Döbröce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (V. 16.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2016. 10. 25
Döbröce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008. (V.16.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
2016.10.25.
Döbröce Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotja Döbröce közigazgatási belterületének helyi szabályozási előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és a Kormány 253/1997. (XII. 20.) rendelete az „Országos Településrendezési és Építési Követelményekről” alapján.
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Döbröce község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt kiadni, az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak a jelen helyi építési szabályzat rendelkezései, továbbá a Szabályozási Tervben foglaltak együttes figyelembe vételével lehet.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2. §1 Engedélyhez kötött minden olyan építési tevékenység amelyet a 312/2012. Korm. rendelet 1.számú melléklete nem sorol az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közé.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK
3. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
(2) A Szabályozási Terven feltüntetett kötelező erejű szabályozási elemek:
a) a szabályozási vonal (a közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal);
b) építési övezet határa;
c) terület-felhasználási mód és övezeti előírásai;
d) építési hely és határa.
(3) Amennyiben az övezethatárral egybeeső telekhatár változik, az övezet értelemszerűen a változással egyezően alakul.
(4) Telekhatár(ok) alakítása ill. megváltoztatása esetén az építési hely határvonala a tényleges határvonalaknak megfelelően értelemszerűen változik (kötelező elő-, oldal- és hátsókert kialakítása).
(5) Az építési helyen kívül meglévő épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt területen létesíthető.
(6) Amennyiben a Szabályozási terv nem jelöl építési vonalat, úgy az OTÉK 34. § (2) bekezdése alapján kell intézkedni: a beépítési vonalat a már kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
(7) Az irányadó jelegű szabályozási elemek a következők: javasolt telekhatár; megszüntető jel. A szabályozási tervlapon irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részletezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók.
(8) Ha az építési határvonal keresztez egy meglévő épületet, ebben az esetben:
a) az épületet kontúron belül fel lehet újítani;
b) egy esetben maximum 25 m2-el bővíthető;
c) ha az épület elbontásra kerül, akkor új épület csak az építési határvonallal jelölt helyre építhető.
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS
4. § A Szabályozási Tervvel és a Helyi Építési Szabályzattal érintett terület Döbröce közigazgatási területe.
(1) Döbröce község területe
a) közigazgatási szempontból:
b) építésügyi szempontból:
ba) beépítésre szánt területre és
bb) beépítésre nem szánt területre oszlik.
(2) A beépítésre nem szánt területeken, új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor lehet, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja;
(3) Beépítésre szánt területek:
falusias lakóterület Lf max. szintterület-sűrűség: 0,5
kertvárosias lakóterület Lke max. szintterület-sűrüség: 0,5
településközpont vegyes terület Vt max. szintterület-sűrűség: 1,6
Különleges terület: szabadidő központ
Ksz Max. szintterület-sűrüség: 0,8
különleges terület: temető K-tem max. szintterület-sűrűség: 0,2
(4) Beépítésre nem szánt területek:
közlekedési területek Köu
gazdasági célú erdőterület Eg
általános mezőgazdasági terület Má
kertes mezőgazdasági terület Mk
vízgazdálkodási terület V
(5) A tervezési területen az építési engedély részleges közművesítettséghez kötött, melyhez ivóvíz-, szennyvíz- vagy zárt szennyvíztároló és elektromos energia-, vonatkozásában biztosítani kell a közműellátást.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
5. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
O(SZ): oldalhatáron álló beépítés.
Saroktelkeknél és egyes kialakult állapotnál, különleges telekalakulatnál illetve 28 m-nél szélesebb telek esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhető.
- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
* 1500 m2-nél nagyobb telkek esetén maximum 20 %.
- A legnagyobb építménymagasság: max. 4,5 m. A legnagyobb építménymagasság nem haladhatja meg a lejtő felőli oldalon sem az 5,5 m-t.
- A kialakítható legkisebb új telekterület: 700 m2
- A területen elhelyezhető létesítmények:
< kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
< szálláshely szolgáltató épület;
< helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
< a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
< üzemanyagtöltő állomás;
(3) - Előkert: általában 5,0 m, kivéve, ahol a szabályozási terv másként rendelkezik.
oldalhatáron álló beépítés esetén: 4,5 m.
