Zalavég Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2013.(III. 28.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról.

 

Zalavég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Mötv.  42. § 2. pontjában és 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:

Bevezető rész

Zalavég Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a község ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete alapján működnek.

1. §

(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Zalavég Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2)   Az önkormányzat székhelye:

8792. Zalavég, Béke u. 6.

(3)   A képviselő-testület hivatala:

Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

Székhelye: Zalaszentgrót, Dózsa György u. 1.

(4)   Az önkormányzat illetékességi területe: Zalavég község közigazgatási területe.

 

(5)   Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.zalaveg.hu

 

2. §

 

(1)   Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.

A település címere:

Csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében a pajzs cölöphelyén, hegyével lefelé, élével balra forduló, arany ekevas felett lebegő, háromágú, nyílt arany korona két szélső ágán egy-egy közép felé forduló zöld harkály ül, fejüket a korona középső ágához hajlítva. Az ekevasat jobbról ezüst tölgyfaág, balról három, száraikkal összefonódó arany búzakalász övezi.

A település zászlaja:

100x150 cm nagyságú, fekvő téglalap alakú aranyszínű kelme, melynek mértani közepén foglal helyet az önkormányzat címere.

A település pecsétje:

Kör alakú. A kör közepén Magyarország címere. A kör felső felében Önkormányzati képviselő-testület, a kör alsó felében Zalavég felirat.

(2)   A képviselő-testület a település címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, valamint az önkormányzati jelképek használatáról külön rendeleteket alkotott.

 

3. §

 

 (1) A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

I. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

4.   §

(1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében  a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) A képviselő-testület együttműködhet a vonzáskörzetébe tartozó települések képviselő-testületeivel társulás vagy külön megállapodás alapján.

II. fejezet

A képviselő-testület feladata és hatásköre

5.   §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. 

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatai különösen:

1.      civil szerveződések támogatása,

2.      közösségi és versenysport támogatása,

3.      hagyományőrző - és tömegrendezvények támogatása,

4.      újság megjelentetésének támogatása,

5.      helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,

6.      a turisztikai fejlesztések támogatása,

7.      az iskolába és óvodába járó diákok úszásoktatás támogatása,

8.      gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,

9.      nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása

10.  lakáshoz jutás támogatása.

 

 (4) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.

A képviselő-testület működése

6.   §

(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezethez javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól és a bizottságoktól.

(3) A munkatervi javaslatot a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4)     A munkatervnek tartalmazni kell:

-     Az éves főbb feladatokat,

-     a képviselő-testületi rendes ülések és a közmeghallgatás tervezett időpontjait,

-     napirendek tárgyát és előadóit, a napirend írásbeli előterjesztésének elkészítési határidejét,

-     az előkészítésért felelős megjelölését,

-     a lakossági fórumok időpontját és helyét,

-     egyéb feladatokat.

 

(5) A munkatervről a képviselő-testület legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző utolsó ülésén határoz.

A képviselő-testület ülése

7.   §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint, illetve szükség szerint tartja.

A képviselő-testület üléseit – az alakuló ülés, a közmeghallgatás, illetőleg egyéb rendkívüli ok kivételével – az önkormányzat tanácskozótermében tartja.

8.   §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester illetve együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja hívja össze és vezeti.

(2) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak legalább 3 munkanappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, valamint a bizottságok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 3 képviselő kérte.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirendi pont tárgyának és előadójának megjelölését, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(5) A képviselő-testületi ülési meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(6) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát legalább 3 nappal az ülés előtt a település honlapja útján, valamint a meghívónak a településen, valamint a hivatalban lévő hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(8) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a)           jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

b)           a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,

c)           rendeletek,

d)           vagyoni ügyek,

e)           testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,

f)           zárt ülés tartását igénylő ügyek,

g)           az interpellációs bejelentésekre válasz,

h)           interpellációs bejelentések és kérdések,

i)                        egyebek.

E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

9.   §

(1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A Mötv.-ben meghatározott esetekben az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármesternek az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Ha a polgármester a kormányhivatal ülés összehívására tett javaslatának és indítványának tizenöt napon belül nem tesz eleget, az ülést a kormányhivatal hívja össze.

