Kallósd   község képviselô-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és az 1995. évi XLII. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján Kallósd   község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy Kallósd  község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsôrendû közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közremûködni, a szennyezôdést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévô ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkezô bérlőnek) kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. § (1) Alapfogalmak:

a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;

b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fûtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkezô mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minôsülô mennyiséget, mely 15 liter,

c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékû berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkezô, a b) pontot meghaladó mennyiségû hulladék, építési törmelék;

e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetôleg pormentesítése;

g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

II. fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. § (1) A község területén lévô ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezésérôl, ürítéséről az önkormányzat  gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységbôl származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növô gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzésérôl a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan elôtti szakaszra terjedôen – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés elôtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtôl a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és idôtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a körjegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelôjének hozzájárulásával lehetséges.

            (6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetôleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élôfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértô feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétôl számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos!

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyezô vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Körjegyzőségen azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges vagy üzemképtelen gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevô 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

Az árusításból keletkezô hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetôzetérôl az esôvíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévô tavakba, holtágakba, élô vízfolyásokba, belvízelvezetô árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármû forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkeresztezôdésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármû megállóhelyénél, a jármû megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekû létesítményein.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

13. § (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendô kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelôberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tûz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelôberendezést ôrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelôberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetôleg a tûz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülô lomtalanítási akció is igénybe vehetô.

(7)  hatóságilag elrendelt általános tûzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(8) A község belterületén kerti hulladékot égetni május 1. és szeptember 30-a közötti időben tilos! Az év többi napján kerti hulladékot égetni csak 8 és 18 óra között lehet úgy, hogy a nyitva álló időben a füstkibocsátás is megszűnjön.

(9) A körjegyző engedélye szükséges :

a) a nem védett illetve helyi védelem alatt álló területek nádasai és egyéb vízinövények  égetéséhez

b) mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílt téri elégetéséhez

c) tarlóégetés végzéséhez.

14. § (1) A hangosítóberendezésekkel kapcsolatos szabályozás kiterjed:

a) a szabályozás a szórakoztatás vagy hírközlés céljára rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett , a szabadban vagy zárt térben elhelyezett hangosító berendezésekre vonatkozik, amelyek működése során környezetet terhelő zajkibocsátás történik:

- vendéglő és kerthelyiség

- zenés szórakozóhely

- mutatványos cirkusz

- művelődési intézmény

- sportpálya

- hangoshíradó és reklámozás

- szabadtéri rendezvény magán vagy közterületen

b) A szabályozás nem vonatkozik a zárt téren belül az egyik helyiségből a másikba átszűrődő, illetve a szomszédos egybeépített létesítménybe áthallatszó zajra.

c) szabadtéren, illetve kerthelyiségben zenét szolgáltatni csak a polgármester engedélyével lehet a kibocsátási határérték biztosítása mellett. A polgármester a zeneszolgáltatásra kaidott engedélyt visszavonja, ha az üzemeltető a kibocsátási határértéket három esetben túllépi.

d) a nappali időszak 06-22 óráig, az éjjeli időszak 22 – 06 óráig tart.

e) a megállapított zajterhelési irányértéket az MSZ.18.150/1/83 szerint kell mérni.

(2) Egyéb zajkeltő tevékenység szabályozása:

a) tilos minden olyan eddig nem részletezett zajkeltő tevékenység valamennyi övezetben amely a társadalmi együttélés alapvető normáit sérti, mások nyugalmát, üdülését, pihenését bármilyen módon zavarja

b) 22-06 óráig , valamint vasárnap és ünnepnapokon 13-16 óráig tartó pihenőidőben tilos mindennemű zavaró zajt okozni

c) a szabályozás körébe tartozó tevékenységek:

- hangosrádiózás

- motoros kerti és barkácsgépek üzemeltetése

- lármás játék és sportűzés

- emberi hanggal vagy bármely zajkeltő eszközzel a közcsendet zavarni.

d) a község belterületén a környék csendjét zavaró tarós jellegű zajos munkát végezni pihenőidőben csak akkor lehet, ha az közérdekből indokolt és a polgármesternél előzetesen bejelentik.

