Döbröce Község  Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2014. (XII.31.)

önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról  szóló 6/2013.(VI.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

1.§.

A rendelet 4.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 3fő

3 fő (1 fő polgármester), a települési képviselők névsorát és adatait az 2. számú melléklet tartalmazza.

2.§.

A rendelet 2. számú melléklete jelen rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

3.§.

A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Döbröce, 2014. december 30.

           Klujber József                                                            Bödör Endréné

            polgármester                                                                 jegyző

Kihirdetve: 2014. december 31.

                    Bödör Endréné

                          jegyző

Döbröce Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

6/2013. (VI. 30.)

önkormányzati rendelete

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Döbröce Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról

Döbröce  Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a)pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló  2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 143.§ (4) bekezdésében  foglalt kötelezettségének eleget téve, működésének részletes szabályait Szervezeti  és Működési Szabályzatában  az alábbiak szerint határozza meg:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Döbröce Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:

      8357 Döbröce, Rákóczi u. 2.

(3) Az önkormányzati hivatal megnevezése: Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

     Székhelye: 8342 Óhíd, Petőfi u. 3.

2. § Az önkormányzat jelképei:

(1)a) Címere,

     b) Zászlója,

     c) Pecsétje: Kör alakú, középen a Magyarország címre, a címer alatt Zala megye, a címer körül

         Döbröce  Község Önkormányzat Képviselő-testülete felirat.

(2)Az önkormányzat jelképeinek használatát külön rendelet szabályozza.

3. § Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

b) az önkormányzat nemzetkőzi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,

c) az önkormányzati köszönő és köszöntő leveleken,

d) az önkormányzati rendezvényekre szóló meghívókon,

e) a képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyveken.,

f) az önkormányzati rendeleteken a polgármester és a jegyző aláírása alatt.

2. A képviselő-testület működése

4.^[1] § (1) A képviselő-testület tagjainak száma:

3 fő (1 fő polgármester), a települési képviselők névsorát és adatait az 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) a) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, hívja össze úgy, hogy a képviselők a meghívót és a teljes anyagot az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kapják meg. A meghívót az ülést összehívó személy írja alá.

b) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt''  minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.

c) Nem terjeszthető a képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a körjegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be.

(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, a kezdés időpontját,

b) a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit,

c) a meghívottakat.

(5) Rendkívüli testületi ülést kell összehívni az  Mötv. 44.§-ban foglaltak szerint és a  sürgős és halasztást nem tűrő esetben. Az írásbeliségtől és a postázásra előírt határidőtől el lehet térni.

(6) Állandó meghívottak:

a) tanácskozási joggal:

aa) helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetője,

b) részvételi joggal:

ba) a civil szervezetek képviselői meghívóval

bc) a lakosság hirdetőn keresztül.

(7) Az eseti meghívottak tanácskozási joggal a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendi pontokhoz az előterjesztő által javasoltak, és az 4. § (3) bekezdésében a) pontjában meghatározott személyek által meghívottak lehetnek.

(8) Az ülés meghívóját a napirendi javaslattal együtt közhírré kell tenni a Községháza hirdetőjében.

(9) A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát papír alapon az Óhídi Közös Önkormányzati Hivatalban (8342 Óhíd, Petőfi u. 3.) közzé kell tenni

3. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

5. § (1) Az ülést a polgármester, távollétében az alpolgármester (a továbbiakban: ülést vezető elnök) vezeti.

(2) a) Az ülés megnyitásakor az ülést vezető elnök - a jelenlét alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.

b) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester, illetve az 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személy 8 napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.

(3) Az ülést vezető elnök javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjére. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül - a b) pontban foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A nyilvános és a zárt ülés tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt:

a) nyilvános ülés,

b) zárt ülés.

(5) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt a következő:

a) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,

b) átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló,

c) rendeleti javaslatot tartalmazó előterjesztés,

d) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés,

e) tájékoztató,

f) interpelláció.

(6) A képviselő-testület által rendszeresen napirendre kerül tájékoztató:

a) az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről szóló polgármesteri tájékoztató,

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,

c) átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló.

