Dötk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete
A települési támogatás, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2025. 09. 20
Dötk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete
A települési támogatás, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól
2025.09.20.
Dötk Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatályba lépéséről szóló 27/2021.(I.29.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról szóló 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület feladat és hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 26. §, a 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g pontjában; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29 §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 8a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
(1) A rendelet hatálya kiterjed Dötk Község Önkormányzatának közigazgatási területére az önkormányzat által nyújtott, e rendeletben szabályozott ellátásokra.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik
a) az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó
aa) magyar állampolgárokra,
ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,
ac) hontalanokra,
ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;
b) az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
c) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(1) Értelmező rendelkezések: a rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ban meghatározottakat az alábbiakban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a.) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, hajadon, nőtlen, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
b.) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző
c.) váratlan kiadás: előre nem látható, nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a család létfenntartását.
d.) vagyon: forgalmi értékére tekintet nélkül a jármű; továbbá az a hasznosítható ingatlan és vagyoni értékű jog, amelynek
da. külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének harmincszorosát, vagy
db. együttes forgalmi értéke, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja.
Nem minősül vagyonnak a nem hasznosítható ingatlan, azaz az olyan ingatlan, amelyben az érintett személy lakóhelyként, vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott lakóingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
e.) mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szvhr.) 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű;
f.) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló, valamint a közös tulajdonú ingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.
g.) környezettanulmány: az Ákr szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi lakás – egyéb körülményeit – továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.
h.) lakás: a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91./A § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport.
Az e rendeletben meghatározott feladat és hatáskörök címzettjei
Az e rendeletben meghatározott feladat és hatásköröket:
a./ Az önkormányzat képviselőtestülete gyakorolja a
- - a különös méltányosságot igénylő - Szt. 45§ (1) b) és c) pontjában foglaltak szerinti – ápolást, gondozást, illetve gyógyszerkiadási támogatást érintő támogatások megállapítása
- intézményi térítési díj megállapítása,
- felsőoktatásban tanulók támogatása
b./ A polgármester a képviselőtestület által átruházott hatáskörben gyakorolja:
- települési támogatások egyéb esetei, mely nem tartozik az - Szt. 45§ (1) b) és c) pontjában foglaltakhoz melyeket a Képviselőtestület gyakorol, így a lakhatási, és ahhoz kapcsolódó támogatások köre
- adósságrendezési támogatás - ide tartozóan a közüzemi díjhátralékok részbeni átvállalása is
- családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás tekintetében
- szociális tűzifa elosztása
- temetési segély
- köztemetés
- jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen felvett ellátások, támogatások esetében a részletfizetés engedélyezése
Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és
igazolások tartalma
(1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
(2) A kérelmet a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltségén lehet benyújtani e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.
A kérelem benyújtható írásban, természetes személy esetén szóban / melyről jegyzőkönyvet kell felvenni/, továbbá távbeszélőn / melyről hivatalos feljegyzést kell készíteni, mely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját/.
(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:
a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá energiatámogatás és adósságrendezési támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
- természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
- lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
- állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,
- az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,
- társadalombiztosítási azonosító jeléről,
- jövedelemi viszonyairól,
- e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,
b) energiatámogatás és adósságrendezési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.
(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.
(5) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.
(6) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell követelni.
5. § (1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.
A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.
Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.
(2) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.
(3) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.
(4) Az Szt. 10. §.(6)-ában meghatározott esetben fenntartási költségnek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű kifizetések, a hiteltörlesztés valamint a lízingdíj.
A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.
(5) E rendeletben meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárától - a temetési segély kivételével - különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni.
6. § A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.
Az ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai
(1) Ha a kérelmet nem a 4. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
Egyéb eljárási rendelkezések
(1) A tényállás tisztázása érdekében - amennyiben indokolt - a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,
c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,
temetési segély ügyében indult eljárásokban.
9. § A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
A hatáskör gyakorlója: A valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 9. § szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi.
