Szalapa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009. (III.2.) önkormányzati rendelete
Szalapa közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról
Hatályos: 2013. 07. 01- 2016. 10. 24Szalapa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009. (III.2.) önkormányzati rendelete
Szalapa közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról
Szalapa Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. § A helyi építési szabályzat hatálya Szalapa község közigazgatási területének belterületére és a szabályozási tervben lehatárolt területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2. § (1) Az előírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. A szabályozási tervek a rendelet mellékletét képezik.
Szalapa beépítésre szánt területek szabályozási terve M=1: 2000
(2) A település 1. §-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK és az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai mellett - csak a szabályozási terv és jelen rendelet rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
A szabályozás elemei
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) Beépítésre szánt terület határvonala
b) Szabályozási vonal
c) Terület-felhasználás határvonala
d) Övezeti besorolás és övezeti előírások
(2) Irányadó szabályozási elemek:
a) Telekhatár
b) Irányadó telekhatár
c) Megszüntető jel
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak rendelet módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek módosításáról a szabályozási terv módosítása nélkül a helyileg illetékes építési hatóság építésügyi hatóság telekalakítási engedélyezési eljárás során határoz a hatályos telekalakítási szabályok alapján.
(5) A meglévő és az irányadó telekhatároktól eltérő telekalakítás esetén az építési hely értelemszerűen együtt változik a telekhatárnak megfelelő elő- oldal- és hátsókertek kialakításával. E kötelező érvényű szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az aktuális telekhatároknak megfelelően
Terület-felhasználás
4. § (1) A település igazgatási területét építési szempontból a szabályozás
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területbe sorolja.
(2) A település igazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege szerint az alábbi terület felhasználási kategóriákba tagolódik:
a) lakó: falusias
b) vegyes: településközponti,
c) gazdasági: ipari
(3) beépítésre nem szánt területek
a) közlekedési- és közmű elhelyezési-,
b) zöld-,
c) mezőgazdasági-,
d) különleges: temető, sportpálya,
e) vízgazdálkodási terület.
A telekalakítás és építés engedélyezése
5. § (1) Új építmény építésére építési engedély csak akkor adható, ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás és útkialakítás teljes egészében megtörtént és az ingatlan nyilvántartásban átvezetésre került.
(2) A beépítésre szánt területen építési engedély legalább részleges közművesítettség (közműves ivóvíz, közműves szennyvíz, villamos energia, nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés) esetén adható. A használatbavételi engedély feltétele a meglévő gerincvezetékre való rákötés.
(3) Ha a község állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat övezeti előírásai között eltérés van, a szigorúbb szabályozást kell alkalmazni.
(4) Az utak és közművek létesítésének költségei a telekkialakítás miatt szükséges mértékig a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.
(5) A beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása csak mezőgazdasági illetve zöldövezeti funkciójú lehet.
(6) Az egyes építési övezetekben a minimális telekmérettől el lehet térni, amennyiben a telekalakítás út zöldterület és közmű elhelyezésére szolgál.
Beépítésre szánt területek
Lakóterületek
6. §1 (1) Lf – falusias lakóterületen a telken belül maximum három rendeltetési egység helyezhető el.
(2) Az épületek csak magas tetővel létesíthetőek.
(3) Terepszint alatti építmény csak a telek beépíthető részén, az építési helyen belül helyezhető el.
(4) Amennyiben a telek beépítettsége az övezeti előírásokat meghaladja, illetve közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken beépítettségtől függetlenül csak bontási munkák, az építészeti örökség védelme, régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák, továbbá a meglévő építmények állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák végezhetők.
(5) Falusias lakóterületi besorolású területek oldalhatáron álló beépítési móddal építhetők be.
a) Kialakítható legkisebb telekméret 900 m²
b) Kialakítható legnagyobb telekméret: 3600 m²
c) Kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 15 m
d) Beépítési mód oldalhatáron álló
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
f) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30* %
g) Zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
h) * a beépíthető terület méretének kiszámítása: (a meglévő telek mérete M )
ha) M < 700 m² nem építhető be
hb) 700 m² < M < 900 m² 30%
hc) 900 m² < M <1800 m² A beépíthetőség meghatározásánál a 900 m²-t meghaladó telekrész 10 %-a vehető számításba, azaz a beépíthető terület nagysága az alábbi képlettel számítható ki: {270 + (M-900) x 0,10}
hd) M> 1800 m² 20 %
(6) Az építési hely meghatározása és építmények elhelyezése a lakóterületeken:
a) Az előkert mérete a kialakult állapot szerint 0-7m között.
b) A hátsó kert minimum 10 m, vagy a szabályozási terven jelölt zöldfelület mérete.
c) Az oldalkert minimális mérete 4,5m.
Településközponti vegyes területre vonatkozó előírások
7. § (1) Településközponti vegyes területeken az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen kell elhelyezni.
(2) Vt, építési övezet előírásai:
a) Kialakítható legkisebb telekméret 1500 m²
b) Kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 15 m
c) Beépítési mód szabadon álló
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
f) Zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
(3) Állattartó épületek nem helyezhetők el kivéve a lovas turizmust szolgáló építményeket.
Gazdasági területekre vonatkozó előírások
8. § (1) Gazdasági területeken az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen kell elhelyezni.
