Kallósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban Mötv.) 42.§.2. pontjában, 48.§.(2) és (4) bekezdéseiben, 49.§.(2) bekezdésében, 52.§.(1) bekezdésének n) pontjában, 55.§.(1) bekezdésében, 57.§.(1) bekezdésében, 59.§.(2) bekezdésében és 84.§.(2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, figyelemmel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3.§.(4) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§.(2) bekezdésében és 10/A.§.(3) bekezdésében és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi  CLII. törvény 4.§. d) pontjában foglaltakra, Kallósd Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. §        

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. Az önkormányzat

2. §  

(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kallósd Község
     Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2)    Az önkormányzat székhelye: Kallósd. Az önkormányzat címe: 8785 Kallósd, Kossuth út 19., Községháza épülete.
(3)    Az önkormányzat jogállása: jogi személy.
(4)    Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Kallósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(5)    Az önkormányzat illetékességi területe: Kallósd község közigazgatási területe.
(6)    A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal). A hivatal címe: Kehidakustány. A hivatal címe: 8784 Kehidakustány, Dózsa Gy. u. 7.
 
                                                                                  3. Az önkormányzat jelképei
 3. §    

(1)     Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2)    Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának rendjét a helyi címer, zászló és pecsét alapításáról és használatának rendjéről szóló 16/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet szabályozza.   

4. §     

(1)    Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a Magyar Köztársaság címerével ellátott, „Kallósd Község Önkormányzata” körfelirat található.
(2)    Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
        a)    a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
        b)    az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(3)    A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig:
a)    a képviselő-testület pecsétjén a „Kallósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete”,
b)    a polgármester pecsétjén a „Kallósd Község Polgármestere”
felirat olvasható.

5. §       

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 8/2010. (VI. 1.) önkormányzati rendelet szabályozza.

4. Az önkormányzat feladat és hatáskörei

6. §    

(1)    Az önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket törvények (alapvetően az Mötv. 13. §.(1) bekezdés) és az SzMSz határozzák meg.
A feladat és hatáskörök kötelezőek vagy önként vállaltak, melyek a helyi közügyek teljes körét felölelik. Az önkormányzat képviselő-testülete dönti el, mit tekint helyi közügynek, és ha törvény másként nem rendelkezik, bármely közügyet bármikor hatáskörébe vonhat.
(2)    Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.

5. Az önkormányzat szervezete, az önkormányzat szervei, működése, feladat és hatáskörei

Képviselő-testület

7. §    

(1)    A képviselő-testület az 1. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2)    A képviselő-testület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, bizottság, közös önkormányzati hivatal, jegyző és társulások) tevékeny közreműködésével látja el.
(3)    A képviselő-testület 3 tagú. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

                                                           A képviselő-testület gazdasági programja, munkaterve
 8. §     

(1)     Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2)    A gazdasági program tervezetének előkészítéséről, és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3)    A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.

9. §     

(1)    A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2)     A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.  

(3)     A munkaterv tartalmazza:
a)    a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját és napirendjét,
b)    az előterjesztők nevét,
c)    az előterjesztés elkészítésének határidejét,
d)    a véleményező bizottságok megnevezését,
e)    a képviselő-testület tevékenységével összefüggő egyéb szervezési feladatokat (községszemle, közmeghallgatás, fórumok, stb.).

10. §         

A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos Internet-honlapján.
 

A képviselő-testület ülései

11. §    

(1)    A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik és évente legalább 6 rendes ülést és 1 közmeghallgatást tart. A rendes ülések tervezett időpontja: a hónap utolsó csütörtöki napja 16,00 órai kezdettel.
Ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.
(2)    A képviselő-testület évente július 1-jétől augusztus 31-éig munkaterv szerint rendes ülést nem tart.

12. §  

(1)    A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a kettő egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök), vagy a polgármester helyettesítésére felhatalmazott képviselő hívja össze. Az Mötv. 44.§.-ában meghatározott esetekben a képviselő-testület ülését 15 napon belül össze kell hívni.
(2)    A képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal az ülés előtt legalább 5 nappal a lakosságot tájékoztatni köteles. A tájékoztatás a hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel történik.
(3)    A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés helyét és időpontját legalább 15 nappal az ülés előtt plakáton, az önkormányzat hivatalos Internet-honlapján is közzé kell tenni.
(4)    Rendkívüli képviselő-testületi ülések időpontja csütörtök 16,00 óra. Ettől az időponttól eltérni csak előre nem tervezhető esetben vagy a képviselők több mint a felének írásbeli kérelmére vagy képviselő-testületi határozattal lehet.
(5)    A települési képviselők egynegyedének írásbeli kérése esetén a képviselő-testület ülését a polgármesternek, akadályoztatása esetén az alpolgármesternek, a kettő egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselőnek     (korelnöknek) a képviselők által kért időpontra össze kell hívnia.
(6)    A képviselő-testület ülését az ülés elnöke zárja be.
 

A képviselő-testület összehívásának részletes szabályai

Meghívó

13. §     

(1)    A képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit.
A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését. A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.
(2)    A rendes ülésre szóló meghívót és a csatolt írásos előterjesztéseket, a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés okának tudomásra jutása vagy a települési képviselők kezdeményezését követő 24 órán belül, de az ülést megelőzően legalább 1 nappal a képviselő-testület minden egyes tagjához el kell juttatni.
(3)    Halasztást nem tűrő indokolt esetben polgármester a képviselő-testület ülését formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.