(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

10.   §

(1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni.  A képviselő-testület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

a) a rendelettervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a jelentés,

d) a tájékoztató,

e) az interpellációk és kérdések,

f) egyebek.

 

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

a) az előterjesztő megjelölése, 

b) a tárgy pontos megnevezése,

c) az előkészítésben részt vevő bizottságok és más szervezetek megnevezése, 

d) ha a témakör már korábban is szerepelt napirenden, az erre történő utalás,

e) a határozati javaslat ezen túlmenően tartalmazza a határozat tervezetét – esetleg több    változatban is -, felelősét és a végrehajtás határidejét,

f) a rendelet tervezete és indokolása.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) képviselő-testület tagjai,

d) a képviselőtestület bizottságai nevében a bizottság elnöke,

e) a jegyző,

 

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a bizottság készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, pályázókat a bizottság meghallgathatja, több pályázó esetén sorrendet állíthat fel. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

A képviselő-testület vezetése

11.   §

(1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2) A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága kérdésében a Mötv. 46. §-ában foglaltak irányadóak.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okból történő zárt ülést tartását az ülésen a polgármester jelenti be.

(5) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben a zárt ülés elrendeléséhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(6) A zárt ülésen a Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(7) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (6) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

12.   §

(1) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével négy napon belüli időpontra újból összehívja.

 

(3) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(4) A polgármester az ülés vezetése körében

a)    a bejelentkezés sorrendjében szót ad,

b)    azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,

c)    azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,

d)  rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó   szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,

e)  egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

f)    javasolhatja napirendi pontok  összevont tárgyalását,

g)    kezdeményezheti a vita lezárását,

h)    szünetet rendelhet el,

i)     a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

j)     tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést.

13.   §

(1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

14.   §

(1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a/ előterjeszti az ülés napirendjét,

b/ tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásának állásáról (rendes ülésen),

c/ tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

d/ tájékoztatást ad az előző rendes testületi ülés óta történt jelentősebb városi eseményekről, fontosabb megbeszélésekről, illetve tárgyalásokról.

 

(2) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek és a sürgősségi indítványok napirendre tűzéséhez, valamint tárgyalásához.

Az előterjesztés

15.   §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a/ a helyzetfeltárás:

-       a tárgy pontos meghatározása,

-       az előkészítésben résztvevők megnevezése,

-       annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

-       az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,

-       mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,

 

b/ az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:

-       kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,

-       törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

-       ha a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,

-       rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),

-       meg kell jelölni a végrehajtásért felelős(öke)t,

-       meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.

 

(3) A hivatal előterjesztései a jegyző előzetes ellenjegyzése után kerülhetnek csak a képviselő-testületi ülés elé.

(4) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

-       polgármester,

-       alpolgármester,

-       képviselő-testület bizottságai nevében a bizottság elnöke,

-       képviselő-testületi tag,

-       jegyző.

 

(5) A polgármester az egyes előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(6) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(7) Az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül a további hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt. Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólhat fel újra.

(8)  A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

 

(9) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(10) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat.

(11) Az előterjesztést az előterjesztő visszavonhatja.

 (12) Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki a polgármester a szavazás előtt szót ad.

(13) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(14) A polgármester az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító indítványokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület.

16.   §

(1) A képviselő eljárási kérdésben egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre legfeljebb egyperces észrevétel tehető, egyébként a képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

Sürgősségi indítvány

17.   §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő-testületi tag, a jegyző.

Határozathozatal

18.   §

(1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni.

 

(2) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat szó szerint ismertetni kell vagy írásban  át kell adni a polgármesternek.

(3) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(4) Kettőnél több döntési lehetőség esetén

a)    ha az (1) bekezdés szerint egyik javaslat sem kapta meg a szükséges többséget, az a javaslat elutasítását jelenti,

b)    ha az (1) bekezdés szerint több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni,

c)    a második fordulóban valamennyi szükséges többséget kapott alternatíváról kell szavazni,

d)    ha a második fordulóban egynél több javaslat is megkapja szükséges többséget, akkora az előterjesztést le kell venni napirendről, vagy egy javaslat sem kapja meg a szükséges többséget, akkor az a javaslat elutasítását jelenti.