(7) a) Az ülést vezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

Vita előtt az előterjesztő legfeljebb 5 percben szóbeli ajánlást, kiegészítést tehet.

b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben maximum 2 percben kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt legfeljebb 5 percben választ kell adni.

c) A napirendi pont vitája során a képviselő legfeljebb egy alkalommal - maximum 5 perc időtartamra - kérhet szót. Újabb hozzászólásra vagy ismételt felszólásra az ülést vezető elnök egy esetben, maximum 3 perc időtartamra engedélyt adhat. A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és maximum 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármely képviselő és tanácskozási joggal meghívott 1 perces hozzászólásra kérhet szót. A részvételi joggal rendelkezők részére az ülést vezető elnök kivételesen, egy esetben legfeljebb 2 perc időtartamra engedélyt adhat a hozzászólásra.

d) A vita lezárásra, a hozzászólások korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

e) A vita lezárása után a napirend előterjesztője legfeljebb 5 percben reagál a hozzászólásokra.

f) A szavazás előtt a körjegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

g) Az ülést vezető elnök az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatot egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, ezek után az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő indítványról az ügy döntésére irányuló szavazati aránnyal határoz a képviselő-testület.

h) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - határozat nélkül dönt:

ha) a zárt és nyilvános ülések sorrendjéről,

hb) az ülések napirendjéről,

hc) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

he) a tájékoztató tudomásul vételéről,

hf) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(8) Az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.

(9) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető elnök feladata.

(10) Az ülést vezető elnök a vita lezárása előtt annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni egy esetben, legfeljebb l percbe „személyes megjegyzésre" adhat szót.

(11) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.

(12) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását a települési képviselő a polgármesterek vagy a Hivatal munkatársának jelentheti be. A képviselő-testületi ülésről történő távozást a települési képviselő az ülést vezetőnek, az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni, rendkívüli távozás esetén - az ülés közben - két napirendi pont tárgyalása között jelenti be.

(13) Az ülésről jegyzőkönyv, és hangfelvétel készül.

5. Az előterjesztés

6. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendihez előzetesen felvett, valamint a javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő)

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a jegyző,

e) egyéb nem önkormányzati szervek, szervezetek vezetői,

f) akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér,

g) akit jogszabály felhatalmaz.

(3) Az előterjesztő az ülést megelőzően legalább 7 nappal írásban kezdeményezheti az általa kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egy negyede által támogatott előterjesztést.

(4) Az előterjesztések készítője lehet az (2) bekezdésben felsorolt előterjesztő és a hivatal köztisztviselője (továbbiakban: készítő).

(5) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

Az előterjesztések főbb elemei:

a) Első rész:

aa) tárgy pontos meghatározása.

ab) annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e már  napirenden, ha igen, milyen döntés született annak végrehajtására,

ac) a meghozandó döntés indoka, mindazok a körülmények, összefüggések, tények, adatok, amelyek lehetővé teszik az értékelést,

ad) a tárgykört rendező jogszabályokra hivatkozás,

ae) az előterjesztésben résztvevők megnevezése.

b) Második rész a határozati javaslat, melynek részei:

ba) szám, tárgy, önkormányzat megnevezése,

bb) rendelkező rész,

bc) végrehajtásért felelős,

bd) határidők.

c) Harmadik rész:

ca) a készítés időpontja,

cb) a készítő megnevezése, aláírása,

cc) az előterjesztő megnevezése és aláírása.

(6) Az előterjesztések elkészítéséért az abban foglaltak meglapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért az előterjesztő a felelős.

(7) a) A képviselő testületi ülésre az előterjesztés írásban (vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

b) A nagy terjedelmű, 10 oldal előterjesztések vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerülnek kiküldésre, kivéve a c) és a d) pontok esetén. Ebben az esetben a papírlapon való hozzáférést a Hivatalban biztosítani kell és erről az előterjesztésben, vagy a meghívóban tájékoztatást kel1 adni.

c) A nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a polgármester dönt.

d) Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetési koncepciója, költségvetése, zárszámadása és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolója vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerül kiküldésre.

e) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatoknak, rendelet-tervezeteknek az ülésen történő kiosztását. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez, aki azt haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek.

(8) A képviselő-testületi ülésen az a), e) pontban foglaltakon túl egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását a polgármester engedélyezheti.

6. Határozathozatal

7. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

a) hatáskör átruházás,

b) kitüntetés adományozás,

c) gazdasági program elfogadása,

d) önkormányzati tulajdon elidegenítése,

e) hitelfelvétel,

f) beruházás eldöntése,

g) következő évi /évek költségvetést terhelő kötelezettségvállalás.

(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Döbröce Község Önkormányzata Képviselő-testületének

……(szám)/…….(év). (………hó……..nap) önkormányzati határozata

(4) A testületi határozatokról a  Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről a 8. § (6) bekezdésében meghatározott módon gondoskodik.