Meghívottak köre

14. §     

(1)    A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a)    a település képviselőit,
b)    a bizottság(ok) nem képviselő tagjait, a bizottság beszámoltatása esetén,
c)    a község jegyzőjét,
d)    akiket a polgármester, a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyaláshoz feltétlen szükséges.
A b)-d) pontig megjelentek tanácskozási joggal vesznek részt a testületi ülésen.
(2)    A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.
(3)    A b)-e) pontokban megjelöltek írásos előterjesztést azokhoz a napirendekhez kapnak, melyekben érintettek, vagy amelyekhez meghívásuk kapcsolódik. Tanácskozási joguk is csak e kérdésekben van.
(4)    A képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendi pontjairól Kallósd község lakosságát hirdetmény formájában a hivatal hirdetőtábláján keresztül értesíteni kell.

Ülésterem

15. §    

(1)    A képviselő-testület üléseit a Községháza nagytermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül ún. kihelyezett ülés formájában máshova is összehívható.
(2)     Más önkormányzati képviselő-testülettel az együttes ülést megegyezés szerinti helyszínen tartja.
(3)    A képviselők részére olyan körülményeket kell teremteni, hogy munkájukat zavartalanul végezhessék, ugyancsak megfelelő helyet kell biztosítani a meghívottak és az ülés technikai lebonyolítását segítő munkatársaknak.
(4)     A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

Határozatképesség

16. §    

(1)    A képviselő-testület üléseinek határozatképességére vonatkozóan az Mötv. 47.§.-a rendelkezik. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon (alakuló ülést 15 napon) belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(2)     A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni.
(3)    Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

Távollét

17. §    

(1)    A települési képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni.
(2)    Igazoltnak kell tekintetni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli elfoglaltság miatt van távol, vagy aki indokolt távollétét a polgármesternek előzetesen bejelentette.
(3)    A távollévők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

Testületi ülések napirendje

18. §    

(1)    A képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembevételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a polgármester tesz indítványt. A napirendet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja
el, amennyiben az ülésre szóló meghívóban szereplő napirendek kiegészítésére javaslat, indítvány nincs.
(2)    A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány alapján van lehetőség, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3)    A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A sorrend meghatározásakor a rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat pedig a beszámolót, tájékoztatót. A tárgysorozatot az interpellációk, valamint a kérdések, bejelentések zárják le.
Kérésre, vagy javaslatra nem önkormányzati szerv, szakértő, meghívott napirendje, vagy szakvéleményének kifejtése elsőbbséget élvezhet.
(4)    A SzMSz-t érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat elsőként kell megtárgyalni, az általában első napirendként tárgyalt polgármesteri beszámoló után.
(5)    A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot döntéssel lezárta, vagy az arra vonatkozó döntést elhalasztotta.
(6)    Nem megszavazott határozati, rendeleti és egyéb javaslatot változatlan formában, azonos személyi összetételű képviselő-testület elé valamely bizottság javaslata nélkül csak további egy alkalommal lehet előterjeszteni. Azonos személyi összetételű képviselő-¬testület elé csak valamely bizottság javaslatára lehet még egyszer szavazásra bocsátani a már kétszer meg nem szavazott javaslatot.

19. §  

(1)    A képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:
a)  a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi
     határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
     tárgyalásokról,
b)  a polgármester beszámolója a két ülés között végzett munkájáról,
c)  interpellációk,
d)  egyebek (kérdések, bejelentések)
(2)    A képviselő-testület minden évben köteles napirendjére felvenni a költségvetés meghatározására, zárszámadására vonatkozó rendeleti javaslatot, továbbá a költségvetés időarányos végrehajtását és belső ellenőrzési program meghatározására irányuló javaslatot. Ezen túlmenően minden olyan napirendi pontot, amelyet jogszabály kötelező jelleggel előír.

Képviselő-testületi ülés elnöke

20. §  

 (1)    A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a kettő egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő (korelnök) vagy a testület által a polgármester helyettesítésére felhatalmazott települési képviselő vezeti.
(2)    Akadályoztatásnak minősül az is, ha az elnököt a döntéshozatalból kizárták.
(3)   A már összehívott képviselő-testületi ülésen – amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester akadályoztatva van – az elnöki teendőket a legidősebb települési képviselő (korelnök) vagy a testület által a polgármester helyettesítésére felhatalmazott települési képviselő látja el.

Az ülésvezető elnök jogköre, feladatai

21. §    

(1)    Az elnök megnyitja az ülést, megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SzMSz szerint hívták-e össze és határozatképes-e. Számba veszi az igazolatlanul távollévőket. A határozatképességet az ülés egésze alatt vizsgálja.
Ezt követi az esetleges zárt ülés elrendeléséről vagy sürgősségi indítványról történő döntés, majd a napirendi javaslat előterjesztése.
Ekkor kell dönteni a napirendi pontok kiegészítéséről, felcseréléséről, új napirendi pont felvételéről, esetlegesen valamely napirendi pont elnapolására, napirendről levételére történő javaslatról.
Az elnök az ülés kezdetén közli a benyújtott képviselői interpellációk tárgyát is.
(2)    Az elnök ülésvezetési feladatai ellátása során biztosítja az ülés folyamatosságát, gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek keretében megadja a szót az előterjesztőnek, illetve a hozzászólóknak, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, vagy akinek kifejezései a tanácskozáshoz nem illőek, másokra sértő jellegűek. Megvonja a szót attól, aki második felszólítás után is eltér a tárgytól. Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3)    Az elnök vitavezetési feladatai során minden előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit. A vita megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előterjesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(4)    A válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a vitát. A napirendek tárgyalása során a képviselők ügyrendi javaslatot bármikor előterjeszthetnek. Az elnök az ügyrendi felszólalásoknak köteles elsőbbséget biztosítani. A vita lezárása után az előterjesztő röviden reagálhat az elhangzottakra. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja.
(5)    A vita lezárása után az elnök összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti az esetlegesen előterjesztett módosító javaslatokat, ebben kéri a testület állásfoglalását, javaslatot tesz a döntés tartalmára, majd szavazást rendel el. Először mindig a módosító javaslatról kell szavazni. Az elnök megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a képviselő-testület döntését.