(szabadonálló beépítés esetén: 3,0 m),
minimum 6,0 m, az ettől való eltérést a szabályozási terv tartalmazza.
- A előírás szerinti darabszámú gépjárműveket saját telken kell elhelyezni.
- Tetőforma: jellemzően magastető, hajlásszög: 30° – 45°, a gerinc utcára merőleges legyen.
- A tetőhéjazat nem lehet: fémlemez, „cserepes” fémlemez, kék színű bitumenes zsindelyfedés, hullámpala.
- Könnyűszerkezetes épületre (pl. faváz hőszigeteléssel, kívül-belül burkolva, vakolva, stb.) csak ÉMI minősítés és Tűzrendészeti hozzájáruló nyilatkozat alapján adható építési engedély!
- Állattartás megengedett, külön rendeletben kell szabályozni.
- A legkisebb aktív zöldfelület: min. 40 %.
- Minimális új telekszélesség (átlagosan értendő): 14,0 m. Minimális telekméret a beépítés vonalában 7,0 m.
(4) Az építési engedély kiadásának feltétele: közműves vízvezeték, szennyvízcsatorna vagy zárt szennyvíztároló, villamosenergia-szolgáltatás biztosítása (napcellával előállított elektromos energia is elfogadható), azok kiépítésének a használatbavételi eljárásig meg kell történnie.
(5) Reklámtáblák, útbaigazító táblák elhelyezése külön építési engedély alapján lehetséges:
Magán területen minden 0,5 m2-nél nagyobb hirdető/reklám tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, de a tábla nagysága az 1 m2-t nem haladhatja meg.
Közterületen minden reklám/hirdető tábla valamint útbaigazító tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, nagysága nem haladhatja meg az 1,5 m2-t. Elhelyezésénél vizsgálni kell a közlekedési, kilátásvédelmi szempontokat.
(6) Kerítések:
- Az utcai oldalon a kerítés átlagos magassága 2,1 m-nél magasabb nem lehet. Törekedni kell a természetes anyagok használatára: kő, fa, élő sövény, stb.
- A telkek közötti kerítés nem lehet 1,8 m-nél magasabb. Tömör (beton, tégla) kerítés nem lehet, áttörten (min 15 %-ban) kell kialakítani a levegő mozgását biztosítva.
(7) Egy telken elhelyezhető lakások száma:
- 2000 m2 –es teleknagyság alatt: 2 db,
- 2000 m2-es teleknagyság felett: 4 db.
(8) A főfunkciót kiegészítő épület építménymagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tömegével annak tömegarányait kell követni.
(9) Terepszint alatti építmény nagysága legfeljebb 10 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét.
6. § (1) Lke kertvárosias lakóterület: laza beépítésű, összefüggő nagykertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
O: oldalhatáron álló beépítés
- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 % (1500 m2 teleknagyság felett 15 %).
- A építménymagasság: min. 4,5 m. A legnagyobb építménymagasság nem haladhatja meg a lejtő felőli oldalon sem az 5,5 m-t.
- A kialakítható legkisebb (új) telekterület: 1000 m2
- A területen elhelyezhető létesítmények:
< legfeljebb négylakásos épület;
< a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
< egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
< a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
- A területen nem helyezhető el:
< üzemanyagtöltő állomás;
< szálláshely szolgáltató épület (a megengedett lakásszámot meg nem
haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével);
< önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb
gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
- A legkisebb zöldfelület: min. 50 %.
- Minimális oldalkert: 4,5 m
- Minimális hátsókert: 6,0 m
- A előírás szerinti darabszámú gépjárműveket saját telken kell elhelyezni.
- Tetőforma: magastető, hajlásszög: 20° – 45°, gerinc utcára merőleges.
- Tetőhéjazat nem lehet: fémlemez, „cserepes” fémlemez, kék színű
zsindelyfedés, hullámpala.
- Könnyűszerkezetes épületre (pl. faváz hőszigeteléssel, kívül-belül burkolva, vakolva, stb.) csak ÉMI minősítés és Tűzrendészeti hozzájáruló nyilatkozat alapján adható építési engedély!
