PAKOD KÖZSÉG

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE

Pakod Község Képviselő-testületének 10/2006. (XI.11.) számú önkormányzati rendelete

Módosítva: a 14/2010. (XI.16.) és a 7/2014. (II.28.) számú önkormányzati rendeletekkel

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. február 28-án.

Pakod Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2006. (XI.11.) Önkormányzati rendelete

Pakod Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Pakod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdésében, a 66. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelete 2. § (2) bekezdésében, 35. § (2)-(4) bekezdésében, 111. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

(1)    

(2)    

(3)     A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

a)  a Helyi Építési Szabályzatban foglaltak,

b)  az SZ1, az SZ2 és az SZ3 jelű szabályozási tervlap szerint szabad.

2. §

(1)     Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv kötelező szabályozási elemeket tartalmaz.

(2)     I. rendű szabályozási elemek:

a)    beépítésre szánt építési övezetek és beépítésre nem szánt övezetek területének lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;

b)    a szabályozási vonalak (forgalmi és gyűjtő utak, helyi utak és közforgalom előtt megnyitott magánutak szabályozási területének határai);

c)    a területfelhasználási módok határa, egyben kötelező telekhatár (beépítésre szánt és – nem szánt területek határa, ha az nem szabályozási vonal);

d)    az építési hely határa.

(3)     II. rendű szabályozási elemek:

a)    védőterület, védősáv határa.

b)    belterületi határvonal.

(4)     Kötelező elemek:

• az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
• a II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt államigazgatási szerv(ek) felmentésének birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges.

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS Építési elŐírások  a beépítésre szánt és

a beépítésre nem szánt területekre

3. §

(1)     Pakod község közigazgatási belterületre és külterületre oszlik az SZ1 tervlapon ábrázoltak szerint.

(2)     A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

Beépítésre szánt területek:

Lf         falusias lakóterület;

Vt         településközponti vegyes terület;

G          gazdasági területek:

Ezen belüli övezetek:

Gk       kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet;

Gm      mezőgazdasági szolgáltató övezet;

K          különleges területek:

Ezen belüli övezetek:

Ks        Különleges - sport terület;

Kr        különleges - rehabilitálandó terület;

Kte      különleges terület - köztemető területe.

Beépítésre nem szánt területek:

K          közlekedési területek:

Ezen belüli övezetek:

Ku       közlekedési és közműterület – útterület;

Kv – vasút területe;

Kp       közlekedési és közműterület - parkoló terület;

Z          zöldterületek:

Ezen belüli övezetek:

Zk       zöldterület – közpark területe;

Zu       zöldterület – közpark lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával;

Zp       zöldterület – közpark parkoló területtel, lakóingatlanhoz közúticsatlakozás biztosításával;

E          erdőterületek:

Ezen belüli övezetek:

E          erdő - gazdasági erdőterület;

Eg        erdő – galériaerdő;

Ev        erdő - védelmi célú erdőterület;

M         mezőgazdasági területek:

Ezen belüli övezetek:

M         mezőgazdasági terület – általános mezőgazdasági terület;

Mk      mezőgazdasági terület – szőlő, gyümölcsös, kert terület;

Mv      mezőgazdasági terület – korlátozott használatú védőterület;

Mgy    mezőgazdasági terület – gyepterület;

V          vízgazdálkodási területek:

Ezen belüli övezetek:

Vá       vízgazdálkodási terület – állóvizek medre és partja;

Vf        vízgazdálkodási terület – folyóvizek medre és partja.

4. §

Környezetvédelem

Zöldfelületi értékvédelem

(1)     Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozza meg.

(2)     A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető.

(3)     A vízfolyások természetes ártéri növényállománya (puhafa és keményfa ligeterdők, láprétek, nádasok, stb.) országos, illetve helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken tájidegen növényzetet telepíteni tilos.

Levegőtisztaság-védelem

(4)     A község igazgatási területét levegőtisztaság-védelmi szempontból a 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet, 14/2002.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 10/2001.(IV.19.) és a 17/2001. (VIII. 3.)KöM rendelet alapján kell meghatározni.

