Dötk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2020. évi költségvetés módosításáról

Dötk Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendeletre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése által biztosított jogkörömben, Zalabér Község Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1)-(4) bekezdésében, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 23. §. (5) bekezdésében és 182. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint, a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény rendelkezései alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) és g) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva Dötk Község Önkormányzatának 2020. évi költségvetéséről és annak végrehajtási feladatairól szóló rendeletet az alábbiakban módosítja

(1) A képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését:

39.871.557 Ft Költségvetési bevétellel

22.398.166 Ft Költségvetési kiadással

17.473.391 Ft Költségvetési többlettel

Részletezve:

25.841.387 Ft Működési célú bevétel

14.030.170 Ft Finanszírozási bevétel

39.871.557 Ft ÖSSZES BEVÉTEL

21.703.832 Ft Működési célú kiadás

694.334 Ft Finanszírozási kiadás

22.398.166 Ft ÖSSZES KIADÁS

13.273.577 Ft Pénzmaradvány 2019. évről

állapítja meg.

(2) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a rendelet az alábbiak szerint részletezi

- 1. sz. melléklet működési kiadásokat

- 2. sz. melléklet a felhalmozási kiadásokat

- 3. sz. melléklet a működési bevételeket

- 4. sz. melléklet a felhalmozási bevételeket

(3) A felhalmozási célú hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges.

(4) A normatív hozzájárulásokat jogcímenként a képviselő-testület a 5. melléklet alapján hagyja jóvá.

(5) Képviselő-testület a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek illetményalapját 2020. évre 46.380 Ft-ban állapítja meg.

A Képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(2) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(3) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 8. melléklet részletezné, ezzel azonban az Önkormányzat 2020. évben nem tervez.

(4) Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 9. melléklet tartalmazza.

(5) Az éves létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként 10. mellékletek szerint határozza meg.

3.A.

Az önkormányzat a kiadások között nem állapít meg felhalmozási tartalékot.

A tartalékról való rendelkezés jogát a képviselő-testület - az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Tv 23. §(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – 100.000,- Ft erejéig a polgármester részére biztosítja. Az a feletti rész feletti rendelkezés jogát fenntartja magának.

3B.

A finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület fenntartja magának.

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(3) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 5 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(4) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 150 millió forintot, és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – önkormányzati biztost jelöl ki.

(1) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönthet. Így 2020. évben a pénzmaradvánnyal a tervezett felújítások miatt a felhalmozási bevételként tervez.

(2) A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. A polgármester a saját hatáskörben végrehajtott módosításokról, átcsoportosításokról a Képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja.

(3) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, azonban az nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt. A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(4) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező önállóan működő költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) Az önállóan működő költségvetési szerv az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival szabadon rendelkezik.

(3) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által a (önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő) költségvetési szerv számára ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.

(4) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.

(5) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(6) A közös önkormányzati hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezeti.

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a Zalaszentgrót Város által alkalmazott belső ellenőrzési csoport útján gondoskodik megállapodás alapján. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.