Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és a helyi szociális szolgáltatásokról
Hatályos: 2015. 05. 28- 2015. 09. 16Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és a helyi szociális szolgáltatásokról
Zalavég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. §. (1) bekezdésében, valamint 132. §. (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja, hogy a képviselő-testület Zalavég község közigazgatási területén belül élő személyek számára meghatározza a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, szociális alapszolgáltatások, az önkormányzat által fenntartott szakosított ellátás formáinak, az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeinek, az eljárás és az ellenőrzés rendjének szabályait.
(2) E rendeletben megállapított ellátások az Sztv. 7. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel a Zalavég község közigazgatási területén lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személyeket az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdése szerint illeti meg.
2. § (1) E rendelet alkalmazása során az egyes szociális ellátásokra vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.
(2) E rendelet alkalmazása során a vagyoni, jövedelmi és hozzátartozói viszonyok meghatározásánál az Sztv. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit az Sztv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Eljárási rendelkezések
3. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások, alapszolgáltatások iránti kérelmeket a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalabéri Kirendeltségéhez (a továbbiakban: kirendeltség) kell benyújtani.
(2) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a kirendeltség, a kérelem alapján a szükséges döntést előkészítő eljárást lefolytatja. Indokolt esetben környezettanulmányt készít és beszerzi mindazokat a dokumentumokat, amelyek benyújtására az ügyfél nem kötelezhető.
(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni:
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi, vagy vagyoni feltételek valamelyike, vagy mindegyike nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a kirendeltségnél rendelkezésre áll,
c) a rendkívüli és rendszeres települési támogatás, köztemetés, családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás, étkeztetés esetén, kivéve, ha a hatáskör gyakorlója a jövedelem vagy a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja.
(4) Kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál köteles nyilatkozni saját és családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól.
(5) A jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell:
a) A havonta rendszeresen mérhető – nem vállalkozásból, vagy őstermelői tevékenységből származó - jövedelmeknél a jövedelem típusának megfelelő, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző hónap befizetési kötelezettségekkel csökkentett, továbbá az esetleges tartásdíj, pénzintézeti letiltások mértékét jogcím szerint és a jövedelem címzettjének nevét, bármely azonosító adatát tartalmazó nettó összegű átlagjövedelméről,
b) A nem havi rendszerességgel szerzett; vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást.
c) Okirattal nem igazolható jövedelem esetén a jövedelem jogosultjának anyagi és büntető jogi felelőssége mellett tett személyes nyilatkozatát.
(6) Amennyiben a jövedelemigazolás a jövedelem jogosultjának nevét és bármely azonosító adatát nem tartalmazza, az esetben az igazolás csak a jogosultságot megállapító határozattal, vagy bármely más jövedelmet és címzettjét azonosító okirattal együtt fogadható el.
(7) A jövedelem számításához felhasználható bizonyítékok valamelyike:
a) Havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás, vagy a bankszámlakivonat,
b) Munkáltatói igazolás, vagy bankszámlakivonat hiányában a társadalombiztosítás, nyugellátás, a munkanélküli ellátás, a tartásdíj címén szerzett jövedelem esetében az ellátás mértékét igazoló kifizetési szelvény a jogosultságot megállapító okirattal, vagy nyugdíjas igazolvánnyal együtt,
c) Munkáltatói igazolás, bankszámla kivonat, vagy kifizetést igazoló szelvény hiányában az ellátást folyósító szerv igazolása.
d) Vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetében az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó-alapjáról,
e) Egyéb okirattal nem igazolható jövedelem esetében a kérelmező anyagi felelőssége mellett tett személyes nyilatkozata a nettó összegű havi jövedelemről.
(8) A jövedelemnyilatkozatot és a mellékleteit képező jövedelemigazolásokat a kérelmező a kérelemmel együtt köteles benyújtani.
(9) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához a Sztv. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetében csatolni kell a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a saját jogú rokkantsági nyugdíj, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló okiratot.
(10) Kérelmező köteles továbbá csatolni mindazon bizonyítékokat, amelyeket a törvény, a törvény végrehajtására hozott rendeletek, e rendelet az egyes támogatási formáknál előír, és amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
(11) Nem szükséges a kérelmező helyzetét 6 hónapon belül ismételten vizsgálni, ha valamely – az önkormányzat által folyósított, biztosított – más olyan rendszeres, nem rendszeres pénzbeli, természetbeni ellátásban részesül(t), amelynek során anyagi körülményei, szociális helyzete az eljáró szerv előtt ismertek.