19.   §

(1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfeltartással vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, ha azt a bizottsági elnök kéri.

(5) A titkos szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a képviselő nevét nem tartalmazó, kizárólag a döntési javaslatot magába foglaló szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző ismerteti a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét

(6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a képviselő nevét tartalmazó szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző ismerteti a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét.

(6) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni.

(7) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltan kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

(8) A polgármester a szavazás eredményét és tárgyát köteles számszerűsítve, hangosan közölni.

20.   §

(1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

  a) a döntés szöveges része,

            b) a végrehajtás határideje,

            c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése,

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;

b) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról;

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el;

 

d) a napirend elfogadásáról.

 

(3) A képviselő-testület határozatainak jelzése:

Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (….) számú határozata

A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.    

 

(4) A határozatokat a testületi ülést követő 8 napon belül, az azonnali végrehajtási határidő megjelölés esetén az ülést követő napon el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A határozatok végrehajtásáról a felelősként megjelölt személy vagy szerv vezetője a végrehajtás megtörténte után, de legkésőbb a határidő lejártát követő napon jelentést köteles készíteni és a jegyzőnek megküldeni. A jelentéseket a jegyző foglalja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A képviselő-testületi határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

Önkormányzati rendeletalkotás

21.   §

A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

22.   §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

-       a települési képviselők,

-       az önkormányzati bizottság elnöke,

-       a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

 (2) A rendelet-tervezetet – a jegyző irányításával – a Hivatal tárgy szerint érintett osztályának vezetője készíti el. Megbízható az előkészítéssel önkormányzati bizottság vagy külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(3) Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a bizottság is megtárgyalta.

23.   §

(1) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesternek írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet részletes vitájának lezárását megelőzően.

 

(2) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

 

(3) Az előterjesztő az előkészítést és véleményeztetést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testület az előkészítés és véleményeztetés alapján a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményekről, javaslatokról.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet aláírásáról a Mötv. 51. § (1) bekezdése rendelkezik.

(5) Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

 

(6) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése:

Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (….) önkormányzati rendelete

A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

24.   §

(1) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről a hivatal hirdetőtáblán való kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.

 

(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítás(ok) számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

24/A. §[1]

 

(1) A jegyző az elkészített rendelet-tervezeteket azok állampolgári és civil szervezeti véleményezése érdekében az önkormányzat hivatalos honlapján, valamint a hivatal hirdetőtábláján közzéteszi.

 

(2) A közzétett rendelet-tervezettel együtt meg kell jelölni az észrevételek és vélemények fogadására szolgáló elektronikus levélcímet, a postai benyújtás címét vagy a személyes átadás helyét, valamint a véleményezés határidejét is.

 

(3) A véleményezési határidőt a rendelet-tervezet terjedelmének, valamint az érdemi megítéléséhez szükséges idő figyelembevételével a jegyző állapítja meg.

 

(4) A beérkezett észrevételekről a jegyző összefoglalót készít, amely tartalmazza

 

a) a véleményezett rendelet-tervezet megjelölését,

b) a véleményezési határidőt,

c) a rendelet-tervezethez érkezett észrevételek összefoglaló ismertetését.

 

(5) Nem kell ismertetni az olyan észrevételeket, amelyek a rendelet-tervezet tárgyához nyilvánvalóan nem kapcsolódnak, nem értelmezhetőek, vagy a közerkölcsöt, illetve az emberi méltóságot sértő kifejezéseket tartalmaznak.

 

(6) Az összefoglalót a rendelet-tervezet tárgyalásakor a jegyző szóban ismerteti.

 

 

 

Kérdés, interpelláció

25.   §

(1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan írásban benyújtott felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. A képviselő-testületi ülés napját megelőző 3. nap 16 óráig benyújtott interpellációt az interpellált köteles megválaszolni a testületi ülésen.

