Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2000 (IX.12.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezésről

Hatályos: 2000. 10. 01- 2013. 06. 27

Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2000 (IX.12.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezésről

2000.10.01.

Zalavég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. /1/ bekezdésében, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény /a továbbiakban TeTv./ 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a TeTV. végrehajtására kiadott 145/1999. /X.1./ Korm. rendelet / a továbbiakban TeR./ rendelkezéseire is figyelemmel-az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében: szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.

(4) Halottakat eltemetni csak temetőben szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.

2. § (1) Jelen rendelet hatálya a Zalavég község közigazgatási területén működő köztemetőre-ide értve a jövőben létesülő temető(ke)t is-, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) Új temetőt létesíteni csak a TeR. ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

- temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldterületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak:
köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti:
temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen a templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban, vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál:
temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.
kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla:
kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
Temetőszabályzat: jelen rendelet.

4. § (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről saját maga, vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.

(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.

(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.

5. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. Ennek keretében:

a) A temető fenntartóját és üzemeltetőjét felhívhatja a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására.

b) 1

c) Ellenőrzi a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak betartását. Szükség esetén kezdeményezheti a közszolgáltatási szerződés felmondását.

(2) A jegyző ellenőrzése során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

II. Fejezet

A KÖZTEMETŐK FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE

6. § (1) A köztemető tulajdonosa az önkormányzat, üzemeltetéséről az önkormányzat maga gondoskodik.

(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

7. § (1) A köztemetők mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási

tevékenységek ellátásának temetői rendjét,
b) biztosítja az eltemetés /urnaelhelyezés/ feltételeit,
c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt,
d) biztosítja a ravatalozó, boncoló helyiség-csoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei /infrastruktúra/ karbantartását és működteti azokat,
e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását,
f) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket,
g) tájékoztatja a temetőlátogatókat,
h) kijelöli a temetési helyeket,
i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást,
j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot,
k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,
l) összehangolja a temetéseket,
m) gondoskodik az ügyfélfogadásról.
(2) A temetőket körbe kell keríteni és biztosítani kell, hogy a temetőbe való be-és kijárás a kapukon keresztül történjen. Biztosítani kell, hogy a temető átjárás céljára ne szolgáljon.
(3) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett szolgáltatókkal,illetve hatóságokkal.

8. § (1) A köztemető területe - ideértve a parcellákat és sírhelyeket is - és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.

(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet.

(4) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

(5) A temető rendeltetésszerű használatának feltételeit az önkormányzat biztosítja, út, ravatalozó, kerítés, belső park, bejárati kapu, hűtő, hulladéktároló, vízvételi lehetőség, illemhely.

9. §

.

Az üzemeltető a temetkezéssel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet, stb.) valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért hozzájárulást nem állapít meg.
III. Fejezet

A KÖZTEMETŐK RENDJE

A TEMETŐ HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

10. § (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

a) A temetőt az egyes évszakoknak megfelelően reggel világosodástól, este sötétedésig kell nyitva tartani. Ettől eltérni csak a temetések idején és a „halottak napja” körüli időszakban lehet.

b) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell

függeszteni.
c) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak / koszorúk,vázák, mécsesek, gyertyák, stb./ helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.
d) A temetőn belüli úthálózatot –gépjárművel is - járható állapotban kell tartani.
e) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve a súlyos mozgássérültet szállító járművet,a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet,a munkavégzés céljából behajtó járművet.
f) A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladék-gyűjtő hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállításáról legalább havonta gondoskodni kell.
g) A temetőben vízvételi lehetőséget kell biztosítani.
h) A temető területén 10 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az
általa okozott károkért a felügyelő tartozik felelősséggel.
i) A temetőben gyertyát, vagy a mécsest gyújtani csak úgy szabad, hogy tűzveszély ne keletkezzen. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.
j) A temetőbe állatokat bevinni tilos.
k) A temetőben minden munka elvégzéséhez-a sírgondozás kivételével-a temető üzemeltetője adhat engedélyt.
l) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra ültetett örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.
m) Tilos a temetőben bárminemű reklám-tevékenységet folytatni.
n) A temető épületeit, kerítését, sírokat, síremlékeket, egyéb tárgyakat, a sírokba ültetett növényzetet megrongálni, bepiszkítani, valamint a sírok díszítésére használt tárgyakat elvinni tilos.
o) A temető területén a sírok kivételével a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni, bárhová elvinni tilos.
(2) Köztemető igénybevétele: az elhunyt eltemettetésére kötelezett a halottvizsgálati bizonyítvánnyal, illetve halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérheti az igénybevételt. Rendelkezési jogosítvánnyal bíró személy az önkormányzat hivatalában jelenti be a köztemető igénybevételét. Köztemetés esetén a köztemetésre vonatkozó szabályok betartásával kell az elhunyt eltemettetéséről gondoskodni.

11. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát-kivéve a sírok gondozását-be kell jelenteni a

temető üzemeltetőjének.
(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.
(3) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.
IV. Fejezet

A TEMETKEZÉSI HELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

12. § (1) A köztemetők belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet /vázrajzot/ is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatók. A tervet a képviselőtestület hagyja jóvá. A temető térképet a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról táblakönyvet kell felfektetni. Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnőttek, a 10 év alatti gyermekek, halvaszületettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírkönyvet kell vezetni.

13. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

Koporsós temetés esetén:
- sírhelyek: egy, illetve két koporsó befogadására alkalmas temetési hely,
- gyermeksírhelyek,
- sírboltok /kripták/: legalább két koporsó befogadására szolgáló építési engedély
alapján létesíthető al-és felépítményből álló temetési hely.
Hamvasztásos temetés esetén:
- a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek,
(3) A díszsírhelyek a köztemetőkben esetenként kijelölt egyes sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy kimagasló érdemeinek elismeréséül-bármely természetes, vagy jogi személyisséggel nem rendelkező más szervezet javaslatára-Zalavég Község Önkormányzatának Képviselőtestülete örök temetkezési hely céljára adományoz. A képviselőtestület díszsírhelyek síremlékeinek felállításáról esetenként határoz. A köztemető esetleges átrendezése, vagy megszűntetése esetén a díszsírok áthelyezéséről az önkormányzat képviselőtestülete dönt. A meglévő, illetve a jövőben létesítendő díszsírhelyek és síremlékek fenntartásáról és gondozásáról az adományozáskor kell határozni.

14. § (1) A temetési helyek méretei:

- egyes sír mérete: hossza 2,1 m szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 m
- kettős sír mérete: hossza 2,1 m szélessége 1,9m, mélysége legalább 2 m
- sírboltok mérete:-kétszemélyes hossza 2,7 m, szélessége 2,6 m, mélysége 2,3 m
- további személyek temetése esetén a szélesség 0,6 m-el, a mélység
0,3 m-el nő.
- gyermeksír 1,3 x 0,60 m, mélysége 1,6-2,5 méterig terjedhet.
A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m, a sírdomb magassága 50 cm lehet. A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.
A sírgödröt kifalazni tilos.
Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m
mélyre kell kerülnie.
(2) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1,5 méter.
(3) A díszsírhely egyes sírhely, 2,5 m x 1 m, 2,2 méterre mélyített, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.
(4) A temető üzemeltetője köteles külön sírhelytáblát kijelölni az abortusz folytán távozott magzatok, a csonkolt testrészek, emberi szervek és szervmaradványok eltemetésére.

15. § (1) /1/ Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) /2/ A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.

(3) /3/ A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető

üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.
(4) /4/ A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

16. § (1) Ha a temető, vagy a sírtábla, a sor megtelt, a temetőt, temetőrészt le kell zárni,- kivéve azokat a sírtáblákat, amelyekben a temetkezés folyamatos, pl: fej-fej melletti sorokban történik.

(2) A temető vagy temetőrész lezárásáról a képviselőtestület határoz.

(3) A temető /temetőrész/ lezárását hirdetményben kell közzétenni. A hirdetményt a temetőkapun, a ravatalozón és az érintett temetőrésznél ki kell függeszteni. A lezárás tényét a helyi sajtóban, és legalább egy országos napilapban közzé kell tenni.

/4/ A lezárt temetőből és temetői táblákból a holttest maradványokat a használatba lévő temetőbe exhumálás útján lehet áthelyezni.
V. Fejezet

A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI IDEJE ÉS DÍJA

17. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek, urnasírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. /Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év/.

(3) A sírbolt /kripta/ használata a kriptába történt utolsó temetés után 60. év elteltével jár le, ezt követően a temető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok, további használati joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás időarányos része visszatérítésre kerül.

(5) A részben, vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

18. § (1) A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni.

A fizetendő díjtételeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A használati díjat az első megváltás alkalmával a temettető, vagy az általa megbízott, az
újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetés, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.
(3) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.
(4) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó-a használati idő lejárta előtt-a holttest maradványokat /hamvakat/ a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.
(5) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra
lehet értékesíteni, ha az üzemeltető hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

19. § (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét-a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével –vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

20. § (1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.

(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba, mely személyeket temethetnek, az /1/ bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései irányadók. Ha a rendelkezésre jogosult erről- e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor-nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenesági rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalági rokonai és azok házastársai temethetők el.

(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa, sem üzemeltetője kártérítéssel nem tartozik.

(4) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi kegyeleti szempontok betartása mellett:

- Korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett.
- Aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új temetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett.
- A kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők.
Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga az önkormányzaté.
VI. Fejezet

KÖZTEMETŐ LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

21. § (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja, a képviselőtestület dönthet a temető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az önkormányzat határozhatja el.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

22. § (1) Ha a köztemető /temetőrész, sírhelytábla, sor/ lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a képviselőtestület

dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.
(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, további legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőző hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.

