1. § A rendelet hatálya kiterjed a Kallósd Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen tartózkodó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre az Szoctv. 7. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

2. § (1) E rendelet alkalmazása során a vagyoni, jövedelmi és hozzátartozói viszonyok meghatározásánál a Szoctv. vonatkozó rendelkezései az irányadók a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E rendelet alkalmazásában:

• a) váratlan kiadás: az előre nem látható, nem tervezhető esemény bekövetkeztében keletkezett többletköltség;
• b) egyedülálló: aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
• c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
• d) elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, a földcsuszamlás, a talajsüllyedés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz és robbanás) okozta kár.
• e) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: hirtelen fellépő betegség; baleset; hozzátartozó halála; jövedelemnélküliség (munkanélküliség, tartós keresetkiesés, rendszeresen folyósított ellátás megszűnése); szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, lakhatás elvesztése.
• f) létfenntartási gond különösen: hosszabb időtartamú kórházi gyógykezelés; gyógyászati segédeszköz beszerzése; közüzemi szolgáltatás éves elszámoló számla kifizetése; a családban egyidejűleg kettő vagy több gyermek születik; gyermek iskoláztatása; áramszolgáltatás vagy ivóvízellátás korlátozása, megszűnése.

3. § (1) A Képviselő-testület egyes szociális feladat- és hatásköreit a (2) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

• a) eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás megállapítási iránti kérelmek elbírálása az éves költségvetésben e célra meghatározott előirányzat 40 %-áig,
• b) köztemetés engedélyezése,
• c) elemi kár esetén nyújtott rendkívüli települési támogatás.

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások és ellátások iránti kérelmet a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatalba (8784 Kehidakustány, Dózsa Gy. u. 7.) - a továbbiakban Hivatal - kell benyújtani.

(2) A kérelmet írásban az ellátásra jogosult vagy annak közeli hozzátartozója terjesztheti elő.

(3) A kérelem tartalmazza:

• a) az ellátást igénylő személynek az Szoctv. 18. §-ának a), b), c), és g) pontjában szereplő adatait,
• b) az igényelt szociális ellátás feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

5. § (1) A támogatásra való jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles csatolni az e rendelet által előírt iratokat, igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a kérelem elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(2) A kérelmező jövedelmi viszonyainak igazolására csatolni kell:

• a) az Szoctv. 10. § (2)-(5) bekezdéseinek megfelelő jövedelemigazolást,
• b) álláskeresési támogatásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás összegét igazoló szelvényt, ennek hiányában az illetékes foglalkoztatási szerv által kiállított igazolást,
• c) rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét vagy bankszámlakivonatot,
• d) nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás esetében a folyósító szerv által kiállított, az ellátást megelőző évben folyósított, valamint a tárgyévben folyósítandó ellátás összegét tartalmazó igazolást,
• e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem 1 havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az 1 havi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani,
• f) okirattal nem igazolható jövedelem esetén a kérelmező anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett személyes nyilatkozatát.

(3) El lehet tekinteni a kérelmező szociális helyzetének 6 hónapon belüli ismételt vizsgálatától, ha valamilyen, az Önkormányzat által folyósított más olyan ellátásban részesül, amelynek során anyagi körülményei, szociális helyzete az eljáró szerv előtt ismert.

(4) Amennyiben az ellátások megállapításához magasabb szintű jogszabályok és az e rendelet által meghatározott feltételeket hitelt érdemlő módon igazoló iratokat a kérelmező felszólítás ellenére sem csatolja, a kérelmét el kell utasítani, illetve az ellátást meg kell szüntetni.

6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a Hivatal a hatáskör gyakorlójának döntése alapján az igénylőnél környezettanulmányt készít.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már bármilyen ügyben – a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül – vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

7. § (1) Az e rendelet alapján megállapított pénzbeli ellátásokat – egyedi határozat alapján – a Hivatal átutalja a kérelmező által megjelölt bankszámlára, vagy az Önkormányzat házipénztárából fizeti ki.

(2) A rendkívüli települési támogatások folyósításának határideje a megállapítást követő 15 nap, rendszeres települési támogatások folyósításának határideje a tárgyhót követő hónap 5. napja.

(3) A Hivatal gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési és egyéb pénzügyi elszámolási feladatok ellátásáról.

8. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok, illetve személyek részére, figyelemmel az Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakra

• a) rendszeres települési támogatást és
• b) rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) A rendszeres települési támogatás lehet:

• a) ápolási célú rendszeres települési támogatás,
• b) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás.

(3) A rendkívüli települési támogatás lehet:

• a) eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás,
• b) temetési költségekhez nyújtott rendkívüli települési támogatás,
• c) elemi kár esetén nyújtott rendkívüli települési támogatás.

