1. § A rendelet célja Batyk község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

5. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Batyk Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

7. § A helyi védett értékekről a község jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

8. § A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való feljegyzésének/törlésének tényét az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

9. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye feltüntethető.

10. § Külön helyi területi védelem alatt áll a Batyki ősgyep helyi jelentőségű természetvédelemi terület. A terület gyepterület, ahol a védett területet érintő rét-legelőgazdálkodás jellemző és fenntartandó.

11. § A helyi területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklet 1. és 2. fejezete tartalmazza. A védelem a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

12. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 3. fejezete tartalmazza

13. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

14. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

15. § Batyk település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

16. § A 16. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

17. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult táj karakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

18. § Az építési telek közterületről látható részén a tulajdonosnak az épületeket, kerítéseket gondozottan, rendben kell tartania. Ugyanez vonatkozik a közterületeken lévő építményekre, műtárgyakra, növényzetre.

20. § A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.

21. § A település külterületén lévő településképi szempontból meghatározó területeken a tájképvédelem érdekében a beépítetlenség megőrzendő.

22. § (1) A kerítés építésének általános szabályait az OTÉK 44. §-a tartalmazza. Élősövény drótfonatos kerítéssel kiegészítve, vagy önállóan is kerítésnek minősül. Közterületen drótfonatos kerítés csak élősövénnyel együtt létesíthető.

(2) Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető.

(3) Külterületen a tájkarakter védelme érdekében épített kerítések nem létesíthetők, csak maximum 1,20 m magas drótfonatos sövénykerítések telepítése engedélyezhető

24. § A gazdasági területekhez kapcsolódó közterületek esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.

25. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

26. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

28. § Településképi szempontok miatt a település területén a telkek utcai telekhatárán gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el.

29. § A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani,

30. § Új utak, utcák nyitásakor az építtetőnek kétoldali fasor létesítésének feltételeiről gondoskodni kell. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik útfelújítás esetén, a meglevő utcákban is, legalább egy oldali fasort kell telepíteni.

31. § Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén — ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

32. § Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdés szerint fásítani kell.

33. § Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől: kiskoronájú fa (lombátmérő 4-6 m) minimum 2,0 m középkoronájú fa (lombátmérő 6-12 m) minimum 2,5m nagykoronájú fa (lombátmérő 12-20 m) minimum 3,5m

34. § Zöldterületekre vonatkozó előírások:

35. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények telepítendők (1. függelék, ill. http://bfnp.hu/hu/novenyjegyzek)

36. § Lakóterületen a terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében:

37. § A településközpontban:

39. § Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

40. § A külterületi építmények esetében a településkép védelme érdekében az épületek építmények nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős kialakításúak lehetnek, a tetőhajlásszöge 30°-45° között lehet. Táj- és településkép védelme érdekében az épületek szerkezete és a közterület felé látszó anyagok használatánál csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni.

41. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

42. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

45. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

46. § Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet. Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

47. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

48. § (1) Műemléki területen és annak környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális örökség védelméről szóló tv-ben foglaltak betartásával szabad.

(2)

(3) A műemléki környezetben annak történelmi jellegét, bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.

49. § (1) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni

(2) A közműhálózatok ás létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

50. § (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a közüzemi hálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni, kivéve azon légvezetékeket, amelyek létesítése rendkívül indokolt esetben, általában kivitelezési munkákkal összefüggésben, ideiglenes jelleggel meghatározott időre megengedett. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, ill. a beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás, a távközlési vezeték hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(3)

(4) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy — amennyiben a bontás a környezet aránytalan rombolásával járna — kitisztítást követően le kell zárni a felhagyott vezetéket.

(6) Gázelosztó és csatlakozó vezeték csak földalatti létesítéssel vezethető. Homlokzati — közterületről látszó — gázvezeték nem létesíthető.

52. § (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések (épületre szerelt műszaki eszközök) elhelyezése tilos. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

53. § Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, védett épületeken, valamint azok kerítésén.

54. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

56. § Reklám-és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

57. § Az 5 m-2 felületet meghaladó reklámhordozók egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a közlekedési terület szabályozási szélességénél (közutakra vonatkozóan külön jogszabályok szabályozzák a reklámok és reklámhordozók elhelyezését).

58. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően..

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

(3) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(5) Helyi védettség alatt álló épület környezetében közterületről látható hirdető berendezés, felirat, reklám, cégér és egyéb szerelvény csak a környezethez illeszkedő módon helyezhető el.

59. § Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:

60. § A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

61. § Közparkban önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

63. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval, 1 példányban, építésügyi hatósági eljárás megindítása előtt benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

64. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelést igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

65. § A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre: Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

66. § Településképi bejelentés eljárási szabályai: A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:

67. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban, 1 példányban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

68. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet - kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

(4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

69. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

(2)

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

70. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő naptól lép hatályba.

71. § E rendelet hatálybalépésével a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Batyk Építési Szabályzatáról szóló 5/2007.(IV.13.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatást és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó rendelkezéseket a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.