(12) Ahol a rendelet a jogosultság megállapításának feltételéül valamely kiadást, költséget a jövedelem százalékában jelölt meg, a kapott százalék értékét a kerekítés szabályai szerint egészre kell kerekíteni.
(13) Az önkormányzat költségvetése terhére biztosított rendszeres pénzbeli, vagy természetbeni szociális ellátások közül, az életvitelszerűen együtt élő közeli hozzátartozókból álló családnak egyidejűleg legfeljebb kétféle ellátás állapítható meg és folyósítható.
(14) Az eseti jellegű rendkívüli települési támogatások – egy naptári évben legfeljebb 3 alkalommal nyújtható. Naptári évenként egy határozatban több eseti ellátási alkalom is megállapítható, a folyósítás idejének és az ellátás pontos összegének megjelölésével.
(15) Az eseti jellegű rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 5.000.- Ft-nál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.
(16) Együttesen rendszeres pénz és természetbeni ellátásban részesülő jogosult részére csak kivételesen indokolt esetben állapítható meg eseti ellátás– a halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás kivételével – tárgyévenként legfeljebb 2 alkalommal, melynek együttesen számított összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresének mértékét.
(17) Az ellátásra való jogosultság, a megállapított ellátás összegének felülvizsgálatára a Sztv. 25. §-ában foglaltak az irányadók.
(18) A rendkívüli és rendszeres települési támogatásra való jogosultságról, a segély formájáról és összegéről – a 8. §. (7) bekezdés, és a 10. §. (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva az önkormányzat polgármestere a kérelem beérkezését, vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követően 15 napon belül határozattal dönt. A polgármesterre átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek.
Pénzbeli ellátások finanszírozásának, folyósításának szabályai
4. § (1) E rendeletben megállapított szociális ellátások finanszírozására Zalavég Község Önkormányzatának költségvetésében előirányzatot kell biztosítani.
(2) Az eseti jellegű rendkívüli települési támogatást – ha jogszabály, vagy a jogosultságot megállapító határozat másként nem rendelkezik - legkésőbb a jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követő 5 napon belül postai utalással, vagy közvetlenül az kirendeltség által vezetett házipénztárából kell kifizetni.
(3) A rendszeres pénzbeli ellátásokat postai utalással oly módon kell kifizetni, hogy legkésőbb az a tárgyhót követő hó 5. napján a jogosult számláján rendelkezésére álljon.
(4) A kifizetés módjáról és idejéről a hatáskör gyakorlója a jogosultságot megállapító határozatban rendelkezik.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Rendszeres települési támogatások
5. §
Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
6. §
Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
Az ápolást végző személy kötelezettségeinek nem teljesítése
7. § (1) Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra való jogosultságot akkor kell megszüntetni, ha az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti:
1. az ápolt egészségi állapota szerinti ellátása
2. az ápolt megfelelő élelmezése
3. az ápolt és környezete tisztántartása, személyi higiéniájának biztosítása
4. az ápolt orvosi vizsgálatra való eljutása, illetve orvosi vizsgálat saját lakáson történő lehetővé tétele, a rendszeres gyógyszer ellátás, valamint
5. az ápolttal szembeni megfelelő bánásmódot jelenti.
Eseti jellegű rendkívüli települési támogatások
8. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők azok a személyek, akik rendkívüli körülmény miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartásukat veszélyeztető élethelyzetbe kerültek, és önmaguk, valamint családjuk fenntartásából más módon gondoskodni nem tudnak.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában az alábbiak szerinti körülmények valamelyike, vagy több körülmény egyidejűleg bekövetkezett:
a) kérelmező tartós betegsége, rokkantsága miatt jelentős jövedelem-kiesés,
b) kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, kórházi ápolást igénylő betegsége, magas gyógyszerköltsége, súlyos balesete,
c) kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó halála,
d) kérelmező, vagy kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége,
e) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy jelentős mértékben megrongáló, a rendeltetésszerű használatot akadályozó, vagy kizáró köztudomású elemi kár bekövetkezése, ezen okból a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
f) bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
g) önhibáján kívül legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátralékot önerőből történő kiegyenlítésének anyagi nehézsége,
h) rendszeres pénzellátás késedelmes kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt,
i) kérelmező saját háztartásában nevelt gyermekeinek beiskolázási költségeinek biztosítása,
j) kérelmező átmeneti nevelésbe vett gyermekének családjával való kapcsolattartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás biztosításának nehézsége.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben csatolni kell a rendkívüli élethelyzetnek megfelelő, a rendkívüli élethelyzet fennállására vonatkozó igazolást.