 

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt szóban adja elő.

 

(3) Az interpellált az interpellációra válaszol.

 

(4) Az interpelláló képviselő nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

 

(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált megindokolt kérésére a képviselő-testület – vita nélküli szavazással- engedélyezheti, hogy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ adjon. Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. Az interpellációra adott választ a soron következő ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő ülésen ismertet. A továbbiakban a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

 

(8) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

 

26.   §

Az interpellációkra, kérdésekre a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

27.   §

A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni. A kérdéseket az ülés kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani, aki minden ülés elején a testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket. A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

 

28.   §[2]

Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 25. § (1) bekezdésben, valamint a 27. §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e.

 

Jegyzőkönyv

 

29.   §

(1) A képviselő-testület üléséről digitális adathordozón rögzített felvétel készül, melyről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

-       az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)

-       az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,

-       az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

-       az ülés megnyitásának időpontját,

-       az elfogadott napirendet,

-       az interpellációt,

-       az elhangzott kérdéseket,

-       a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

-       a határozathozatal módját,

-       a polgármester esetleges intézkedéseit,

-       a képviselő-testület ülésen történő fontosabb eseményeket,

-       az ülés bezárásának időpontját,

-       a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelenlévő képviselők névsorát.

 

(3) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

-       a meghívó,

-       írásos előterjesztések, interpellációk,

-       a jelenléti ív,

-       a képviselő írásban is benyújtott hozzászólása, valamint kérése alapján rögzített véleménye,

-       a jegyző törvényességi észrevétele,

-       a név szerinti szavazásról készült névsor.

 

30.   §

(1) A jegyzőkönyv elkészítésével, aláírásával és megküldésével kapcsolatos rendelkezéseket a Mötv. 52. § (2) bekezdése tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát a hivatal irattárában kell elhelyezni.

(3) A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

31.   §

(1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei és mellékletei – zárt ülés kivételével – a hivatal titkárságán megtekinthetők.

(2) Az ülésről készült hangfelvételt 30 napig meg kell őrizni.

Helyi népszavazáshoz szükséges választópolgárok száma[3]

 

32.   §

Helyi népszavazást a település választópolgárainak legalább 10 %-a kezdeményezhet.

 

33.   §[4]

A közmeghallgatás

34.   §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal november–december hónapban közmeghallgatást tart. A képviselő-testület a közmeghallgatást a Községi Művelődési házban, vagy a könyvtárban tartja.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét, legalább 8 nappal korábban ki kell hirdetni, illetőleg közzé kell tenni. Kihirdetése a nyilvános ülésekkel azonos módon történik.

(3) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton és öt munkanapon keresztül telefonon is feltehessék.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson bárki szólhat, de a hozzászólása témája csak közérdekű lehet.

(6) Ha a hozzászólás témája nem közérdekű, vagy időtartama hosszúra nyúlik, a polgármester javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a hozzászólótól vonja meg a szót. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Közmeghallgatáson feltett, a helyszínen meg nem válaszolt kérdésre, 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A lakossági fórumok

35.   §

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal – a költségvetés elfogadását követően –, valamint szükség szerint lakossági fórumot tarthat. A lakossági fórum keretében tájékoztatást ad az önkormányzat előző évi gazdálkodásáról, az önkormányzat előtt álló feladatokról és az előző évben megalkotott önkormányzati rendeletekről.

(2) A helyhatósági választást követően a 48. § (3) bekezdésében foglaltak szerint lakossági fórumot kell tartani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott lakossági fórumok előkészítése, szervezése a polgármester feladata.

III. fejezet

A települési képviselő

A települési képviselő jogai

36.   §

(1) A képviselő jogaira az Ötv. 19 - 20. §-ban, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A képviselőt tiszteletdíj illeti meg. A képviselő havi tiszteletdíjának mértékét a tárgyévi költségvetési rendeletben kell megállapítani. A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a közgyűléshez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(3) [5]A polgármester és az alpolgármester tiszteletdíja központosított illetményszámfejtés körében kerül fizetésre. A képviselők tiszteletdíjának fizetéséről a jegyző gondoskodik negyedévente, a negyedévet követő hónap 10. napjáig.