23. § (1) Ha a temető, vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A temető /temetőrész/ kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel-a temető fenntartójának előzetes bejelentése után-annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni.

A létesítőt kártalanítani kell, ha a sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremléket kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.
(5) Ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhelytábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.
(6) Ha az urnafülke /urnasírhely/ használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temető üzemeltetője a használati idő lejárta után kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

24. § (1) A sír, vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

(2) Temető /temetőrész/ kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.

25. § (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Zalavég község életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét /urnáját/, síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a képviselőtestület gondoskodik.

(2) Az /1/ bekezdés szerinti sírhely /urna/, illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

VII. Fejezet

A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

26. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat-ha jogszabály másként nem rendelkezik- a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha

- a halottvizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott,
- a halottest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.
(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat-hűtése mellett-a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.

27. § (1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.

(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.

(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

28. § (1) Temetni hagyományos módon /koporsós temetés/, vagy hamvasztásos módon /a hamvak urnába helyezésével lehet.

(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani TeR. vonatkozó szabályait.

29. § (1) Az elhaltakat általában-az elhalálozás ideje szerinti sorrendben-a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba, vagy családi /kettős/ sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.

(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.

(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

VIII. Fejezet

A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG

30. § (1) A temetkezési tevékenységet /temetkezési szolgáltatásokat/ a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó /továbbiakban temetkezési vállalkozó/ végezhet.

(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel.

(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre vonatkozó előkészítése / a halott öltöztetése, koporsóba helyezése/, a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése / a halott elhantolása/, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

(4) A temetkezési vállalkozónak olyan magatartás kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét-adottságaiktól, lehetőségeiktől függően-teljeskörűen kielégíthessék. Ennek érdekében:

- Folyamatosan álljanak rendelkezésre /ügyelet, ügyfélszolgálat útján/.
- Rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak /pl. baleset, stb./
- Készen álljanak helyettesítésre /vállalkozáson belül, vagy más vállalkozó közreműködésével/
-A szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.
(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni egyéb követelmények tekintetében a TeR. rendelkezései az irányadók.

31. § (1) A temetési szertartást a hozzátartozók még kivételesen sem végezhetik el.

IX. Fejezet

A TEMETŐI KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE

32. § (1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla, sírhely-és sírboltkönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

(2) A nyilvántartó könyvbe-minden temetés /urnaelhelyezés/ alkalmával- az alábbi adatok kerülnek:

- folyószám
- térképi azonosító szám
- ravatalozás helye és ideje, a temetés, az urnaelhelyezés,
- az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, foglalkozása,
elhalálozásának időpontja,
- a sírparcella, sírhelysor, temetési hely száma,
- az eltemettető neve, lakcíme,
- a temetést végző temetkezési vállalkozó neve,
- a szertartás jellemzői, a szokásostól eltérő események,
- a síremlékre /sírkőre/ vonatkozó jellemző adatok.
A nyilvántartásba-az idő és a hely megjelölésével-be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre.
A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell.
A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.
(3) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.
(4) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli-soronként is külön jelzett-sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.
(5) A sírbolt könyvbe az alábbi adatok kerülnek:
- a /2/. bek. szerinti adatok,
- a sírbolt száma,
- a sírbolt tulajdonosának a sírboltra vonatkozó rendelkezései.
(6) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.

33. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető /k/ és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy/ek/ betekinthet/nek/, részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(2) A nyilvántartások szabályszerű vezetését az önkormányzat hivatala látja el.

(3) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

(4) A köztemetőt látogatók panaszai a hivatalban elhelyezett bejelentő könyvbe jegyezhetők be.

X. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §2

35. § Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 1999. évi LXIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. /X.1./ Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

36. § (1) Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2000. szeptember 12. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet 2000. október hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszíti a Zalavég Község Képviselő-testületének 2/1993. /II.25./ számú rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről.

Zalavég, 2000. szeptember 12.

Kovács Sándor polgármester

Németh Károlyné mb. jegyző

Kihirdetve !
Zalavég, 2000. szeptember 12. Németh Károlyné sk.
mb. jegyző

1. melléklet

1./ Sírhely megváltási díjak:
a./ 25 évre
- egyes sírhely: sorba temetés esetén ingyenes, előre történő megvásárlás esetén: 1.500.-Ft.
- kettes sírhely: 1.500.-Ft.
- gyermeksírhely: ingyenes
b./ 60 évre
- 2 személyes sírbolthely 20.000.-Ft.
1

Hatályon kívül helyezte Zalavég Község Önkormányzatának 10/2012. (VI. 1.) önkorm. rendeletének 1. §. a) pontja. Hatályba lépés időpontja: 2012. június 2. napja.

2

Hatályon kívül helyezte Zalavég Község Önkormányzatának 10/2012. (VI. 1.) önkorm. rendeletének 1. §. a) pontja. Hatályba lépés időpontja: 2012. június 2.