Pakod Község Képviselőtestületének 16/2011(XII.16.) önkormányzati rendelete
Pakod Község Önkormányzat 16/2011. (XII. 16) önkormányzati rendelete a közterület használatáról és az üzemképtelen járművek elhelyezésének rendjéről, továbbá a köztisztaság fenntartásáról
Hatályos: 2012. 01. 01- 2022. 08. 31Pakod Község Képviselőtestületének 16/2011(XII.16.) önkormányzati rendelete
Pakod Község Önkormányzat 16/2011. (XII. 16) önkormányzati rendelete a közterület használatáról és az üzemképtelen járművek elhelyezésének rendjéről, továbbá a köztisztaság fenntartásáról
2012.01.01.
Hatályos: 2012. 01. 01
Pakod Község Önkormányzat 16/2011. (XII. 16) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról és az üzemképtelen járművek elhelyezésének rendjéről, továbbá a köztisztaság fenntartásáról
Pakod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 54. §. (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazásai alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
A rendelet hatálya és célja
1. §
1. A rendelet hatálya kiterjed Pakod Község közigazgatási területén az ingatlan- nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark)
nyilvántartott földrészletre, valamint ezek, továbbá építmények közhasználatra átadott
részére (így például az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező Nevelési, Oktatási Intézményei, Körjegyzősége épületegyüttesének megközelítését biztosító utakra).
nyilvántartott földrészletre, valamint ezek, továbbá építmények közhasználatra átadott
részére (így például az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező Nevelési, Oktatási Intézményei, Körjegyzősége épületegyüttesének megközelítését biztosító utakra).
2. A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) a közterületet használó, valamint a reklámtevékenységet folytató természetes és jogi
személyekre és jogi személyiség nélküli szervezetekre, továbbá
személyekre és jogi személyiség nélküli szervezetekre, továbbá
b) a közigazgatási határon belül valamennyi ingatlan tulajdonosára, kezelőjére, használójára
- függetlenül attól, hogy természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság vagy szervezet – akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Pakod község területén tartózkodnak és tevékenykednek, továbbá
- függetlenül attól, hogy természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság vagy szervezet – akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Pakod község területén tartózkodnak és tevékenykednek, továbbá
c) minden olyan személyre, szervre akinek tulajdonában, használatában e rendelet hatálya alá tartozó üzemképtelen jármű van.
3. A rendelet célja, hogy meghatározza a közterület használatának rendjét, illetőleg
megakadályozza és szankcionálja az engedélytől eltérő közterülethasználatot.
Megakadályozza és szankcionálja a közterületen szabálytalanul tárolt üzemképtelen
gépjárművek elhelyezését. Továbbá elősegítse a köztisztaság fenntartását.
megakadályozza és szankcionálja az engedélytől eltérő közterülethasználatot.
Megakadályozza és szankcionálja a közterületen szabálytalanul tárolt üzemképtelen
gépjárművek elhelyezését. Továbbá elősegítse a köztisztaság fenntartását.
II. Fejezet
A közterület használatáról
2. §
1. A közterületet rendeltetésszerűen bárki térítésmentesen használhatja, rendeltetéstől eltérő
célra e rendeletben foglaltak szerint lehet igénybe venni.
célra e rendeletben foglaltak szerint lehet igénybe venni.
2. A közterületet rendeltetéstől eltérően használni a közút kivételével - amire az 1988. I. sz. közelkedési törvény (37. §) külön rendelkezéseket tartalmaz - közterület-használati
engedély alapján lehet.
engedély alapján lehet.
3. A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
4. Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület, vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
5. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület használat) közterület használati engedély, továbbá használati díj megfizetése szükséges a jogszabályokban meghatározott kivételekkel.
3. §
1. Közterület-használati engedély a vonatkozó jogszabályokban és ezen rendeletben meghatározott célokra adható ki. Az engedély kiadásánál figyelembe kell venni az építésügyi, rendezési, köztisztasági, közlekedési és környezetvédelmi előírásokat.
2. A közterület használatához közterület-használati engedélyt kell kérni:
a) önálló hirdető-berendezés elhelyezésére,
b) kereskedelmi árubemutató céljára
c) távbeszélő-készülék, postai levélszekrény (levelesláda) elhelyezésére,
d) építési munkával kapcsolatos állvány és építőanyag elhelyezésére,
e) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett kábelek illetve közművek elhelyezéséhez és ütemezett karbantartásához, ide nem számítva a hibaelhárítási munkálatokat,
f) alkalmi és mozgóárusításra, valamint javító és szolgáltató tevékenységre,
g) vásári, piaci és kereskedelmi tevékenységre, ha nem az erre a célra kijelölt területre vonatkozik,
h) vendéglátó-ipari előkert üzemeltetése céljára, amennyiben az 2 méter mélyen, illetve azon túl benyúlik a közterületre
i) a közterületre 30 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés, cég- és címtábla, fényreklám, falikar, üzleti védőtető (kivéve kihajtható napernyő) elhelyezéséhez,
j) kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
k) kerékpártároló kihelyezésére, létesítésére, amennyiben az az üzlet portálján 50 cm mélyen, illetve azon túl benyúlik a közterületre
l) zöldfelület igénybevételére,
m) könyv- és hírlap árusítás folytatására és az ezek számára szolgáló pavilonok elhelyezésére,
n) árusító fülke, kereskedelmi és szolgáltató pavilonok, árusító sátor, árusító asztal, árusító automata elhelyezésére,
o)[1] a 3500 kg össztömeget meghaladó jármű közterületen történő tárolására,
p) az élet- és balesetveszély elhárítási munkákhoz, ha az igénybevétel meghaladja a 72 órát
r. építési állvány és építési anyag elhelyezésére, tüzelőanyag tárolására, ha az igénybevétel meghaladja a 48 órát.
s. rendezvény, illetve egyéb sátor elhelyezésére.
