Batyk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Batyk község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.
2. A helyi védelem célja

2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
4. A rendelet területi hatálya

4. § A rendelet hatálya Batyk község közigazgatási területére terjed ki.

2. FEJEZET HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

5. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

1. meghatározása, dokumentálása,
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
3. megőrzése, megőriztetése és
4. a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Batyk Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező megnevezését;
2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
4. a védendő érték rövid dokumentálását;
5. a kezdeményezés indokolását.

3. Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is.
4. A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
5. A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
6. A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

1. kezdeményezőt
2. az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
3. területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

7. A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

7. Nyilvántartási szabályok

7. § A helyi védett értékekről a község jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
8. § A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való feljegyzésének/törlésének tényét az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.
9. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye feltüntethető.

8. Területi védelem

10. § Külön helyi területi védelem alatt áll a „Batyki ősgyep" helyi jelentőségű természetvédelemi terület. A terület gyepterület, ahol a védett területet érintő rét-legelőgazdálkodás jellemző és fenntartandó.
11. .§ A helyi területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklet 1. és 2. fejezete tartalmazza. A védelem a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

9. Egyedi védelem

12. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 3. fejezete tartalmazza

10. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
14. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

3. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15. § Batyk település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

1. Hagyományos lakóterület
2. Újabb lakóterületek
3. Gazdasági területek
4. Ősgyep térsége természeti terület
5. Egyéb külterület

16. § A 16. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti

követelmények

17. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult táj karakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
18. § Az építési telek közterületről látható részén a tulajdonosnak az épületeket, kerítéseket gondozottan, rendben kell tartania. Ugyanez vonatkozik a közterületeken lévő építményekre, műtárgyakra, növényzetre.
19. § A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
20. § A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.
21. § A település külterületén lévő településképi szempontból meghatározó területeken a tájképvédelem érdekében a beépítetlenség megőrzendő.
22. § (1) A kerítés építésének általános szabályait az OTÉK 44.§-a tartalmazza. Élősövény drótfonatos kerítéssel kiegészítve, vagy önállóan is kerítésnek minősül. Közterületen drótfonatos kerítés csak élősövénnyel együtt létesíthető.

2. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető.
3. Külterületen a tájkarakter védelme érdekében épített kerítések nem létesíthetők, csak maximum 1,20 m magas drótfonatos sövénykerítések telepítése engedélyezhető

23. § A települési zöldterületek (közparkok, utcafásítások) kialakítása, felújítása esetén közterület alakítási terv készítése kötelező. A zöldterületeken 10m2-nél nagyobb térburkolás csak építési engedéllyel végezhető.
24. § A gazdasági területekhez kapcsolódó közterületek esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

25. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.
26. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.
27. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

2. A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. így ezen telkeken új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

1. az új épület magassága nem haladhatja meg az egyedi védelem alatt álló lakóépület homlokzatmagasságát, és nem lehet attól több, mint 0,5 m-rel alacsonyabb.
2. a tető típusát, a tetőgerinc utcavonalhoz viszonyított helyzetét a védett épület ugyanezen tulajdonságai határozzák meg. A tető hajlásszöge a védett épületek tetőhajlásszögéhez képest +- 5%-kal eltérhet, de nem lehet több 45 foknál.
3. a homlokzatszínezés tekintetében a községben jellemző színektől eltérni nem lehet.

28. § Településképi szempontok miatt a település területén a telkek utcai telekhatárán gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el.
29. § A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani,
30. § Új utak, utcák nyitásakor az építtetőnek kétoldali fasor létesítésének feltételeiről gondoskodni kell. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik útfelújítás esetén, a meglevő utcákban is, legalább egy oldali fasort kell telepíteni.
31. § Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén — ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.
32. § Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdés szerint fásítani kell.
33. § Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől:

kiskoronájú fa (lombátmérő 4-6 m) minimum 2,0 m középkoronájú fa (lombátmérő 6-12 m) minimum 2,5m nagykoronájú fa (lombátmérő 12-20 m) minimum 3,5m

34. § Zöldterületekre vonatkozó előírások:

1. A közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani.
2. A település zöldfelületeinek megóvása érdekében közterületen fát, növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad. Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának feladata. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese.

3. 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók építése kizárólag fásítva, 2 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésévei engedélyezhető.

35. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények telepítendők (1. függelék, ill. http://bfnp.hu/hu/novenyjegyzek

13A. Hagyományos lakóterület és újabb lakóterületek - egyedi építészeti követelmények

36. .§ Lakóterületen a terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében:

1. A környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.
2. A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni.
3. A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet - a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag nem alkalmazható. Tűzveszélyes anyag (pl. nád, zsupp) alkalmazása esetén a területileg illetékes tűzoltóság engedélye szükséges.

37. § A településközpontban:

1. Új épületek tetőkialakításánál a meglévő beépítést és tetőidomot figyelembe kell venni. A területen tetőtér beépítés engedélyezhető.
2. A kialakult földszintes beépítésű területen meglevő emeletes épülethez való csatlakozás esetén az emeletes épület főpárkányát, illetve gerincvonalát max. 50-100 cm-el megközelítő csatlakozó új épületrész létesíthető, az új földszintes épület homlokzati hosszának 1/3-áig.
3. Az épületek homlokzatképzésénél a helyi építészeti hagyományokat figyelembe kell venni.

