Pakod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VIII. 13.) önkormányzati rendelete

A települési támogatás, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2024. 08. 14

Pakod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VIII. 13.) önkormányzati rendelete

A települési támogatás, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

2024.08.14.

Pakod Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ban, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ban, 48. §-ban, 62. §-ban, 92. §-ban, valamint a 132. § (4) bekezdésében, továbbá, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. §-ában, illetve a 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Pakod Község Önkormányzatának közigazgatási területére az önkormányzat által nyújtott, e rendeletben szabályozott ellátásokra.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed - ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

a) az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó

aa) magyar állampolgárokra,

ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac) hontalanokra,

ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

b) az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ban meghatározottakat az alábbiakban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, hajadon, nőtlen, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző,

c) váratlan kiadás: előre nem látható, nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a család létfenntartását.

d) vagyon: forgalmi értékére tekintet nélkül a jármű; továbbá az a hasznosítható ingatlan és vagyoni értékű jog, amelynek

da) külön-külön számított forgalmi értéke, vagy összege az szociális vetítési alap mindenkor legkisebb összegének harmincszorosát, vagy

db) együttes forgalmi értéke, az szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja.

dc) nem minősül vagyonnak a nem hasznosítható ingatlan, azaz az olyan ingatlan, amelyben az érintett személy lakóhelyként, vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott lakóingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

e) mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szvhr.) 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű;

f) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló, valamint a közös tulajdonú ingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.

g) lakás: a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91./A § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport.

3. Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) A kérelmet a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltségén lehet benyújtani, az e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá energiatámogatás és adósságrendezési támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

aa) természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),

ab) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

ac) állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,

ad) az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,

ae) társadalombiztosítási azonosító jeléről,

af) jövedelemi viszonyairól,ag) e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,

b) energiatámogatás és adósságrendezési támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.(6) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell követelni.

4. § (1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(2) A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.

(3) Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.

(4) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(5) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.

(6) Az Szt. 10. § (6) bekezdésében meghatározott esetben fenntartási költségnek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű kifizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

(7) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(8) E rendeletben meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárától - a temetési segély kivételével - különösen indokolt esetben 10 %-kal el lehet térni.

5. § A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

6. § (1) Ha a kérelmet nem a 4. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

7. § (1) A tényállás tisztázása érdekében - amennyiben indokolt - a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és vagyoni feltételek nem teljesültek,

b) ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,

c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,d) temetési segély ügyében indult eljárásokban.

8. § A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

9. § A hatáskör gyakorlója a valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 8. § szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi.

10. § E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

4. Ellátási formák

11. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítéseként, pótlásaként pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) rendszeres gyógyszertámogatást,

b) ápoláshoz, gondozáshoz nyújtott támogatást

állapít meg.

(3) A polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester a képviselőtestület által átruházott hatáskörben gyakorolja:

a) települési támogatás,

b) a lakhatási, és ahhoz kapcsolódó támogatások köre,

c) adósságrendezési támogatás - ide tartozóan a közüzemi díjhátralékok részbeni átvállalása is,

d) rendkívüli települési támogatás a település közfoglalkoztatási programjában részt vevő személyek részére,

e) temetési segély,

f) köztemetés.

5. Rendszeres gyógyszertámogatás

12. § (1) Szociális rászorultságtól függően az önkormányzat képviselő testületének hatáskörében kérelemre rendszeres gyógyszertámogatást állapít meg a kérelem benyújtása hónapjától maximum hat hónap időtartamra a Pakodon bejelentett lakóhellyel rendelkező és bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személynek, akinek

a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori nettó minimálbér összegének 80 %-át, egyedül élő esetén annak 85 %-át nem haladja meg, vagy

b) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nettó minimálbér összegének 100 %-át, és a havi rendszeres krónikus betegségéhez kapcsolódó igazolt gyógyszerköltsége az egy főre eső jövedelem 40 %-át meghaladja.

(2) A rendszeres gyógyszertámogatást abban az esetben állapítható meg, amennyiben a havi rendszeresen szedett gyógyszer költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át.

(3) A rendszeres gyógyszertámogatás összege

a) a (4) bekezdés alapján igazolt költség, de legfeljebb a szociális vetítési alap 120 %-ában állapítható meg.

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági feltétel esetén legfeljebb havonta a szociális vetítési alap 200 %-a állapítható meg.

(4) A kérelmező háziorvosa/kezelőorvosa az igénylő személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges havi rendszeres, krónikus betegségéhez szükséges gyógyszer szükségletéről igazolást állít ki és javaslatot tesz a gyógyszertámogatás időtartamára a 4. melléklet szerinti nyomtatványon.