3. Nem adható közterület-használati engedély:
a) olyan közterületekre, ahol a tervezett létesítmény a közlekedést és a forgalom biztonságát zavarja.
b) üzemképtelen jármű tárolásához. A község közterületein és a parkolókban üzemképtelen gépkocsik tárolása tilos.
c) tömegközlekedési járművek megállóiban,
d) járművek közterületen történő mosására, iparszerű javítására,
e) zajos, bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység - kivéve tűzijáték- gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére, szeszes-ital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve rendezvények keretein belül, a szervezők által jóváhagyott esetekben,
f) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
g) elárusítóhelyek, üzletek göngyölegeinek tárolására,
h) azokra a helyekre, ahol a tevékenység gyakorlása közút, járda, vagy járdasziget (gépi) fenntartását akadályozza.
4. Nem szükséges engedély a következő esetekben:
a. a úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
b. a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,
c. a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,
d. Pakod Község Önkormányzata költségvetése terhére, illetve önkormányzati érdekből (saját-, intézménye-, vagy az általa támogatott szervezet által) megvalósuló rendezvény, építési munka, vagy bárminemű egyéb közterület használat,
e. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, reklámberendezés (fényreklám), cég- és címtábla. levélszekrény elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 30 cm-en túl nem nyúlik be,
f. a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, mentők, tűzoltóság, vízügyi szolgálat feladat-ellátásának mértékéig terjedő területhasználathoz,
g. a közvetlen életveszély elhárításához,
h. szemétgyűjtés idejére kihelyezett gyűjtőedény elhelyezéséhez,
i. építőanyag, építéshez szükséges eszköz, szerkezet, bontásból származó anyag 24 óránál rövidebb időtartamú tárolásához,
j. A 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti berendezések közérdekből való (köztárgy) elhelyezéséhez.
5. Engedélyes a közterület-használatot kizárólag jogerős közterület használati engedély birtokában, valamint a fizetési kötelezettségének teljesítését követően kezdheti meg.
6. A közterület használatának befejezését követően az eredeti állapotával legalább egyenértékűen köteles a közterületet helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezés egyidejű megszüntetésével. Közterület-használati engedély nélkül (de a más jogszabályban előírt egyéb engedélyek birtokában) közterületen folytatható minden olyan tevékenység, melyek nincsenek a (2) és (3) bekezdésben taxatíve felsorolva, és amelyeket egyéb jogszabály sem tilt.
A közterületen folytatott kereskedelmi- és vendéglátó-ipari tevékenységek szabályai
4. §
1. Az üzlettel rendelkező vállalkozó (kereskedő) árukészletét – közterület-használati engedély birtokában – árubemutató céljából elsősorban az üzlete homlokzatával érintkező közterületen kihelyezheti, árusíthatja.
2. Az üzlettel nem rendelkező vállalkozó (kereskedő) közterületen a szükséges hatósági engedélyek, a közterület kezelőjének hozzájárulása esetén csak az üzletek működési rendjéről szóló 133/2007. (VI.13.) Kormányrendeletben meghatározott termékeket értékesítheti. (1. sz. melléklet).
3. Vendéglátás keretében közterület helyben fogyasztás, valamint a vendégek közvetlen kiszolgálása céljából vehető igénybe. A vendéglátás minősítése szempontjából a ténylegesen végzett tevékenység irányadó.
4. A vendéglátóterasz építési engedélyezési eljárás hatálya alá nem tartozó létesítése során, a kérelmező kötelezettsége, hogy építés tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített terv, továbbá a tervre vonatkozó építészi szakvélemény a kérelem mellékletét képezze.
5. Az üzlettel rendelkező vállalkozó a vendéglátóteraszt esztétikusan, környezetbe illően, tisztán, akként köteles üzemeltetni, hogy azzal a környék nyugalmát, a közterület használatát ne zavarja.
A hirdetőtáblák elhelyezésének részletes szempontjai
5. §
1. Reklámhordozót csak az úttest területén kívül, az útburkolat szélétől min. 0,6 m távolságra lehet elhelyezni.
2. Mozgatható reklámhordozó csak a hirdetett üzlet 30 méteres körzetében, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen, ha a közterület-használati engedélyben meghatározott kivitelben gyártották le és helyezték el.
6. §
1. Hirdetőtábla átfeszítése a közút és járda területe felett tilos !
2. Kivételt képez ideiglenes jelleggel, (legfeljebb egy hónap) engedéllyel kihelyezett közérdekű eseményeket, rendezvényeket hirdető, nem merev anyagú tábla, ha a rögzítéshez felhasznált berendezés, vagy az épület tulajdonosa hozzájárult, és a közút kezelőjének a hozzájárulása megadott.
7. §
1. A községben az engedélyezett reklámhordozókon kívül – bejelentés nélkül - tilos mindennemű plakát, falragasz elhelyezése középületek falain, kapuin, autóbuszváró helyiségeken, közműfenntartók létesítményein, utca és házszámtáblán, emléktáblán, köztéri plasztikán (szobor, emlékmű, kút stb. )
2. Amennyiben a plakátragasztó helyeken üres felület található, azokon lakossági hirdetmény a rendelet előírásainak betartásával díjtalanul elhelyezhető, legfeljebb 210*297 cm nagyságú (A/4) mérettel.
3. Aktuális plakátokat egymásra ragasztani (rátakarni) nem szabad. Ez alól kivételt képeznek az ingyenes lakossági hirdetmények, melyek felülragaszthatók.
4. A reklámhordozó tulajdonosának, kezelőjének gondoskodni kell a reklámhordozók karbantartásáról, az elavult reklámok eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül, a közterület eredeti állapotának megfelelő helyreállításáról.
Építési és bontási munkálatok, továbbá a közterület tüzelőanyag tárolása
céljából történő használata
8. §
1. Közterületen építési anyagot, továbbá tüzelőanyagot tárolni 48 órán túl - amennyiben az építési telken belül erre nincs lehetőség - a lehető legkisebb hely- és időigénnyel, a megállapított díj ellenében lehet, a gyalogos és járműforgalom akadályozása nélkül, a beláthatóság biztosításával.
2. Tilos a közterületen bontásból, tatarozásból származó hulladékanyag tartós tárolása. A község kiemelt területein, a rendszeres autóbusz forgalom által igénybe vett utakon és az ehhez csatlakozó közterületeken, valamint a műemléki környezetben elhelyezett ilyen anyagokat 48 órán belül, egyéb területekről pedig 3 napon belül kell a kijelölt (legális) törmelék-lerakóhelyre igazolhatóan elszállítani.