(4) A képviselőnek a képviselői tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(5) A hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

 

A települési képviselő kötelességei

 

37.   §

(1) A képviselő kötelezettségeire az Ötv. 19 - 20. §-ban, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A képviselők munkájukat önzetlenül a közösségért való tenni akarással végzik.

(3) A képviselő eskütételére az Ötv. 19. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A képviselő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles

a) az alakuló ülésen, illetőleg megválasztását követően esküt tenni.

b) tevékenyen részt venni a képviselő-testület, tagsága szerinti bizottság munkájában.

c) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha nem tud a testület, bizottság ülésén részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozott.

d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

e) a személyes érintettségét bejelenteni.

f) megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

g) az alakuló ülésen tett esküjükhöz híven a tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennmarad.

h) a közmeghallgatáson részt venni.

i) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

(5) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület, vagy bizottság ülésén előzetes bejelentés nélkül távol marad és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

(6) Amennyiben a képviselő éven belül négy alkalomnál többször hiányzik igazolatlanul a képviselő-testület és/vagy személy szerint illetékes bizottság üléséről, úgy a tiszteletdíját 25 %-kal csökkentett mértékben kell részére folyósítani 6 hónapon keresztül. Ismételt előfordulás esetén a csökkentett folyósítás időtartama 12 hónap.

(7) Az igazolatlan hiányzás tényét – a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva – a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek, aki köteles intézkedni a havi tiszteletdíj csökkentése iránt.

(8) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

IV. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

38.   §

(1) A képviselő-testületet által megválasztott állandó vagy ideiglenes bizottságok feladatkörére a Mötv. 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az állandó bizottság feladata, az (1) bekezdésben foglaltakon túl, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(3) Az állandó bizottságok létszámát, ezen belül a képviselő és nem képviselő tagok számát minősített többségű szavazattal a Mötv. 58. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.

(4) Az állandó bizottság általános feladatai:

a/ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

    b/ a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve az előterjesztések véleményezését is,

c/ előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d/ közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,

e/ javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

39.   §

(1) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A polgármester, alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai az alakuló ülésen vagy megválasztásukkor esküt tesznek.

(3) A képviselő-testület 3 tagú állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság elnevezéssel.

Az állandó bizottság elnökének és tagjainak névjegyzékét e rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. Naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A bizottsági elnök/tagok megválasztásával kapcsolatos fő szabályokat a Mötv. 58. § (1) bekezdése tartalmazza.

(5) Képviselő-testületi tag legfeljebb egy bizottság elnöke lehet.

(6) A bizottság tagjainak felmentéséhez minősített többségű szavazat szükséges.

(7) A bizottság elnöke a bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására - a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, melyről a bizottság dönt.

(8) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

(9) A képviselő-testület indokolt esetben – általa meghatározott feladatok ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(10) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(11) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,

b) egyes önkormányzati rendeletek vagy képviselő-testületi döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) társulási megállapodások előkészítése,

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

A bizottságok működése

40.   §

(1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják. A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a bizottság által a képviselő-testületi bizottsági tagok közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök látja el.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

a/ a képviselő-testület határozatára,

b/ a polgármester vagy

c/ a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(4) A bizottság ülésének meghívóját az ülést megelőzően legalább 3 nappal meg kell küldeni a bizottság tagjainak és valamennyi képviselőnek. Ha írásos előterjesztés is készült, azt csak a bizottság tagjainak kell megküldeni.

(5) Halaszthatatlan esetben a bizottsági ülés telefonon is összehívható.

(6) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára, az ülések rendjére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában hozzák meg. Az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésekre meg kell hívni a képviselő-testületi ülésre is meghívandó, az előterjesztés tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az érintett magánszemélyt.

(7)  A bizottság a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja lehetőleg legalább hét nappal előzze meg a képviselő-testületi ülést.

(8) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt is. Ha írásos előterjesztés készült, azt is meg kell küldeni számukra.

