1. § A rendelet hatálya Batyk közigazgatási területére terjed ki ( a továbbiakban: a terület).

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni, illetve arra építési, hatósági engedélyt adni, az általános érvényű hatósági előírásoknak e rendelet, valamint a vonatkozó településrendezési tervek együttes alkalmazásával lehet.

(2) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját meghatározó településrendezési terv: -az M=l: 10000 méretarányú külterületi szabályozási terv, az M=1:4000 méretarányú belterületi szabályozási terv, 1. melléklet

(3) a szabályozási tervet (továbbiakban SzT) és Batyk község helyi építési szabályzatát (B.HÉSz) együtt kell alkalmazni.

3 § (1) A szabályozás elemei az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) és e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.

(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(3) Kötelező szabályozási elemek:

(4) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás, telekhatárok, tájékoztató régészeti lehatárolások.

(5) A szabályozás elemei módosíthatók, a kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

(6) Ahol a szabályozás előírja, a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, ott azt, az engedélyezéshez a helyben illetékes főépítész állapítja meg.

(7) A szabályozási elemek csak a településrendezési tervek módosítása során változtathatók meg.

(8) A szabályozási terven jelölt meglévő telekhatár és irányadó telekhatár terület-felhasználási egységen belül a telekre és a beépítésre vonatkozó szabályozás figyelembevételével akkor változtatható meg a településrendezési tervek módosítása nélkül, ha a környezet beépítéséhez való illeszkedés a telekegyesítés vagy telekosztás során megvalósul.

4. § (1) A terület közigazgatási határvonalát a településszerkezeti terv rögzíti.

(2) A terület bel-és külterületre tagolódik.

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a településszerkezeti tervben foglaltak szerint határozza meg.

(4) Területet belterületbe vonni kizárólag a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igényeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.

5. § (1) A területegységen elhelyezhető létesítmények meghatározását ezen rendelet tartalmazza.

(2) Belterületi és egyéb beépítésre szánt terület-felhasználások:

(3) Beépítésre nem szánt területek az építési használat szerint lehetnek:

6. § (1) Az övezetek és övezeten belüli jelölések (az OTÉK szabályozását kiegészítő) leírását e rendelet tartalmazza.

(2) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb területei, a területegységek, valamint a területegységek övezeti lehatárolását, azok sajátos felhasználását, építési használatuk módját a szabályozási tervjelöli.

(3) Az övezetekben meghatározott, az építménymagasságra, a telekterületre, beépítési százalékra és a zöldterületi fedettségre vonatkozó alsó és felső határértékek csak a településrendezési terv módosításával változtathatók meg.

(4) Új épület, építmény létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a zöldterületi fedettség előírt mértéke a területen biztosítható.

(5) Az élő vízfolyással érintett új telekosztás és beépítési előfeltétele a szabályozási terv szerinti mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.

(6) A település még csatornázatlan ingatlanjait e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető, a közcsatorna megvalósításáig átmenetileg, illetve indokolt esetben, a távlatilag sem csatornázott területeken a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló berendezéseket kell alkalmazni.

(7) A zöldterületeken l0m2 -nél nagyobb térburkolás csak építési engedéllyel végezhető.

(8) A kialakított telkek szélessége nem haladhatja meg a 40 m-t, térmértéke pedig az 1800 m²-t.

(9) Az építési helyen kívül eső, már meglévő önálló épületeken-azok megtartásáig -csak állagmegóvási munkálatok végezhetők. Ezen épületek tömegének növekedését eredményező, építési tevékenység nem végezhető, és funkcióváltásukra építésügyi hatósági engedély nem adható.

7. § (1) A beépítési feltételeket e rendelet tartalmazza. A beépítésre szánt területek beépítési feltétele a teljes közművesítettség.

(2) A helyi értékvédelmi területen belül az ingatlanok egyedi beépítési, településképi és építészeti követelményeinek tisztázása-azok kiemelt településképi jelentősége miatt-csak az illetékes főépítész véleményezése alapján történhet.

(3) A település belterületének keleti oldalán a kialakult lakóövezetben fekvő hosszú szalagtelkek (Dózsa Gy. u.) csak az utcai telekvonaltól 100 m távolságig építhetők be a lakóövezetre vonatkozó szabályok szerint. A fennmaradó kertek (a 075/1 hrsz-ú útra dűlő önálló telkek is) gazdasági épülettel építhetők be a terület 3%- áig.

