1. § A képviselő Testület ezen rendeletben Kisvásárhely Község Helyi építési szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterületi Szabályozási Tervlapját és a Külterületi Szabályozási Tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi, és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. § (1) A rendelet hatálya Kisvásárhely Község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3. § A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel-és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

4. § (1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

(3) A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

5. § (1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldfelület nagysága, a környezetterhelési határérték, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti, vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A község területén az OTÉK 42. §-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. sz. mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol a melléklet az OTÉK 42. §-ban előírt gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő, a hiányzó mennyiség elhelyezését a szabályozási terven jelölt helyeken, közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen biztosított parkolók létesítésének, fenntartásának és használatának szabályait helyi parkolási rendeletben kell rögzíteni.

(4) Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértékéig, belterület beépítésre nem szánt területein az erdőterület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület-sűrűség mértékéig minden övezetben létesíthető.

(5) Ahol a kialakult, illetve építési engedéllyel rendelkező állapot az előírt parkolószám biztosítását telken belül nem teszi lehetővé, az OTÉK előírása szerint számított közterületi parkolóhasználatot megszerzett jognak lehet tekinteni. Új épület építésére, átalakítására, használati mód megváltoztatására, bővítésre engedély csak úgy adható, ha az OTÉK szerint számított megnövekedett parkolómennyiségnek a szabályozási előírásokban meghatározott százaléka saját telken biztosítható.

6. § (1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,0 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy-és teherforgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, illetve építési engedély akkor adható, ah a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

(4) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(5) Állattartásra szolgáló építmény vagy helyiség csak azokban az övezetekben és olyan célra és mértékben létesíthető, ahol az Önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi. Állattartási célú épület vagy helyiség telken belüli elhelyezését a beépítési mintaalapok jelölik.

(6) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, lakóépület kivételével a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(7) Belterületen országos közút mellett elhelyezkedőm beépítésre szánt területek bővítése csak a közvilágítás és a gyalogos járda elkészülte után történhet.

7. § (1) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy közforgalomnak átadott magánúthoz kell csatlakozni, valamint a telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti előírásoknak. A m ár beépített telek nagyságainak, beépítettségének telekalakítása után is meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

(2) Az ingatlan csatlakozások kialakítása csak a vonatkozó ágazati szabályozások és az útkezelő előírásai szerint történhet.

(3) A telekalakítás során nyeles telek nem alakítható ki.

(4) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az Önkormányzat, vagy a telektulajdonosok – külön települési önkormányzati rendelet szerint – gondoskodnak. Az ezzel kapcsolatos költségeket az Önkormányzat a telektulajdonosokra részben, vagy teljes összeggel áthárítja.

8. § (1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet- és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. § (2) bekezdése alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve az OTÉK 44. § (2) bekezdése alapján az építési hatóság nem tiltja.

(3) A telek közterületi vonalán tömör vagy áttört kerítés létesíthető az 1. sz. melléklet szerint.

(4) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1.2-2,0 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(6) A telek utcavonalán tömör kerítés 1,2-2,0 m magassággal létesíthető

(7) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán) ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2-2,0 m közötti magassággal.

(8) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

9. § (1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előzőleg meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretének kell tekinteni.

(2) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

(3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem az építési vonal.

(4) Abban az övezetben, ahol az 1. sz. melléklet az előkert méretére alsó és felső értéket jelöl, az építési vonal szabályozási vonaltól mért távolságát az utcában kialakult értékhez igazítva az Építési Hatóság határozza meg.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött minimum 2 m távolságra kell elhelyezni.

(6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni.

(7) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen az előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján helyezhető.

(8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(9) Oldalkert mérete nem lehet kisebb – oldalhatáron álló beépítésnél – mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos építmények közül valamelyik A-C tűzveszélyességi osztályba tartozik, vagy az építmény tűzállósága III-V kategória, az építmények egymástól való távolságát az OTÉK 36. § (1)-(2) bekezdése alapján kell meghatározni.