9. § (1) Ápolási célú rendszeres települési támogatás állapítható meg azon személy részére, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, az illetékes járási hivatal által megállapított ápolási díjban nem részesül, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.

(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy személy ápolásához kapcsolódó települési támogatás állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg a támogatás.

(3) Nem jogosult ápoláshoz kapcsolódóan rendszeres települési támogatásra a hozzátartozó, ha

• a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
• b) köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
• c) rendszeres pénzellátásban részesül,
• d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja.

(4) Nem jogosult ápolási célú támogatásra az a hozzátartozó sem, akinek családjában olyan más személy él, aki jövedelemszerző tevékenységet nem folytat és az ápolt személy gondozására képes, illetve akinek családja az Szoctv. 4. §-ában meghatározottnál nagyobb vagyonnal rendelkezik.

(5) Nem jogosult támogatásra az a hozzátartozó, aki Kallósd község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, vagy aki Kallósd község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy ápolását végzi.

(6) Az ápolási célú rendszeres települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(7) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani, a jogosultsági feltételek fennállását évente felül kell vizsgálni.

(8) Az ápolási célú rendszeres támogatást meg kell szüntetni, ha

• a) az ápolt személy állapota az ápolást már nem teszi szükségessé,
• b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti,
• c) az ápolt személy meghal,
• d) a (3)-(4)-(6) bekezdésekben meghatározott, jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(9) Nem teljesíti kötelezettségét az ápolást végző személy, ha

• a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, élelmezéséről nem, vagy csak hiányosan gondoskodik,
• b) az ápolt személy gyógyszereiről nem gondoskodik,
• c) az ápolt személy személyi higiéniájáról és lakókörnyezetének rendjéről, tisztaságáról nem gondoskodik.

(10) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását, hogy az ápolandó személy tartósan beteg és gondozási ideje előreláthatólag három hónapnál hosszabb időt vesz igénybe.

(11) A hatáskör gyakorlója bejelentésre vagy hivatalos tudomás alapján, illetve az ellátás felülvizsgálatakor az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére felkérheti a házi segítségnyújtást ellátó szociális gondozót.

10. § (1) A rendszeres gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatás állapítható meg annak a közgyógyellátásban nem részesülő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át, és a havi rendszeres gyógyszereinek orvos által igazolt és gyógyszertár által beárazott költsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A havi rendszeres gyógyszerköltség megállapításánál a legolcsóbb hatóanyagtartalmú készítmények árát kell figyelembe venni.

(3) A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától az igazolt gyógykezelés időtartamára, de legfeljebb 12 hónapra kell megállapítani.

(4) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-os mértéke száz forintra kerekítve, de legfeljebb havi 7000 forint.

(5) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az orvosi és gyógyszertári igazolást a havi rendszeres gyógyszerekről és azok költségeiről.

11. § (1) Eseti segélyezési rendkívüli települési támogatásban csak az a kérelmező részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb egy főre számított jövedelem esetén is megállapítható eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás, amennyiben

• a) a kérelmező méltányolható személyes körülményei alapján az indokolt, illetve
• b) ha a kérelmező önhibáján kívül, átmenetileg különös méltánylást érdemlő élethelyzetbe került.

Ebben az esetben a támogatás alapjául szolgáló körülményeket igazolni kell.

(3) A (2) bekezdés alapján jogosultanként évente egy alkalommal állapítható meg támogatás. Az egy főre jutó jövedelem ebben az esetben sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át.

(4) Az eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb alkalmanként 5 000 forintnál, és nem lehet több 20 000 forintnál.

(5) Az ugyanazon személy vagy család részére folyósított eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás összege éves szinten nem haladhatja meg a 60 000 forintot.

(6) Az (5) bekezdés szerinti éves összeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni gyermeket nevelő családok részére a nevelési év kezdéséhez, illetve a tanévkezdés költségeihez nyújtott rendkívüli támogatást, a karácsonyi támogatást, valamint a temetési költségekhez nyújtott rendkívüli települési támogatást.

(7) Nem állapítható meg eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás annak a kérelmezőnek, akinek családja a kérelem benyújtását megelőző 60 napon belül ilyen juttatásban részesült.

(8) Eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal kérelemre vagy hivatalból, jövedelemvizsgálat nélkül is adható.

12. § (1) Elhunyt személy temetési költségeire tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt, de a temetési költségek viselése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Elhunyt személy temetési költségeire tekintettel rendkívüli támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 500 %-át.

(3) A kérelmet a halálesetet követő 60 napon belül kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

• a) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint
• b) a temetési költségeket igazoló, a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát.

(4) Nem állapítható meg a temetési költségekre tekintettel rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező és az elhunyt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés állt fenn.

(5) A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás összege legalább a temetés költségeinek 10 %-a, legfeljebb 50 %-a.