Zaj- és rezgés-védelem

(5)     A zaj és rezgés elleni védelem területeire a közlekedési zaj – 8/2002 (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

Hulladékártalmatlanítás

(6)     A rendelet hatálya alá eső területen bármely (veszélyes, termelési és kommunális szilárd) hulladék gyűjtése, elszállítása csak szervezett keretek között történhet. Hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható.

(7)     Az egyes hulladéknemek csak egymástól elkülönítve gyűjthetők, tárolhatók és kezelhetők. Szelektív hulladékgyűjtő a 297. hrsz-ú közterületen belül helyezhető el. Veszélyes hulladék kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.

(8)     A közterületeken elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetek kiválasztása, elhelyezési módjának, környezetének kialakítása a 4. § (2) bekezdésben előírt kertépítészeti terv vagy –szakvélemény részét kell, hogy képezze.

Földvédelem

(9)     Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(10)   Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(11)   A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(12)   Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(13)   Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

(14)   Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védőterület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény.

(15)   Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(16)   A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(17)   Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően haladéktalanul meg kell szüntetni.

(18)   A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető, annak kiépítéséig zárt tárolóban gyűjthető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz a VIFE és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását be kell szerezni.

Az állattartás szabályai

(19)  

(20)

5. §

A közművek elhelyezésének általános előírásai

(1)     Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2)     A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Törekedni kell a közművek olyan vonalvezetésére, hogy azok a burkolatlan területeket vegyék igénybe. Amennyiben a hely szűkössége folytán a közművek egy rész útburkolat alá kerül, azok építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3)     Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4)     Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6. §

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

Ívóvízellátás

(1)     Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás megléte esetén engedélyezhető.

(2)     A felszíni víz védőtávolságán belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Szennyvízkezelés, elhelyezés

(3)     A szennyvízcsatornával ellátott területeken, az építési engedélyezési eljáráshoz kötve az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása és elhelyezése egyedi berendezéssel a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.

(4)     Szennyvízcsatorna és tisztítórendszer létesítése esetén a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága és technológiája a környezetvédelmi és terület-fejlesztési miniszter 8001/1994. (K.Ép.Ért.11.) KTM tájékoztatójában előírtaknak feleljen meg. A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága a technológia függvényében határozandó meg.

(5)     Ipari tevékenység során keletkező szennyvízeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

(6)     A parkolók felületéről a csapadékvizeket 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett mindenképpen homok- és olajfogó műtárgyon átvezetve szabad a közcsatornába engedni.

(7)     Élővízfolyásba ipari eredetű tevékenységből származó szennyvíz csak a hatóságok által előírt kezelést követően engedhető be.

(8)     A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 204/2001.(X.26.) Korm.rendeletben előírtaknak.

Árvíz-, és belvízvédelem

(9)     Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(10)   A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(11)   A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1,0 m sáv biztosítandó karbantartási célra.

Villamosenergia-ellátás

(12)   A villamos művek biztonsági övezetét a 11/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni. Azokon a helyeken, ahol a belterület felett nagyfeszültségű légvezeték helyezkedik el, azok áthelyezéséről gondoskodni kell.

(13)   Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság:

- 20 kV-ig:                                                                    15 - 15 m;

          - 20 kV felett:                                                              30 - 30 m.

          Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén:                  6-6 m.

(14)   Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon:

- 35 kV-ig                                                                     1-1 m;

- 35 kV-120 kV között                                                1,5-1,5 m.

          A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 20 m-es sáv.

(15)   Turizmusfejlesztési szempontból:

          Az SZ1 tervlapon jelzett K (különleges) területek, valamint az Mk (szőlő-hegy szőlő, kert, gyümölcsös mezőgazdasági terület) övezeteken belül a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

Ezen övezeteken belül, illetve azok 100 méteres körzetében trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

(16)   Falukép védelmi szempontból:

          Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatok a (14) bekezdésben nem említett övezeteken belül is földalatti elhelyezéssel valósuljanak meg. Amennyiben ez – finanszírozási vagy más technikai okból – nem biztosítható, úgy a kábeleket közös oszlopsorra kell elhelyezni.

Földgáz-ellátás

(17)   A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt terület. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték falsíkjától mért 23-23 m.

(18)   Középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága keresztmetszettől függetlenül 4 - 4 m.