(10) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méreténél az Építési Hatóság a (9) bekezdésében meghatározottnál nagyobb értéket is előírhat.

(11) Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték az egyes építési telkeken sem léphető túl.

(12) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(13) A község területén csak magastetős épület építhető, 35-45°közötti tető hajlásszöggel. tetőtérbeépítés esetén az álló tetőablakok fedése 0-45°lehet. A magastetőből kiugró toronyszerű tömegek fedése ettől eltérő is lehet.

(14) Ahol a terv telken belül növényültetési kötelezettséget ír elő, azt a beépítési szabályok alkalmazásánál a telekhez nem tartozó területnek kell tekinteni. A telepítés a használatbavétel feltétele.

(15) terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldfelülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

(16) Minden közhasználatú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.

(17) Több övezet területére eső telek esetén az építési hely lehatárolásánál, a telek beépítettségének és szintterület sűrűségének meghatározásánál csak az egyik övezet területére eső teleknagyság vehető figyelembe, az építtető választása szerint. Gépkocsi parkoló és zöldfelület a telek szomszédos övezetbe eső részén is biztosítható.

10. § (1) Elsődlegesen laza beépítésű, lakó-, mezőgazdasági és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetőek el:

(3) a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

11. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL01-FL02 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezeteken területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetőek el.

(4) Az FL01 jelű övezetben, a védett településszerkezet területén – a településkép védelme érdekében – telekösszevonás és telekosztás nem engedélyezhető.

(5) Az FL jelű övezetben állatok tartása az állattartási rendelet szerint lehetséges.

12. § (1) Elsődlegesen sűrű beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportcélú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

13. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TV01 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) A TV jelű övezetben állatok tartása az állattartási rendelet szerint lehetséges.

14. § (1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8.

15. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG01 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) Az előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(5) A KSZG jelű övezetben állatok tartása az állattartási rendelet szerint lehetséges.

16. § (1) Elsődlegesen alacsony környezetterheléssel járó ipari, településgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,2.

17. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet IEG01 jelű építési övezetbe sorolja

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapjának együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) Az IEG01 építési övezeten belül a 16. §-ban felsoroltakon kívül gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők az OTÉK 31. § (2) bekezdésének betartásával.

(5) Az IEG jelű övezetben állatok tartása az állattartási rendelet szerint lehetséges.

18. § (1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) A különleges területet csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

19. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységeket tervezett, vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével a KÜ01 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az építési övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

20. § (1) A KÜ01 jelű övezet a külterületi temető övezete, területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

21. § (1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy közforgalomnak átadott magánúthoz csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(5) Állattartásra szolgáló építmény vagy helyiség csak azokban az övezetekben és olyan célra és mértékben létesíthetők, ahol az Önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.

22. § (1) A rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpár közlekedés, gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, köztárgyak továbbá a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) A területet szabályozási terv, rendeltetésük szerint KÁ01-KÁ05 övezetbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és a telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.

(5) A területfelhasználási egység területén területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince csak épület alatt létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 7,5 m.

(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A távlatban várható közművek számára a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(9) Az új építésű utak mentén kötelező, a meglévő utaknál lehetőség szerint ajánlott a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető mértékű fasor létesítése.

(10) Közlekedési területen építményt elhelyezni csak a területileg illetékes közlekedési hatóság engedélyével lehet. Az utak védőterületén belül mindenfajta építési munkához a területileg illetékes közlekedési hatóság hozzájárulását is be kell szeretni.

23. § (1) A KÁ01 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó mellékutak, bekötőutak elhelyezésére kijelölt terület bel-és külterületen. Az övezetbe tartoznak:

25. § (1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint ZKP01-02 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince az övezetek területén nem létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(8) Az OTÉK előírásai szerint számított parkolómennyiséget közterületen kell biztosítani.

(9) Az útkereszteződésekben elhelyezkedő zöldterületeken a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezeken a területeken 80 cm-nél magasabbra növő növény nem ültethető.