(9) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

(10) A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

41.   §

(1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni.

(2) A képviselő javaslatát a bizottság a javaslat benyújtását követő 30 napon belül köteles megtárgyalni.

(3) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a bizottsági döntést vizsgálja felül.

42.   §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, valamint külön kérésre a kisebbségi véleményt. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő gondoskodik.

43.   §

A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

44.   §

(1) A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják, szükség szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg. 

(2) A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

 

45.   §

(1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni.

 

(2) A bizottságok elnökeit és tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletben állapítja meg.

 

A bizottságok feladatai

 

46.   §

 

(1) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

-       Kezdeményezi a szabályozatlan helyi társadalmi viszony rendezésére önkormányzati rendelet alkotását.

-       Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait.

-       Kivizsgálja a helyi önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezést.

-       Ellátja a polgármester, alpolgármester illetménye, tiszteletdíja megállapításával, módosításával, esetleges jutalmazásával kapcsolatos döntések előkészítését.

 

VI. fejezet

 

Polgármester, alpolgármester, jegyző

A polgármester

47.   §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó szabályokról az Ötv. 33/B. § rendelkezik.

(3) A polgármester illetménye emelését és jutalmazását az Ügyrendi Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

1. a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása,
2. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulások, valamint egyéb jognyilatkozatok  kiadása. E joga kiterjed a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekre is - amennyiben azt halaszthatatlan döntés vagy üzleti titok megtartása igényli -, amelyekben a képviselő-testület utólagos jóváhagyása szükséges,
3. az önkormányzati tulajdonba került vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolása, ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű, valamint üzleti vagyon törzsvagyon kategóriába történő átsorolása,
4. a jelzálogjoggal, az elidegenítési és terhelési tilalommal, a vételi joggal, a visszavásárlási joggal, stb. terhelt ingatlanon az önkormányzatot megillető jogokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele, opciós jogot alapító szerződések szükség szerinti aktualizálása, valamint az önkormányzat által kötött szerződésekben kikötött elállási jog gyakorlása,
5. a vagyonhasznosítással összefüggő megbízási szerződések megkötése a költségvetés keretén belül,
6. lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos pályázati eljárások lefolytatása, valamint szerződések megkötése,
7. mezőgazdasági rendeltetésű földterületre haszonbérleti szerződés megkötése, a földterület művelési ágának megváltoztatásához szükséges előzetes hozzájárulás kiadása,
8. kedvezményes szorzó alkalmazásával kötött bérleti szerződések megkötése,
9. bérlemény bérlő általi átalakításához, felújításához való hozzájárulás megadása, ezzel kapcsolatos megállapodás megkötése,
10. önkormányzati tulajdonú vagyontárgyra vonatkozó hasznosítási szerződések esetében a vonatkozó jogosultságról történő szerződő fél általi lemondás elfogadása, az ezzel kapcsolatos szerződés megkötése.
11. a jóváhagyott tárgyévi költségvetésben szereplő működési tartalékból az év közben jelentkező civil és sport szervezetek kérelmeinek anyagi támogatására, valamint az egyéb rendezvények támogatására az éves költségvetésben meghatározott összegre előirányzat felhasználási jog illeti meg.
12. dönt a helyi szociális önkormányzati rendeletben és a helyi gyermekvédelmi önkormányzati rendeletben meghatározott alábbi ügyekben:

-          méltányossági alapon történő ápolási díj megállapítására irányuló kérelmek elbírálása,

-          temetési segélykérelmek elbírálása,

-          köztemetés elrendelése, költsége megtérítésének elengedése,

-          szociálisan rászorult alapon igényelt étkeztetés biztosításában döntéshozatal,

-          elemi károsultak segélyezése, rendkívüli élethelyzet esetén segély megállapítása,

-          az átmeneti segélykérelmek elbírálása,

-          rendkívüli gyermekvédelmi támogatása megállapítása.

 

m. lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos pályázati eljárások lefolytatása, valamint szerződések megkötése.

(5) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörét esetileg magához vonhatja.