(4) A település területén

8. § Műemléki környezetben és a külön rendeletben meghatározott helyi értékvédelem alá tartozó építmények területhatárán belül a következő munkák is csak építési engedély alapján végezhetők: közterületről látszó.épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése, bármely utcaképi elem (útszegély, utca-berendezési tárgyak, világító testek, nyílászáró, stb.) elhelyezése, kicserélése, módosítása, pótlása, a homlokzatok és tetőfedés anyagának, színezésének bármilyen díszítő elemének megváltoztatása.A helyi védelem alatt álló épület homlokzatfestése, tetőhéjazatának cseréje is csak építési engedéllyel végezhető. A területegységen elhelyezhető létesítmények

8/A. § (1) Lakóterület: Építési övezet:

9. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, vasutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az alábbi övezetekre tagozódik:

(3) A közúti közlekedési területek a Terven a Kö jellel, megkülönböztetett területek. A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló

(4) A közlekedési hálózat szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(5) A település meglévő és tervezett közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(6) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve:

(7) Új út létesítése esetén:

(8) Lakó-és gazdasági területen létesítendő új utak közforgalom számára megnyitott magánútként is létesíthetők a közúti műszaki előírások biztosításával. Új utak, utcák nyitásakor az építtetőnek kétoldali fasor létesítésének feltételeiről gondoskodni kell. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik útfelújítás esetén, a meglevő utcákban is fasorokat kell telepíteni. A Dózsa Gy. és Petőfi utcákat összekötő-gyakorlatilag meglévő, részben vízmosásban vezetett-kiépítetlen út szilárd burkolattal történő kiépítése során a burkolatot csésze szelvényként kell ellátni.

(9) A külterületi Kö jellel jelölt feltáró mező-és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. A külterületi közutak szabályozási szélessége a SZT eltérő jelölése hiányában legalább 12 m.

(10) A Kö jelű külterületi utakat a SZT szerinti szabályozási szélességgel és módon kell kialakítani útépítés, útkorszerűsítés (pl. közművesítés) esetén. Az SZT-n Kö jellel nem jelölt, egyéb külterületi közhasználatú utak szabályozási szélessége legalább 10 m , amit útszabályozás esetén a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani.

(11) A SZT-n jelölt külterületi útszabályozásokat a következő esetben kell végrehajtani:

(12) A közúti közlekedési hálózat elemeit és a számukra biztosítandó szabályozási szélességet a szabályozási terv tartalmazza.

(13) Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani. A település közlekedési hálózathoz tartozó közterületek keresztmetszetét a településrendezési tervben megjelölt forgalmi besorolás, a közművek helyszükséglete és védőtávolsága, továbbá ajelölt szakaszokon a védőfásítás helyszükséglete figyelembevételével kell méretezni.

(14) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület (pavilon) az illetékes főépítész szakvéleménye alapján az önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásával létesíthető. Közforgalmú közlekedési területet érintő beruházások esetén- a közútkezelő előzetes állásfoglalás után- az útügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása is szükséges.

(15) Az 5 m2 felületet meghaladó reklámhordozók egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a közlekedési terület szabályozási szélességénél.

10. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a település jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei. a ZKp jelű övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is funkcionáló közterületek, vagy közhasználatra átadott területek

(2) A Zkp jelű közpark övezetben:

(3) A zöldterületek övezeteinek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

11. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak

(2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az Evt-ben meghatározottak a mérvadóak.

(3) Az E jelű övezet területei védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(4) Az E jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

(5) Az erdőövezetekben minden beruházással érintendő erdőterület igénybevételét a beruházás megkezdése előtt engedélyeztetni kell az erdészeti igazgatósággal.

(6) Az erdőövezetben az építési helyet és azon belül az építmény helyét az építési hatóság az erdészeti igazgatósággal együttesen jelölheti ki.

(7) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

12. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

(2) Az Má-1 és Má-2 jelű övezetekben jellemzően elhelyezhető építmények:

(3) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

13. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek:

(2) Az övezete jele: V A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak elvi építési engedély és ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.A vízgazdálkodási övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza

14. § (1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.