(5) A (4) bekezdés szerinti háziorvosi/kezelőorvosi igazolás alapján a gyógyszertár által kiállított számla (blokk) a kérelmező havi gyógyszerszükségletének költségét, amelyet a kérelemhez kell mellékelni. A kérelmet a 3. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(6) Nem állapítható meg a támogatás annak a személynek, aki az Szoctv. alapján érvényes közgyógyellátással rendelkezik.

(7) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása esetén a jogosultat a támogatás a megállapítást követő hónap első napától illeti meg.

6. Ápoláshoz, gondozáshoz nyújtott támogatás

13. § (1) Tartós betegsége miatt rendszeres ápolásra szoruló személyt ápoló részére a képviselő-testület, kérelemre havi a szociális vetítési alap 200 %-ának megfelelő ápolási-gondozási támogatást állapíthat meg.

(2) Ápolására támogatásban részesíthető az a Pakod településen lakóhellyel rendelkező személy, aki rendszeres gyógyszertámogatásra nem jogosult és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

a) egyedül élő személy esetében a mindenkori nettó minimálbér összegének 70 %-át,

b) család esetében a mindenkori nettó minimálbér összegének 65 %-át.

(3) Ápolási-gondozási ellátás az egészségi állapot megromlása, fizikai, szellemi vagy érzelmi fogyatékosság vagy érzékszervi károsodás esetén adható.

(4) A kérelemhez csatolni kell gondozásra szorultságot igazoló háziorvosi, vagy szakorvosi igazolást.

(5) A jogosult részére a megállapított (1) bekezdés szerinti támogatás időtartama hat hónap lehet, mely egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbítható.

(6) Az ápolási-gondozási támogatás kérelmet a 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

7. Települési támogatás

14. § Szociális rászorultságtól függő – az önkormányzat képviselő testület által a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester átruházott hatáskörébe tartozó - települési támogatás az alábbiakban meghatározottak szerint nyújtható eseti támogatásként.

15. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, tartósan vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére települési támogatást nyújt, amennyiben helyzetük más módon nem változtatható meg.

(2) Települési támogatásban részesülhet ekként az a gyermeket nevelő család, aki a gyermeke eltartásáról más módon nem tud gondoskodni, illetve a gyermek életében alkalmanként jelentkező többletkiadások (tankönyv, gyógyszer, iskolai rendezvény költsége) megfizetése, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés a család anyagi lehetőségeit meghaladja.

(3) Települési támogatás nyújtható annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítés alap 300%-át, egyedül élő esetében a szociális vetítési alap 400 %-át nem haladja meg.

(4) A települési támogatás összege egy alkalommal 5.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedhet. Egy egyedül élő személy, vagy egy család részére kifizetett támogatás összege évente nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 500 %-át.

(5) A települési támogatás kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(6) A települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli körülmény (pl. magas gyógyszerköltség, táppénzes állomány, elemi kár, nagyobb összegű kiadást jelentő háztartási gép javítása) bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.

(7) A települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő) formájában is biztosítható.

8. Lakhatási támogatás

16. § (1) Települési lakhatási támogatás nyújtható a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez való hozzájárulásként.

(2) A települési lakhatási támogatás lehet a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, valamint a szemétszállítás díjához való hozzájárulás.

(3) A települési lakhatási támogatás olyan, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz nyújtható, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Települési lakhatási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt lakhatási támogatás iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A benyújtott kérelemhez az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, ezen túlmenően mellékelni kell a háztartás rezsiköltségét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző, 3 hónapnál nem régebbi számlákat, bizonylatokat, valamint a lakás használatának jogcímét alátámasztó iratot, így különösen bérleti szerződést, lízing szerződést, használati szerződést, lakáshasználatot megállapító jogerős bírósági határozatot. Közüzemi díj esetében kizárólag a villamos áram, a gáz, a víz és a csatornadíj, mint rezsiköltség vehető figyelembe.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás legfeljebb a kérelem benyújtását követő hónaptól kezdődően, egy évre állapítható meg.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás összege havonta:

a) 2.500.-Ft, ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya meghaladja a 10%-ot, de nem haladja meg a 25 %-ot,

b) 3.500.-Ft, ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya meghaladja a 26 %-ot, de a 49 %-ot nem éri el,

c) 5.000.-Ft, ha a háztartás rezsiköltsége és összjövedelmének aránya meghaladja az 50 %-ot.

(8) A települési lakhatási támogatás a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól folyósítható. A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, a szolgáltató felé történő utalással.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(10) Települési lakhatási támogatásra nem jogosult, aki az Szoctv. alapján lakásfenntartási támogatásra jogosult, illetve az, aki önkormányzati bérlakásban él.

