Nagygörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2022. 06. 01Nagygörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Nagygörbő Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. §. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. §. (2) bekezdés c) pontjában és 18. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya
a) Nagygörbő Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat),
b) az Önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra terjed ki.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, minden más vagyonelem az üzleti vagyon része.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
Vagyonnyilvántartás
3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
Rendelkezés a vagyonnal
4. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes, vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.
(3) A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntések a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint tartoznak a képviselő-testület vagy szerve hatáskörébe.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 500.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,
b) 500.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,
c) elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,
d) behajthatatlan követelések - a kisösszegű követelések kivételével - törlése,
e) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,
f) 50 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése,
g) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
h) építéssel összefüggő valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásának véleményezése,
i) önkormányzati vagyonba tartozó telekalakításhoz kapcsolódó tulajdonosi joggyakorlás véleményezése.
(3) A polgármester jogosult:
a) 500 ezer Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,
b) 50 ezer Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére,
c) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
d) megkötni vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,
e) megkötni a biztosítási szerződéseket,
f) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,
g) a kisösszegű követelések törlésére.
Az önkormányzati vagyon átruházása
6. § (1)1 Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 25 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2)2 Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása az Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal feladata.
(3) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.
A felajánlott vagyon elfogadása
7. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a képviselő-testület jogosult az ingatlan eladási- vagy vételi árát meghatározni. A polgármester ingatlanforgalmi értékbecslés elkészíttetésére tehet javaslatot.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
9. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati követelés elengedése
10. § (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.”
Záró rendelkezések
11. § (1) E rendelet 2012. március 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti Nagygörbő Község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2004. (VI.09.) önkormányzati rendelete.
A 6. § (1) bekezdése a Nagygörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Nagygörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.