- Állattartás nem megengedett.
- Minimális (új) telekszélesség: 16,0 m
(2) Az építési engedély kiadásának feltétele: közműves vízvezeték, szennyvízcsatorna vagy zárt szennyvíztároló, villamosenergia-szolgáltatás biztosítása, azok kiépítésének a használatbavételi eljárásig meg kell történnie.
(3) Reklámtáblák, útbaigazító táblák elhelyezése külön építési engedély alapján lehetséges:
Magán területen minden 0,5 m2-nél nagyobb hirdető/reklám tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, de a tábla nagysága az 1 m2-t nem haladhatja meg.
Közterületen minden reklám/hirdető tábla valamint útbaigazító tábla elhelyezéséhez építési engedély szükséges, nagysága nem haladhatja meg az 1,5 m2-t. Elhelyezésénél vizsgálni kell a közlekedési, kilátásvédelmi szempontokat.
(4) Kerítések:
- Az utcai oldalon a kerítés átlagos magassága 2,1 m-nél magasabb nem lehet. Törekedni kell a természetes anyagok használatára: kő, fa, élő sövény, stb.
- A telkek közötti kerítés nem lehet 1,8 m-nél magasabb. Tömör (beton, tégla) kerítés nem lehet, áttörten kell kialakítani a levegő mozgását biztosítva.
(5) Egy telken elhelyezhető lakások száma:
- 2000 m2 –es teleknagyság alatt: 2 db,
- 2000 m2-es teleknagyság felett: 4 db.
(6) A főfunkciót kiegészítő épület építménymagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tömegével annak tömegarányait kell követni.
(7) Terepszint alatti építmény nagysága legfeljebb 10 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét.
7. § (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, igazgatási, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) Vt Településközpont vegyes terület:
SZ: szabadonálló oldalhatáron álló beépítés
- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %
- A legnagyobb építménymagasság: max. 5,5 m. A legnagyobb építménymagasság nem haladhatja meg a lejtő felőli oldalon sem a 6,5 m-t.
- A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2
- A területen elhelyezhető épületek:
< kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek
< egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
< nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;
< termelő kertészeti építmény.
- A legkisebb aktív zöldfelület: min. 30 %.
8. § (1) Kszk-1: szabadidő központ terület
Kszk-2: szabadidő központ terület
SZ: szabadonálló beépítés
- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 % (Ksz-2 övezetben 30 %)
- A maximális építménymagasság: 7,0 m
- Minimálisan kialakítható teleknagyság: 1500 m2(Ksz-2 övezetben 1000 m2)
- A legkisebb aktív zöldfelület: 60 %. (Ksz-2 övezetben 40 %)
- rekreációs, gyógyászati, oktatási létesítmények;
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
(2) Ktem: temető
A temető használatának rendjét az Önkormányzat a temető rendjével foglalkozó helyi rendelettel tudja szabályozni.
- Elhelyezhető építmények: ravatalozó, karbantartó épület(ek).
- Beépítési mód: szabadonálló.
- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%.
- Az építménymagasság: max. 6,0 m.
(3) Ksp: spotterület
SZ: szabadonálló beépítés
- A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
- A maximális építménymagasság: 7,0 m
- Minimálisan kialakítható teleknagyság: 1500 m2
- A legkisebb aktív zöldfelület: 60 %
- vendéglátó, kiszolgáló épület;
(4) Az építési engedély kiadásának feltétele: közműves vízvezeték, szennyvízcsatorna vagy zárt szennyvíztároló, villamosenergia-szolgáltatás.
Általános építészeti előírások
9. § (1) A főfunkciót kiegészítő épületrészek
a) oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő (tervezett) épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva illetve illeszkedően építhető.
b) szabadonálló beépítés esetén a főépület takarásában helyezhető el.
c) homlokzat illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg (kivéve ha speciális mezőgazdasági technológia indokolja).
(2) Az elő- oldal- és hátsókertek értékei, ahol erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandó.
(3) Előkert csak a kialakult állapot és a szabályozási terv szerint engedélyezhető.