22. §  

 (1)    Az elnöknek a képviselő-testület ülésén bármikor felszólalási joga van.
(2)    Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja. Elnöki összehívásra az ülés folytatódik.
(3)    A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődő polgárok tanácskozás rendjét zavaró magatartása estén az elnök a rendzavarót rendre utasíthatja és felkérheti az ülésterem elhagyására. Képviselőt nem távolíthat el.
(4)    A méltatlan magatartást tanúsító képviselő sértő kijelentései miatt az elnök figyelmeztetést alkalmazhat.
(5)    Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, arról vitát nyitni nem lehet.
(6)    Az egyes napirendi pontok tárgyalása között az elnök megfelelő időközönként szünetet rendelhet el. Bármelyik képviselő kérésére, vagy saját elhatározásából az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a napirend tárgyalása közben is. Ezzel a jogával mind az elnök, mind a települési képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet.

A testületi előterjesztések

23. §     

(1)    Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe, annak meghatározásakor vagy az SzMSz szabályai szerint a testület napirendjébe időközben felvett, vagy javasolt:
a)    rendeleti javaslat,
b)    határozati javaslat,
c)    beszámoló,
d)    tájékoztató.
(2)    Előterjesztés benyújtására jogosult:
            a)    a polgármester,
            b)    az alpolgármester,
            c)    a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnökei,
            d)    a képviselő-testület tagja,
            e)    a jegyző.
(3)    A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag kiküldéséről. Halaszthatatlan esetben az írásba foglalt előterjesztések és a határozati javaslatok az ülésen is kioszthatók.
(4)    Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5)    Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(6)    Az előterjesztés főbb elemei:
a)    az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a
körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b)    A második rész egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmaz a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

A képviselő-testület tanácskozási rendje, menete

24. §    

(1)    A képviselő-testület ülésén a testület tagjain kívül valamennyi tanácskozási joggal meghívott személy felszólalhat.
(2)    Az érdeklődő polgár valamely napirend kapcsán – legfeljebb 5 perc időtartam-ra – a települési képviselők után szót kaphat, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az ülés vezetője az érdeklődő polgárnak nem ad szót, akkor ebben az esetben erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

Javaslat, indítvány, ajánlás

25. §  

 (1)    A képviselő-testület elé javaslatot tehetnek: Kallósd országgyűlési képviselője, Zala Megyei Kormányhivatal vezetője, Zala megyei Közgyűlés elnöke, Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Kallósdot vagy térségét érintő kérdésekben minisztériumok, dekoncentrált közigazgatási szervek vezetői, a településsel kapcsolatban lévő rendőrkapitány, ügyész, bíróság elnöke, Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságának vezetője, Állami Számvevőszék elnöke vagy képviselője. A község intézményeinek vezetői, valamint a 12. § (1) bekezdés szerinti személyek.
(2)    Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben felsoroltak javaslatai csak abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a testület ülése előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez írásban eljuttatták. Kivétel, ha a tárgyalás mellőzése a településre jelentős hátránnyal járna, vagy jelentős érdekeket sértene. Az állandó meghívottak javaslataikat az ülés előtt legalább 8 nappal terjeszthetik elő a polgármesternél.
(3)    A képviselő-testület bizottságai a polgármester által kiadott rendeleti, határozati javaslathoz – az ezekre vonatkozó módosító javaslatokat tartalmazó bizottsági határozatokat - a képviselő-testületnek benyújtják.

Képviselői önálló indítvány

26. §    

(1)    A bizottságok, a képviselők javaslatai önkormányzati rendelet kezdeményezésére, valamely kérdés napirendre tűzésére, vagy valamely kérdésben testületi döntés kezdeményezésére önálló indítványok. Képviselői önálló indítványt a polgármester vagy bármely képviselő tehet.
(2)    Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványokat a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább 72 órával írásban kell beterjeszteni.
(3)    A javaslatokat, önálló indítványokat azok tárgyának, a javaslattevő személyének megjelölésével, megfelelő indokolással és sajátkezű aláírással ellátva kell előterjeszteni.
(4)    A javaslatokat, önálló indítványokat az ülés elnöke köteles a képviselő-testületnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésének megtagadására. A napirendre tűzésről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő felszólalása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5)    Közvetlenül a képviselő-testületi ülés megnyitása előtt képviselői indítvány előterjesztésére rendkívül indokolt esetben van lehetőség. Az indítvány rendkívül indokoltnak minősítése ügyében a polgármester – szükség szerint – vitát kezdeményezhet. Ha az indítvány valamely kérdés napirendre tűzésére vonatkozott, napirendre vétele esetén tárgyalása nem előzheti meg az esetlegesen elfogadott sürgősségi indítvány tárgyalását.
(6)    A települési képviselők közös indítványt is tehetnek. Ha a települési képviselők több mint a fele tesz közös indítványt, azt vita nélkül a testületi ülés napirendjére kell tűzni.