(18)   A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Elektronikus hírközlés

(19)   Turizmusfejlesztési szempontból:

A K (különleges), valamint az Mk (szőlő, kert, gyümölcsös mezőgazdasági terület) övezeteken belül a távközlési hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

(20)   Falukép védelmi szempontból:

          Törekedni kell arra, hogy a távközlési hálózatokat a (19) bekezdésben nem említett övezeteken belül is a földalatti elhelyezéssel valósuljanak meg. Amennyiben ez – finanszírozási vagy más technikai okból – nem biztosítható, úgy a kábeleket közös oszlopsorra kell elhelyezni.

7. §

Reklámfelületek kialakítása

(1)     Pakod területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges. Létesítésük építési engedély köteles tevékenység.

(2)     A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3)     A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

(4)     Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(5)     Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

8. §

Tűzvédelem

(1)     A tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátását jelen rendelet és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ), valamint az érvényben lévő ágazati jogszabályok együttes alkalmazásával kell megoldani.

III. RÉSZ

a beépítésre szánt területek Építési előírásai

9. §

Általános előírások

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1)     Pakod beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. Beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2)     A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.

          Az építési telken épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni az OTÉK 33. §-ban előírt feltételek teljesítésével lehet. Fenti feltételek megteremtésére külterületen az önkormányzat nem kötelezhető.

10. §

11. §

Szabályozási tervvel rendelkező beépítésre szánt területek előírásai

(1)     Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és építési övezeteket elválasztó határvonallal (építési övezetek egymástól való leghatárolása) valósul meg. Az SZ1 szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az “építési övezet jele” hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

          A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

(2)     Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték félét.

Az építési hely

(3)     Azon építési övezeteken belül, ahol építési hely határvonallal lehatárolt ún. építési helyek lettek kijelölve, az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési helyként figyelembe.

(4)     Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZ1 és az SZ2 tervlapok szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási eleméhez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.

(5)     Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal) határos homlokvonala azokban az építési övezetekben, ahol ezt jelen rendelet 12. §-ának egyedi előírásai rögzítik, egyben kötelező építési vonal is. Amennyiben a rendelet kötelező építési vonalat ír elő, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az építési helyen belül csak az így definiált építési vonalra kerülhet. Az egyéb rendeltetésű épületek, építmények az illeszkedés szabályát is figyelembevéve az építési hely egyéb részein is létesülhetnek a HÉSZ és más vonatkozó jogszabályok egyidejű betartásával.

(6)     Azon oldalhatáros építési övezeteken belül, ahol az “építési hely határa” oldalhatárra eső vonala egyben kötelező építési vonal is (HÉSZ 12.§), az épület egyes részeinek eltávolodása ettől a vonaltól legfeljebb 2,95 méterig lehetséges.

(7)     Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az építési hely határa vonalra vagy az építési helyen belülre kerül, sem az OTÉK 35. §-a szerint meghatározott elő- oldal- és hátsókert területe sem az OTÉK 36. §-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

(8)     Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport- és játszóeszközök, kerti pavilonok, szabadtéri medencék, stb. szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35. § - 36. §-ban előírtak betartása mellett. Az építmények elhelyezése a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a tulajdonos jogos érdekeit nem sértheti.

(9)     Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

Az épített környezet értékvédelme

(10)   Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(11)   Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.

          Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a)  magastető esetén 35°-60° hajlásszögű kerámiacserép héjalással;

b)  alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető, üveg- vagy polikarbonát lemez, vagy titán-cink héjalás.

(12)   A lakó- (L), vegyes- (V), különleges (K) területeken, a mezőgazdasági kert-szőlő-gyümölcsös (Mk) területeken és azok határától számított 800 m-en belül elektronikus hírközlési és műsorszóró  adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

-      önálló építményként létesíthető,

-      a közúti megközelítést biztosítani kell,

-      létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(13)   Az építési övezetek zöldfelületei esetében az egyes övezetekben előírt telekterületre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása már megtörtént.

12. §

AZ EGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI • TÁBLÁZAT

IV. RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

13. §

A beépítésre nem szánt területek övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1)     Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és övezeteket elválasztó határvonallal (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az SZ1 szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe /árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

          A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

Általános közlekedési és közműterület

(2)     Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.

(3)     A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása:

Közlekedési táblázat