1. § (1) Kallósd Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a község ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint jelen rendelet alapján működnek.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kallósd Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megjelölése: Kallósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(3) Az önkormányzat székhelye: 8785 Kallósd, Kossuth Lajos utca 19.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Kallósd község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kallosd.hu

(6) A képviselő-testület létszáma: 3 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(7) Az önkormányzat hivatala: Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal (8784 Kehidakustány, Dózsa György utca 7.). A hivatal létrehozására vonatkozó megállapodást e rendelet 2. függeléke, a hivatal szervezeti és működési szabályzatát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának rendjét a helyi címer, zászló és pecsét alapításáról és használatának rendjéről szóló 16/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a Magyar Köztársaság címerével ellátott, „Kallósd Község Önkormányzata” körfelirat található.

4. § Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 8/2010. (VI. 1.) önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.

(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő-testület az e rendelet 2. mellékletében foglalt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

6. § A képviselő-testület az önkormányzati feladatait a szervei (a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások) tevékeny közreműködésével látja el.

7. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről, és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.

(4) A jóváhagyott gazdasági programot közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján.

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv javaslatát a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésén.

(3) A munkaterv tartalmazza

(4) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján.

9. § (1) A képviselő-testület

(2) A képviselő-testület az üléseit az éves munkaterve szerint, illetve szükség szerint tartja.

(3) A képviselő-testület ülésének helyszíne főszabályként a községháza tanácskozóterme. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül ún. kihelyezett ülés formájában más helyszínre is összehívható. A képviselő-testület más önkormányzati képviselő-testülettel az együttes ülését megegyezés szerinti helyszínen tartja.

(4) A rendes ülések tervezett időpontja a naptári hónap utolsó csütörtöki napja.

(5) A képviselő-testület július 1-től augusztus 31-ig munkaterv szerint rendes ülést nem tart.

(6) A képviselő-testület rendes üléseinek kezdő időpontja főszabály szerint 17.00 óra.

(7) A képviselők részére az ülés megtartása során olyan körülményeket kell teremteni, hogy a munkájukat zavartalanul végezhessék. Ugyancsak megfelelő helyet kell biztosítani a meghívottaknak és az ülés technikai lebonyolítását segítő munkatársaknak.

10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írásban hívja össze.

(2) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak elektronikus úton legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívó tartalmazza

(4) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

(5) A (4) bekezdésben meghatározott sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívójával együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát legalább 3 nappal az ülés előtt a település hivatalos honlapján, valamint a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(8) A polgármester indokolt esetben rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(9) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők, de a rendkívüli ülés tartásának okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(10) Az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármesternek a képviselő-testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Ha a polgármester a kormányhivatal képviselő-testületi ülés összehívására tett javaslatának és indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselőtestület ülését a kormányhivatal hívja össze.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal vesznek részt a testületi ülésen, írásos előterjesztést azokhoz a napirendekhez kapnak, melyekben érintettek, vagy amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik, és tanácskozási joguk is csak e kérdésekben van.

(3) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

12. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A képviselő-testület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(4) A közös önkormányzati hivatal előterjesztései csak a jegyző előzetes ellenjegyzése után kerülhetnek a képviselő-testületi ülés elé.

(5) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(6) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján vehető fel a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(7) Az előterjesztések valamennyi típusa csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

(8) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványokat a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban, saját kezű aláírással ellátva kell beterjeszteni.

(9) A képviselők közös indítványt is tehetnek. Ha a települési képviselők több mint a fele tesz közös indítványt, azt vita nélkül a testületi ülés napirendjére kell tűzni.

(10) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő-testület tagja, és a jegyző.

13. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül, a részére kijelölt helyen foglal helyet. Az ülésen a hallgatóság kérdést nem intézhet, véleményt nem nyilváníthat, az ülést nem zavarhatja. Az ülés rendjének zavarása esetén az ülés elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2) A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága kérdésében a Mötv. 46. §-ban foglaltak irányadóak.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okból történő zárt ülést tartását az ülésen az ülés elnöke jelenti be.