12. § (1) Szociális rászorultságtól függő – az önkormányzat képviselő testületének hatáskörébe tartozó - támogatás az alábbiakban meghatározott összeghatárig nyújtható eseti támogatásként évi három / négy alkalommal
a./ Az önkormányzat képviselőtestület hatáskörben különös méltányosságot igénylő esetben jelen rendeletben meghatározott összeghatárig
aa) ápolást, gondozást támogatva minimum 2.000,- maximum 5.000,- Ft összeghatárig,
ab) gyógyszerkiadási támogatásként minimum 2.000,- maximum 5.000,- Ft összegben
b./ Egyéb az önkormányzat képviselőtestülete által gyakorolt hatáskörben
ac) intézményi térítési díj megállapítása,
bb)felsőoktatásban tanulók támogatása
(2) Szociális rászorultságtól függő – az önkormányzat képviselő testület által a polgármester átruházott hatáskörébe tartozó - támogatás az alábbiakban meghatározott összeghatárig nyújtható eseti támogatásként.
a./ A polgármesterre a képviselőtestület által átruházott hatáskörben különös méltányosságot igénylő esetben jelen rendeletben meghatározott összeghatárig nyújt támogatást:
aa) a lakhatási, és ahhoz kapcsolódó, illetve egyéb létfenntartást veszélyeztető támogatás minimum 1.000,- maximum 5.000,- összeghatárig eseti jelleggel
ab) adósságrendezési támogatás - ide tartozóan a közüzemi díjhátralékok részbeni átvállalása is 50.000,- összeghatárig
ac) temetési segély: 20.000,- FT összeghatárig
ad)köztemetés: 200.000,-Ft összeghatárig
b./ Egyéb támogatás a polgármesterre a képviselőtestület által átruházott hatáskörben különös méltányosságot igénylő esetben:
ad) családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás tekintetében
ae) szociális tűzifa elosztása
af) jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen felvett ellátások, támogatások esetében a részletfizetés engedélyezése
állapítható meg.
13. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások kifizetése az önkormányzat házipénztárából közvetlenül, illetve postai úton történik.
A kifizetés módjáról a hatáskör gyakorlója rendelkezik.
(2) A pénzbeli ellátásokra való jogosultságot a hatáskör gyakorlója, a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, egyedi elbírálás alapján állapítja meg.
(3) A jogosultatlanul igénybevett ellátás megtérítésére Az Szt. 17. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
14. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére települési támogatást nyújt, amennyiben helyzetük más módon nem változtatható meg.
(2) Települési támogatásban részesülhet ekként az a gyermeket nevelő család, aki a gyermeke eltartásáról más módon nem tud gondoskodni, illetve a gyermek életében alkalmanként jelentkező többletkiadások (tankönyv, gyógyszer, iskolai rendezvény költsége) megfizetése, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés a család anyagi lehetőségeit meghaladja.
a)1 települési támogatásban részesíthető az a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került család, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el (nem haladja meg) a szociális vetítési alap legkisebb összegének 150 %-át, egyedül álló esetében 200 %-át.
b)2 A települési támogatás egyszeri összege nem haladhatja meg személyenként a szociális vetítési alap legkisebb összegének 100 %-át, éves viszonylatban háromszorosát.
c) A települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli körülmény (pl. magas gyógyszerköltség, táppénzes állomány, elemi kár, nagyobb összegű kiadást jelentő háztartási gép javítása) bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.
d) A települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő) formájában is biztosítható.
e) Amennyiben nincs lehetőség a települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a segélyezett részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a következő segélykérelem elutasításra kerül.
f) Közüzemi díjhátralék megfizetéséhez biztosított települési támogatást közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni.
g) Létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet:
ga) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
gc) a lakásának fenntartási költségeinek fizetésére nem képes, arra egyéb támogatásra nem jogosult, közüzemi díjhátralékot halmozott fel
gd) közgyógyellátásra nem jogosult, de gyógyszerköltségét nem képes viselni,
ge) felsőoktatási intézményben tanuló gyermek tanulmányi költsége,
gf) napi megélhetési gondok.
15. § (1)3 Települési támogatást nyújthat az Önkormányzat Jogosult eltemettető számára az elhunyt dötki lakóhellyel rendelkező hozzátartozójának vagy a temetésről gondoskodó más személynek, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el (nem haladja meg) egyedülálló esetén a szociális vetítési alap legkisebb összegének 250 %-át, családban élő esetén 200 %-át.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) az eltemettető és a vele közös háztartásban élők jövedelmét igazoló jövedelemnyilatkozatot,
b) a temetési számla eredeti példányát,
c) amennyiben a haláleset nem Dötkön történt, a halotti anyakönyvi kivonatot.
(3) Nem állapítható meg települési támogatás – eltemettetésre annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.
(4) A települési támogatás összegét a Képviselő-testület költségvetési rendelete megalkotásakor évente felülvizsgálhatja.
(5) A segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.
16. § (1) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő támogatás – adósságrendezési támogatás nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár, vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, és e támogatás mindennapi életviteléhez, károk elhárításához szükséges, feltéve, ha megfelel az (5) bekezdésben foglaltaknak., és megállapodásban vállalja a támogatás összegének visszafizetését.