48.   §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai a Mötv. 65. §-ában foglaltakon túlmenően:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörére a Mötv. 58. § (2) bekezdése, valamint a 61. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(3) A polgármester egyéb jogkörében eljárva a Mötv. 67. §-ában felsoroltakon túl

a) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakossági önszerveződő közösségeivel,

b) rendszeresen fogadónapot tart.

(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

Az alpolgármester

49.   §

(1) Az alpolgármester megválasztására, jogállására vonatkozó szabályokat az Ötv. 34. §-a tartalmazza.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásában tölti be. Tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a polgármester feladataként határoznak meg.

(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, továbbá a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke gyakorolja a polgármester helyettesítésének feladatát és a képviselő-testület polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogköréből adódó feladatokat.

(5) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

A jegyző

50.   §

A közös önkormányzati hivatalt vezető jegyző kinevezését érintő jogok gyakorlására a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló Megállapodásban foglaltak az irányadóak.

51.   §

A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló Megállapodásban meghatározott polgármester gyakorolja.

52.   §

(1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

a.)   előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b.)   gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokról,

c.)   a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát elvégzi,

d.)   tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésén,

e.)   a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

f.)   gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről,

g.)   beszámol a hivatal munkájáról,

h.) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságokat és a polgármestert az önkormányzat tevékenységét érintő jogszabályokról.

(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a.)   kezdeményezheti rendelet alkotását,

b.)   elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c.)   gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.

(3) A jegyző egyéb feladatai:

a.)   vezeti a hivatalt, szervezi annak munkáját,

b.)   gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal dolgozói felett, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz, a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges,

c.)   gondoskodik a hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai és személyi feltételek biztosításáról,

d.)   gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres szakmai továbbképzéséről,

e.)   döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

f.)   ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket,

h.)   a saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

i.)    rendszeresen ügyfélfogadást tart,

 

VII. fejezet

Az önkormányzat hivatala

 

53.   §

 

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet Tekenye Község Önkormányzatával, Zalabér Község Önkormányzatával és Zalavég Község Önkormányzatával. A hivatal szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait és feladatai részletes felsorolását a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

(2) A közös hivatal jogi személy.

(3) [6]A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A közös hivatal működéséhez szükséges előirányzatokra, működési, fenntartási költségekre a Mötv. 85. § (11) bekezdése irányadó.

VIII. fejezet

A társulások

54.   §

Az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

a/  ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás

b/  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás

c/ Zalabéri Kastélykert Óvoda köznevelési intézmény közös fenntartására és működtetésére létrejött intézményfenntartó társulás

d/  Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulása

IX. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

55.   §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

Az önkormányzat költségvetése

56.   §

(1) A képviselő-testület évente meghatározza az önkormányzat költségvetését. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés megtárgyalása két fordulóban is történhet. A képviselő-testület első fordulóban elfogadja a költségvetés irányelveit, illetve koncepcióját. A második fordulóban a hatályos jogszabályoknak megfelelően a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.

(3) A polgármester a tárgyév lezárása után az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően, zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(5)[7] Az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából intézményt alapíthat.

Az önkormányzat gazdálkodása

57.   §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen

a) jogszabályokban előírt módon és időben elkészíti az évközi, az év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b)    Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

c)    Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról, az úgynevezett városi kincstári finanszírozási technika működtetése révén.

d)    Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához.

e)    Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

f)    Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

g)    Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

58.   §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) [8]Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Mötv.ben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.

 

(3) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni.

X. fejezet

 

Záró rendelkezések

59.   §

A rendelet függelékei:

            1. A képviselő-testület tagjainak névsora

            2. Bizottsági tagok névsora

      3. Önkormányzat által fenntartott intézmények

60.   §

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2003. (IV.30.) önkormányzati rendelet, valamint az önkormányzati rendeletet módosító 4/2007. (IV. 12.), 8/2009. (X. 1.), 8/2010. (X. 14.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(2)     Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

 

Pék József polgármester

Dr. Simon Beáta jegyző

 

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése a mai napon megtörtént:

Zalavég, 2013. március 28.                                  dr. Simon Beáta jegyző