Sürgősségi indítvány

27.    §    

(1)    Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával – legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt írásban nyújtandó be az ülés elnökénél. Az indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát és indokolását, a döntési javaslatot, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását. Sürgősségi indítványt a bizottságok, polgármester, a települési képviselők és a jegyző tehetnek.
(2)    Sürgősségi indítvány témáját a képviselő-testület csak akkor tárgyalja, ha az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel döntött.

Módosító javaslat

28. §    

(1)    Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a 26. § (1) bekezdésében megjelöltek, valamint az előterjesztők módosító javaslatokat tehetnek. A módosító javaslatokat a vita bezárásáig meg lehet változtatni, a szavazás megkezdéséig bármikor vissza lehet vonni.
(2)    Az előterjesztett módosító javaslatokat, az elnök - szükség esetén – a képviselő-testület által kijelölt bizottsággal véleményeztetheti. A bizottsági vélemény kialakulásáig tárgyalási szünetet rendel el.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslat

29. §    

(1)    Az elnök, bármelyik képviselő, jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ilyen esetben a javaslattevő köteles indítványát indokolni. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2)    Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, az elnök köteles vitára bocsátani a kérdést. Az elnapolás ügyében a vita után a képviselő-testület ez esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.

Javaslat a vita lezárására

30. §      

Bármely napirend kapcsán bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi vita lezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

Felszólalás a képviselő-testület ülésén

31.    §      

A felszólalások típusai:
a)    napirend előtti felszólalás,
b)    felszólalás ügyrendi kérdésben,
c)    napirendhez kapcsolódó felszólalás,
d)    határozathozatal előtti felszólalás.

Napirend előtti felszólalás

32.    §  

(1)    Rendkívüli ügyben napirend előtti felszólalásra az ülés elnökétől bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás szándékát az ülés megnyitása előtt közölni kell az elnökkel.
(2)    A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan reagálásra a polgármesternek, az érintett bizottság elnökének, illetőleg a felszólalással érintett személynek van lehetősége.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

33. §    

(1)    A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 5 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi hozzászólás megelőzi a napirendhez kapcsolódó, már jelzett hozzászólásokat.
(2)    Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

34. §  

(1)    A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során felszólalhatnak.
(2)    Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga.
(3)    A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezők egymás utániságát és az ügyrendi hozzászólásra jelentkezéseket – az elnök határozza meg.
(4)    Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kérhet szót, legfeljebb 1 alkalommal. A felszólalást az elnök engedélyezi.

Határozathozatal előtti felszólalás

35.    §        

Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előterjesztője a határozathozatal előtt 5 percben felszólalhat.

A képviselő-testület döntései

36.    §      

A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után rendeletet alkot, határozatot hoz, vagy a beterjesztett előterjesztést tájékoztató jelleggel, határozat nélkül fogadja el, tudomásul veszi, vagy visszarendeléssel, illetőleg anélkül elutasítja.

Szavazás rendje

37. §    

(1)    A szavazás előtt a jegyző – törvényességi kérdésekben – észrevételt tehet, szükség esetén pedig felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy SzMSz-ben előírt feltételeiről.
(2)    Az ülés elnöke a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat, módosító javaslatok által érintett rendelkezései felett szavaz, ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.
(3)    Ha a polgármester, bármelyik képviselő, jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a részszavazások eredményeként a rendelet vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó döntéseket vagy téves utalásokat tartalmaz, a képviselő-testület határozattal a döntést elhalasztja, vagy a tárgyban illetékes bizottságot az eljárás korrekciójára kérheti fel. A bizottsági vizsgálatig az elnök, tárgyalási szünetet rendel el.
A bizottságok korrekciós javaslata után a képviselő-testület szavaz a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Sikertelen kodifikációs korrekció esetén a döntést elhalasztja. A korrekciós javaslat kidolgozásában a jegyzőnek részt kell vennie.
(4)    A képviselő-testület döntéshozatalból való kizárásánál közeli hozzátartozónak minősülnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. §. (1) bekezdés 1. pontja pontja szerinti személyek.

(4a) Aki nem jelenti be személyes érintettségét, azt a polgármester - amennyiben az érintettsége ismert azonnal, amennyiben nem ismert, az erről való tudomásszerzést követő ülésen -  figyelmezteti.  
(4b) A polgármester személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén az alpolgármester jár el a (4a) bekezdésben meghatározottak szerint.
(5)    Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás nyílt vagy titkos.
(6)    A képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Aki nem vesz részt a szavazásban, azt távollevőnek kell tekinteni, kivéve a kizárt képviselőt.

Nyílt szavazás

38.    §    

(1)    A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2)    A nyílt szavazás történhet:
    a)    kézfelemeléssel,
    b)    név szerinti szavazással.
(3)    Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő vagy a jegyző ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
(4)    A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5)    Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(6)    Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

Titkos szavazás

39.    §    

(1)    Az Mötv. 48.§.(4) bekezdésében megjelölt ügyekben történő titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazóhelyiség vagy fülke és urna igénybevételével történik.