9. Adósságrendezési támogatás

17. § (1) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő támogatás – adósságrendezési támogatás nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár, vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, és e támogatás mindennapi életviteléhez, károk elhárításához szükséges, feltéve, ha megfelel az e § (2) bekezdésben foglaltaknak, és megállapodásban vállalja a támogatás összegének visszafizetését.

(2) Települési lakhatási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adósságrendezési támogatás összege 50.000 Ft.

(4) A visszafizetés elmulasztása esetén, a nyújtott támogatásból fennálló tartozást a visszafizetésre meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. §. bekezdésben foglaltak szerint késedelmi kamattal növelt összegben kell visszafizetni. A képviselő-testület a tartozást méltányosságból elengedheti, illetve mérsékelheti, ha a kölcsön visszafizetése olyan helyzetet idézne elő, mely a kérelmező és családja megélhetését veszélyeztetné. Ebben az esetben minősített többséggel hozott határozatát (döntését) határozattal közli.

(5) Az ápolási-gondozási támogatás kérelmet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

10. Rendkívüli települési támogatás a település közfoglalkoztatási programjában részt vevő személyek részére

18. § (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörében eljárva az önkormányzat polgármestere vissza nem térítendő rendkívüli települési támogatásban részesítheti azokat a település közfoglalkoztatási programjában részt vevő személyeket, akik rendkívüli körülmény miatt időszakosan, vagy tartósan létfenntartásukat veszélyeztető élethelyzetbe kerültek, és önmaguk, valamint családjuk fenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha kérelmező vagy családjában az alábbiak szerinti körülmények valamelyike, vagy több körülmény egyidejűleg bekövetkezett.

a) kérelmező tartós betegsége, rokkantsága miatt jelentős jövedelem kiesés,

b) kérelmező, vagy kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, kórházi ápolást igénylő betegsége, magas gyógyszerköltsége, súlyos balesete,

c) kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának gyógyászati segédeszköz költsége,

d) kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó halála,

e) kérelmező, vagy kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége,

f) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy jelentős mértékben megrongáló, a rendeltetésszerű használatot akadályozó, vagy kizáró köztudomású elemi kár bekövetkezése, ezen okból a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válása,

g) bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

h) önhibáján kívül legfeljebb három havi közüzemi díjhátralékot önerőből történő kiegyenlítésének anyagi nehézsége,

i) rendszeres pénzellátás késedelmes kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt,

j) kérelmező saját háztartásában nevelt gyermekei beiskolázási költségeinek biztosítása, támogatása,

k) kérelmező átmeneti nevelésbe vett gyermekének családjával való kapcsolattartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás biztosításának nehézsége.

(3) A vissza nem térítendő, eseti jellegű rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelmet a kirendeltségen kell benyújtani e rendelet 1. és 2. mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben csatolni kell a rendkívüli élethelyzetnek megfelelő, a rendkívüli élethelyzet fennállására vonatkozó igazolást.

(5) Kérelmező akkor tekintendő létfenntartást veszélyeztető, időszakosan, vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg.

a) egyedül élő személy esetén a 140.000,-Ft-ot,

b) több személyes családban élő esetén a 120.000,-Ft-ot,

továbbá az Szt. 4. §. (1) bek. b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

(6) A vissza nem térítendő eseti jellegű rendkívüli települési támogatás összege legalább 5.000.- Ft., de legfeljebb 100.000.- Ft. A 100.000.- Ft. feletti támogatás összegének megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(7) A vissza nem térítendő támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható.

(8) Természetben nyújtott támogatási forma:

a) élelmiszer csomag,

b) tüzelő biztosítása,

c) tankönyv és tanszervásárlás támogatása,

d) tandíj fizetés támogatása,

e) gyermekintézményben étkezési térítési díjak részben, illetve teljes egészében való kiegyenlítése,

f) közüzemi számla részben, vagy teljes egészében történő kiegyenlítése,

g) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás,

h) építőanyag, szakember számla részben, vagy teljes egészében való kiegyenlítése.

(9) Indokolt esetben a vissza nem térítendő támogatásban részesített személy kötelezhető a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a támogatás felhasználásának céljára, az elszámolás módját, határidejét a határozatban rögzíteni kell.

(10) Ugyanazon gyógyászati segédeszköz megvásárlásához újabb eseti jellegű rendkívüli, vissza nem térítendő támogatás megállapítására a kihordási idő lejártát követően, de évente legfeljebb egy alkalommal van lehetőség.

11. Temetési segély

19. § (1) Települési támogatást nyújthat az Önkormányzat Jogosult eltemettető számára az elhunyt pakodi lakóhellyel rendelkező hozzátartozójának vagy a temetésről gondoskodó más személynek, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem összege nem éri el (nem haladja meg) egyedülálló esetén az szociális vetítési alap legkisebb összegének 800 %-át.