(4) Vissza nem térítendő, eseti jellegű rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelmet a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalabéri Kirendeltségén kell benyújtani az erre a célra rendszeresített, jelen rendelet 1. sz. függelékének megfelelő nyomtatvány felhasználásával.
(5) Kérelmező akkor tekinthető létfenntartást veszélyeztető, időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg
a) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b) családban élő személy esetén a 200 %-át,
továbbá az Sztv 4. §. (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik.
(6) Vissza nem térítendő, eseti jellegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a polgármester
a) gyógyszerköltséghez
b) temetési költségekhez
c) gyermekneveléssel összefüggő kiadásokhoz
d) a (2) bekezdésben rögzített, egyéb rendkívüli élethelyzetben felmerülő kiadásokhoz nyújtandó hozzájárulásként.
(7) A vissza nem térítendő eseti jellegű rendkívüli települési támogatás összege legalább 5.000.- Ft, de legfeljebb 30.000.- Ft. A 30.000.- Ft feletti támogatás összegének megállapítása a képviselő-testületi hatáskörébe tartozik.
(8) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható. A természetben nyújtott forma:
a) Erzsébet-utalvány
b) élelmiszercsomag
c) tüzelősegély
d) tankönyv és tanszervásárlás támogatása, tandíj kifizetése
e) közüzemi díjak kifizetése
f) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése
g) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
(9) Indokolt esetben a támogatásban részesített személy kötelezhető a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra, ebben az esetben a támogatás felhasználásának célját a megállapító határozatban rögzíteni kell.
(10) Visszatérítendő eseti jellegű rendkívüli települési támogatás pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő szociális kamatmentes kölcsön formájában nyújtható.
(11) A szociális kamatmentes kölcsön összegének felső határa a kérelmező és családja havi rendszeres nettó jövedelmének maximum kétszerese, a visszafizetés futamideje maximum 1 év.
(12) Nem állapítható meg visszatérítendő eseti jellegű rendkívüli települési támogatásként szociális kamatmentes kölcsön, ha
a) kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az (5) bekezdésben meghatározott mértéket, vagy
b) kérelmező, vagy valamely az ellátásra való jogosultságnál figyelembe vehető családtagja aktív korú nem foglalkoztatott és az állami foglalkoztatási szervnél, vagy egyéb más arra jogosult szervnél regisztrálási, együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget, vagy
c) kérelmező, vagy az ellátásra való jogosultságnál figyelembe vehető családtagja korábbi segélyezése keretében biztosított szociális kamatmentes kölcsönnel, vagy az önkormányzat által biztosított lakáscélú kölcsönnel kapcsolatos visszafizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, vagy
d) kérelmezőnek vagy az ellátásra való jogosultságnál figyelembe vehető családtagja részéről a települési önkormányzat felé bármiféle kiegyenlítetlen tartozása áll fenn, vagy
e) a kérelmező vagy az ellátásra való jogosultságnál figyelembe vehető családtagja részére korábban megállapított támogatást nem rendeltetésének megfelelően használta fel, a határozatban előírt elszámolási kötelezettségét nem teljesítette.
Gyógyszerköltség támogatásához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás
9. § (1) A gyógyszerköltséghez nyújtott vissza nem térítendő eseti jellegű rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki:
a) a 8. §. (5) bekezdés szerinti jövedelemhatár feltételeinek megfelel,
b) a felmerülő gyógyszerköltség a közös háztartásban élők összes nettó jövedelmének 10 %-át meghaladja.
c) közgyógyellátásban nem részesül.
(2) A gyógyszerköltséget a kérelmező igazolhatja a gyógyszertár által kiadott igazoló dokumentummal, vagy a kérelmező nevére kiállított gyógyszerszámlával. Az igazolást a kérelemhez csatolni kell.
