1. § (1) Batyk Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, és ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(3) A települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás Batyk község (továbbiakban: község) közigazgatási területére terjed ki.

(4) A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, aki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek a közszolgáltató rendelkezésére áll (a továbbiakban: ingatlanhasználó) az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak a begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(5) Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, a begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(6) A település közigazgatási területén, a kötelező települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult, illetve kötelezett közszolgáltató a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. (székhely: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 26., továbbiakban: Szolgáltató) azzal, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben részletezett közszolgáltatás ellátásához a ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zrt.-t (székhely: 8798 Zalabér, 3096/12. hrsz.) veszi igénybe.

2. § (1) Az Önkormányzat az ingatlanhasználóknál keletkező szilárd hulladék kezelésére hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez és tart fenn, melynek feladata e tekintetben különösen:

(2) A közszolgáltatás a Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött, és a Szolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék rendszeres elszállítására és elhelyezésére terjed ki.

3. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

(2) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépített, vagy beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik és ahol hulladék sem keletkezik.

(3) Az ingatlan használója köteles a Szolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül – bejelenteni, ha tulajdonos, bérlő vagy használó személyének változása vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentéshez a lakcímkártya bemutatása illetve amennyiben a változás átvezetése nem történt meg, az adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap, bérleti szerződés másolata szükséges.

4. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlanhasználó és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Szolgáltató az ingatlanhasználó számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Szolgáltató az ingatlanhasználót – a változás bekövetkezte előtt – írásban értesíteni köteles.

5. § (1) Az ingatlanhasználó a települési szilárd hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint a – rendelkezésre álló gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni. Az igénybe vehető gyűjtőedények felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladék mennyiség és az ürítési gyakoriság figyelembevételével.

(3) A hulladék ürítésének a szolgáltató által végzett minimális gyakorisága a község közigazgatási területén heti egy alkalom.

6. § (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat közterület-használati engedélye alapján lehet.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

7. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés eltakarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlanhasználó tulajdonát képező gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

8. § Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

9. § A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás – továbbiakban Társulás – tagjainak közös tulajdonában lévő, Zalabér-i 3096/10-12 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

10. § (1) A lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladékra nézve a lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról az Önkormányzat és a Közszolgáltató közösen gondoskodik.

(2) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Közszolgáltató végzi.

(3) A hulladékot az ingatlanhasználó a Közszolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban helyezheti ki elszállítás céljából arra helyre, amelyet a Szolgáltató megjelölt.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

11. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás egységnyi díját a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A közszolgáltatási díj megfizetésére az ingatlanhasználó köteles, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles.

(3) A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. részére utólag köteles megfizetni.

(4) Késedelmes díjfizetés esetében a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. jogosult késedelmi kamat felszámítására.

12. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről:

(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, a jelen rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek alól mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött települési szilárd hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.

(3) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik igénybe, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartási, a kezelőlétesítmények működéséről üzemi naplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladékuk mennyiségéről, összetételéről keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról kötelesek az Önkormányzatot tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

13. § (1) Szüneteltethető a települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyekben hatóság, és közműszolgáltató által kiállított irattal bizonyíthatóan senki sem tartózkodik, s emiatt azokon települési hulladék nem keletkezik.

(2) A szünetelés időtartama alatt hulladékot kihelyezni tilos.

(3) Ha a szüneteltetés feltételében változás következik be, az ingatlan használója a Közszolgáltatónak haladéktalanul írásban köteles azt bejelenteni, és a közszolgáltatást a továbbiakban igénybe venni.

14. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a közintézmények működése során keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlanhasználónak a Ht. 31. § (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelőjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia.

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, vagy más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést, ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetve az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(4) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga a kijelölt ártalmatlanítóhelyre szállítja, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében díjat köteles fizetni az üzemeltető részére.

15. § (1) Ha az ingatlanhasználó a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a Szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a Szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi és gondoskodik a kijelölt ártalmatlanítóhelyen történő elhelyezéséről.

(2) Az ingatlanhasználó a Szolgáltató részére a megállapodásban kikötött díjat köteles megfizetni.

16. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szemét tárolók kihelyezéséről, ürítéséről, az önkormányzat gondoskodik.

(3) Köztisztasági szempontból járdának minősül, az a gyalogos közlekedésre rendelt, kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig, szegélyéig terjed.

(4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges tulajdonosának, vagy használójának kötelessége. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5) A tulajdonos illetve az ingatlan tényleges használójának kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

17. § (1) A közterületen lévő árkok nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása a csapadék víz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az úttest széléig ( szegélyéig)-, az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelessége.

(2) Jármű behajtók átereszeinek építése, karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területről, közterületen lévő nyitott vagy zártrendszerű csapadékvíz csatornába történő bevezetéséről – az önkormányzathoz történő előzetes bejelentés alapján az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles gondoskodni.

(4) A csapadékvíz elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.

18. § (1) Az építési területen és építkezés közvetlen környékén a tulajdonosnak, használónak, ill. a kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy a közterületen szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a Hivatal által kiadott közterület használati engedélyben meghatározott területen az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, térburkolat stb.) felbontása csak az Önkormányzat az Országos Közúthálózatba tartozó utak tekintetében, a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

19. § Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítási tevékenységből közterületen szennyeződés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni

20. § (1) A község közterületén tilos közúti járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A gondozott zöld területre járművel ráhajtani, autóval parkolni, azt bármilyen módon károsítani tilos.

21. § (1) Állati hullát valamint olyan anyagot, ami a környék levegőjét szennyezi az egészséget veszélyezteti sem közterületen sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos.

(2) Köz- vagy magánterületet emberi ürülékkel szennyezni tilos.

(3) Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Hivatalnak azonnal be kell jelenteni.

22. § (1) Az épület tulajdonosa, ill. használója gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hó, hólé a járdára ne kerülhessen.

(2) A járdáról eltakarított havat, jeget a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az a gyalogos és a gépjármű forgalmát ne akadályozza.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is hóesés után el kell takarítani.

23. § (1) Avart és kerti hulladékot égetni csak megfelelően kialakított tűzrakóhelyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad. Az égetés következményeként az emberi egészség és környezet nem károsodhat.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot.

(3) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket, vagy felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, vagy a tűz eloltható.

(4) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell. Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

(5) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt és gondoskodni kell annak belocsolásáról vagy vékony földréteggel történő lefedéséről.

(6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(7) Az avar és kerti hulladékok égetését szélcsendes időben, cselekvőképes, nagykorú személy állandó felügyelete mellett:

(8) Tilos az avar és kerti hulladék égetése a (6) bekezdés szerint engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben, vagy erős szél esetén.

24. § (1) A község bel- és külterületén hulladék ismeretlen személy által történő elhelyezéséről, elhagyásáról, az elhagyott hulladék helyéről, jellegéről és mennyiségéről az önkormányzatot értesíteni kell.

(2) Az önkormányzat a lakossági bejelentés alapján köteles gondoskodni a közterületen elhagyott hulladék összegyűjtéséről.

25. § (1) A település területén elhagyott hulladék felszámolásának költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

(2) Amennyiben megállapítható a közterületen elhagyott hulladék tulajdonosának, elhelyezőjének személye, a Türjei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője a hulladék tulajdonosával, vagy a hulladékot elhagyó személlyel szemben a vonatkozó kormányrendelet szerint eljárást indít, indokolt esetben hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

26. § A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. a jelen rendeletben és egyéb jogszabályokban foglalt feladatkörének gyakorlásához szükséges valamennyi adatot és információt írásban igényelheti az önkormányzattól, amely az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelemnek a jogszabályban előírt határidőn belül köteles eleget tenni.

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.