26. § (1) ZKP01 jelű övezet elsődlegesen játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt terület.

(2) ZKP02 jelű övezet elsődlegesen sport, szabadidős tevékenység céljára kijelölt terület.

27. § (1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületek a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERG01 jelű gazdasági célú övezetekbe sorolja.

(3) A gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben a terület nagysága a 100.000 m2 (10 ha9 területet meghaladja, az övezetben

(4) Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, építmény elhelyezéséhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(5) Épületek a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(6) Pince csak épület alatt létesíthető.

28. § Az ERG01 jelű övezetek gazdasági célú erdőterületek.

29. § (1) A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra kijelölt területek és telkek.

(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető építmények alapján MÁ01-MÁ02 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Mezőgazdasági termőterületen építmény elhelyezéséhez a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes hozzájárulását, valamint az illetékes Földhivatal engedélyét is még be kell szerezni.

(5) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(6) Különálló pince beépített területként kell számítani.

(7) Építménymagasság a tárolótornyok, silók és egyéb műtárgyak (szélerőmű, adótorony dtb.) kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.

(8) A település levegőtisztasága érdekében a mezőgazdasági területeken lehetőség szerint fasorok és a rosszabb minőségű talajokon erdőterületek kialakítása javasolt.

30. § (1) MÁ01 jelű általános mezőgazdasági övezet növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe a 6.000 m²-t meghaladja

(2) Az MÁ1 jelű övezet területén műtárgyak (szélerőmű, adótorony stb.) bárhol elhelyezhetők a szükséges védőtávolságok megtartásával. A műtárgyak telepítési feltételei:

(3) MÁ02 jelü terület a szőlő, gyümölcs művelési ágba tartozó mezőgazdasági területek övezete. 720-1500 m²terület nagyságú területen egy gazdasági épület helyezhető el 3%-os beépítettségig.

31. § (1) Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, közcélú nyílt csatornák medre és partja tartoznak.

(2) A területeket a szabályozási terv rendeltetésük szerint V01-V02 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetek kialakítását, használatát rendelet (jelenleg a 123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet) szabályozza.

32. § (1) V01 jelű övezet a folyók, mellékágak és partjuk számára kijelölt terület.

(2) V02 jelű övezet a közcélú vízkárok céljára kijelölt terület.

33. § (1) Termőföldet az illetékes hatóságok engedélyével, a beépítés igénye szerint szakaszosan kell a művelésből kivonni.

(2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintetlen területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és az újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(3) Az építkezésekhez szükséges ásványi nyersanyagokat hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.

(4) Gázvezetékek biztonsági övezetében történő építéseket a gázszolgáltatóval egyeztetni szükséges.

34. § (1) A község területén hulladéklerakó, szennyvíziszap lerakó, veszélyes anyag lerakó nem létesíthető.

(2) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, veszélyes hulladék, egyéb hulladék jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtésről engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.

(3) A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, zárt szennyvízgyűjtő medence a beépítésre szánt területeken csak a szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig létesíthető. A csatornarendszer kiépítése után, amennyiben a környezet védelme céljából az illetékes szakhatóság előírja, a szennyvízgyűjtő medencéket fel kell számolni, a rendszerre a rácsatlakozás meglévő és tervezett épületek esetében egyaránt kötelező.

(4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.

(5) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.

(6) Az élővízfolyások mindkét partjának élétől számított 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.

(7) Élővízfolyások partszakaszainál – a vízfolyás tengelyétől mért 50 m-en belül – építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával lehet.

(8) A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

35. § (1) A község közigazgatási területén a 14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben közzétett határértékeket új létesítmények esetén nem szabad túllépni, meglévő létesítményeknél a 21/2001. Korm. rendelet szerint kell eljárni.

(2) A 21/2001. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott, védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenységek a község területén csak a rendezési terv módosításával telepíthetők.

(3) A levegő tisztasága érdekében a rosszabb minőségű földeken erdő, az utak mentén fasorok telepítése javasolt.