3. Ha a közterület használata során a burkolt felületen, zöldsávban, növényzetben kár keletkezik, annak helyreállításáról a használó 30 napon belül saját költségén köteles gondoskodni.
4. A közterületeken tárolt építési és tüzelőanyag rendezettségéről gondoskodni kell, nem kerülhet csapadékvíz-elvezető létesítményekbe, nem akadályozhatja a gyalogos és gépjárműforgalmat. Ettől eltérni csak az engedélyező hatóság rendelkezése alapján lehet.
5. Közterületen lakóház ingatlan felújítása, építése esetén építési anyagot, továbbá tüzelőanyagot (fa, szén) tárolni akkor lehetséges, ha annak tárolását Engedélyes kizárólag a közterület igénybevételével tudja megoldani.
Zöldterületek és zöldfelületek használata
9. §
1. A zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról a zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, kezelője és fenntartója gondoskodik.
2. A zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül mindenki használhatja.
3. A közcélú közterületek és zöldfelületek játszótereit rendeltetésüknek megfelelően mindenki használhatja.
4. Járművel csak a zöldterületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.
5. Gyepfelületre, parkosított területre gépjárművel behajtani, beállni tilos.
6. Zöldterületen, zöldfelületen szemetelni, törmeléket vagy tárgyakat lerakni tilos.
Egyéb használati módok
10. §
1. A közút nem közlekedési célú használatát az 1988. évi I. törvény szabályozza. Ezen törvény alapján fizetendő a közút nem közlekedési célú igénybevételéért – igénybevételi díj – a törvény 37. §-a alapján. Az igénybevételi díj nem azonos a közterület-foglalási díjjal.
2. Tehergépjárművek és vontatmányaik, munkagépek, autóbuszok, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszerelvények a község közterületein történő tárolásához, telephelyezéséhez amennyiben jármű a 3500 kg össztömeget meghaladja, kivételesen indokolt esetben közterület-használati engedély akkor adható, ha az alábbiakban felsorolt valamennyi feltétel teljesül:
a. az üzembentartó nem köteles járműveit telephelyen tárolni,
b. a jármű a közúti és gyalogos forgalmat nem zavarja,
c. a jármű nem zavarja a szomszédos ingatlan tulajdonosait és a szomszédban lakók nyugalmát és pihenését. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat írásban kell csatolni a közterület-használati engedély kérelemhez,
d. a jármű közterületen történő tárolása környezetvédelmi előírásokat nem sért.
A közterület-használati engedély,
mentességek, kedvezmények
11. §
1. A közterület-használati engedély megadása, megtagadása, feltételhez kötése önkormányzati hatósági ügy.
2. Az engedély megadása, megtagadása, feltételhez kötése a polgármester hatáskörébe tartozik.
3. A polgármester által hozott határozat ellen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján fellebbezést lehet benyújtani a képviselő-testülethez.
4. A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban – az e rendeletbe foglalt kiegészítésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni.
5. Közterületen lakóház, ingatlan felújítása, építése esetén építési anyagot, továbbá tüzelőanyagot (fa, szén és egyéb) a polgármester felé benyújtott méltányossági kérelem kedvező elbírálása esetén a közterület-használat megkezdését követően 30 napig díjmentesen van lehetőség – ha annak tárolását az Engedélyes kizárólag a közterület igénybevételével tudja megoldani -. A közterület használati díj megfizetésétől eltekinteni 30 napon túl még ezen esetben sem lehet, 30 napon túl a tárolás ezen esetben is díjköteles.
6. Ha az (5) bekezdésben megállapított díjmentességen kívüli időszakra fizetendő közterület-használatot az Engedélyes nem fizeti meg, a díjmentesség érvényét veszti és a közterület-használat után fizetendő díjat határozattal kell újra megállapítani.
7. Amennyiben a közterület-használat során az Engedélyes – számára fel nem róhatóan – fizetési nehézségbe kerül, kérelemre a közterület-használati díjat a polgármester méltányosságból mérsékelheti vagy indokolt esetben elengedheti.
8. A (7) bekezdésben foglaltakon kívül Önkormányzati- és közérdekből a Polgármester jogosult a közterület-használati díjat korlátlan mértékben is mérsékelni vagy elengedni, melyet méltányossági kérelem hiányában hivatalból is gyakorolhat.
A közterület használatára vonatkozó kérelem
12. §
1. A közterület-használatára vonatkozó kérelmet annak kell benyújtania, aki a közterületet használni kívánja.
2. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, gépek stb. elhelyezése céljából, vagy tüzelőanyag ideiglenes tárolása, elhelyezése céljából szükséges, a kérelmet a tulajdonosnak, az építtetőnek, vagy a kivitelezőnek kell benyújtania.
3. Építkezés céljára történő közterület használati engedély csak a műszakilag indokolt területre adható.
4. A közterület használatára vonatkozó kérelemhez a kérelmezőnek be kell csatolni a tevékenység végzésére kiadott engedélyének másolatát.
5. Kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. (1 függelék)
13. §
1. A közterület használatára vonatkozó kérelemben meg kell jelölni:
a) a kérelmező természetes személy nevét, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén a cég nevét, és a felelős ügyintéző nevét, és
b) állandó lakóhely, telephely címét, telefonszámát, és
c) a közterület használat célját és időtartamát, és
d) a közterület használat helyét, módját és mértékét.
2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, gazdasági szervezet alapító okirat) másolatát, valamint
b) a 12 §-ban meghatározott esetekben a hozzájárulásokat.
3. Hirdető berendezés és kirakatszekrény elhelyezése esetén mellékelni kell továbbá:
a) térképkivonatot, és
b) M=1:500-as léptékű helyszínrajzot a berendezés helyének megjelölésével, méretezésével, és
c) a berendezés terveit olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja (betűforma, illetve felirat egységes megjelenése, színek megjelölése), vagy a berendezés fényképét.
4. Ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos, mellékelni kell továbbá a helyszínrajzot, M: 1:1000, vagy M: 1:500-as léptékben az építmény és az igénybe venni kívánt területköz helyének pontos megjelölésével,
5. Alkalmi és mozgóárusítás esetén csatolni kell továbbá
a) az elárusító-berendezés elbírálásra alkalmas terveit, vagy fényképét, valamint
b) helyszínrajzot, az árusítási útvonal kijelölésével.
6. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
Az engedély kiadása
14. §
1. Közterület-használati engedély az e rendeletben foglaltak alapján annak a kérelmezőnek adható (újítható) meg, aki a megadáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik, és csatolja a 13. §.-ban meghatározott dokumentumokat.
2. Vendéglátó-ipari előkert esetében a közterület-használó kérelmére indokolt esetben lehetőség van a közterület szezonon kívüli használatára.
3. A meghatározott időtartamra szóló közterület-használatára engedélyt egész évre, hónapra, napra lehet kiadni.
4. A közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs – és zöldségárusítás céljára) esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet kérelemre a közterület használati engedélyt meghosszabbítani.
5. Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, a kérelmeket érkezési sorrendben kell elbírálni.
15. §
1. A közterület-használati engedély kiadása során minden körülményt mérlegelve a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével azt kell vizsgálni, hogy a határozat a közérdeket nem sérti-e, a környezetre milyen hatást gyakorol, a közrendet, a közbiztonságot, közerkölcsöt, egészséget veszélyezteti-e, az ott lakók nyugalmát nem e zavarná.
2. A közterület-használat helyét és mértékét indokolt esetben a kérelmező jelenlétében a helyszínen kell kijelölni és felmérni.
3. Az engedély kiadása, közterület-használati engedélyről szóló határozat (továbbiakban engedély) jogerőre emelkedésével jön létre, melynek tartalmaznia kell:
a. az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, tárgyának megnevezését, az ügyben eljáró köztisztviselő nevét,
b. az engedélyes (kérelmező) nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,
c. a közterület- használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
d. felépítmény esetén annak funkcióját, valamint az ott végzendő tevékenységi profilt,
e. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
f. anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos közterület-használatnál annak kikötését, hogy a tárolás csak a munka- és egészségvédelmi előírásokban foglaltak szerint történhet,
g. a közterület- használat időtartalma alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
h. ha az engedély építési munka végzésének időtartamára szól (az építési munka végzésének tartamára – szükség szerint – közterület felőli oldalon)
- ideiglenes kerítés, palánk létesítésének előírását,
- ha a közterület – használat során a járdát teljes szélességében szükséges elfoglalni és a forgalom más járdára nem terelhető át, az engedélyes kötelezését a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjáró létesítésére és szükség szerinti megvilágítására, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopok és alátétek fehérre festésére,
- az engedélyes tájékoztatására, hogy építési törmeléket, hulladék anyagot stb. közterületen kizárólag arra alkalmas tárolóeszközben tarthat,
1. az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot - kártalanítási igény nélküli - helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
2. a közreműködő hatóság, szakhatóságok, a közterület fenntartásával, kezelésével megbízott szerv előírásait,
k. az engedélyes arról való tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt egyéb bejelentés, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget,
l. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,
m. a jogorvoslati eljárás lehetőségére és módjára vonatkozó tájékoztatást,
n. tájékoztatás a közterület használat megszűnésének, megszüntetésének, illetve az engedély visszavonásának eseteiről
o. az engedélyes tájékoztatását arról, hogy a használattal kapcsolatos megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles helyreállítani és amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság jogosult az engedélyes (kérelmező) terhére és veszélyére a szükséges munkálatokat elvégeztetni,
p. engedélyes figyelmének felhívását a közburkolatok, - tartozékok, kertészeti létesítmények, növények, csatornák, árkok, korlátok, köztárgyak, építmények stb, kímélésének, valamint a közterület – használattal érintett terület folyamatos tisztántartásának, rendfenntartásának kötelezettségére.
4. A kérelmező köteles a közterület – használatáról szóló engedélyt a helyszínen tartani, illetve a létesítményen vagy hirdető-berendezésen a nevét vagy az engedély számát (kereskedő esetében a székhelyet is) jól látható helyen és módon feltüntetni.
5. A közterületet használó köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról naponta gondoskodni, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondosodni.
6. Az engedély csak a kérelmezőt, magánszemély esetén annak alkalmazottját és segítő
családtagját, jogi személy esetén annak tagját, vagy megbízottját jogosítja fel a közterület
használatára.
családtagját, jogi személy esetén annak tagját, vagy megbízottját jogosítja fel a közterület
használatára.
7. Az engedély megadása, megtagadása megvonása, vagy megszüntetése tárgyában született határozatot közölni kell:
- az engedélyessel, a megnevezett felelős személlyel
- a közterület – használati engedélyezési eljárásban - esetlegesen közreműködő szervekkel,
- a pénzügyi ügyintézővel, mint a közterület használati díj beszedésével megbízott ügyintézővel.
8. Az engedélyező hatóság a kiadott engedély alapján a használattal érintett közterületekről nyilvántartást vezet.
A közterület – használati engedély megszűnése, megszűntetése, illetve az engedély visszavonásának esetei
16. §
1. A közterület használatát határozott időn belül meg kell szüntetni, ha:
a) a kérelmező a területet nem az engedélyezett tevékenységre, vagy nem az előírt feltételeknek megfelelően használja, vagy
b) a kérelmező a közterület-használati díjat, az esedékességet követő 8 napon belül felszólítás ellenére nem fizeti meg, vagy
c. a közterület-használati engedélyt a kérelmező kérésére, közös megegyezéssel is megszüntethető, ha a bérelt közterületet az engedélyben meghatározott célra nem tudja használni, vagy bármely okból (pl. betegség; tevékenységre jogosultság elvesztése, megszűnése stb.) a közterületet nem kívánja igénybe venni, vagy
d. ha a közterület-használati eljárásban közreműködő esetleges szakhatóságok bármelyike a közterület használatához adott hozzájárulásást, engedélyét visszavonta.
2. A közterület használati engedély érvénye megszűnik,
a) ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti, vagy
b) a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén - jogutód nélküli megszűnésével, vagy
c) ha a jogosult bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy, vagy
e. a közterület-használati engedély érvénye a lejárta előtt legalább 30 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható. A meghosszabbítás kérelmezésére és a meghosszabbítás engedélyezésére az e rendeletben az eredeti engedély megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. Engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő közterület használat esetén – ha a közterület használat a 72 órát meghaladta – az engedély nélkül (illetve attól eltérően) elhelyezett tárgyakat az engedélyező hatóság leszereltetheti és elszállíthatja. Az így elszállított tárgyak tárolására, megőrzésére a felelős őrzés szabályai az irányadók.
