Önkormányzati Képviselőtestület Batyk

7/1991. (IX.04.) számú rendelete

Batyk község rendezési tervének megállapításáról.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK:

1.§.

(1) E rendelet és a szabályozási előírások hatálya Batyk község bel és külterületére terjed ki.

(2) A községben területet felhasználni, építési telket, építési területet / közpark és védőerdő esetében területet / kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett- csak a jelen előírások rendelkezései, továbbá a szabályozási és övezeti tervben foglaltak együttes figyelembevételével szabad.

2.§.

(1) A belterületre vonatkozó tervlapon jelölt

a) I. rendű kötelező erejü szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, s ezért azok módosítása csak az összevontrendezési terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

b) Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervezést igényel.

c) A belső határvonalakat / azonos területfelhasználású építési telkeket elválasztó határvonal, övezeti határvonal stb./ a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kel figyelembe venni.

(2) Batyk község területére vonatkozó tervlap kötelező erejü elemeinek módosítása csak az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal megegyezően történhet.

(3) A kötelező erejü elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról szóló 7/1983 Ép.Ért. 23. ÉVM. utasításban foglaltak az irányadók.

A TELEKALAKÍTÁS ÉS AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE.

3.§.

(1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy építési övezet a belterületi tervlap szerint megváltozik, a telekkialakítás az építés változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építés akkor is engedélyezhető, ha a változás

a) A legközelebbi jövőben /5 éven belül/ következik be és az építés csak az élet, -vagyon, közbiztonság vagy az egészség védelme érdekében feltétlenül szükséges munkák elvégzésére irányul.

b) A terv távlatában /15 éven belül/ válik időszerűvé az építés-ideiglenes jelleggel- és csak akkor engedélyezhető, ha

- a terv szerinti felhasználást nem akadályozza meg,

- az állag megóvására irányul, vagy

- a környezet védelme érdekében történik.

c) a terv távlatán túli időszakban /30 éven belül/ várható az építés a b) pontban foglaltakon túlmenően a területen lévő építmények és épületek kialakult helyzetnek megfelelő felújítása, korszerűsítése érdekében szükséges. Az a) b) pontokban foglaltak érvényesítése érdekében a rendezési tervet lehetőleg 5 évenként felül kell vizsgálni és a teendőket a fejlesztési feladatoknak megfelelően újraütemezni kell.

(3) Azokon a területeken ahol az építés feltételei, területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.

II. fejezet

A BELTERÜLET FELHASZNÁLÁSA

4.§.

 (1) A belterület felhasználása szerint a következő területfelhasználási kategóriáját foglalja magában a község belterületén

                - lakóterület

                - intézményterület

                - mezőgazdasági és ipari terület

                - közlekedési terület

                - zöldterület

                - egyéb terület található

LAKÓTERÜLETEK

5.§.

(1) A lakóterület építési övezeteit a belterületi tervlap tünteti fel

(2) A telkek kialakításánál és beépítésénél a T-3 terven lévő beépítési előírások is betartandók.

LAKÓÖVEZETEK

6.§.

(1) IV-0-el jelölt övezetben oldalhatáron álló legfeljebb 4.5 m utcai homlokzatmagasságú és legfeljebb 2 lakásos lakóépületek építhetők. A beépítésre az OÉSZ 23.§. vonatkozó fejezete mérvadó.

(2) Az övezeti jelben felül szereplő ’’K’’ betű azt jelenti, hogy a beépítésnél a már kialakult adottságokat/ szomszédok beépítése, telekmérem/ kell figyelembe venni, Az OÉSZ. szerinti kialakult állapotnak megfelelően.

(3) Az övezeti jel nevezőjében szereplő ’’K’’ betű azt jelenti, hogy az utcai homlokzatmagasságot a már kialakult beépítés figyelembe vételével kell meghatározni

(4) Az egyes övezeteken belül az intézmények telkétől mért 50m-es körzetben állattartási korlátozást kell elrendelni.

(5) Az előkert mélysége az OÉSZ szerinti 5,0 m.
A rendezési terv ettől eltérően 0-5,0 m közötti értéket is előírt egyes adott útszakaszokra vonatkozóan.