(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.

(3) A védőterületek beépítésének vagy egyéb módon történő felhasználásának feltételeit, a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján az építésügyi hatóság állapítja meg.

15. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(4) A termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssei járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A +/-1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelemi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védő-zöld, erdő, fásított zöld-sáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(5) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(6) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása ( a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terep adottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.

(7) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(8) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható

16. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(2) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) A területen olyan anyagot, amely a légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni)

(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A védőtávolságok mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások estén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

(5) Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro-klimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt),az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.

(6) Az utak szabályozási szélességén belül szabadtéren növényi ételalapanyag, étel, ital árusítása tilos.

17. § (1) A területen kisvízfolyás, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében,a vizek szennyeződését, illet a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadó a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező; A közcsatorna kiépítését követő 90 napon belül kötelezni kell a kapcsolódó ingatlanokat a hálózati rákötésre, a 6. § (6) bek. előírásaival összhangban.

(5) A természetes vizek védelme érdekében is folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(6) A felszíni vizek elvezetésének módját- legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kel! meghatározni.

(7) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

18. § (1) A saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő.

(2) A zajvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(3) A forgalmi utak mentén új lakószoba létesítése csak zajszigetelő nyílászáró beépítésével engedélyezhető.

(4) A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó, és a zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja a megengedett zaj illetve rezgésterhelési határértéket.

19. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.

(2) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtésről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. .

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék-a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt mélyfekvésű területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint keli gondoskodni.

(5) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot azújrahasznosíthatóságának megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

(6) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell betartani:

(7) tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése,

(8) tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni

(9) a veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon, és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.

20. § (1) Az ökológiai hálózatokhoz (Natura 2000) tartozó illetve a védettség alatt álló területeken a védettséggel összefüggő külön jogszabályi előírásoknak, a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

(2) A természetközeli állapotú területeken {természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása,-építéssel összefüggő tevékenységek csak természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) A területet felhasználni csak úgy szabd, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(4) A területi felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználása során egyaránt biztosítani kell.

(6) A területen különös gonddal keli óvni a természetet. Meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívüli indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad. Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(7) A területen a megsemmisített,(kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának feladata.

(8) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

(9) A pótolandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztult növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese.

(10) A környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek minősülő terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani.

(11) Az építésügyi hatóság a meglévő növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja.

(12) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(13) Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén - ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő

(14) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására-megfelelő hely rendelkezésre állása esetén - többszintes telepítésű védő zöldsávot, zöldfolyosót kell létesíteni.

(15) Az e rendelet függelékében is felsorolt, Natura-2000 hálózathoz tartozó területek védelmét és használatát külön jogszabály által meghatározott előírások szerint keli biztosítani.

(16) Helyi védelemre alá kell vonni a sümegi főúttól északra fekvő fás-lege!ő(hrsz:067/36-52; 068; 069; 072/1; 072/6-9) terület és természeti állapotában kell megtartani a Széplaki patak menti gyepterületeket.

21. § (1) Külön rendeletben meghatározott helyi védettségű területeken, építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

(2) A meglévő épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részleges homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is.

(3) A felújítás előtti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell. Az épületek utcai homlokzatai eredeti állapotukban állítandók helyre.

(4) Utcavonalra nyíló garázsbejárat a hagyományos kocsi áthajtó kivéve nem létesíthető.

(5) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglévő épülettel összhangban kell kialakítani.

(6) BATYK teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Régészeti érintettség esetén a 2001.évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és egyéb eljáró szervtől függetlenül is hatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. Nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített (a terv mellékletét képező) hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

22. § (1) A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát. A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.

(2) A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.

(3) A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni.

(4) A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet - a terület karakterétől, hagyományaitól idegen hélyazati anyag nem alkalmazható. Tűzveszélyes anyag (pl. nád, zsupp) alkalmazása esetén a területileg illetékes tűzoltóság engedélye szükséges.

(5) A meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építésügyi hatóság az engedély megadását a meglévő településképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(6) Védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(7) A településközponti vegyes területen a speciális beépítési és építészeti előírások a következők:

23. § (1) A területen közmű, távközlési és adatátvételi hálózatokat és létesítményeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, illetve javítása a lehető legkisebb közterületi munkával, forgalomkorlátozással járjon.