(5) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben a zárt ülés elrendeléséhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(6) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(7) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (6) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, amelyre meghívást kapott vagy amelyen részt vehetett.

14. § (1) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt az ülés elnöke számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, az ülés elnöke megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, az ülés elnöke megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. A határozatképesség szempontjából a betöltetlen képviselői helyet betöltöttnek, a kizárt önkormányzati képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 4 napon belüli időpontra újból összehívja.

(3) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(4) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott képviselő-testületi ülésen az eredeti képviselőtestületi ülés napirendjeit tárgyalni kell.

15. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni.

(2) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli elfoglaltság miatt van távol, és aki indokolt távollétét a polgármesternek előzetesen bejelentette.

(3) A távollévők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

16. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére a munkaterv figyelembevételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a képviselő-testületi ülés elnöke tesz javaslatot, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) A napirendi pontok sorrendjének meghatározásakor a rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat pedig a beszámolót, tájékoztatót. A napirendi pontok sorrendjét az interpellációk, a kérdések, valamint a bejelentések zárják le. Kérésre vagy javaslatra a nem önkormányzati szerv, a szakértő, a meghívott napirendje, vagy szakvéleményének kifejtése elsőbbséget élvezhet. A szervezeti és működési szabályzatot érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat elsőként kell megtárgyalni

(3) Az ülés során indokolt esetben az ülés elnökének indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot döntéssel lezárta, vagy az arra vonatkozó döntést elhalasztotta.

(5) Nem megszavazott határozati, rendeleti és egyéb javaslatot változatlan formában, azonos személyi összetételű képviselő-testület elé csak további egy alkalommal lehet előterjeszteni.

17. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (az ülés elnöke). Akadályoztatásnak minősül az is, ha az ülés elnökét a döntéshozatalból kizárták.

(2) Az ülés elnöke az ülés vezetése során

18. § (1) Az ülés elnökének a képviselő-testület ülésén bármikor felszólalási joga van.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(3) Az előterjesztést az előterjesztő visszavonhatja.

(4) Az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül a további hozzászólási lehetőség megadásáról az elnök dönt.

(5) Az elnök soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) A képviselő eljárási kérdésben egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre legfeljebb egyperces észrevétel tehető, egyébként a képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(7) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(8) A napirendek tárgyalása során a képviselők ügyrendi javaslatot bármikor előterjeszthetnek. Az elnök az ügyrendi felszólalásoknak köteles elsőbbséget biztosítani.

(9) Az érdeklődő állampolgár valamely napirend kapcsán, legfeljebb 5 perc időtartamra a települési képviselők után szót kaphat, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A vita lezárása után a napirend előadója röviden, legfeljebb 5 percben válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat.

(12) Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az elnök a szavazás előtt szót ad.

(13) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét vagy a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(14) Az elnök az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító indítványokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület. Az elnök megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a képviselő-testület döntését.

(15) Az egyes napirendi pontok tárgyalása között az elnök megfelelő időközönként szünetet rendelhet el. Bármelyik képviselő kérésére, vagy saját elhatározásából az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a napirend tárgyalása közben is.

19. § (1) Az ülés elnöke az ülés rendjének fenntartása érdekében

(2) Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, arról vitát nyitni nem lehet.

20. § (1) A szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. Szükség esetén a jegyző felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy a szervezeti és működési szabályzatban előírt feltételeitől.

(2) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt – a kizárt képviselőt kivéve – távollevőnek kell tekinteni.

(3) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a polgármesternek.

(4) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(5) Kettőnél több döntési lehetőség esetén

21. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését, szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfeltartással vagy név szerinti szavazással történik. A képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Aki nem vesz részt a szavazásban, azt távollevőnek kell tekinteni, kivéve a kizárt képviselőt.

(3) Titkos szavazásra a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.