A közterület-használati díj
17. §
1. A közterület-használati díj évi, havi, napi, négyzetméterre, illetve darabszámra vetített, továbbá alkalmi árusítási díj.
2. A közterület-használatért megállapított díj engedélyben meghatározott első részletét a jogerőre emelkedés után 5 napon belül egy összegben.
3. A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületből elfoglalt - a talajszintre vetített - alapterületét (pl. előtető, napvédő, ponyva stb.) kell figyelembe venni. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani.
4. Reklámberendezések esetén a teljes reklámfelület (lábakon álló felület esetén a talaj síkjáig
meghosszabbított) méretét (területét) kell a díjfizetés alapjának tekinteni.
meghosszabbított) méretét (területét) kell a díjfizetés alapjának tekinteni.
5. Azt közterület használót, aki tevékenységét utólagosan jelenti be (abban az esetben, ha a
tevékenység utólagosan bár de engedélyezhető) a tényleges használat időtartamára ötszörös
díjfizetési kötelezettség terheli.
tevékenység utólagosan bár de engedélyezhető) a tényleges használat időtartamára ötszörös
díjfizetési kötelezettség terheli.
18. §
1. A közterület-használati díjat Pakod Község Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.
2. A közterület-használati díj mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
3. A díjszámítás szempontjából minden megkezdett hónap (amennyiben a közterület-használat legalább a 15 napot eléri), nap, m2, fm egésznek számít. A létesítménnyel elfoglalt közterület területének meghatározásánál az építmény, építményrész, tárgy közterületre eső vízszintes vetületét, míg a cég-, és címtábla, plakát, reklám, hirdetmény esetén a felületek területét a közterületre eső vízszintes vetületén felül is számításba kell venni.
4. Ünnepkörökben, egyéb ünnepek alkalmával, és egyéb rendezvények esetén a polgármester a közterületi-használati díj fizetése alól kérelemre felmentést adhat.
5. A díjat az engedélyes a közterület – használat engedélyben meghatározott megkezdéséig köteles megfizetni azzal, hogy
- éves használat esetén a tárgyévet illetően a tárgyév első hó 10. napjáig, évközi kezdés esetén az engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül egyösszegben,
- havi, vagy napi használat esetén az engedély jogerőre emelkedését követő 5 napon belül egyösszegben köteles megfizetni.
6. Éves használat esetén kérelemre és indokolt esetben az engedélyező hatóság engedélyezheti a negyedévenkénti díjfizetést, melynek megfizetési időpontja az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő minden tárgyi negyedév első hónapjának 10. napja.
II. Fejezet
Üzemképtelen járművek közterületen történő tárolásának tilalma
19. §
1. Közterületen üzemképtelen járművek nem tárolhatók. Az üzembentartó vagy a tulajdonos az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani és nem közterületi ingatlanra szállítani.
2. Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt
a) a főútvonalon és erdőterületen egyáltalán nem,
b) mellékútvonalon legfeljebb 15 napig szabad tárolni.
3. A közterületen tárolt üzemképes személygépkocsi pótkocsikra, vontatmányokra és lakókocsikra is ezen fejezet előírásait kell alkalmazni.
20. § Üzemképtelen jármű tárolására közterület-használati engedély a 2. § (4) bekezdés b pontja alapján nem adható.
21. §
1. Az üzemképtelen illetve baleset során megsérült és elhagyott járműveket a rendőrhatóság, valamint az út kezelője eltávolíthatja, és az erre a célra kijelölt telephelyre szállíthatja. A jármű tulajdonosát, illetve üzembentartóját – amennyiben az megállapítható – az elszállításról értesíteni kell. A jármű üzembentartóját/ tulajdonosát a tárolás észlelését követően először fel kell szólítani - ha a kiléte megállapítható, tértives levél, ha nem hirdetmény és / vagy szélvédőn elhelyezett figyelmeztetéssel; s a 8 napos határidő tűzését követően, a felszólítás eredménytelensége esetén lehet elszállítani a járművet.
2. A hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a szállító – szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg, és arról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni a járműben talált tárgyakat is.
22. §
1. A hatóságilag elszállított, üzemképtelen járműveket a szállítással illetve tárolással megbízott, az üzembentartó vagy a tulajdonos költségére és veszélyére tárolja.
2. A kényszerelszállítás és a tárolás költségei az üzembentartót, hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű esetében a tulajdonost terhelik.
3. Amennyiben az üzembentartó vagy a tulajdonos kiléte megállapítható, az üzemképtelen illetve baleset során megsérült és elhagyott járműveket a rendőrhatóság, valamint az út kezelője eltávolíthatja, és az erre a célra kijelölt telephelyre szállíthatja, mindkét esetben azonban a rendőrhatóságot és az üzembentartót értesítenie kell.
4. Amennyiben a tulajdonos kilétének megállapítása a jármű felnyitását igényli, úgy a beszállítást követő 15. és 30. nap között jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni és a szükséges adatok megállapítását követően le kell zárni. A jegyzőkönyvben a felnyitás és a lezárás tényén felül rögzíteni kell az azonosításhoz szükséges adatokat (alvázszám, motorszám), a járműben talált tárgyak felsorolását és a felnyitás során tapasztalt, beszállításkor nem rögzített sérüléseket. Szükség esetén fényképet kell készíteni. Az önkormányzat a tulajdonos vagy üzembentartó kilétének megállapítását követő 15 napon belül köteles a tulajdonost vagy az üzembentartót írásban felszólítani a jármű 30 napon belüli elszállítására.
5. Amennyiben az üzembentartó vagy a tulajdonos kiléte nem állapítható meg, a jelzés nélküli járművek listáját a községi hirdetőtáblán közzé kell tenni.
23. §
1. A hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező, továbbá a II. fejezetben meghatározott 90 nap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket Pakod Község Önkormányzata értékesítheti. A járművek őrzésére a Ptk-ban rögzített a felelős őrzés szabályai vonatkoznak.