(4) Az épület kialakítása jellemzően magastetős lehet, a tető formájával a kialakult állapothoz kell igazodni.
(5) Távközlési antennát környezetbarát módon kell építeni: ha lehet, fa szerkezettel.
(6) Nádtető létesítése esetén külön az illetéke Tűzvédelmi hatóság engedélyének beszerzése szükséges. Tűzcsapot közterületen legalább 200 m-ként kell elhelyezni! A tűzivíz-hálózat minimum NA 100 lehet elágazó vezetékként, körvezeték esetén lehet NA 80-as is.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
10. § (1) A közlekedési területek: közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.
(3) A közlekedési létesítmények körébe a következők tartoznak:
helyi gyűjtő út (04 közl. út): 22 m
kiszolgáló utak 16 m, 12 m, 8 m ill. kialakult
(4) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények, valamint:
- közúti közlekedés váróhelyei,
(5) Közterületi parkolókat csak fásítással lehet kialakítani.
(6) Új utak létesítésénél kétoldali fásítás kötelező.
11. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
- Beépítési mód: szabadonálló.
- Teleknagyság: a meglévő zöldterületek nem oszthatók.
- max. építménymagasság: 3,5 m
12. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
Az erdőterületek kijelölése az állami alapadatok (földhivatali nyilvántartási térkép) alapján történtek.
(2) Az erdőterület rendeltetése szerint:
(3) A gazdasági erdőterületen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
- A beépítést tájba illeszkedően kell megtervezni, legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú épület(ek) építhetők.
- Az épületek lefedése jellemzően magastetős legyen.
- A tetőhéjazat cserép legyen, ablakok fából készüljenek.
(4) A turisztikai erdőterületen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
- A beépítést tájba illeszkedően kell megtervezni, legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú épület(ek) építhetők.
- Az épületek lefedése jellemzően magastetős legyen.
- A tetőhéjazat cserép legyen, ablakok fából készüljenek.
13. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági területek rendeltetésük szerint:
általános mezőgazdasági terület Má
kertes mezőgazdasági terület Mk
(3) A kertes mezőgazdasági területen (Mk):
1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad;
2. a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken 3%-os beépítettséggel elsősorban a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el: tárolás, szőlő feldolgozás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince);
3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken elsősorban a terület rendeltetésének megfelelő építmény (tárolás, szőlő feldolgozás, borturizmus, stb.) - 3%-os beépítettséggel - helyezhető el;
4. kertgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el.
5. kertgazdasági területen az épület elhelyezésének szabályai:
- az „illeszkedés szabályai szerint” lehet elhelyezni: a környező telkeken kialakult „beépítési sávot” figyelembe kell venni. Ahol nincs kialakult „beépítési sáv”, ott az építési vonalat a kiszolgáló út úttengelyétől mérve 10 m-re kell meghatározni (8 m-es út szabályozási szélességet figyelembe véve 6 méteres előkerttel).
- az átlagos építménymagasság nem lehet több 4,0 m-nél. A lejtő felőli oldalon sem lehet több a homlokzatmagasság 5 m-nél.
- az általános beépítési mód oldalhatáron álló (északi vagy keleti határon). Szabadonálló beépítés csak 20 m-nél szélesebb telek esetén lehetséges.
- A tetőhajlás magastető, hajlásszög 35-45°között lehetséges, a tető-gerinc a lejtés iránnyal párhuzamos. A fedés cserépfedés, fa zsindely vagy nádtető* lehet.
- a nyílászárókat fából kell készíteni, műanyag nem lehet.
- kerítés csak természetes anyagból építhető.
- A felújítás, átalakítás ill. korszerűsítés valamint új épület építése során a helyi építészeti adottságokat, stílusjegyeket, alkalmazott anyagokat figyelembe kell venni, ezt az engedélyező hatóság számon kérheti.