(2) Új épület, épületrész építése esetén, továbbá rendeltetés-változtatás engedélyezése során építési engedély legalább részleges közművesítettség (közműves ivóvíz, közműves szennyvíz, nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés) megléte esetén adható. Az építési engedély kiadásának feltétele az üzembehelyezett gerincvezetékek megléte. A használatba vételi engedély feltétele a meglévő gerincvezetékre való rákötés, továbbá a portalanított út – ideértve a portalanított kapubejárót is – megléte.
(3) Térszint alatti építmény elhelyezése csak a kijelölt építési sávban lehetséges.
(4) A telephelyek gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított burkolattal kell ellátni.
(5) G ip besorolású a terület a 86/1,2 hrsz-ú terület.
a) Kialakítható legkisebb telekméret 5000 m²
b) Kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
c) Beépítési mód szabadon álló
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság 9 m
e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
f) Zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
(6) Csak olyan létesítmények alakíthatók ki, amelyek védőtávolságot nem igényelnek, vagy amelyek a szakhatósági előírások és a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2 sz. melléklete szerinti védőtávolságai az adott telephelyen belül biztosíthatók.
(7) A területen a földrészlet erdővel fedett részein építmény nem létesíthető, közművezeték, út nem alakítható ki.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű területek
9. § (1) Közlekedési területen az útkezelő hozzájárulásával elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmény,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
c) ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.)
(2) A közlekedési területek besorolása és irányadó szabályozási szélessége:
a) Településeket összekötő fő és mellékútvonalak:
aa) Köu-1-k 7328. sz mellékút 012, 040 hrsz. 18 m K.V.C
ab) Köu-1-b 7328. sz mellékút Fő utca 85/1 hrsz. 14,5-18 m B.V.c B
b) Meglévő önkormányzati kiszolgáló út Köu-2 kialakult szabályozási szélességgel B.VI.d C
ba) 56/1 hrsz 10 m
bb) Petőfi S u. 44 hrsz 11m
bc) 29 hrsz. út 10m
bd) 113 hrsz. út 8 m
c) Buszforduló Köu-3
(3) Kerékpár és gyalogos utak: minimum 4 m. B.X.
(4) Egy telket feltáró magán és közutak: minimum 4 m.
(5) Külterületi mezőgazdasági út min 6 m K.VIII.C
(6) Az közutak melletti zöldsávban telepítendő ajánlott növényfajtákat a 2. sz-ú függelék tartalmazza.
Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények
10. § (1) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2) A zöldterületen építmények legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el, maximum 10 m-es építménymagassággal.
(3) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.
(4) Az építési engedélyekhez benyújtott helyszínrajz a zöldfelület lehatárolásának tervét is tartalmazza. A házkerti használat is zöldfelületnek megfelelő művelésnek számít. Lakókertként való kialakítás esetén többszintes növényállomány telepítése szükséges.
Mezőgazdasági terület
11. § (1) Az általános mezőgazdasági területek elsősorban állattenyésztés, növénytermesztés, továbbá az ezzel kapcsolatos tárolás és a közművek nyomvonalának biztosítására szolgál.
(2) Szalapa község közigazgatási területének a jelen szabályozási terv hatálya alá eső belterületi részén az Má jelű övezetben nem helyezhető el épület.
Beépítésre nem szánt különleges területek
12. § (1) K-1 jelű terület a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, keresztút, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.
(2) K-2 jelű terület sportpálya területe:
a) A területen újabb építési telek kialakítása nem engedélyezhető.
aa) Kialakítható legkisebb telekméret kialakult
ab) Beépítési mód szabadon álló
ac) Megengedett legnagyobb építménymagasság K
ad) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %
ae) Zöldfelület legkisebb mértéke 80 %
b) építési engedély ivóvíz, közműves szennyvíz, villamos energia, nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés (hiányos közművesítettség) esetén adható. Az építési engedély kiadásának feltétele az üzembe helyezett gerincvezetékek megléte. A használatbavételi engedély feltétele a meglévő gerincvezetékre való rákötés. Közműpótló létesítményként a zárt rendszerű szennyvíztároló elhelyezhető.
c) Az építési hely meghatározásakor minden telekhatártól 10 m távolságot kell figyelembe venni.
Vízgazdálkodási terület
13. § (1) A területen - ha külön jogszabály nem rendelkezik - csak a vízkár-elhárítás, vízi sport és sporthorgászat célját szolgálóépítmények helyezhetők el.
(2) Beépítésre nem szánt területen a vízfolyások mindkét oldalán 50-50 m védősávban új létesítmény nem helyezhető el.
(3) A vízfolyások, patakok mentén belterületen mindkét oldalon minimum 3 m széles, külterületen mindkét oldalon minimum 6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani. Árkok mentén egyoldali minimum 4 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, amibe beszámítható a közút területe is. A fenntartási sávban semmiféle építési tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
A környezet és természet védelme
14. § Lf, Vt övezeti területeken az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):
a) vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51].
b) A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek nem kaphatnak telepengedélyt a tevékenység folytatására.
Kulturális örökségvédelem és az építészeti örökség helyi értékvédelme
15. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a régészeti érdekű területek jegyzékét jelen rendelet 1. számú. függeléke tartalmazza.
(2) A település arculatának megőrzése érdekében a Fő utca mindkét oldalán javasolt a magastetős épületek hagyományos hódfarkú cserépfedéssel történő építése és felújítása, valamint az utcafronti kerítések falazott kialakítása.
Záró rendelkezések
16. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szalapa Község Önkormányzati Képviselő-testületének az összevont rendezési, szabályozási tervről szóló ......... számú rendelete.
Módosította Szalapa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a.