(2) Amennyiben a támogatás összege az 50.000.- Ft-ot meghaladja, a visszafizetés biztosítására a kérelmező ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyezni.
(3) A kölcsön összegének felső határa a család havi rendszeres jövedelmének kétszerese.
(4) A törlesztésre legfeljebb három havi türelmi idő után 1 év időtartam állapítható meg.
(5) A visszafizetés elmulasztása esetén, a nyújtott támogatásból fennálló tartozást a visszafizetésre meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül, a 2013. évi V. tv (Ptk) 6:48. §. bekezdésben foglaltak szerint késedelmi kamattal növelt összegben kell visszafizetni. A képviselőtestület a tartozást méltányosságból elengedheti, illetve mérsékelheti, ha a kölcsön visszafizetése olyan helyzetet idézne elő, mely a kérelmező és családja megélhetését veszélyeztetné. Ebben az esetben minősített többséggel hozott határozatát (döntését) határozattal közli.
17. § A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás:
a./ Támogatásban részesíthetők azok a családok, ahol a családban az 1 főre eső nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegét
b./ A támogatás formája:
aa) mezőgazdasági szolgáltatások, juttatások – így a közmunkaprogram keretei között megtermelt palánta, vetőmag
ab) közmunkaprogramban előállított egyéb a földművelést segítő termék, szolgáltatás
c./ A támogatás értéke legfeljebb 10.000.- Ft.
d./ A támogatás iránti igényeket a polgármester bírálja el, az éves költségvetési rendelet megalkotását követően.
e./ A jogosultság megállapításának feltétele, hogy a támogatott rendelkezzen a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és alapvető tárgyi feltételekkel.
f./ A támogatott kötelezettséget vállal, önhibájából történő hiányos teljesítés esetén az arányos rész, nem teljesítés esetén a támogatás mértékének teljes visszafizetésére. A visszafizetés határideje a teljesítés hiányának feltárásától számított 30 nap.
g./ A támogatott köteles tűrni a támogatás felhasználásának ellenőrzését.
h./ Amennyiben a támogatott a vállalt kötelezettségét nem teljesíti, kizárható a következő 5 év támogatási rendszeréből.
18. § (1) Köztemetésről az önkormányzat az Szt. 48. §. alapján rendelkezik.
(2) Köztemetés elrendelésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl is van lehetőség, ha a temetésre kötelezett a temetés költségeit vállalni nem tudja. A képviselőtestület a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben, vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben családjában az 1 főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.
(3) A köztemetés iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelem és vagyonnyilatkozatát.
(4) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum hat havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.
(5) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.
Szociális tüzelőanyag támogatás
(1) 4 Szociális tüzelőanyag támogatásban részesíthető az család, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresetét.
(2) A képviselő-testület a szociális célú tüzelőanyag elosztásához az alábbi részletszabályokat állapítja meg:
Szociális rászorult személyek közül elsősorban kell részesíteni:
a.) időskorú,
b.) kiskorú gyermeket egyedülállóként nevelő,
c.) három, vagy több gyermekét nevelő családok,
d.) munkanélküli, vagy aktívkorú ellátásban részesülő, illetve munkaügyi központban
regisztrált,
e.) lakásfenntartási támogatásban részesülő,
f.) halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család,
g.) átmenetileg, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeket.
(3) A Polgármester által meghatározott szociálisan rászorult személynek (háztartásnak) legfeljebb 5 m3 fa természetbeni juttatás állapítható meg a szociális rászorultsági helyzettől függően, differenciált mértékben.
(4) Az átadó a tüzelőanyag átvétel tényéről átvételi elismervényt köteles aláíratni.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
20. § (1) Az önkormányzat a rászorulók részére biztosítja:
a) gyermekek napközbeni ellátását
b) gyermekjóléti szolgáltatást,
c) házi segítségnyújtást,
e) a családsegítő szolgáltatást
f) falugondnoki szolgáltatást
h) támogató szolgáltatást
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért, ha törvény, továbbá e rendelet másként nem rendelkezik, térítési díjat kell fizetni.
21. § (1) A bölcsődés és óvodás korú gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat Pakod Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Pakodi Szivárvány Óvoda-Bölcsődében biztosítja.
Az iskolás korú gyermekek napközbeni ellátását a Festetics Kristóf Általános Iskolában biztosított, melynek fenntartásáról 2013. évtől a Magyar Állam gondoskodik.
Bölcsődét az önkormányzat nem tart fenn.
(2) Az étkeztetésre rászorultak részére, igénybejelentés szerint az önkormányzat napi egyszeri meleg ételt biztosít.
