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá

(6) A képviselőtestület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

^[36] Keménfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének ………../201…. (…hó …nap ) önkormányzati rendelete. A zárójelben a rendelet kihirdetésének napját kell érteni.

37. §

(1)^[37] Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatalban jól látható helyen kell elhelyezni.

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről hirdetőtáblán való kifüggesztés útján. Gondoskodik továbbá a rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról. A jegyző utólagos hatásvizsgálat keretében figyelemmel kíséri a szabályozással elérni kívánt célok megvalósulását (utólagos hatásvizsgálat) szükséges esetben kezdeményezi a rendelet módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

38. §

(1)^[38] A képviselő az Mötv-ben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van. A képviselőt e kötelezettség elmulasztásáért hátrány nem érheti.

(2) A képviselőtestület tagja, a testület alakuló ülésén a jogszabályban meghatározott szövegű esküt tesz.

(3) A képviselőtestület tagja az /2)  bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(4) A képviselő - önkormányzati tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

A képviselő jogai

39. §

(1) Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében

(2)^[39]

(3) ^[40]

(4)^[41] Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti az önkormányzati hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(5) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését.

(6) A képviselőtestület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(7)^[42] Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

40. §^[43]

A képviselő-testület tagjait megillető tiszteletdíjat külön rendelet állapítja meg.

A képviselő kötelezettségei

41. §

A képviselő köteles:

a)  tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b)  felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c)  a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e)^[44] A képviselő-testület feladata kivizsgálni a képviselővel, polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben kezdeményezett méltatlansági, összeférhetetlenségi ügyeket. A képviselő-testület a kezdeményezést követő 30 napon belül, határozattal dönt.

f)^[45] A méltatlansági, összeférhetetlenséggel, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a képviselő-testületnél bárki kezdeményezheti.

g)^[46] Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles az Mötv. szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

42. §^[47]

43. §^[48]

44. §^[49]

45. §^[50]

A bizottságok működése

46. §^[51]

47. §^[52]

48. §^[53]

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester a jegyző

49. §

(1)^[54] A polgármester Keménfa községben társadalmi megbízatásként látja el feladatait. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.

(2) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő testület alakuló ülésen  esküt tesz a testület előtt.

(3) A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a képviselő - testület elé, amely a – testület megbízatásának időtartamára – területfejlesztés, településfejlesztés, intézményi fejlesztést, a település működtetését, szolgáltatások biztosítását, stb. tartalmazza. Ez alapja lehet az önkormányzat gazdasági programjának, melyről a ciklus végén a polgármester beszámol a testület előtt.

(4)^[55] A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

- jutalmazás,

- összeférhetetlenség, méltatlanság kimondása,

- fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

- anyagi felelősség megállapítása.

(5)^[56] A polgármester az Mötv-ben meghatározott tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult.

(6) A polgármester a megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester a saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.

(7)^[57] A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit az önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. (A polgármester feladat és hatáskörét a 3. függelék tartalmazza.)

(8)^[58] A polgármester munkáltatói jogköröket lát el a közfoglalkoztatott dolgozókkal kapcsolatosan és egyéb munkáltatói jogkört gyakorol a falugondnok tekintetében.

50. §

(1) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselőtestület üléseit

b) képviseli az önkormányzatot

c) segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését:

f) ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselőtestület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a)  ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat:

b)  nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

c)  gondoskodik a képviselőtestület és szervei céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról:

d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

e)  ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

(3)^[59]

(4)^[60] Önkormányzati hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

a) a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja (alpolgármesterre).

(5)^[61] A polgármester munkarendje: Hétfőtől péntekig – naponta – 8-10 óra között intézi az önkormányzatot és lakosságot érintő ügyeket. (Pl. kiadja a karbantartónak a feladatokat, ellenőrzéseket végez, stb.) Hétfőn, szerdán, pénteken 11-12 óra között a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalban kiadmányozás (aláírási) ügyintézés.

 Köteles részt venni a polgármesterek részére szervezett – költségvetés, egyéb fontos önkormányzati ügyben – értekezleteken, Zalalövői Önkormányzat Képviselő - testületével tartott együttes ülésen, önkormányzati társulási ülésen.

Köteles eljárni az önkormányzat ügyeiben hatóságoknál, egyéb szerveknél.

Ügyfélfogadási rendje:

Keménfa Önkormányzat irodahelyiségében: kedden délután 16-18 óráig.

 A polgármester sürgős, halaszthatatlan ügyekben, esetekben köteles eljárni a hivatali munkaidején kívüli időben is.

51. §^[62]

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

Az alpolgármester

52. §

(1) A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

53. §^[63]

Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre vonatkozó feladatait a polgármester határozza meg. A polgármester utasításai szerint látja el feladatait az alpolgármester.

A jegyző

54. §^[64]

(1)^[65] A jegyző vezeti az önkormányzati hivatalt. Keménfa Község Önkormányzatának, Csöde, Zalacséb, Zalaháshágy Községek Önkormányzatának és Zalalövő Város Önkormányzatának működésével, gazdálkodásával, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.

- Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

- Előkészíti a képviselő – testület elé kerülő előterjesztéseket;

- Ellátja a testület szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

- Tanácskozási joggal részt vesz a testület, ülésein;

- Törvényességi észrevételeket tehet a testületi ülésen az előterjesztés vitájában, ha törvénysértést észlel;

- Ha jogszabálysértést észlel a testület, a polgármester döntésénél, akkor ezt köteles jelezni a döntést hozó felé;

- Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő - testületet, a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő  jogszabályokról, az önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2) A jegyző egyéb főbb feladatai:

a.) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

b.) Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.

c.) Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.

d.) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében.

