Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2010. (II. 9.) önkormányzati rendelete

A helyi iparűzési adóról

                                                    Bevezető rendelkezések

Zalavég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Adókötelezettség

1. §

(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(3) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(4) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

    a)  ^[1]

    b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

    c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adó alanya

2. §

(1) A vállalkozó.

E rendelet értelmében vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  a)  a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott vállalkozók:

      - az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők

      - a vállalkozói igazolvány nélkül külön jogszabály alapján orvosi, klinikai

szakpszichológiai, magán-állatorvosi, egyéb egészségügyi, szociális, gyógyszerészi                                                                                                                                                              

tevékenységet folytatók, korábban kisiparosnak, kiskereskedőnek, jogi személy részlegét szerződéses formában üzemeltetőnek minősülő magánszemélyek, az ügyvédek, szabadalmi ügyvivők, közjegyzők, bírósági végrehajtók                                                                                                      . 

  b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.- Ft-ot meghaladja.

  c)  a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

  d)  egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

3. §

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

4. §

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint

             a)  2000 évtől az anyagköltséggel.

(2) Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített   meghatározására az 1990. évi C. törvény 39/B. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapja – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztani.

(4) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 

Az adó mértéke

5. §

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke:

     a) az adóalap 2 %-a.    

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

     a) ^[2]

     b) a rendelet 1. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000.-Ft.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

6. §

(1) A vállalkozó az iparűzési adóra előleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

      a) Az adóévet megelőző tejes évben változatlan szervezeti formában működő                                                                                                         

          vállalkozónál- ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év     adójának megfelelő összege.

      b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának működési  naptári napjai alapján egész évre számított összege.

      c) A tevékenységet az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adó bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentés alapján fizetési meghagyásban közli.

(6) Az adóbevallást, az adóévet követő év május 31.-ig kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Évközi megszűnés (felszámolás, átalakulás, tevékenység megszűnés) esetén a megszűnés napjától számított 30 napon belül kell adóbevallást tenni.

(7) Az adókötelezettséget érintő változásról a változást követő 15 napon belül tájékoztatni kell az önkormányzati adóhatóságot.

(8) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.

(9) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 42. §. (5) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.

Záró rendelkezések

7. §.

(1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi. C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló – többször módosított – 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2010. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) E rendelet hatálybaléptetésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 17/2003. (XII. 1.) számú rendelete.

Zalavég, 2010. február 8.

                          Csóti Zsuzsanna sk.                                           Pék József sk.

                              körjegyző                                                       polgármester

A rendelet kihirdetése megtörtént.

Zalavég, 2010. február 9.

Csóti Zsuzsanna sk.

körjegyző

A módosításokkal együtt egységes szerkezetben elfogadva.

Zalavég, 2010. december 14.

                      Csóti Zsuzsanna                                             Pék József

                            körjegyző                                                 polgármester

Módosításokkal együtt egységes szerkezetben kihirdetve:

Zalavég, 2010. december 15.                                           Csóti Zsuzsanna

                                                                                                 körjegyző