(6) A lakótelkek beépítésénél az épületek engedélyezése kapcsán figyelemmel kell lenni a szomszédos beépítésre és ezekkel összhangban / tető idom, magasság stb/ kell az új épületet kialakítani.
Egymás melletti épületeknél a homlokzatmagasság max. 1,00 m lehet.
20, 0 m-nél keskenyebb telek esetén a gerincvonal utcára merőleges legyen.

(7) Az épületekben az utcafronton magánkereskedelem és szolgáltatás részére üzlethelyiség kialakítását engedélyezni lehet.

(8) A terven jelölt helyeken a vízrendezés szakszerű terv szerinti elvégzése szükséges, építési engedélyt kiadni csak ezután lehet.

(9) Az egyes tömbökben jelölt intézményekre a homlokmagasság nem vonatkozik.

(10) Az intézmények homlokmagasságát a szomszédos beépítések és a falukép védelme szempontjai szerint kell meghatározni.
A beépítésnél csak a fogijtelkek, illetve a régi épületek átépítése vehető figyelembe.
Telekmegosztás csak a terven jelölt esetekben engedélyezhető.

(11) A lakóövezeten belül létesítendő épületekre az alábbi megszorító előírásokat kell betartani:

- az épületek földszintesek lehetnek, pince és tetőtérbeépítés létesíthető

- a tető hajlásszöge 40-45 fok között legyen,

- az épületek legfeljebb 9,0 m széles szimmetrikus nyeregtetővel létesülhetnek, melyhez nyeregtetős oldal és keresztszárnyak csatlakozhatnak

INTÉZMÉNYTERÜLETEK.

7.§.

(1) A terven jelölt intézmények részére a jelölt területeket biztosítani kell.
Az intézmény céljára kijelölt területeket a végleges felhasználásáig csak ideiglenes jelleggel lehet más célra hasznosítani az OÉSZ 7.8.9.§. előírásai szerint.

(2) Az egyes intézmények telkét a szabályozási terv tünteti fel.

(3) A tervezett bővítések a jelölt területeken a meglévő telken biztosíthatók.

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK

8.§.

(1) A közlekedési területeket és intézményeket azok szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső, meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv kialakításának a várható idejét az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait / eszmei és gazdasági értékét/ mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.

(4) A közúthálózat legközelebbi jövőben megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei a következők:

a) Forgalmi út 763. sz. Zalaegerszeg-Sümeg összekötő út, mely szabályozási szélessége belterületen 22,0 m

b) Lakóutak: Szabályozási szélesség 16,0 m

c) Gyalogutak: A terület utcáiban a gyalogos forgalom járdákon vegyesforgalmú ill. önálló gyalogutakon történnek /melyek szélessége 4,0 – 8,0 m között változik/.

KÖZMŰVEK

9.§.

(1) A közművek a területigényes létesítményeit a tervlapon feltűntetett területen kell elhelyezni.

(2) A községben a keletkező szennyvizek elhelyezésére közműpótló műtárgyakat kell építeni.

(3) A közműpótló műtárgyak az építményektől csak az előírt védőtávolságok betartásával telepíthetők /jelenleg OÉSZ 1986. 68.§. (6) bek./

(4) A közműpótló műtárgyakról kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A leeresztett szennyvizet a vonatkozó előírások szerint kell tárolni és kezelni.
Aki a szennyvizet nem engedélyezett területen helyezi el, szabálysértést követ el.

VÍZRENDEZÉS

10.§.

(1) A belterületi vízrendezés csak a koncepcióterv alapulvételével készített és engedélyezett kivételi terv szerint építhető.

ZÖLDTERÜLETEK, ZÖLDFELÜLETEK

11.§.

(1) A zöldterületek körébe tartozó zöldfelületeket:

- meglévő kerteket, közparkokat a tervlap határolja le és tűnteti fel.

(2) A községben parkosítani kell a terven jelölt közpark, park, jelleggel jelölt zöldterületeket, lehetőség szerint külön zöldterületi terv alapján.

(3) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(4) Külön védelmet kell biztosítani a környéktervlapon jelölt környezeti értékeknek, folyamatos karbantartásáról, védelméről gondoskodni kell.

A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

12.§.