(3) Amennyiben kérelmező az igényléskor nem rendelkezik a nevére kiállított gyógyszerszámlával, abban az esetben a megállapított támogatást a felhasználásra vonatkozó elszámolási kötelezettség mellett kell nyújtani.
Halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás
10. § (1) A temetési költségekhez való hozzájárulásként halálesethez kapcsolódó eseti jellegű rendkívüli települési támogatásra való jogosultság és támogatás állapítható meg.
(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselő-testület 200.000.- Ft-ban határozza meg.
(3) Az eseti jellegű támogatás összege 20.000.- Ft-nál kevesebb nem lehet. A 30.000.- Ft feletti segély megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(4) Nem állapítható meg a támogatás, ha
a) az eltemettető családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a 300 %-át meghaladja, vagy
b) ha az elhunyt által kötött életbiztosítás kedvezményezettje az eltemettető és a biztosítás meghaladja a temetés költségét, vagy
c) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.
Gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokhoz nyújtott rendkívüli települési támogatás
11. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb két alkalommal, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén legfeljebb egy alkalommal nyújtandó, gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokhoz nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) A támogatás összege gyermekenként legalább 5.000.- Ft, legfeljebb 10.000.-Ft.
(3) A polgármester határozatában a támogatás felhasználására indokolt esetben utólagos elszámolási kötelezettséget (számla, vagy befizetésről szóló igazolás) állapíthat meg, vagy természetbeni ellátás formájában biztosíthatja. (élelmiszercsomag, tankönyv- és tanszerellátás, étkezési díj, stb.) Kivételesen indokolt esetben kötelezhető a támogatást igénylő arra, hogy a támogatás összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.
Köztemetés
12. § (1) A köztemetés elrendelése vonatkozásában a Sztv. 48. §-ában szereplő szabályok szerint kell eljárni. A köztemetés elrendeléséről –a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester gondoskodik.
(2) Közköltségen a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető meg.
(3) A közköltségen történő eltemetés temetkezési helye elsősorban a haláleset helye szerinti köztemető.
(4) A hatáskör gyakorlója kegyeleti okokból kivételesen indokolt esetben a köztemetés költségei között elszámolhatóan engedélyezheti a lakóhely szerinti köztemetőben történő eltemettetést.
(5) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel.
(6) Az önkormányzat polgármestere a köztemetés költségeinek megtérítését teljes mértékben elengedi, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, egyedül élő személy esetén 100 %-át nem éri el, kivéve, ha:
a) Az elhunyt életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje az eltemettető és a biztosítás összege eléri, vagy meghaladja a temetés költségét,
b) Az elhunyt hagyaték alá tartozó ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezett, melynek részben, vagy egészben kedvezményezettje az eltemettető.
Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás
13. § (1) E rendelet alkalmazása során családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül:
a) az ingyenes földhasználati lehetőség,
b) a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások címén házi állatok kihelyezése, vetőmagok, palánták, csemeték, vegyszerek juttatása
c) munkaeszközök és munkavégzéshez szükséges eszközökhöz való hozzájutás segítése,
d) szakképzés, tanácsadás támogatása.
(2) E támogatási formában az részesíthető, aki nyilatkozatban vállalja a gazdálkodást segítő támogatáshoz szükséges egyedi feltételek biztosítását. A nyilatkozat mintája a rendelet 5. számú függelékét képezi.
(3) A támogatásra való jogosultság elbírálásánál előnyt élvez az a kérelmező, aki munkanélküli, vagy akinek családjában legalább egy munkanélküli személy él.
14. § (1) A 12. §. (1) bekezdésben felsorolt támogatások megállapításának eljárási szabályai:
a) A képviselőtestület a helyben szokásos módon minden év február 10-ig közzéteszi a tulajdonát képező, megművelhető területek adatait
b) A képviselőtestület évente a költségvetésében határozza meg a mezőgazdasági kisgépek, növényvédő szerek, vetőmagok beszerzéséhez, háziállatok kihelyezéséhez és takarmányozásához nyújtandó önkormányzati támogatás keretösszegét.
c) A támogatás elnyerésére az arra rászorulók igényeiket évente március 16-ig nyújthatják be a kirendeltséghez. A kérelemben meg kell határozni az igényelt támogatás formáját.
d) A benyújtott kérelmeket az önkormányzat polgármestere a képviselőtestület által átruházott hatáskörében eljárva minden év április l5. napjáig bírálja el.