40. §    

(1)    A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.
(2)    A titkos szavazást követően az Ügyrendi Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(3)    A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

        a)    a szavazás helyét és idejét (kezdetét és végét),
        b)    a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
        c)    a szavazás során felmerült körülményeket,
        d)    a bizottság megállapításait és hozott határozatokat,
        e)    a szavazás eredményét.

(4)    A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(5)    A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést.
(6)    Ha nincs meg a szükséges egynemű szavazat, a 41. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

Döntéshozatal

41.    §    

(1)    Önkormányzati döntést a képviselő-testület vagy az általa felhatalmazott önkormányzati bizottság, a polgármester, vagy helyi népszavazás hozhat.
(2)    Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ában említetteken felül:

a)    a képviselő-testület fegyelmi eljárás során hozott határozathozatalához,
b)    a képviselő-testület hatáskörének társulási tanácsra történő
        átruházásához,
c)    titkos szavazás elrendeléséhez,
d)    vállalat, intézmény, gazdasági társulás létrehozásához, alapításához, abban történő üzleti részvételhez, illetve

        megszűntetéséhez,
e)    helyi népszavazás kiírásához (amennyiben az Ötv. értelmében nem kötelező),
f)    hitelfelvételhez, kötvénykibocsátásához.
(3)    Amennyiben nincs meg a döntéshez szükséges egynemű vagy minősített többségű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Ezt az eljárási módot titkos szavazásnál is követni kell.

42. §     

(1)    A képviselő-testület döntései:
a)    önkormányzati rendelet,
b)    képviselő-testületi határozat.
(2)    Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
A rendelet jelölése:
Kallósd Község Önkormányzata Képviselő-testületének
sorszám/év (kihirdetés hónapja, nap)
rendelete
a rendelet címe
Rövidített jelölése: …/201... (… …)  Ör.
(3)    Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4)    A képviselő-testület határozata a rendelkezéseket tartalmazó rész mellett tartalmazza a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(5)  A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
A képviselő-testületi határozat jelölése:
Kallósd Község Önkormányzata Képviselő-testületének
sorszám/év (ülés hónapja, napja) számú Kt. határozata
Rövidített jelölése: …/2001... (… …) sz. Kt. határozat
(6)     Alakszerű határozatra vonatkozó szabályok mellőzésével kell jegyzőkönyvbe rögzíteni:
a)    ügyrendi kérdésről,
b)    feladatmeghatározást nem tartalmazó előterjesztésről,
c)  határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról szóló képviselő-testületi határozatokat.

A képviselő-testület rendelete

43.    §    

(1)    A rendeletalkotást kezdeményezhetik: képviselők, képviselő-testület bizottságai, polgármester, jegyző, a kormányhivatal vezetője.
(2)    Az önkormányzatnak rendeletalkotási ajánlást tehetnek mindazok a központi szervek, melyeknek törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörei vannak.
(3)    A rendeleti javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(4)    A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről függetlenül attól, hogy ki az előterjesztő a jegyző gondoskodik.
(5)    A rendeletek megalkotása során széles körű elemzésből kell kiindulni, felmérve a szabályozni kívánt helyi társadalmi viszonyokat és a rendelet szabályozása általi várható hatásokat és következményeket. Szükség esetén előzetes közvélemény-kutatás, vagy a tervezet közszemlére tétele is javasolható.
(6)    A rendelettervezeteket a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a kettő egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület által a polgármester helyettesítésére felhatalmazott települési képviselő terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

44. §    

(1)    A rendeletalkotásra tett javaslatot a benyújtástól számított leghamarabb 30 nap elteltével, de legkésőbb 60 napon belül a testület napirendjére kell tűzni.
(2)    Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
(3)    A rendelet elfogadását követően annak kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

A rendelet kihirdetése

45. §    

(1)    Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2)    A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja.
(3)    A rendelet hiteles szövegét az önkormányzat hivatalos Internet-honlapján is közzé kell tenni.
(4)    A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

Interpelláció, kérdés

46. §    

(1)    Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatásköreinek ellátásával, vagy annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(2)    A képviselők írásban, az ülést megelőzően 6 nappal, vagy rendkívüli esetben szóban a testületi ülésen a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő interpellációt. Az interpellációnak rövidnek, lényegre törőnek kell lennie, amelynek tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció címzettjét és tárgyát, valamint annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni. Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó ügyben lehet.
(3)    Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(4)    Az ülésen lehetőleg érdemi választ kell adni. Az ülésen szóban előterjesztett interpellációra választ legkésőbb 15 napon belül írásban, vagy az ülésen szóban kell megadni. Az írásos válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, annak elfogadásáról a következő testületi ülés dönt.
(5)    Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, akkor erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ha az adott választ a testület sem fogadja el, a polgármester intézkedik – szükség esetén megválasztandó eseti bizottság bevonásával – a téma kivizsgálásáról, melybe be kell vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről, a megtett intézkedésekről a képviselő-testületet is tájékoztatni kell.
(6)    Az interpellációkról a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

Kérdés

47.    §  

(1)    Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2)    A képviselő a testületi ülés bezárása előtt, a nyílt ülés végén az önkormányzat tisztségviselőihez, a hivatal munkatársaihoz, önkormányzati intézmények vezetőihez, azok feladatkörébe tartozó minden közérdekű ügyben kérdést intézhet. A kérdésnek rövidnek, tömörnek kell lennie.
(3)    A kérdezett legjobb tudása szerint választ kell, hogy adjon. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező a választ nem fogadja el.
(4)    Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 3 napon belül, írásban kell a választ megadni.