(1) A települési hulladékot csak az e célra kijelölt helyen szabad elhelyezni. Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni.

(2) A vízfolyásokba, víztározókba növényvédőszer szerves és műtrágya bejuttatását meg kell akadályozni.

(3) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások melletti területen fekvő ingatlanokon ezen ingatlanok tulajdonosai talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket használhatnak.

(4) Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékvízcsatornába bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni.

(5) A községben a lakóterületen belül az építési telek részén kisüzemi jellegű állattartás tilos!

MŰEMLÉK, A TELEPÜLÉSSZERVEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELEM

13.§.

(1) Műemlékjellegű épület: rk. templom, késő barokk 1771.

TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK

14.§.

(1) Az állattartásra a tanácsi rendelet a mérvadó. Ahol jelen előírás szigorúbb kötöttségeket tartalmaz, ott jelen előírást kell betartani.

(2) A területen lévő elektromos és gázvezeték védőtávolságán belül építeni tilos. A védőtávolságot a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg.

(3) Építési tilalom van érvényben azokra a területekre, melyekre a terv más területfelhasználást irányoz elő, valamint a házikertek területén, kivéve kisüzemi állattartó épület.

III. fejezet

15.§.

(1) A külterületeket az alábbi területfelhasználási kategóriák alkotják:

a) mezőgazdasági rendeltetésű terület

b) erdőgazdasági rendeltetésű terület

c) kisvállalkozói telephely

d) egyéb terület.

LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE KÜLTERÜLETEN

16.§.

(1) Az erdőgazdasági rendeltetésű területek beépítésére kijelölt részén az üzemi létesítmények kivételével más létesítményt elhelyezni csak az erdő tulajdonosával / kezelőjével, használójával/ egyeztetett részletes rendezés terv alapján szabad.

(2) A mező – erdőgazdálkodási rendeltetésű területeken elhelyezendő közlekedési közmű és más létesítményeket és a szükséges védőtávolságokat az általános szabályozási terv külterületi tervlapja ábrázolja.

KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

17.§.

(1) Szemetet vagy egyéb háztartási és építési hulladékot csak a kijelölt szemétlerakó telepen szabad elhelyezni.

(2) A dögkút esetében, a talajvizek védelme érdekében a talaj vízzáróságát az említett létesítmények fenékszintje alatt legalább 2 m mélységben meg kell vizsgálni. E létesítmény a jelzett helyen csak abban az esetben maradhat meg, ha a talajvíz szennyezést nem idéz elő.

(3) A vízfolyásoktól, valamint a víztározótól mért 100 m -es sávban csak olyan állattartó telepeket szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

(4) Környezetvédelmi okból:
mezőgazdasági üzemek szennyezést okozó hatását legalább a terhelhetőségi szint mértékéig csökkenteni kell.

(5) A táj és a természet védelme érdekében:

a) a látványt takaró fásítást, szagvédelmi és por elleni védelem céljára is kell végrehajtani a következő területeken:

- majorok és lakóterületek között

- mezőgazdasági művelésű területek és lakóterület között jelölt helyeken

b) a belterületi zöldfelületi rendszer kapcsolásának külterületi kiegészítésére erősíteni kell a vízfolyások melletti területek zöldfelületét.

(6) A kisvállalkozói telephelyeken csak a környezetet nem károsító tevékenység engedélyezhető ill. folytatható.

IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.

18.§.

(1) Aki a rendeletben foglalt előírásokat megszegi, az a 17/1986. (IV.14.) Korm. számú rendelet szerinti szabálysértési bírsággal vagy építésrendészeti bírsággal sújtható.

(2) Az eljárás lefolytatása Polgármesteri Hivatal Batyk hatáskörébe tartozik.

19.§.

​

(1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

(2) E rendelet a hatálybalépésével egyidejűleg a Zalabéri Községi Közös Tanács 2/1983. (IX.26.) és a 2/1984 (V.20.) sz. rendeletével módosított 3/1978. (IV.25.) számú rendelete hatályát veszti.

Batyk, 1991. szeptember 4.

Veczkó Tibor                                                                     Adorján Péter

jegyző                                                                                 polgármester

Kihirdetve:
1991.09.05.

                                                                                              Veczkó Tibor

                                                                                              jegyző