(6) A temetési költségek közül (3) bekezdés b) pontja szerint a támogatás folyósítása körében elismerhető költségek:

• a) a temetkezési szolgáltatás költségei
• b) az egyházi temetési szertartás költségei
• c) a polgári temetési szertartás költségei
• d) a koszorúk költségei
• e) a gyászjelentés költségei

13. § (1) Elemi kár esetén nyújtott rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki bizonyítja, hogy a tulajdonában álló, vagy általa jogszerűen lakott lakásban, vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi csapás vagyoni kárt okozott.

(2) Nem kérelmezhető elemi kár bekövetkezte esetén rendkívüli támogatás abban az esetben, ha a kár megtérítésére harmadik személy, így különösen a biztosító köteles. Amennyiben a harmadik személy szolgáltatása a kár megtérülését csak részben biztosítja, a támogatás a különbözeti összegre vonatkozóan kérelmezhető.

(3) A támogatásban az a személy részesíthető, akinek családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át, és a bekövetkezett kár a létfenntartását veszélyezteti.

(4) A kérelemhez csatolni kell a káreseményt igazoló dokumentumot, és a kár bizonyított vagy becsült mértékét tanúsító iratot.

(5) A támogatás összege a kár igazolt vagy becsült mértékének megfelelő összeg, de legfeljebb 40 000 forint lehet.

14. § Pénzbeli támogatás helyett természetbeni szociális ellátásként nyújtható eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás keretében különösen élelmiszer, gyógyszer, térítésköteles egészségügyi ellátás költségeinek, vagy azok egy részének megtérítése, térítési díjak kifizetése, közüzemi díjhátralék egészének vagy egy részének kifizetése.

15. § (1) Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az Szoctv. 48. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az Szoctv-ben foglaltakon túl kérelmezhető annak a vagyontalan személynek a közköltségen történő eltemettetése is, akinek van ugyan az eltemettetésére köteles hozzátartozója, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének, 150 %-át, és a temetési költségek viselése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(3) Közköltségen hamvasztásos, vagy a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.

16. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermeket nevelő családok részére a nevelési év kezdetéhez, illetve a tanévkezdés költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a Kallósd község közigazgatási területén a nevelési év, illetve a tanév első napjának időpontjában lakóhellyel rendelkező

• a) óvodába járó gyermekek részére,
• b) általános iskolás tanulók részére,
• c) középfokú oktatásban nappali tagozaton résztvevő tanulók részére,
• d) a felsőoktatásban nappali tagozaton első diplomás alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatók részére.

(2) A támogatás összegéről - az Önkormányzat teherbíró képességét figyelembe véve - a Képviselő-testület határozattal dönt.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület támogatás megállapításáról dönt, a támogatás a nevelési év kezdetét követő legkésőbb 60 napon belül kerül kifizetésre.

(4) Az óvodai, tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállását a képző intézmény által kiállított igazolással kell bizonyítani.

(5) A támogatásban csak az a kérelmező részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át.

(6) A támogatás iránti kérelem benyújtására a kiskorú törvényes képviselője, vagy a nagykorú gyermek jogosult.

17. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete karácsonyi rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki a támogatás megállapításának időpontjában Kallósd község közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik, és életvitelszerűen a településen lakik.

(2) A támogatás pénzbeli, illetve természetbeni támogatás formájában nyújtható, és egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal adható.

(3) A támogatásra való jogosultság megállapítására minden évben a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan kerül sor.

(4) A támogatás összegéről, illetve értékéről – az Önkormányzat teherbíró képességét figyelembe véve - a Képviselő-testület határozattal dönt.

(5) A támogatásban csak az a kérelmező részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

18. § (1) Szociális szolgáltatásként az Önkormányzat a mindenkori, szolgáltatásnyújtásba bevont partnerintézményei útján a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) étkeztetés (napi egyszeri meleg étkezés),
• b) házi segítségnyújtás,
• c) családsegítés.

(2) A partnerintézmények adatait a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az ellátások igénybevétele kérelem alapján történik, a kérelem benyújtásának módját, az elbírálás folyamatát, és a fizetendő térítési díjakat a bevont partnerintézmények mindenkori vonatkozó szabályzatai tartalmazzák.

19. § (1) A krízishelyzetben lévő személyek (különösen a jövedelemmel nem rendelkezők) szociális étkeztetés térítési díját kérelemre átvállalhatja az Önkormányzat.

(2) A szociális alapszolgáltatásokért fizetendő személyi térítés díj az ellátásban részesülő jövedelmi helyzete és szociális körülményei alapján 50 %-kal csökkenthető, különös méltánylást érdemlő esetben elengedhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti térítési díj átvállalható meghatározott időtartamra, vagy az étkeztetés idejére folyamatosan.

20. § Ez a rendelet 2021. június 15-én lép hatályba.

21. § Hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 4/2020. (XII.15.) önkormányzati rendelet.