(3) A polgármester kérelem vagy kivételes esetben ( falubál, alkalmi rendezvény) a rendeletben megállapított zajkibocsátási határérték illetve pihenőidőszakra előírt tilalom alól felmentést adhat.

15. § (1) A településen található épület, építmény jó karbantartása a rendezett, esztétikus településkép biztosítása érdekében a tulajdonos,használó köteles:

a) az épületek, építmények külső tatarozásáról, karbantartásáról gondoskodni

b) összedőlt, romos, fel nem újítható épületek lebontásáról a hatályos építésügyi szabályok előírásai szerint gondoskodni

c) az utcafront felőli kerítések, bejárati ajtók, kapuk rendszeres karbantartását elvégezni.

(2) Az emlékművek, szobrok és környezetük rendben tartása az önkormányzat feladata.

16. § (1)^[1] Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyújtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése az önkormányzat által szervezett Saubermacher-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. (8800 Nagykanizsa, Vár utca 5.), vállalkozó által végzett – köztisztasági közszolgáltatás útján történik.

(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal hetente, csütörtöki napján  zártrendszerû kukásautóval végzi.

(3) Lomtalanításra évi két alkalommal kerül sor a körjegyzőség és a szolgáltatást végzô szerv között egyeztetett idôpontban, amelyrôl a lakosságot elôzetesen tájékoztatni kell.

(4) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatási szerzôdés ráutaló magatartással (a szolgáltatás igénybevételével) jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetôleg korlátozhatja.

A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(5) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következô munkanapon elszállítani.

17. § (1)^[2] Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles a Saubermacher-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. által rendelkezésre bocsátott szabványméretű fedhető gyűjtőedényben elhelyezni. A gyűjtőedény a polgármesternél igényelhető.

(2)  Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végzô szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A szemétgyûjtô edénybe nem szabad mérgezô, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végzô dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójármûben rongálódást okozhat.

(4)^[3] Ha a szolgáltatást végzô szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyûjtôedénybe vagy mûanyag zsákba nem szállítható szemetet helyeztek el, valamint ha a nyesedék átmérôje a 2 cm-t, kötegelése a 70 x 40 cm-t meghaladja, annak szállítását megtagadhatja.

(5) A szolgáltatást végzô dolgozóknak a gyûjtôedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

18. §^[4] (1) Kallósd község belterületén belül valamennyi ingatlantulajdonos a rendszeres szemétszállítási szolgáltatást köteles igénybe venni.

(2)^[5] A szemétszállítási szolgáltatásért az igénybevevőnek szolgáltatási díjat kell fizetni. A fizetendő közszolgáltatási díjról a szolgáltató félévente számlát bocsát ki, mely alapján az önkormányzat  a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére közvetlenül, - a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében - utólag köteles megfizetni.

(3) A közszolgáltatás igénybevételének éves díját a gyűjtőedények számának, azok egyszeri ürítési díjának és az évi ürítések számának szorzataként kell megállapítani.

(4) A közszolgáltatási díj félévente fizetendő összegét a szolgáltató állapítja meg.

(5) A szolgáltató által teljesítendő, jogszabályokban meghatározott közszolgáltatás mértékét és minőségét meghaladó többletszolgáltatás esetére az egységnyi díjaktól arányosan eltérő és a teljesített közszolgáltatás jellegét figyelembe vevő díjszabás érvényesíthető. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett csak akkor kötelezhető a többletszolgáltatás miatti díjkülönbözet megfizetésére, ha a többletszolgáltatásra az ő felróható magatartása miatt volt szükség.

18/A. §^{[6] [7]}  

19. § (1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyûjtésérôl és saját költségen történô elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2)  Az egyéb – nem háztartási – szemét gyûjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertôtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.

(3) Akinél rothadó vagy bûzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítésérôl haladéktalanul gondoskodni kell.

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

20. §^[8]

21. § E rendelet 2000. szeptember 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Kallósd, 2000. augusztus 25.

Farkas József s.k.                   Gujgiczerné Dr. Prótár Henrietta s.k.

polgármester                                        körjegyző

Kihirdetve: Kallósd, 2000. augusztus 2 .     Gujgiczerné Dr. Prótár Henrietta s.k.

                                                                           körjegyző