(2) A települési temetési támogatás összege 50.000 Ft

(3) A temetési költségekre tekintettel igényelt települési temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 90 napon belül kell előterjeszteni e rendelet 9. mellékletében szereplő formanyomtatványon, amelyhez csatolni a jövedelemnyilatkozatot, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, az eltemetéssel kapcsolatosan keletkezett legnagyobb összegű számla másolatát, valamint a kérelmező családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat.

(4) A temetési költségekre tekintettel igényelt támogatás előre is adható. Ilyen esetben, a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számláit bemutatni.

(5) Nem állapítható meg települési támogatás – eltemettetésre annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(6) A települési támogatás összegét a Képviselő-testület költségvetési rendelete megalkotásakor évente felülvizsgálhatja.

12. Köztemetés

20. § (1) Köztemetésről az önkormányzat az Szt. 48. §. alapján rendelkezik.

(2) Köztemetés elrendelésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl is van lehetőség, ha a temetésre kötelezett a temetés költségeit vállalni nem tudja. A képviselőtestület a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben, vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben családjában az 1 főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegét.

(3) A 10. mellékletben szereplő köztemetés iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelem és vagyonnyilatkozatát.

(4) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el, amelynek költsége nem haladhatja meg a 400.000 Ft-ot.

(5) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére maximum hat havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(6) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

13. Személyes gondoskodás keretében nyújtott természetbeni szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

21. § (1) Az önkormányzat biztosítja:

a) gyermekek napközbeni ellátását,

b) gyermekjóléti szolgáltatást,

c) házi segítségnyújtást,

d) az étkeztetést,

e) a családsegítő szolgáltatást,

f) közösségi ellátást,

g) támogató szolgáltatást.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért, ha törvény, továbbá e rendelet másként nem rendelkezik, térítési díjat kell fizetni.

22. § (1) A bölcsődés és óvodás korú gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat a Pakodi Szivárvány Óvoda-Bölcsődében biztosítja.

(2) A bölcsődei ellátásra vonatkozó kérelmet a fenntartó Pakod község Önkormányzatánál kell írásban benyújtani. A kérelem benyújtását követően pakodi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező felvételre kerül, amennyiben van férőhely.

(3) A bölcsődei ellátás térítésmentes.

23. § (1) Az étkeztetésre rászorultak részére, igénybejelentés szerint az önkormányzat napi egyszeri meleg ételt biztosít.

(2) Az igények kielégítésénél előnyben kell részesíteni, azt a személyt, akinél az Szt. 62. §./1/ bekezdésében felsoroltak közül egyidejűleg 2 vagy több ok is fennáll, vagy egyedül élő, vagy a családban egyidejűleg egynél több személy minősül szociálisan rászorultnak.

(3) Az étkeztetést a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulása által biztosítja az önkormányzat.

24. § Házi segítségnyújtást az Szt. 63. §.-ban foglaltak szerint a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulása által biztosítja az önkormányzat.

25. § A képviselőtestület a Gyvt. 39. §. meghatározott szolgáltatást, mint alapellátást biztosítja a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal társulási megállapodás alapján. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

26. § A képviselőtestület az Szt. 64-65. §-ban foglalt családsegítést a Zalaszentgróti Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központtal kötött társulási megállapodás alapján látja el.

27. § A szenvedélybetegeknek nyújtandó közösségi ellátást, és a fogyatékosokat segítő támogató szolgáltatást a képviselőtestület a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulással kötött megállapodás alapján ellátási szerződéssel a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezet útján biztosítja.

28. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti igényt a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltségéhez, továbbá a házi segítségnyújtás iránti igényeket a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulásához, a gyermekek napközbeni ellátása iránti igényt a Pakodi Szivárvány Óvoda-Bölcsőde vezetőjéhez, illetve a Festetics Kristóf Általános Iskola Tagintézmény vezetőjéhez, a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás iránti igényt a Zalaszentgróti Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központnál lehet benyújtani. Az étkeztetés iránti igényeket a Türje, Batyk, Dötk, Szalapa és Pakod községek Társulásához lehet benyújtani

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjat az intézményfenntartó társulások gesztor önkormányzatának képviselőtestülete évente két alkalommal vizsgálhatja felül.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, - idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás - rászorultságtól függő, személyi térítési díj kedvezményeit a díjmegállapító rendelet tartalmazza.

(4) A személyi térítési díjak összegét évente felül kell vizsgálni.

(5) A felülvizsgálatot az intézmények vezetői a jövedelemigazolások alapján végzik el.

14. Átmeneti és záró rendelkezések

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

30. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pakod Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatás, valamint a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 17/2023.(XI.20.) önkormányzati rendelete.