38. § A lakóterületi övezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. a kialakult telekhatárnál és telekalakításkor egyaránt az alábbi ültetési távolságok tartandók új növénytelepítés esetén:

• szőlő ültetésekor minimum 0,8 m
• 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén minimum l,5m
• 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében minimum 3,0 m
• erdei fafaj esetében minimum 8,0 m.

13B. Gazdasági területek- egyedi építészeti követelmények

39. § Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
2. az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.
3. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

13C. Egyéb külterület- egyedi építészeti követelmények

40. § A külterületi építmények esetében a településkép védelme érdekében az épületek építmények nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős kialakításúak lehetnek, a tetőhajlásszöge 30°-45° között lehet. Táj- és településkép védelme érdekében az épületek szerkezete és a közterület felé látszó anyagok használatánál csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni.

14. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre, műemléki környezetre vonatkozó

építészeti követelmények

41. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.
42. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

2. A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.
3. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

43. § Műemléki környezetben és helyileg védett építmények területhatárán belül a következő munkák csak önkormányzati engedély alapján végezhetők:

1. közterületről látszó épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése,
2. bármely utcaképi elem (útszegély, utca-berendezési tárgyak, világító testek, zászlótartók, utca és házszám táblák, bármilyen hirdető-berendezés, kirakat, nyílászáró, stb.) elhelyezése, kicserélése, módosítása, pótlása, a homlokzatok és tetőfedés anyagának, színezésének bármilyen díszítő elemének megváltoztatása.

44. § A helyi védelem alatt álló épület homlokzatfestése, tetőhéjazatának cseréje is csak építési engedéllyel végezhető.
45. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.
46. § (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

2. Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

47. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.
48. § (1) Műemléki területen és annak környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális örökség védelméről szóló tv-ben foglaltak betartásával szabad.

2. A műemléki védettséget élvező építményeken és a szabályozási terven jelölt telken építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A műemléki környezet területen, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő épület nem engedélyezhető, a terület telekadottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé. A műemléki környezet területén az épületek homlokzata, a kerítések, kapuk anyaghasználata, színezése csak a környezethez illeszkedő módon alakítható ki.
3. A műemléki környezetben annak történelmi jellegét, bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések elhelyezése

49. § (1) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni

(2) A közműhálózatok ás létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

50. § (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a közüzemi hálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni, kivéve azon légvezetékeket, amelyek létesítése rendkívül indokolt esetben, általában kivitelezési munkákkal összefüggésben, ideiglenes jelleggel meghatározott időre megengedett. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, ill. a beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás, a távközlési vezeték hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

3. Mezőgazdasági övezetekben a villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) vezetékeit a településkép védelme érdekében a szerkezeti tervben jelölt táj- és településkép-védelem szempontjából érzékeny területeken földkábelként kell vezetni. A nem jelölt egyéb területeken a vezetékek légvezetékként is vezethetők, amelyek tartóoszlopai fából készülhetnek.
4. A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.
5. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy — amennyiben a bontás a környezet aránytalan rombolásával járna — kitisztítást követően le kell zárni a felhagyott vezetéket.
6. Gázelosztó és csatlakozó vezeték csak földalatti létesítéssel vezethető. Homlokzati — közterületről látszó — gázvezeték nem létesíthető.

51. § A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
52. § (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések (épületre szerelt műszaki eszközök) elhelyezése tilos. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

53. § Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, védett épületeken, valamint azok kerítésén.
54. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.
55. § Elektronikus hírközlési építmények (antennák, antennatartó szerkezetek) csak építési engedéllyel, lakóépülettől legalább 200 m távolságban helyezhetők el.
56. § Reklám-és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

16. Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

57. § Az 5 m-2 felületet meghaladó reklámhordozók egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a közlekedési terület szabályozási szélességénél (közutakra vonatkozóan külön jogszabályok szabályozzák a reklámok és reklámhordozók elhelyezését).
58. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően..

2. Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

1. a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és
2. azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

3. Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
4. Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.
5. Helyi védettség alatt álló épület környezetében közterületről látható hirdető berendezés, felirat, reklám, cégér és egyéb szerelvény csak a környezethez illeszkedő módon helyezhető el.

59. § Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:

1. a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
2. az gátolja a kilátást,
3. településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

60. § A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.
61. § Közparkban önálló reklámhordozó nem helyezhető el.
62. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám - a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

5. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

63. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval, 1 példányban, építésügyi hatósági eljárás megindítása előtt benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

2. A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
3. A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

1. írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
2. Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

64. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelést igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ebben:

1. metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
2. valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
3. látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
4. fotódokumentáció (színes fotók, amik bemutatják az ingatlant és környezetét, valamint a kapcsolódó közterületeket).

2. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
3. a rendeltetés meghatározását, valamint
4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

18. Településképi bejelentési eljárás

18A. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

65. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

a. Helyi védett épület esetében

1. épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
2. épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
3. égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
4. épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
5. szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

2. az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m² -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete,
3. minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
4. önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor,
5. közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor,
6. cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén, amennyiben annak felülete összességében meghaladja az 1 m2-t.

66. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1. a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
2. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
3. jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

18B. Településképi bejelentés eljárási szabályai

67. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban, 1 példányban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

1. a bejelentő nevét,
2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
3. a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
4. a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
5. az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
6. építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
7. látványtervet vagy fotómontázst,
8. fotódokumentációt.

68. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet - kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

1. bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló korm. rendeletben előírt követelményeknek,
2. a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

2. A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.
3. A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.
4. A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

19. Településképi kötelezési eljárás

69. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

1. településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
2. amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
3. amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

2. Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.
3. Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.
4. Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.