(3) Az Önkormányzati Hivatal Zalalövő Város Önkormányzatának költségvetési szerve, önálló jogi személy, amely a jogszabályokban meghatározott, az (1)-(2) bekezdésben felsorolt feladatokat Zalalövő Város Önkormányzata által jóváhagyott alapító okiratnak megfelelően végzi.

(4)^[66] Az Önkormányzati Hivatal fenntartásának költségeihez Keménfa Község Önkormányzata megállapodás alapján járul hozzá.

Az Önkormányzati Hivatal működési területe az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatokra nézve Zalalövő város, Csöde, Keménfa, Zalacséb és Zalaháshágy községek közigazgatási területére terjed ki.

Az Önkormányzati Hivatal teljes gazdálkodási jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, költségvetése Zalalövő Város Önkormányzata költségvetésének részét képezi.

Keménfa Község Önkormányzata önálló költségvetésében a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot Keménfa Község Képviselő-testülete gyakorolja.

Az Önkormányzati Hivatal működésével összefüggő szabályokat az 5. függelék tartalmazza.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

55. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.

(2) A képviselőtestület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;

(4) A koordináció főbb módszerei:

a) a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai;

b) testületi ülések együttes tartása;

c) közös bizottságok szervezése.

(5)^[67] Keménfa Község Önkormányzata társulásainak jegyzékét a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS^[68]

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

56. §

(1)^[69] A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, rendjét, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény előírásai alapján.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a.)  a települési képviselők legalább egynegyede (1 fő)

b.)  a választópolgárok 20 %-a.

c.)^[70]

d.) helyi társadalmi szervezet vezető testülete

(3) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő – testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők képviselőit is.

57. §^[71]

58. §

A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha eredménytelen volt.

59. §^[72]

Lakossági fórumok

60. §

(1) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselőtestület határozza meg, melyről a lakosságot legalább 7 nappal előbb értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban kell választ adni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

61. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése, helyi népszavazás lebonyolítása érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlésről – helyéről, idejéről, tárgyáról – a lakosságot legalább 7 nappal a gyűlés előtt tájékoztatni kell.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.

A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik.

XI. Fejezetí
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, VAGYONA

62. §

(1) A képviselőtestület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határoz. E rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;

c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról képviselőtestületi hatáskörben lehet dönteni;

(2)^[73] Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak körét az önkormányzati hivatalban található nyilvántartás tartalmazza.

(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében csak testületi határozat alapján vehet részt különböző gazdasági vállalkozásokban.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről - erre irányuló igény esetén - köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése

63. §

(1)^[74] A képviselő-testület meghatározza az önkormányzati ciklusra szóló programját, melynek értékelését az ötödik év végén elvégzi.

(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés készítésénél figyelemmel kell lenni az önkormányzat gazdasági programjára.

(3)  A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik:

a) A rendelet elfogadása előtt történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának, az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

- a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

- az igények és célkitűzések egyeztetése,

- meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

- el kell végezni a döntésekkel a hatásvizsgálatokat.

b)^[75]

(4)  A költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok évközi módosítására a polgármester – esetenként – tesz javaslatot. Az előirányzatok módosításáról a testület „rendelettel” dönt.

(5) A polgármester a költségvetés I. félévi végrehajtásáról – minden év szeptember 15-ig beszámol a testületnek.

(6)^[76]

(7) A testület a költségvetési zárszámadását a költségvetési évet követő 4 hónapon belül – legkésőbb minden év április 30-ig – rendelettel hagyja jóvá.

64. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős

(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását  az alábbi sorrendben:

a) a fejlesztési kiadások felfüggesztése,

b) pénzeszköz-átadások csökkentése.

(3)^[77] Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az önkormányzati hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:

- a jogszabályok és a miniszter által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

- Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

- Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához.

- Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

- Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

- Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat működési és egyéb kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

- Az önkormányzati hivatal az önkormányzat kisebb összegű készpénzfizetéseit a házipénztárból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesíti.

- A gazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok meghatározása a helyi szabályzatokban történik.

(4) Az önkormányzat által nyújtott céljellegű – 200.000,- Ft-ot elérő – fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat hirdetmény – az önkormányzat hirdetőtábláján – útján közzé kell tenni a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Nem kell közzétenni – ha a döntést követő 60 nap előtt – a támogatást visszavonják, vagy arról a kedvezményezett lemond.

(5) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó /általános forgalmi adó nélkül számított)        ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon és vagyonértékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését /típusát/, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül hirdetmény útján – az önkormányzat hirdetőtábláján –.

(6) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – ÁFA nélküli – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összegeket kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.

Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét – az értékhatárra vonatkozóan – közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

65. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat külön belső ellenőrzési szervezettel nem rendelkezik. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat a jegyző látja el.

^[78]Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező belső ellenőr megbízásával gondoskodik.

A költségvetési ellenőrzés rendjét – e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Felterjesztési jog^[79]

66. §^[80]

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

67. §

(1) A jelen szabályzat 2011. április 8- án lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a jegyző – hirdetőtáblán való kifüggesztés útján - gondoskodik.

(3) A szabályzat mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 3/2008 (II. 18.) számú önkormányzati rendelet.