(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásáért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a határozatról értesülőknek.

(7) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét a Hivatalban közzé kell tenni, azzal, hogy azok megtekinthetőek.

7. Önkormányzati rendeletalkotás

8. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

c) a helyi társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezető testületei.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A tervezetet  Hivatal készíti elő. A képviselő-testület a rendelet tervezetének előkészítésére szakértőt kérhet fel. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet szakértő készíti el. A rendelet tervezethez a polgármester, a települési képviselők szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg. A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelet tervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) A képviselő-testület - döntése szerint – a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében történhet.

(6) A jegyző a rendelet kihirdetéséről a Községháza hirdetőjén ( Döbröce, Rákóczi u. 2.) keresztül gondoskodik.  Az állampolgárok részére a rendeletet Hivatalban közzé kell tenni.

(7) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról és a jogszabályi változást köteles a képviselő-testületnek jelezni.

(8) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(9) A hatályos önkormányzati rendeletekről a Hivatala nyilvántartást vezet.

8. A határozatok végrehajtásának rendje

9. § (1) A képviselő-testületi határozatokat (továbbiakban: határozat) a határozatban felelősként megjelölt szerv vagy személy (továbbiakban: felelős) köteles végrehajtani.

(2) A határozatok végrehajtásáról a felelős a képviselő-testület részére írásos beszámolót készít.

9. A szavazás módja

10. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, a döntéshozatal során választása szerint igennel vagy nemmel vagy tartózkodással szavazni.

(2) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit, a képviselők kézfeltartással szavaznak.

(3) A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a körjegyző végzi. A szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Név szerinti szavazást kel1 tartani, ha:

a) azt a törvény előírja,

b) a polgármester indítványozza,

c) az alpolgármester indítványozza.

(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa, a települési képviselő a szavazatát név szerint  adja le. A név szerinti szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(7) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha:

a) jogszabály titkos szavazást ír elő,

b) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelt el.

(8) A képviselő-testület titkos szavazást

a) tart, ha azt a törvény előírja,

b) tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

(9) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület végzi, a szavazás szavazólappal történik. Az képviselő-testület összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.

(10) Döntéshozatalból kizárható az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében foglalt érintett személy. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetén a tiszteletdíj 20% -kal  3 hónapra való csökkentését vonja maga után. A mulasztásról a képviselő-testület határozattal dönt.

10. Kérdés, interpelláció

11. § (1) Kérdést, interpellációt írásban vagy szóban lehet megtenni. Kérdést, interpellációt írásban a képviselő-testületi ülésen vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez 1ehet benyújtani. Az írásban érkezett kérdést, interpellációt az ülést vezető elnök a nyilvános ülés végén ismerteti.

(2) A kérdés, a válasz elmondásának időtartama maximum 5 perc.

(3) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb l5 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző nap 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban érdemi választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

(4) a) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik – azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

b) A képviselő-testület - ha a választ nem fogadja el - az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel - a tárgytól függően - a polgármestert, vagy a bizottságot bízhatja meg, illetve eseti bizottságot hozhat létre. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.

(5) Az interpellációkról és a kérdésekről a Hivatala rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(6) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(7) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekre, önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, amely:

a) problémát tár fel,

b) arra kér választ, hogy a probléma hogyan szüntethető meg,

c) valamilyen mulasztásra, helytelen joggyakorlatra hívja fel a figyelmet,

d) panasz orvoslását kéri.

(8) A települési képviselők kérdést, interpellációt a polgármesternek, az alpolgármesternek, valamint a jegyző felé tehetnek.

11. Jegyzőkönyv

12. § (l) A képviselő-testületi ülésről papíralapon 3 példányban kell írásos jegyzőkönyvet készíteni ebből:

a) egy példányt - az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért  felelős szervnek,

b) egy példányt irattárba kell tenni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet.

c) egy példányt helyben az önkormányzat könyvtárában kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót és a teljes anyagot,

b) az ülésen kiosztott anyagokat,

c) az elfogadott rendeleteket,

d) a jelenléti ívet,

e) a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

b) a megjelent képviselők nevét,

c) a megjelent tanácskozási joggal meghívottak nevét,

d) a távolmaradt képviselők nevét,

e) az elfogadott napirendet,

f) napirendenként az előterjesztő, a felszólaló nevét, a hozzászólások lényegét,

g) a határozathozatal módját,

h) a szavazás eredményét (igen, nem, tartózkodás száma) és a döntés szövegét,

i) a polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit,

j) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

k) az ülés berekesztésének időpontját (óra, perc)

(4) Az önkormányzati ülésről távolmaradó képviselő részére ajánlott az ülésről készült jegyzőkönyv elolvasása a következő önkormányzati ülésig.