Az igények kielégítésénél előnyben kell részesíteni azt a személyt, akinél az Szt. 62. § (1) bekezdésében felsoroltak közül egyidejűleg 2 vagy több ok is fennáll, vagy egyedül élő, vagy a családban egyidejűleg egynél több személy minősül szociálisan rászorultnak.
Az étkeztetést a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulása által biztosítja az önkormányzat.
(3) Házi segítségnyújtást az Szt. 63. §.-ban foglaltak szerint a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulása által biztosítja az önkormányzat.
(4) A képviselőtestület a Gyvt. 39. §. meghatározott szolgáltatást, mint alapellátást biztosítja a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal társulási megállapodás alapján.
A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(5) A képviselőtestület az Szt. 64-65. §-ban foglalt családsegítést a Zalaszentgróti Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központtal kötött társulási megállapodás alapján látja el.
(6) A szenvedélybetegeknek nyújtandó közösségi ellátást, és a fogyatékosokat segítő támogató szolgáltatást a képviselőtestület a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulással kötött megállapodás alapján ellátási szerződéssel a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezet útján biztosítja.
22. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti igényt a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltségéhez, továbbá
a) a házi segítségnyújtás iránti igényeket a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulásához,
b) a gyermekek napközbeni ellátása iránti igényt a Pakodi Szivárvány Óvoda-Bölcsőde vezetőjéhez, illetve a Festetics Kristóf Általános Iskola Tagintézmény vezetőjéhez,
c) a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás iránti igényt a Zalaszentgróti Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központnál lehet benyújtani.
d) az étkeztetés iránti igényeket a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulásához,
23. § (1) Az Önkormányzat falugondnoki alapszolgáltatás keretében biztosítja
a) a lakosság alapvető létfenntartási szükségleteinek kielégítését szolgáló ellátásokhoz, közszolgáltatásokhoz történő hozzájárulást, mely szerint az önkormányzat biztosítja a közreműködést az étkeztetésben, a házi segítségnyújtásban, a közösségi és információs szolgáltatásban.
b) Háziorvosi rendelésre, egyéb egészségügyi intézménybe szállítást, gyógyszerkiváltást, és gyógyászati segédeszközhöz való hozzájutást.
c) Napi létfenntartáshoz szükséges áruféleségek beszerzését, házhoz szállítását.
d) Bölcsődés, Óvodás és iskoláskorú gyermekek szállítását, és egyéb gyermekszállítást.
(2) Kiegészítő szolgáltatásként a falugondnok részt vesz
a) a közösségi, művelődési, sport és szabadidős tevékenységek szervezésében,
b) a lakosság hivatalos ügyei intézésének segítésében,
c) közreműködik gyéb lakossági szolgáltatások és igények kielégítésében (így például az ételszállításban, s egyéb segítő szolgáltatásokban).
(3) A falugondnoki alapszolgáltatás térítésmentes. Az a lakosság részére az alapellátás minél magasabb szintű biztosítását segíti elő a szakmai programban rögzítettek szerint.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A kérelmet a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltségén kell benyújtani.
(5) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő.
(6) A kérelemben meg kell jelölni azt az okot és célt, aminek érdekében a falugondnoki szolgáltatást igénybe kívánja venni.
(7) A falugondnok nyilvántartást köteles vezetni a szolgáltatási igényekről és azok teljesítéséről.
(8) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó feladatok napi, heti, havi megszervezése – az előre bejelentett és idő közben felmerült igények ismeretében - a falugondnok feladata és felelőssége.
(9) A falugondnoki szolgáltatás iránti igény hatálytalanná válik:
a) a kérelmező halálával,
b) a kérelmező lemondása által,
c) ha az ellátásban részesülő személy a szolgáltatásra nem szorul rá.
(10) A falugondnoknak elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia.
(11) A szolgáltatás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról, a szolgáltatás tartalmáról, a falugondnok köteles az igénylőt haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatni.
24. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjat az intézményfenntartó társulások gesztor önkormányzatának képviselőtestülete évente két alkalommal vizsgálhatja felül.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, - házi segítségnyújtás - szociális rászorultságtól függő, személyi térítési díj kedvezményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
A személyi térítési díjak összegét évente felül kell vizsgálni.
A felülvizsgálatot az intézmények vezetői a jövedelemigazolások alapján végzik el.
25. § Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.
E rendelet hatálybelépésével egy időben hatályát veszti a települési támogatás, valamint a gyermekvédelemi ellátások helyi szabályairól szóló 6/2019.(VII.3.) önkormányzati rendelet.