(2) A támogatás célhoz kötött.
(3) A háziállatok kihelyezése, az állatok tartásához szükséges takarmányok, vetőmagok, palánták, csemeték, vegyszerek beszerzése, a „Foglalkoztató ZalA-KAR” Nonprofit Közhasznú Kft.-vel történő együttműködés keretében történik.
(4) A megállapítható támogatás mértéke évente 5.000.- Ft. – 30.000.- Ft.-ig terjedő vissza nem térítendő támogatás.
(5) A támogatásban részesített jogait és kötelezettségeit a tárgyban kötött szerződések tartalmazzák.
(6) Amennyiben a támogatásban részesített a kötelezettségeit megszegi, az esetben a támogatás visszatérítését el kell rendelni és kérelmezőt az igénybevett szolgáltatás pénzbeli ellenértékének megfizetésére kell kötelezni. Ugyanakkor sem kérelmező, sem a vele egy háztartásban élő nagykorú hozzátartozói 2 év időtartamig nem részesülhetnek e támogatási formában.
(7) A támogatást vissza kell téríteni és az igénybevett szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, ha a támogatott valótlan adatok közlésével jutott a támogatáshoz.
(8) Az önkormányzat jogosult a gazdasági folyamatokat ellenőrizni, a támogatott ezt tűrni köteles.
15. § (1) Ha a munkába állást elősegítő iskolarendszerű, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő végzettség megszerzésére irányuló szakképzés térítésköteles, és az állami foglalkoztatási hivatal, vagy más szerv részben, vagy egészében nem részesíti támogatásban a képzést, abban az esetben átruházott hatáskörében eljárva az önkormányzat polgármestere az arra rászorulót szakképzési támogatásban részesítheti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak kell tekintetni azt, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg és a szociális törvény szerinti vagyona nincs.
(3) A támogatás egy tanulmányi évre, vagy l képzésre nyújtható.
(4) A támogatás mértéke a felmerült, felmerülő és igazolt költségek függvényében, egyedi elbírálás alapján egyszeri 5.000.- Ft. – 80.000.- Ft-ig terjedő vissza nem térítendő támogatás.
(5) Amennyiben a szakképzettséget kérelmező neki felróható okból nem szerzi meg, köteles a számára folyósított támogatást teljes mértékben – a mindenkori jogszabályi rendelkezésekben szereplő jegybanki alapkamattal megemelt összegben – az önkormányzat részére egy összegben visszafizetni.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
16. § Az önkormányzat a szociális rászorulók részére személyes gondoskodás keretében az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) közösségi ellátások,
e) támogató szolgáltatás
f) falugondnoki szolgáltatás
Az egyes alapszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések
Étkeztetés
17. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodik, akik azt az Sztv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére nem képesek biztosítani.
(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos, vagy a kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.
(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát a (9) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint igazolja.
(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására legfeljebb részben képes.
(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentetett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
(7) Szociálisan rászoruló az a személy, aki az előzőek szerinti feltételek valamelyikének megfelel, és aki tartási, öröklési, életjáradéki szerződést, vagy egyéb más tartási, gondozási, ápolási kötelezettséget érintő bármilyen jellegű szerződés jogviszonyt nem létesített, jogügyletet nem kötött.
(8) Az étkeztetést - amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent - az önkormányzat képviselő-testülete beszerzési eljárás keretében kiválasztott szolgáltató bevonásával, meleg étel vásárlásával biztosítja.
a) elviteli lehetőséggel,
b) indokolt esetben házhoz szállítással.
(9) Az étkeztetés iránti kérelmet az a) – d) pontok szerinti szociális rászorultságot igazoló iratokkal, jövedelemnyilatkozattal, jövedelemigazolásokkal együtt a kirendeltséghez kell benyújtani.
a) Az életkort bármely érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány bemutatásával, vagy másolatával,
b) Az egészségi állapotot a háziorvos, vagy kezelőorvos, vagy a szakorvos által kiállított igazolással,
c) A fogyatékosságot
1. a fogyatékossági ellátást megállapító vagy folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal,
2. A fogyatékossági ellátás alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel
d) A pszichiátriai és szenvedélybetegséget a pszichiáter vagy neurológus szakorvos pszichiátriai betegség fennállásáról szóló szakvéleményével lehet igazolni.