(5) A Hivatalban a települési képviselők a nyilvános és a zárt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét - a Hivatala munkarendjének megfelelően - elolvashatják, áttanulmányozhatják, jegyzetet készíthetnek, jegyzőkönyvmásolatot kérhetnek.

13. § Az önkormányzat hatásköreinek átruházást az 1. számú melléklet tartalmazza.

12. Közmeghallgatás

14. § (1) Közmeghallgatás:

a) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart, melyen a lakosság és a településen működő gazdasági, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatás során érdemi választ kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell tájékoztatni a felvetőt.

c) A közmeghallgatáson az érintettek maximum 5 percben tehetik meg észrevételeiket, ismételt hozzászólás esetén maximum 2 percben.

d) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalása kerülő tárgykörről a Község hirdetőtábláján kell tájékoztatni a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.

e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 12. §-ban meghatározottak értelemszerűen vonatkoznak.

13. Információáramlás

15. § (1) Az önkormányzat a lakosság tájékoztatására elsősorban a település hirdetőtábláját használja.

(2) Az észrevételek, igények, kritikák, javaslatok megismerésére - a közmeghallgatáson kívül - az érdekképviseletek, egyesületek, egyéb civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szervezetek hatékony együttműködésére számít az önkormányzat.

14. Bizottság

16. § A képviselő-testület a Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján bizottságot nem választ, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el.

15. Polgármester, alpolgármester

17. § (1) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(2) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

16. Vagyonnyilatkozat

18. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület végzi.

(3) A képviselő-testület vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Hivatala látja el.

(4) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a képviselő-testület felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlásara. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a képviselő-testület az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a képviselő-testület az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

17. Közös Hivatal, jegyző

19.§ (1)  A helyi önkormányzat képviselő-testülete az Mötv.84.§ (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre az Mötv  85.§-ban rögzített szabályok szerint.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, és ellátja  az Mötv. 81.§ (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Többségi döntés szabályait a Mötv. 83. § b) pontja határozza meg. A jegyző tekintetében a Mötv.19.§ b) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat Óhíd község polgármestere gyakorolja. 

(3)A jegyző helyettesítésére  aljegyzőt neveznek ki az érintett települések polgármesterei ,a kinevezés szabályait az  Mötv. 82.§ (1) bekezdése határozza meg

 (4) A jegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni, valamint minden községben hetente egy alkalommal a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időpont szerint ügyfélfogadást tartani.

(5) A jegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról.

(6) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testületek elé.

18. Társulás

20. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület által kötött társulási, együttműködési megállapodásokat, szerződéseket a 2. számú függelék tartalmazza.

19. Az önkormányzat gazdasági alapjai

21. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország  költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

a) Az első forduló, a költségvetési koncepció elkészítése:

aa) A költségvetési koncepciót - a költségvetési irányelvekhez igazodva - a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.

ab) A polgármester a képviselő-testületnek nyújtja be a koncepciót.

ac) A képviselő-testület határozattal dönt a költségvetési koncepcióról.

b) A második forduló, a költségvetési rendelet készítése:

ba) A polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.

(3) A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére a (2) bekezdés b) pontban írt szabályok az irányadók.

(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(5) Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatokat a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulással kötött megállapodás alapján látja el.

(6) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról  rendelkezni lehet.

20. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

22. § Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait.

21. A Szervezeti és működési szabályzat mellékletei, függelékei

23. § (1) Az SZMSZ mellékletei:

1. számú Az önkormányzat hatásköreinek átruházásáról

2. számú A települési képviselők névsora és adatai

(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a körjegyző gondoskodik.

22. Záró rendelkezések

24. §^[2] (1) E rendelet 2014.december 31-én lép hatályba.

.

Döbröce, 2014. december 30..

                Klujber József                                                                                                             Bödör Endréné

                  polgármester                                                                                                                    jegyző

A rendelet kihirdetésre került: 2014. december 31-én az Önkormányzat hirdetőtábláján.

Döbröce, 2014.deceber 31.

                                                                                                                                                      Bödör Endréné

                                                                                                                                                                jegyző