(2) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni.

(3) A területen közüzemi hálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni, kivéve azon légvezetékeket, amelyek létesítése rendkívül indokolt esetben általában kivitelezési munkákkal összefüggésben, ideiglenes jelleggel meghatározott időre megengedett.

(4) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait a létesítésnél, vagy átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.

(5) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(6) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy - amennyiben a bontás a környezet aránytalan rombolásával járna - kitisztítást követően le kell zárni a felhagyott vezetéket.

(8) A területen építési engedély csak akkor adható, ha a teljes közművesítettség biztosított.

(9) A beépítésre nem szánt külterületen lakás céljára szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha egészséges ivóvízellátás és a villamos energia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a Szabályzatban előírtaknak megfelelően biztosítható.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, • esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció alapján végezhetők.

(12) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli tovább-beépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50cm-rel hosszabbra kell építeni.

24. § (1) A beépítésre nem szánt külterületen új épület elhelyezése vagy funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(2) A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.

(3) Beépített, illetve beépítésre szánt területre építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(4) A mértékadó oltóvíz szükségletet a 35/1996 (XII.29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a hálózaton kell biztosítani, az ivóvíz hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell biztosítani.

(5) A már meglévő vagy beépítendő ingatlanon elhelyezhető építményektől legfeljebb 100 m távolságra kell tűzcsapot biztosítani. A vízvezeték átmérője körvezeték esetén legalább NÁ 80, egyirányú betáplálás esetén legalább NÁ 100 legyen

25. § (1) Közvetlen az élőfolyásba a gazdasági területekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelése után és vízjogi létesítési engedéllyel vezethető be.

(2) A kisvízfolyások mentén az előírások szerinti sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.

(3) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új, valamennyi beépítésre javasolt területen csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz- elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz előfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) A külterület beépítésére nem szánt területén keletkező szennyvizek ártalmatlanítása -az előírt feltételek érvényesülése esetén - az alábbiak szerint történhet:

26. § (1) Beépítésre szánt területen - kivéve a külterületi lakott helyeken -, valamint esztétikai- tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken új (nagy, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(2) A beépítésre szánt területen burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolat út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítást hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni nem szabad.

(4) A nagy- és középfeszültségű, oszlopokra épített villamoshálózatokról szóló előírásokat be kell tartani, az ágazati szabványban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

27. § Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályzókat kell elhelyezni. Gázelosztó és csatlakozó vezeték csak földalatti létesítéssel vezethető'. Homlokzati - közterületről látszó - gázvezeték nem létesíthető.

28. § (1) A beépítésre szánt térületen burkolt utak építésekor, illetve rekonstrukciójakor a távközlési hálózatot földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell építeni. A beépítésre szánt területeken burkolatlan utak mentén a burkolt útkialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területen a távközlési vezeték földfeletti vezetése egyelőre fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel, lakóépülettől legalább 200m távolságban helyezhetők el.

29. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csal érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető.Ezen tevékenységek végzéséhez az illetékes Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

30. § (1) A kijelölt telekalakítások pontos helyét a kialakult állapot, a tereptárgyak, és az értékes növényzet figyelembevételével telekalakítási tervben kell megállapítani.

(2) Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás,angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható.

(3) Ahol a telek területe több övezetre esik, a megengedett beépítések értékei az adott övezetnek megfelelő területre számítandók.

(4) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál az építmény felett kialakított zöldfelületet (tetőkert) a tetőkerten lévő termőréteg vastagságától függően - a kötelező zöldfelület fedettség részeként - az alábbiak szerint lehet számításba venni:

(5) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább l00 cm termőtalaj vastagságú,burkolatlan felületeket lehet figyelembe venni. A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek ( kőzuzaiék, kavics) sem vehetők figyelembe. A vízfelületek 70%-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető.

31. § A belterületbe javasolt ingatlanok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

32. § (1) Batyk Építési és Településrendezési Szabályzata a kihirdetést követő naptól lép hatályba.

(2) Hatálybalépésével egyidejűleg az 5/2007. (IV.13.) rendelet hatályát veszti.