(4) A titkos szerinti szavazás úgy történik, hogy a képviselő nevét nem tartalmazó, kizárólag a döntési javaslatot magába foglaló szavazólap kerül kiosztásra a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd ismertetik a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét. A titkos szavazás lebonyolítását és jegyzőkönyvbe foglalását az ügyrendi bizottság végzi, a szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltan kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

(6) A polgármester a szavazás eredményét és tárgyát köteles számszerűsítve, hangosan közölni.

(7) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben, valamint

(8) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat.

(9) A képviselő-testületi döntéshozatalból való kizárásnál közeli hozzátartozónak minősülnek a Polgári Törvénykönyv szerinti személyek.

(10) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

(11) A kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testület zárt ülés keretében szavazza meg. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

22. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtásárra.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(3) A rendelet tervezetének szakszerű előkészítéséről a kezdeményező személyétől függetlenül a jegyző gondoskodik.

(4) Az előkészítést és – amennyiben az szükséges - véleményeztetést követően a rendelet előterjesztését, a rendelet-tervezetét, annak indokolását és hatásvizsgálati lapját az ülés elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesternek írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet részletes vitájának lezárását megelőzően.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szervezet vagy személy e jogával élhessen.

(7) Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

(8) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Kallósd Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (… . ...) önkormányzati rendelete

(9) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(10) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet aláírásáról a Mötv. 51. § (1) bekezdése rendelkezik.

(11) ) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről a hivatal hirdetőtáblán való kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.

(12) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítás(ok) számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

23. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

(3) A képviselő-testület határozatainak jelzése: Kallósd Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (….) határozata

(4) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(5) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 8 napon belül, az azonnali végrehajtási határidő megjelölés esetén az ülést követő napon el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(6) A határozatok végrehajtásáról a felelősként megjelölt személy vagy szerv vezetője a végrehajtás megtörténte után, de legkésőbb a határidő lejártát követő napon jelentést köteles készíteni és a jegyzőnek megküldeni. A jelentéseket a jegyző foglalja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(7) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(8) A képviselő-testületi határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

24. § (1) A képviselő a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Az interpelláció olyan írásban benyújtott felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. A képviselő-testületi ülés napját megelőző 3. nap 16.00 óráig benyújtott interpellációt az interpellált köteles megválaszolni a képviselő-testületi ülésen.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt szóban adja elő, az interpellált az interpellációra válaszol.

(3) Az interpelláló képviselő nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(4) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált megindokolt kérésére a képviselő-testület – vita nélküli szavazással- engedélyezheti, hogy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ adjon. Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. Az interpellációra adott választ a soron következő ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(5) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő ülésen ismertet.

(6) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(7) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

25. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen az ülés bezárása előtt, a nyilvános ülés végén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhet.

(2) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a képviselő-testületnek nem kell szavazni. A kérdéseket az ülés kezdetéig az ülés elnökénél írásban kell benyújtani, aki minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(3) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

26. § (1) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

(2) Vita esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e.

27. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza

(3) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A képviselő kivételes esetben kérheti hozzászólásának szó szerinti rögzítését, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei

(5) A jegyzőkönyv elkészítésével, aláírásával és megküldésével kapcsolatos rendelkezéseket a Mötv. 52. § (2) bekezdése tartalmazza.

(6) A jegyzőkönyv egy példányát a közös önkormányzati hivatal irattárában kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyvről készült hiteles határozati kivonatot a jegyző írja alá.

(8) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei és annak mellékletei – a zárt ülés kivételével – a közös önkormányzati hivatal titkárságán tekinthetők meg.

(9) Az ülésről hangfelvétel készül, a felvételt 1 évig meg kell őrizni.

28. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét az időpontot megelőzően legalább 7 nappal korábban, a nyilvános ülések kihirdetésével azonos módon ki kell hirdetni.

(3) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket és javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson bárki felszólalhat, de a hozzászólása témája csak közérdekű lehet.