A képviselő-testület jegyzőkönyve

48.    §    

(1)    
(2)    Az ülés jegyzőkönyve az Mötv. 52.§.(1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a)    az ülés helyét, időpontját, minősítését,
b)    az ülés megnyitásának tényét,
c)    a napirend előtti felszólalásokat, azok lényegét, az előterjesztett javaslatokat, indítványokat,
d)    napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előterjesztő és felszólalók nevét, kérdések, szóbeli előterjesztések, hozzászólás lényegét, törekedve a határozathozatalt befolyásoló közlések kidomborítására,
e)    a szóban előterjesztett határozati javaslatokat (rendszerint az ülést vezető elnök összefoglalójában),
f)     határozathozatal módját, a határozatok szövegét,
g)     az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint ezekkel kapcsolatos válaszokat,
h)    minden olyan eseményt, amely jelentőséggel bír,
i)     az ülés bezárásának idejét.

(3)    A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:
a)    jelenléti ív,
b)    meghívó,
c)    írásos előterjesztések, javaslatok, képviselői önálló indítványok, interpellációk (amennyiben ezek írásban történtek),
d)    titkos szavazásnál jegyzőkönyv egy példánya,
e)    a jegyző esetleges törvényességi észrevétele,
f)    név szerinti szavazás jegyzőkönyve.

49. §  

(1)    A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy véleményét abban rögzíteni.
(2)    A képviselő kivételes esetben kérheti hozzászólásának szó szerinti rögzítését, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

50. §    

(1)    
(2)    A képviselő-testület üléséről 1 eredeti példányban készül jegyzőkönyv, amelyet a jegyző az önkormányzati hivatalban őriz meg.

(3)    A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó esetleges észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének  felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(4)    A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe a hivatalban, ahol a jegyzőkönyvek elhelyezést nyernek.
(5)    A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt személy, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

6. A képviselő-testület működésének különös szabályai

Alakuló ülés

51. §    

(1)    
(2)    Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.
(3)    A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
(4)    A képviselő-testület az alakuló ülésén a jogszabályban meghatározott kérdésekben dönt.
(5)    A képviselő-testület meghatározza a következő ülések idejét és napirendjét.

Rendkívüli ülés

52.    §  

(1)    A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2)    A polgármester köteles az ülést összehívni rendkívüli esemény bekövetkezésekor, vagy a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna. Ez esetben rövid úton (telefon) is összehívható a képviselő-testület.
(3)    A képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. 44.§.-ban meghatározott esetekben össze kell hívni.
(4)    A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirend megjelölésével a polgármesternél kell írásban kérni.
(5)    Az indítvány alapján a polgármester 5 napon belül gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról. Rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés okának tudomásra jutása vagy települési képviselői kezdeményezést követő 24 órán belül, de az ülést megelőzően legalább 1 nappal a képviselő-testület minden egyes tagjához el kell juttatni, kivéve, ha az összehívás azonnal történik.
(6)    Rendkívüli ülésre csak a képviselő-testület tagjai és a jegyző meghívása kötelező.

Zárt ülés

53. §    

(1)    A képviselő-testület az Mötv. 46.§.(2) bekezdésében szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést.
(2)    A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

        a)    a képviselő-testület tagjainak,
        b)    a jegyzőnek,
c)    a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személynek.
(3)    A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.

7. A képviselő-testület bizottságai

54. §    

(1)    A képviselő-testület döntésének előkészítésére, a döntések végrehajtására, a végrehajtás szervezésére és ellenőrzésére, a testületi előterjesztés elkészítésére, önkormányzati feladatok szakmai véleményezésére, javaslattételre bizottságot hozhat létre.   
(2)    A bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)    A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége tagságának megszűnése után is fennáll.
(4)    A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

55. §    

(1)    A képviselő-testület eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2)    A bizottságok nem képviselő tagjai képviselő-testület által történő megválasztásukat követően a polgármester előtt esküt tesznek. Az eskü letételéig nem vehetnek részt a bizottság munkájában.
(3)    A bizottságok nem képviselő tagjaira javaslatot tehetnek: a polgármester, a képviselők, a jegyző.

8. A polgármester

56. §    

(1)    A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2)    A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit az SzMSz 1. melléklete tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-¬testület döntései határozzák meg.
(3)    A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a)    a       képviselő-testület       megbízatásának       időtartamára gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé,
b)    segíti a képviselők és bizottságok munkáját,
c)    irányítja az alpolgármesterek munkáját,
d)    összehívja és vezeti a testület üléseit,
e)    képviseli az önkormányzatot, ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét,
f)    szervezi a közszolgáltatásokat, elősegíti a településfejlesztést,
g)    együttműködik a társadalmi szervezetekkel, szerveződésekkel,
h)    ellenőrzi, segíti az önkormányzat intézményeinek működését,
i)    elősegíti a nyilvánosság megteremtését.
(4)     A polgármester fogadóórát tart minden hét szerdai napján, 10,00-11,00 óráig tart a Községházán.  
(5)    A polgármester tiszteletdíjára és jutalmazására az alpolgármesterekkel történő egyeztetés után az Ügyrendi Bizottság tehet javaslatot, erről a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A javaslatot a képviselő-testület elé a bizottság elnöke terjeszti.  