(4) Az általános mezőgazdasági területen (Má):
1. a mezőgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el;
2. a 3000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad;
3. a 3000 m2-t meghaladó területnagyságú telken 3%-os beépítettséggel elsősorban a terület rendeltetésének megfelelő gazdasági építmények helyezhetők el;
4. az általános mezőgazdasági területen az épület elhelyezésének szabályai:
- épületet tájbaillő módon lehet elhelyezni: az építési vonalat a kiszolgáló út úttengelyétől mérve 12 m-re kell meghatározni (8 m-es út szabályozási szélességet figyelembe véve 8 méteres előkerttel).
- az átlagos építménymagasság nem lehet több 6,0 m-nél.
- az általános beépítési mód szabadonálló.
- A tetőhajlás jellemzően magastető, hajlásszög 25-45°között lehetséges, a jellemző tetőgerinc a lejtés iránnyal párhuzamos. A fedés cserépfedés, fémlemezfedés (cserepes-lemez nem!) lehet.
5. a NATURA 2000 területen a „fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható”.
6. a NATURA 2000 területen építési tevékenységre engedélyt csak az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség bevonásával és hozzájárulásával lehet kiadni. A terepszintet 1,0 m-rel meghaladó végleges megváltoztatást csak építési engedély alapján lehet végezni.
(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki: OTÉK 29. § (5) (1. sz. melléklet 55/A.).
(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó előírások: OTÉK 29. § (6), (7), (8); 1.sz. melléklet 55/A.pont.
* Nádtető alkalmazása esetén az illetékes Tűzoltóságtól hozzájárulást kell beszerezni.
14. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:
- folyóvizek medre és parti sávja;
(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.*
(3) A vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni:
a) az élőhelyek védelmére,
b) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítása nem engedhető meg.
15. § (1) Döbröcén ismert régészeti területek van.
(2) A település területén védett műemlék nem található.
(3) Régészeti érintettség esetén a vonatkozó törvény* és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.
A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az egyéb eljáró szervtől függetlenül is hatóság.
Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.
A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes Múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
(4) A település építészeti értékeinek és sajátos karakterének megőrzése érdekében a Képviselő Testület a szabályozási tervben jelölt ingatlanokat helyi védelemben részesíti, a Szabályozási terven jelölt belterületi részeket pedig helyi értékvédelmi területként kezeli.
(5) A helyi értékvédelemben részesült ingatlanok esetében az építési engedélyezés során elrendelhető:
- az épületet átépíteni, bővíteni csak az eredeti építészeti karakter megőrzésével lehet;
- az épület bontása csak a helyi védelem megszüntetése után lehetséges: pl. életveszély esetén.
Az építési engedély kiadása során elrendelhető:
- az épület építéstörténeti kutatása;
- az épületen található részletek visszaállítása;
- az épületek homlokzati burkolatának, színezésének részletes megtervezése.
A helyi értékvédelmi terület által érintett ingatlanok jegyzékét a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(6) A helyi értékvédelem alá eső területen mindenfajta építési engedélyezési eljárás esetében az új épületek utcaképbe történő illesztése kötelező. Az utcák nyomvonalát, beépítési karakterét nem szabad megváltoztatni!
16. § (1) Döbröce közigazgatási területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a levegőtisztaság-védelmi előírásokat teljesítik*. A „légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését” végrehajtási rendelet** határozza meg a terület légszennyezettségi értékével együtt.
(2) A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. A zajterhelési határértékeket a lakóterületekre előírt rendeletekben*** rögzítik.
(3) Az állattartás Döbröce közigazgatási területén csak az Önkormányzat által meghozott állattartási rendelet szerint lehetséges.
(4) A közlekedési területek (új utak) mentén kétoldali sorfát kell ültetni.
(5) A kommunális hulladék elszállítását szervezetten kell megoldani
(6) A területen semmiféle olyan tevékenység nem végezhető, amely a felszíni vagy felszín alatti rétegeket szennyezné.
(8) A kertgazdasági mezőgazdasági területeken (Mk) az kisfeszültségű vezetékeket földkábelben kell elhelyezni.
(9) A NATURA 2000 védett természeti területen az új nagy-, közép-, és kisfeszültségű vezetékeket földkábelben kell elhelyezni.
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Ezen Helyi Építési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az OTÉK ide vonatkozó szabályai az érvényesek.