(6) Ha a hozzászólás témája nem közérdekű, vagy időtartama hosszúra nyúlik, a polgármester javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a hozzászólótól vonja meg a szót. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Közmeghallgatáson feltett, a helyszínen meg nem válaszolt kérdésre, 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyv elkészítésére a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve elkészítésének szabályai megfelelően irányadók.

29. § (1) A képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tarthat. A lakossági fórum keretében tájékoztatást ad az önkormányzat gazdálkodásáról, a lakosság szélesebb körét érintő döntésekről, az önkormányzat előtt álló feladatokról és az előző évben megalkotott önkormányzati rendeletekről.

(2) A lakossági fórumok előkészítése, szervezése és lebonyolítása a polgármester feladata.

30. § A helyi népszavazáshoz szükséges választópolgárok számát Kallósd Község Képviselő-testületének a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 8/2017. (VII.20.) önkormányzati rendelete szabályozza.

31. § (1) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó szabályokról a Mötv. 39. § rendelkezik.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át e rendelet 2. melléklete szerint.

(4) A polgármester a feladatainak ellátása során az Mötv. 67. §-ban foglaltakon túl

(5) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(6) Az (5) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

32. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésén a saját tagjai sorából, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásában tölti be.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a polgármester feladataként határoznak meg.

(4) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

33. § (1) A képviselő-testület döntésének előkészítésére, a döntések végrehajtására, a végrehajtás szervezésére és ellenőrzésére, a képviselő-testületi ülés előterjesztésének elkészítésére, önkormányzati feladatok szakmai véleményezésére, javaslattételre a képviselő-testület bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjaira javaslatot tehetnek a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, és a jegyző.

(4) A bizottságok nem képviselő tagjai képviselő-testület által történő megválasztásukat követően a polgármester előtt esküt tesznek. Az eskü letételéig nem vehetnek részt a bizottság munkájában.

(5) A bizottságok maguk állapítják meg a működésük részletes szabályait. A bizottságok határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartása tekintetében a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottság üléseire valamennyi képviselő-testületi tagot meg kell hívni. A bizottsági ülés írásbeli előterjesztéseit az ülés előtt legalább 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(7) A bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyvekre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

(8) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(9) A bizottságok munkájának ügyviteli támogatásáról a jegyző gondoskodik.

34. § (1) A képviselő jogaira a Mötv. 32. §-ában, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A közös önkormányzati hivatal köteles a települési képviselőt fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(3) A képviselő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy a döntéshozatalt megelőzően az ülés elnöke bármely képviselő javaslatára felszólíthatja bejelentési kötelezettségének teljesítésére.

35. § Azon társulások felsorolását, amelyeknek az önkormányzat tagja, e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(3) A közös önkormányzati hivatal létrehozásával és szervezetével kapcsolatos rendelkezéseket e rendelet 2. függeléke és 3. függeléke tartalmazza.

37. § A közös önkormányzati hivatalt vezető jegyző, valamint az aljegyző vonatkozásában az Mötv. 81-83. §-ban, valamint az e rendelet 2. függelékében és 3. függelékében foglaltak az irányadók.

38. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló kötelező feladatait és a közszolgáltatásokat teljesítette.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes körét, az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyakat, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 6/2012. (V.22.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

39. § (1) A képviselő-testület évente meghatározza az önkormányzat költségvetését. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és központi hozzájárulás mértékét a központi költségvetési törvény határozza meg.

(2) A polgármester a tárgyév lezárása után az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően, zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

40. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben esetenként 500.000,- Ft értékhatárig, az önkormányzat éves költségvetésének előirányzatait figyelembe véve vállalhat kötelezettségeket.

(3) Az önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából intézményt alapíthat.

(4) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(5) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Mötv-ben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.

(6) Az önkormányzat gazdálkodásának ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

(7) A jegyző köteles a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott belső kontrollrendszert működtetni.

41. § Ez a rendelet 2022. június 24-én lép hatályba.

42. § Hatályát veszti a Kallósd Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (IV. 6.) önkormányzati rendelet.