2. A járművek őrzésére és az azokban talált dolgok értékesítésére és megsemmisítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A gépjárművek árát az önkormányzattal, a szállítóval illetve tárolóval egyetértésben az a szerv állapítja meg, amelynek a járművet vagy dolgot értékesítésre vagy annak eredeménytelensége esetén megsemmisítésre a szállító illetve tároló átadja.
3. Az értékesítés során befolyt összeget a szállítással illetve tárolással megbízott igazolt költségei levonása után az önkormányzat számlájára utalja.
4. A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa a polgári jogi elévülési időn belül az értékesítés során befolyt – a szállító és tároló költségeivel csökkentett – összegre akkor jogosult igényét érvényesíteni, amennyiben a tulajdonjogát hitelt érdemlően igazolja.
5. A szállító, illetve a tároló is jogosult az elszállított jármű üzembentartójával, tulajdonosával szemben érvényesíteni az értékesítés során felmerült és a befolyt összegből nem fedezett, de felmerült költségét.
6. Amennyiben a járművel kapcsolatos költségek a jármű értékét elérik vagy meghaladják, úgy az közvetlenül értékesíthető.
III. Fejezet
Szabálysértések
24. §
1. A közterület-használat engedélyhez kötött. Engedély nélküli használata esetén a használó köteles a használatot felhívásra megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
2. Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki közterületen közterület-használati engedély nélkül
a) hirdető berendezést elhelyez, kereskedelmi árubemutatót tart,
b) távbeszélő készüléket, postai levélszekrényt elhelyez,
c) építési munkával kapcsolatos állványt és építőanyagot elhelyez,
d) alkalmi és mozgó árusítási tevékenységet folytat,
e) vásári, piaci illetve kereskedelmi tevékenységet folytat,
f) vendéglátó-ipari előkertet alakít ki,
g) kiállítás, sport- és kulturális rendezvényt tart, mutatványosi tevékenységet folytat,
h) kerékpártárolót kihelyez vagy létesít,
i) zöldfelületet igénybe vesz,
j) árusító automatát elhelyez,
k) 3500 kg össztömeget meghaladó járművet tárol,
3. Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki közterületen
a) üzemképtelen gépkocsit vagy üzemképességétől függetlenül lakókocsit, pótkocsit tárol,
b) járművet, mos, iparszerűen javít,
c) közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezést, anyagot elhelyez,
d) elárusítóhelyek, üzletek környékén árut és göngyöleget tárol,
e) a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységek szabályait megszegi (3. §)
f) hirdetőtáblát, plakátot a 4. § 5. § 6. §-okban meghatározottaktól eltérően, illetve tiltott helyen elhelyez,
g) bontásból, tatarozásból származó hulladék-anyagot tárol a 8. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl,
h) gyepfelületre, parkosított területre gépjárművel behajt, beáll,
i) zöldterületen, zöldfelületen szemetel, törmeléket vagy tárgyakat lerak,
j) közútkezelői hozzájárulás nélkül közterületbontást végez, vagy a közterület bontását nem a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott időpontban végzi,
k) a község lakott területén zajjal járó bontási munkát 22 óra és reggel 6 óra között végez,
l) a közterületbontás e rendeletben meghatározott feltételeit, és követelményeit megszegi.
4. A szabálysértési eljárás lefolytatására a jegyző jogosult.
5. Ha a közterület-használati engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, kérelmére a polgármester a közterület-használatot engedélyezheti. Az engedély nélküli vagy az eltérő használat időtartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni. A használó ezzel nem mentesül a (2) és a (3) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény alól.
6. El lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették.
IV. Fejezet
Ingatlanok és közterületek tisztán tartása
25. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője, másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles gondoskodni.
26. §
1. A közterületek – ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – rendszeres tisztántartásáról – az e rendeletben foglaltak kivételével – a polgármester gondoskodik munkavállaló alkalmazásával, illetve az általa megbízott szolgáltató útján, valamint az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével.
2. A köztisztaság biztosítására az önkormányzat – legalább a kiemelt területen – köteles gondoskodni utcai hulladékgyűjtő edények felállításáról és azok rendszeres ürítéséről.
27. §
1. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:
a) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a
járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület gondozásáról, tisztántartásáról,
járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület gondozásáról, tisztántartásáról,
szemét- és gyommentesítéséről, (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre),
a gyűjtő edény környezetének tisztántartásáról,
b) járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról,
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és
körüljárásra szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását
akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,
körüljárásra szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását
akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,
d) beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről,
e) a járdán felburjánzó gaz kiirtásáról, valamint a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé
nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
2. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá váló járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni.
3. Hórakást tilos elhelyezni:
a) útkereszteződésben,
b) útburkolati jeleken,
c) járdasziget és járda közé,
d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél oly módon, hogy a fel és leszállást
akadályozza,
akadályozza,
e) közszolgáltatási felszerelési tárgyra (pl.: vízelzáró csap, gáz és egyéb közlétesítmény
lámpaoszlop, stb.) köré,
lámpaoszlop, stb.) köré,
f) kapubejárat elé, annak szélességében.
4. Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak stb.) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatás maximális mértéke 40 g/nm-nél több ne legyen. ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.
5. Az ingatlan előtti járdát az ingatlantulajdonos naponta mind a téli, mind a nyári időszakban köteles letakarítani és az így összegyűjtött szemetet a háztartási hulladékkal együtt elszállítani.
28. §
1. Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt illetőleg, ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – a tulajdonos köteles tisztántartani.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani.
29. §
1. Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.
2. Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében
a) a belterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel
vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat,
vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat,
b) a külterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közút
kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék
eltávolításáról gondoskodni.
kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék
eltávolításáról gondoskodni.
30. §
1. Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, a 29. §-ban említettek kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról gondoskodni.
2. Minden huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez és minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, a közegészségügyi és az építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztán tartani és rendszeresen fertőtleníteni. Ennek elvégzése az 32. §-ban érintetteket az érdekeltségüknek megfelelően terheli.
31. § A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.
Ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni, ezen szennyeződés az utcai hulladékgyűjtő tartályokba helyezhető, az erre alkalmas eszközöket az eb sétáltatója köteles magánál tartani.
32. §
1. A köztisztasággal kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére jogszabályokban meghatározott keretek között a rendőrség, a környezetvédelem helyi szervei, valamint közterület-felügyelet közreműködésével a jegyző jogosult.
2. A jegyző e rendeletben foglaltak betartását oly módon is biztosíthatja, hogy a szabályszegő természetes vagy jogi személyt kötelezi jogellenes magatartásának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására.
33. §
1. Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal, vagy 3.000-20.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal büntetendő, aki e rendelet 19 - 32. § -ában foglaltakat megszegi.
2. Helyszíni bírság kiszabása a jegyző, illetve az önkormányzat erre felhatalmazott dolgozója, és a rendőrség; a szabálysértési eljárás lefolytatása pedig az önkormányzati szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik.
3. Szabálysértés miatt a közvetlenül felelős természetes személlyel szemben kell az eljárást lefolytatni.
Lakó- és nem lakóépületek, valamint kereskedelmi, ipari központok/telephelyek és középületek, valamint beépített övezetben fekvő üres telkek tulajdonosai, illetve használói, társasházaknál a közös képviselő, tag vagy alkalmazott, lakásszövetkezetnél az ügyrend szerint felelős megbízott vagy dolgozó a felelős az ingatlanokkal kapcsolatos köztisztasági szabályok betartásáért. Önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a hasznosítással megbízott szervezet (annak vezetője) felelős.
Értelmező és záró rendelkezések
34. §
1. E rendelet alkalmazásában:
a) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése.
b) közterületi létesítmények: az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen vagy támfalon elhelyezett, üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyő szerkezet, hirdető berendezés, fényreklám, cég vagy címtábla, falikarok, Áramszolgáltató kandelábereken elhelyezett hirdető berendezések.
c) közterület-használat: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos magatartás, tevékenység, állapot.
d) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra – maximum 1 év időtartamra – eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.
e) alkalmi és mozgóárusítás: az idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal – 1-30 napot meg nem haladó – mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árulási lehetőség (általában rendezvénnyel összekötve).
f) hirdetőtáblák és eszközök: minden olyan eszköz és KRESZ-ben illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, amelynek az a célja, hogy a közúton közlekedők figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre stb. felhívja.
g) Vendéglátó-ipari előkert: vendéglátóegység közterületen lévő fogyasztótere.
h) Üzemképtelen jármű: az a jármű, amely
- a közúti forgalomban csak hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, de a hatósági jelzése hiányzik vagy az engedélye lejárt (érvénytelen),
- baleset során megsérült vagy elhagyott jármű,
- műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült),
- hatósági jelzéssel rendelkező, de főbb alkotórészbeli hiányosságai alapján közlekedésben való részvételre alkalmatlan jármű,
- egyéb őrizetlenül hagyott és tartozékaiban folyamatosan csökkenő, romló állapotú jármű.
i) Főútvonal: a KRESZ 11. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott „Főútvonal” jelzőtáblával jelölt út.
k. köztisztaság megőrzése: az egyes ingatlanok – ezen belül a lakóépületek és az emberi tartózkodás (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.
l. kiemelt terület: Iskola u. Széchenyi tér, Községháza 50 m-es körzete, Kiscenki u. Kastélypark előtti szakasza
m. közérdekű cél: állami, vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; községrendezés; önkormányzati beruházásban megvalósuló lakóház építés, felújítás; honvédelem; közlekedés; posta és távközlés; villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése; vízgazdálkodás; régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása, ha az másképpen nem biztosítható; műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másképpen nem biztosítható; védőfásítás és közös érdekű erdőtelepítés,
n. Köztárgy: közterületen, vagy a köz használat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, dísz és szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor,
o. Üzlethelyiségen kívüli árusítás: vendéglátó ipari előkert, az utca homlokzatához csatlakozó, közterületen folytatott árusítás és árubemutató tevékenység, az üzletek működési rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI.13.) kormányrendelet meghatározott mozgóárusítás, mozgóbolt, valamint a hivatkozott kormányrendelet 4. sz. melléklete szerinti korlátozott termékkör árusítása.
p. Reklámhordozó: minden olyan eszköz, ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít.
q. Szabadtéri reklámhordozó: hirdetmény közzétételére alkalmas, illetve egyébként arra használt, építményen vagy azon kívül elhelyezett helyhez kötött vagy mozgó reklámhordozó, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, az áru elérhetőségét jelző eszközt
r. köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek, hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztán tartása;
s. közlekedési terület: A közterületnek fizikai vagy elméleti határokkal lehatárolt része, a közlekedés céljára fenntartott terület.
2. E rendelet hatálybalépésének idejétől a közterület-használati díjakat az új díjszabásnak megfelelően kell megállapítani.
3. A közterület-használati díjak mértékét minden év március 31-től az előző évi hivatalos inflációs rátával növelni kell.
4. Ez a rendelet 2012. január 01. napján lép hatályba, egyidejűleg Pakod Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használatáról szóló 16/2008. (VI.24.) rendelete hatályát veszti.
5. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az üzletek működésének rendjéről szóló 133/2007. (VI.13.) Korm.rendelet; a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény; az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti – műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. ÖTM rendelet; a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény; a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendelet; a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tv; a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet; a növényvédelmi közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 1602005. (VIII.16.) Korm.rendelet előírásait kell alkalmazni.
JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK
Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és tagállamai között a társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban van. Az Európai Közösségek legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Pakod, 2011. december 16.
Halek László |
Bucsák Katalin |
||
Kihirdetve 2011. december 16.
Bucsák Katalin
körjegyző
1. számú melléklet
Az üzletek működésének rendjéről szóló 133/2007. (VI.13.) Kormányrendelet 4. számú melléklete, valamint a Kormányrendelet 7. § (2) és 10. § (2) bekezdése alapján
a közterületen árusítható termékek:
Napilap és hetilap, folyóirat, könyv
Levelezőlap
Virág
Léggömb
Zöldség, gyümölcs
Pattogatott kukorica
Főtt kukorica
Sült gesztenye
Csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró
Vattacukor és gyárilag vagy az előállító által csomagolt cukorka
Fagylalt, jégkrém
Ásványvíz, üdítőital, kávé OÉTI engedéllyel
A húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban
Nemesfémből készült ékszer-, tárgy-, díszműáru (csak üzlettel rendelkező kereskedő)
Élelmiszereknek a közterületen történő alkalmi árusításához az MgSzH és az ÁNTSZ engedélye szükséges.