(4) Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

36. § (1) A község területén az erdőterület csökkentése tilos. Erdőterület termelésből kivonása esetén a kérelmező az igénybe vett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni, vagy az újraerdősítés költségét megfizetni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.

(2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya stb.) elhelyezése esetén az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint kell eljárni, illetve a költségeket megtéríteni.

(3) Beépítésre szánt területeken az előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani, és folyamatosan fenntartani.

(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.

37. § (1) Meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetre nem veszélyt nem jelent.

38. § (1) a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határérték szempontjából a beépítésre szánt területek besorolása:

(2) A község területén állattartás kizárólag a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak, a helyi állattartási rendeletnek valamint a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembe vételével engedélyezhető. Az állattartásról szóló önkormányzati a Rendezési Terv mellékleteként kell alkalmazni.

(3) Lakás, élelmiszer feldolgozó, kezelő, forgalmazó létesítmény az állattartó épületektől 400 m távolságon belül nem létesíthető.

39. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. alapján, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a műemléki épületek és területéhez kapcsolódó építési munkák engedélyezése során I. fokú építési hatóságként jár el.

(2) A műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyezési eljárásban szakhatóságként működik közre.

(3) A védett településszerkezeten belül telekalakítás csak a tervezett szabályozási vonal kialakítása érdekében lehetséges.

40. § (1) A község teljes közigazgatási területén a régészeti örökség elemeinek védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. rendelkezései alapján kell gondoskodni.

41. § (1) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerint építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(2) További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

(3) Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöldfelület 60%-a „aktív zöldfelület” legyen.

(4) Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül. Mindenképp burkoltnak kell tekinteni a közterülettől az építmények valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4x4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges terület.

(5) A helyi lakosság ellátást szolgáló kereskedelmi egység: minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök, élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek stb.) árucikkek kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m2-t nem haladhatja meg.

(6) A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: mindazon, nyilvános működésű ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (létterem, kávézó, pizzéria, büfé, italbolt, salátabár, pecsenyesütő, lángossütő, cukrászda stb.) helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység nettó alapterülete a 150 m2-t, illetve befogadóképessége az 50 férőhelyet (szabadtéri terasz, kerthelyiség területével együtt) nem haladhatja meg.

(7) A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: mindazon szolgáltatások nyújtásához szükséges helyiségcsoportok melyek közvetlenül a helyi lakosság személyi igényeivel és személyi vagyontárgyainak állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyaga környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység nettó alapterülete 150m²-t nem haladhatja meg.

(8) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró hatás, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a tevékenységből származó terhelések a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határértékek alatt maradnak. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.

(9) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.

(10) Kereskedelmi szálláshely: minden szállás vagy üdülés céljára szolgáló épület, illetve épületrész, amely 6, vagy több lakó+vendégszoba egységet tartalmaz.

(11) Áttört kerítés: A legalább 40%-ban áttört felületű kerítés, legfeljebb 60 cm lábazatot és a kapuzatokat is a kerítés felületéhez tartozónak kell tekinteni.

42. § (1) A szabályzat és a szabályozási tervek az alábbiakban felsorolt elemeinek módosítása a településszerkezeti terv módosításával és az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt eljárással módosíthatók:

(2) A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alább felsorolt esetekben az Építési Hatóság módosíthatja vagy meghatározhatja, a szabályzat és a szabályozási tervek keretein belül

(3) Minden egyéb esetben a szabályzat és a szabályozási tervek az érintett államigazgatási szervek, szakhatóságok, és telektulajdonosok bevonásával, a településszerkezeti terv módosítása nélkül, az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással módosíthatók.

43. § (1) Kisvásárhely Község Szabályozási terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisvásárhely Községi Közös Tanács 2/1986. (IX.25.) számú tanácsi rendelete a községrendezési előírásokról, valamint annak összes módosítása.

(3) A rendelet mellékletei:

(4) A rendelet 2005. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.