9. Az alpolgármester

57. §    

(1)    Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2)    Az alpolgármesterre – törvényben megjelölt korlátok között – megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3)    A képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.
(4)    Ha az alakuló ülésen nem lett alpolgármester választva, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.
(5)    Ha alpolgármester nem került megválasztásra, abban az esetben, a képviselő-testület határozatban a polgármester akadályoztatás esetén történő helyettesítésére egy települési képviselőt kijelöl az új alpolgármester megválasztásáig.

58. §    

(1)    A képviselő-testület az alakuló ülésen az Mötv 74.§. (1) bekezdés szerint saját tagjai sorából 1 fő alpolgármestert választ.
(2)    Az alpolgármestert a képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel választja.
(3)    Az alpolgármester a polgármester irányításával látják el feladataikat. A polgármester helyettesítésének rendjét, a polgármester az Mötv. 74. § (2) és 75.§.(2) bekezdése alapján állapítja meg.

10. A jegyző, aljegyző

59. §     

(1)     Dötk, Kallósd, Kehidakustány és Pakod községek polgármesterei által az Mötv. 83.§.b) pontjában foglaltak szerint kinevezett jegyző felett az egyéb   munkáltatói jogokat  megállapodásuk alapján Pakod Község Polgármestere
gyakorolja.
Az Mötv. 82.§.(1) bekezdése alapján polgármesterek aljegyzőt neveznek ki.
(2)     A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a)    előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b)     ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c)    
(3)    A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:
a)    kezdeményezheti rendelet alkotását,
b)    végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
(4)    A jegyző egyéb feladatai:
 a)    
b)    megszervezi a hivatal munkáját,
c)    rendszeresen ügyfélfogadást tart,
d)    
e)    
f)    
g)    ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,
h)    

11. A közös önkormányzati hivatal

60. §     

(1)     Képviselő-testület Kehidakustány, Dötk és Pakod Községek Önkormányzataival közösen hozza létre és tartja fenn hivatalát Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2)     A 8784 Kehidakustány, Dózsa Gy. u. 7. szám alatti székhelyű Hivatal állandó kirendeltsége működik Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége elnevezéssel 8799 Pakod Csány L. u. 2. szám alatt.
(3)     A Hivatal helyi önkormányzati költségvetési szerv, a működéséhez szükséges előirányzatokat a fenntartó önkormányzatok az együttes ülésen jóváhagyott költségvetésében határozzák meg a létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.

12. A képviselők jogállása

61. §    

(1)    A képviselőt megilletik az Mötv-ben és e rendeletben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2)    A képviselő-testület tagja külső szerveknek hivatalos intézkedéseket (megkeresés, levelezés) csak erre felhatalmazó testületi döntés esetén tehet. Amennyiben erre utaló testületi döntés nélkül kíván bizonyos kérdésekben
– azok megoldása elősegítése céljából – a képviselő-testület nevében hivatalosan eljárni, a képviselő-testülettől erre előzetes írásos felhatalmazást kell szereznie.
(3)    Kapcsolatot tartanak a választópolgárokkal, illetve a lakosság különböző önszerveződő közösségeivel.
(4)    Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat a képviselő-testület látja el.
(5)    Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a képviselő-testületnek adja át kivizsgálásra.

62. §    

(1)    A képviselői vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát külön-külön zárt borítékban veszi át a képviselőtől átvételi elismervény ellenében a polgármester, vagy az általa megbízott bizottsági tag.
(2)    A vagyonnyilatkozatokról a leadott vagyonnyilatkozat sorszámának, a leadás időpontjának a feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a kapcsolódó iratokat évente az előzményekhez csatolni kell. A nyilvántartás vezetéséről a vagyonnyilatkozatok adatvédelmi szabályoknak megfelelő biztonságos őrzéséről a polgármester gondoskodik.
(3)    Az azonosító adatok nélküli borítékban elhelyezett vagyonnyilatkozatok nyilvánosak. Azokat – előzetes egyeztetés után – a képviselő-testület, vagy az általa megbízott tagja bárkinek hozzáférhetővé teszi.

(4)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a képviselő-testületnél bárki kezdeményezheti. A képviselő-testület az eljárást a kezdeményezéstől számított 30 napon belül folytatja le. Az eljárásra a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a képviselő-testület felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a képviselő-testület az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

63. §  

(1)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos    eljárás    megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az új tényállás nélküli ismételt kezdeményezést a képviselő-testület az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(2)    A bekért azonosító adatokat az eljárás lezárását követő harmincadik napon meg kell semmisíteni.
(3)  Ha képviselő megbízatása megszűnik, a képviselőnek, továbbá a hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell, a beadott vagyonnyilatkozatokat meg kell semmisíteni.
(5)    A (2) és (3) bekezdés szerinti megsemmisítésről a polgármester jegyzőkönyvet vesz fel.
(6)    A képviselő-testület vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait a hivatal látja el.

13. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

64. §    

14. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

65. §     

(1)     A képviselő-testület közmeghallgatást évente legalább egy alkalommal tart, előre meghirdetett időpontban.  
(2)    A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét legalább 7 nappal korábban közzé kell tenni. A közzététel során fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt személyesen, telefonon, vagy írásban is eljuttathatja a hivatalba.
(3)     A közmeghallgatáson a község lakosai és az érintett helyi szervezetek képviselői felszólalhatnak. A közmeghallgatás vezetésére, annak rendjére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)     A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Ha a kérdés azonnal nem válaszolható meg, arra tizenöt napon belül választ kell adni.
A közérdekű javaslatot a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményes javaslatával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül a polgármester értesíti.
(5)     Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat haladéktalanul át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez. Erről a kérelmezőt, bejelentőt, illetve javaslattevőt 3 napon belül értesíteni kell.
(6)     A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvezésre a 48. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

66. §     

(1)     A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében falugyűlést tarthat.
(2)     A falugyűlés szervezése a polgármester feladata. A falugyűlésen elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a 65. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

15. Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

67 . §    

(1)   A képviselő-testület a településen működő önszerveződő közösségek képviselőinek a képviselő-testületi üléseken részvételt biztosít.
(2)     A részvételt a közösségeket és tevékenységi körüket érintő témakörökben tanácskozási joggal  biztosítja.
(3)     Az önkormányzat és az egyes önszerveződő csoportok együttműködését megállapodásban kell rögzíteni, amely a képviselő-testület jóváhagyásával válik érvényessé.
(4)   Az önkormányzat által – költségvetésének helyzete szerint – nyújtott anyagi támogatás utalásának, felhasználásának és elszámolásának módját, a megállapodásban kell szabályozni.  
(5)     Az önszerveződő közösségek működéséhez az önkormányzat a művelődési házak használatát a megállapodás szerint biztosítja.

16. Az önkormányzat vagyona és költségvetése

Az önkormányzat vagyona

68. §    

(1)    Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2012.(V.25.) önkormányzati rendelet határozza meg. E rendelet állapítja meg az önkormányzat törzsvagyonát, a törzsvagyon nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyait, a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak és az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak körét.  
(2)     A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben esetenként 100.000 Ft értékhatárig, de éves szinten 300.000 Ft-ot meg nem haladóan köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
(3)    A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat, évente egy alkalommal, lakossági fórumon (közmeghallgatáson).
(4)    Ha törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önkormányzati rendeletben megszabott korlátok között önállóan vagy részben önállóan gazdálkodnak, pénzeszközeiket azonban a fenntartó által meghatározott ütemben használhatják fel.

Az önkormányzat költségvetése

69. §     

(1)       
(2)    A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, a felvett hitel visszafizetését kell garantálni, ezek után kell javasolni a további, még vállalható önkormányzati feladatokat. Az önkormányzat által felvett hitel fedezetéül állami hozzájárulás és az önkormányzati törzsvagyon nem használható fel.
(3)    A költségvetés bevételeit forrásonként, a szükséges fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményenként, azon belül kiemelt előirányzatként, a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, a hivatal költségvetését feladatonként külön tételben, a több éves kihatással járó előirányzatokat éves bontásban kell szerepeltetni.
(4)    Az esetleges forráskiesés, többletfeladat vagy áremelkedés fedezetére tartalékot kell képezni. Meg kell határozni a tervezett tartalékkal való rendelkezés jogát.

70. §    

(1)    Az önkormányzat költségvetését a jegyző készíti el a polgármester közreműködésével. A költségvetés időbeni elkészítéséért és a testület elé terjesztéséért a polgármester felelős.
(2)   A tervezet elkészítésének önkormányzati intézményekre vonatkozó tervezésébe az intézmények vezetőit előkészítési és egyeztetési szinten be kell vonni.
(3)    A költségvetés szerkezete összeállításánál az erre vonatkozó központi jogszabályi előírásokat követni kell.
(4)    Az önkormányzat költségvetése tartalmazza az önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait is. A képviselő testület dönt az általa létrehozott és fenntartott költségvetési szervek éves költségvetéséről, valamint mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, melyeket nem az önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet.
(5)    A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

7. A gazdálkodás főbb szabályai

71. §     

(1)     A gazdálkodás operatív feladatait a hivatal látja el. E körben többek között beszedi az önkormányzat saját bevételeit, igényli az állami költségvetéstől a normatív hozzájárulást, gondoskodik az intézmények pénzellátásáról, a kötelezettségek kiegyenlítéséről, a könyvvitelről, a vagyonnyilvántartás vezetéséről.
(2)     Az önkormányzat intézményei az éves finanszírozási tervnek megfelelően - az éves költségvetés előírásai szerint - gazdálkodnak.

18. Ellenőrzés

72. §    

(1)     Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. 119.§.-ában meghatározott szabályok az irányadók.
(2)    Az önkormányzati intézmények pénzügyi gazdasági ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a belső ellenőrzési szabályzat, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét tartalmazó (FEUVE) szabályzatban foglaltak szerint.

19. Záró- és hatályba léptető rendelkezések

73. §    

(1)    Ez a rendelet 2011. április 15-én lép hatályba.
(2)    E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 10/2010. (X. 13.) önkormányzati rendelettel módosított, Kallósd Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III. 31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(3)    Az SzMSz-hez csatolt mellékleteket a jegyző köteles naprakész állapotban tartani, jogszabályváltozás esetén a módosítások szükségességét azonnal jelezni.
(4)    Az SzMSz mellékletei:
1. melléklet:    A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke
2. melléklet:    Megválasztott települési képviselők névsora
3. melléklet:    Kehidakustány-Kallósd Községek Körjegyzőségének Szervezeti

Kallósd, 2011. április 5.

                                                     dr. Tüske Róbertné                                  Farkas Andrásné
                                                               körjegyző                                            polgármester