2. számú melléklet
A 16/2012. (XII. 16) rendelet alapján számítandó
közterület-használati díjak
a./ |
A közterületre 30 cm-en túl benyúló (1 m² feletti) |
||
- üzlethomlokzat, üzleti védőtető |
|||
- kirakatszekrény |
|||
- hirdető berendezés, fényreklám |
|||
- falikarok, cégérek, cég- és címtábla |
|
|
|
b./ |
Árusítófülke kereskedelmi és szolgáltató pavilonok, |
Ft/m2/hó |
2000,- |
Egész éven át tartó árusítás céljából felállított árusítófülke kereskedelmi és szolgáltató pavilonok |
|
|
|
Könyv- és hírlapárusítás árusító sátorban, illetve asztalon, automata |
|
|
|
c./ |
Építési állvány - anyag elhelyezése, tüzelőanyag tárolása |
Ft/m2/nap |
100,- |
Építkezés céljából igénybevett (körbekerített terület) |
|
|
|
d./ |
Önálló hirdető-berendezések elhelyezése, reklámtábla, óriásplakát, oszlop, vitrin, árubemutató 3 m2-ig, |
|
|
3 – 10 m2 között |
Ft/m2/hó |
1200,- |
|
10 m2 felett |
Ft/m2/hó |
1400,- |
|
e./ |
Vendéglátó-ipari előkert létesítése 10 m2 alapterületig |
díjmentes |
|
10 m2 felett |
Ft/m2/hó |
500,- |
|
10 m2 feletti használaton kívül (okt.1. - ápr. 30.) |
Ft/m2/hó |
300,- |
|
f./ |
Egyéb kulturális rendezvény, mutatványos tevékenység, cirkusz vendégszereplés (minimum: 10.000,-Ft/nap) |
|
|
g./ |
Alkalmi árusítás, kiállítás (min.: 2.000,- Ft/nap) |
|
|
javító és szolg. tevékenység, valamint az 1. sz. |
|||
Melléklet szerint közterületen árusítható termékek |
|||
(pl. fenyőfa, szilveszteri cikkek) |
|||
h./ |
Közvilágítási kandeláberen elhelyezett |
|
|
i./ |
Mozgóárusítás áruféleségre tekintet nélkül 5 m2-ig terjedő terület foglalás esetén |
||
- alkalmi jellegű mozgóárusítás a g./ pont szerint |
|||
- éven át tartó; naponta történő árusítás |
Ft/m2/hó |
10.000,- |
|
- éven át tartó havonta történő árusítás–havi 1 alkalommal |
5.000,- |
||
- éven át tartó havonta történő árusítás–havi 1-től 4 alkalomig |
Ft/m2/hó |
8.000,- |
|
- éven át tartó havonta történő árusítás–havi 4 alkalomnál több esetben történő |
Ft/m2/hó |
10.000,- |
|
5 m2 alapterületen felüli használat esetében egyedi megállapodással – polgármester egyedi engedélyével történik |
|||
j./ |
Egyéb |
Ft/m2/nap |
800,- |
k./ |
Egyéb rendezvény sátor |
Ft/m2/nap |
30,- |
1. számú függelék
PAKOD KÖZSÉG ÖNKORÁNYZAT
Közterület használati hozzájárulás iránti kérelem
Kérelmező (gazdasági társaság esetén cégneve, és a felelős ügyintéző neve):
…………………………………………………………………………………….azzal a
kérelemmel
fordulok Pakod Község Polgármesteréhez, hogy az alábbi tevékenységre a megjelölt helyen, a megjelölt időtartamra és célból a közterület-használatát engedélyezni szíveskedjen.
1. Kérelmező állandó lakóhelye, telephelye, telefonszáma:
………………………………………………………………………………………………….
2. Közterület-használat célja:
………………………………………………………………………………………………….
3. Közterület-használat időtartama:
………………………………………………………………………………………………….
4. Közterület-használat helye (igénybe venni kívánt közterület pontos meghatározása, egyértelmű leírással vagy helyszínrajzzal): ………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………….
5. Közterület-használat módja (tábla, asztal, standar stb.) és mértéke (m2):
………………………………………………………………………………………………….
6. A tevékenység végzésében részt vevő segítő családtagok, alkalmazottak neve, címe:
………………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………….
7. Ha a kérelmező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, adószáma:
………………………………………………………………………………………………….
8. A közterület-használati díjat
egy összegben negyedévente félévente évente
kívánom megfizetni (megfelelőt aláhúzni).
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Kijelentem, hogy Pakod Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és az üzemképtelen járművek elhelyezésének rendjéről szóló 16/2012. (XII. 16) Ör. rendeletében foglaltakat ismerem, az abban foglaltakat a hozzájárulás megadása esetén magamra nézve kötelezőnek ismerem el.
A kérelemhez mellékelni kell:
1) Hirdetőberendezés és kirakatszekrény elhelyezése esetén:
a) térképkivonatot,
b) M=1:500-as léptékű helyszínrajzot a berendezés helyének megjelölésével, méretezésével,
c) a berendezés terveit olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja (betűforma, illetve felirat egységes megjelenése, színek megjelölése), vagy a berendezés fényképét ,
2) Ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos, mellékelni kell a helyszínrajzot, M: 1:1000, vagy M: 1:500-as léptékben az építmény helyének pontos megjelölésével, és az építési engedély másolatát.
3) Árubemutató esetén mellékelni kell helyszínrajzot M: 1:500-as léptékben az árubemutató helyének pontos megjelölésével,
4) Alkalmi és mozgóárusítás esetén csatolni kell
a) az elárusító-berendezés elbírálásra alkalmas terveit, vagy fényképét,
b) helyszínrajzot
Pakod , …………………………………………………
……………………………………………………
kérelmező aláírása