a) közpark területe: (Zk);

b) közkert, kegyeletipark területe: (Zp)

c) közpark lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zu).

a) gazdasági erdőterület: (E);

b) galéria erdő (Eg);

c) védelmi(védő) erdőterület: (Ev).

a) 10.000 m² vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 10.000 m²-nél kisebb méretű területen lakóház nem építhető, egyéb épületet, építményt elhelyezni 1,5% beépítési arány megtartásával szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítési arány max.: 3% lehet.

a) Jellemzően szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Mivel az Mk övezetben a szőlő művelési ág elsőbbséget élvez az övezeten belül, nagy termetű gyümölcsfa csak a pince (présház) környezetében ültethető abban az esetben és úgy, hogy az a szomszéd szőlőműveléshez fűződő jogos édekeit ne sértse.

b) Kerítés indokolt esetben is csak a gyepű és a szőlő, gyümölcsös terület határán létesíthető (a telken belül), oly módon, hogy az utakkal határolt tömbök együtt kerülnek bekerítésre, tehát az oldalhatáron kerítés nem létesíthető. Az így kialakított közös kerítés áttört léckerítés lehet, drótfonatot csak növénytakarás által elrejtett módon lehet alkalmazni. A növénytakarás sövényszerűen nyírt örökzöld nem lehet, a helyben honos cserjéket kell előtérbe helyezni (orgona, rózsa, galagonya, bodza, som, stb.).

c) A telekaprózódás megakadályozása érdekében e rendelet hatálybalépésétől kezdve telekalakítás, -osztás, -határrendezés csak akkor engedélyezhető, ha a keletkezett (módosult) telkek mindegyikének szélessége 12 m-nél, mélysége 50 m-nél nem kisebb és területe legalább 720 m².

d) Telkenként egy épület helyezhető el oldalhatáron álló – vagy két ingatlantulajdonos együttes engedélyezési eljárás kérelme esetén: ikres – beépítés mellett.

e) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.

f) A telek beépítettsége nem haladhatja meg sem a telek terülének 3%-át, sem a 60 m2-es bruttó területet.

g) Az épület alatt létesített pince vagy alagsor területe a beépítettség mértékénél nagyobb nem lehet. Kivétel ezen szabály alól a kizárólag bor tárolására szolgáló, hagyományos tégla vagy kő bolthajtásos pince, amely a szomszédos ingatlanokon álló (vagy a későbbiekben jogosan elhelyezhető) al- és felépítmények állékonyságának veszélyeztetése nélkül a telek területének 15%-ig, max. 200 m² hasznos alapterületig létesíthető.

h) Az épület rendezett tereptől mért gerincmagassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Az elhelyezendő épületnek tervezésekor a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára (tömegarány, anyaghasználat, szinezés) különös gondot kell fordítani.

i) A mezőgazdasági szőlő és gyümölcsös területek beépítésének általános előfeltételeként a telek eredeti művelési ági besorolásából a megközelítésre szolgáló utat, burkolt gépjármű parkoló területet, illetve az építmény vagy épület elhelyezésére szolgáló területet “kivett” területté kell minősíteni. A telek kivett része az eljárás lefolytatását követően beépíthetővé válik, míg a fennmaradó rész művelését az eredeti művelési ágnak megfelelően a tulajdonos folytatni köteles.

j) Amennyiben az Mk övezeteken belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni kell.

a) A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető.

b) Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

c) Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (1), (3)–(4), (6) bekezdés szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület:

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (5) bekezdés szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület, építmény magassága az építési engedélyezési tervdokumentáció technológiai tervfejezetében meghatározott szükséges mértéket nem haladhatja meg.”