(10) A képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva az önkormányzat polgármestere dönt az étkeztetési ellátás igénybevételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről.
(11) Meg kell szüntetni az ellátást, ha a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, ha azt a szolgáltatást igénybevevő kéri, vagy ha a szolgáltatást igénybe vevő meghalt.
Házi segítségnyújtás
18. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a Sztv. 63. §-ában szereplő házi segítségnyújtás alapszolgáltatást feladat-ellátási szerződéssel a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) útján biztosítja.
(2) A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmeket a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezeténél (8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) vagy a kirendeltségnél (8798 Zalabér, Rákóczi Ferenc utca 2.) lehet benyújtani.
Családsegítés
19. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a Sztv. 64. §-ában szereplő családsegítést, mint szociális alapszolgáltatást a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal (8790, Zalaszentgrót, Batthyány u. 32.) kötött intézményfenntartó társulásban való részvétel alapján biztosítja.
(2) A családsegítés alapszolgáltatási igényt a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási központnál lehet benyújtani.
Közösségi ellátások
20. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a Sztv. 65/A. §-ában szereplő közösségi ellátás alapszolgáltatást feladat-ellátási szerződéssel a Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete (8900 Zalaegerszeg, Disz tér 7.) útján biztosítja.
(2) A közösségi ellátás alapszolgáltatás iránti kérelmet a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezeténél (Zalaegerszeg, Dísz tér 7.) lehet benyújtani.
Támogató szolgáltatás
21. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a Sztv. 65/C. §-a szerinti támogató szolgáltatás alapszolgáltatást feladat-ellátási szerződéssel a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete útján (8900 Zalaegerszeg, Disz tér 7.) biztosítja.
(2) A támogató alapszolgáltatás iránti igényt a Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálatánál (8900 Zalaegerszeg, Disz tér 7.) lehet benyújtani.
Falugondnoki szolgáltatás
22. § (1) A hatáskör gyakorlója Zalavég községben a település lakói számára az alapvető szükségletek kielégítése, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a rászoruló személyek problémáinak megoldása, a lakosságot érintő információk gyűjtése és továbbítása érdekében falugondnoki szolgáltatást biztosít.
(2) A falugondnok feladatait a külön szakmai programban szabályozottaknak megfelelően, az önkormányzat tulajdonát képező személygépjármű igénybevételével látja el munkanapokon, különösen indokolt esetben a hét bármely napján.
(3) A falugondnok által ellátandó alapszolgáltatási feladatok:
a) étkeztetésben való közreműködés
b) családsegítésben való közreműködés
(4) A falugondnok által ellátandó egyéb feladatok:
a) személyszállítás,
b) önkormányzati feladatellátáshoz tartozó egyéb szállítási feladatok,
c) önkormányzati rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
d) kapcsolattartás az önkormányzat, annak intézményei és a lakosság között,
e) egyéb, a falugondnoki szolgálat szakmai programjában részletezett, a szolgáltatás jellegéhez sorosan kapcsolódó feladatok.
(5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a falugondnoki szolgáltatást Zalavég község lakosai számára térítésmentesen biztosítja.
(6) A falugondnoki szolgáltatás igénybevételére, a rászorultság feltételeire – kivéve az intézményi és a személyi térítési díjra való rendelkezéseket – az étkeztetésre való jogosultság feltételei az irányadóak.
(7) A falugondnoki szolgáltatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a jogosultság feltételei már nem állnak fenn.
(8) A szolgáltatás igénybevételére nem jogosult az, aki neki felróható magatartásával az ellátás igénybevételét lehetetlenné teszi, vagy azt akadályozza.
A szociális alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díj
23. § (1) A rendelet 17. §-ában szabályozott személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásért (az étkeztetésért) az ellátottnak térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjról a szociális törvény megfelelő §-aiban szereplő rendelkezések alapján, a képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva az önkormányzat polgármestere dönt. Az intézményi térítési díjak mértékét e rendelet 1. sz. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az intézményi térítési díj mértékéből szociális rászorultság alapján az önkormányzat képviselő-testülete további kedvezményt nem biztosít.
(4) A megállapított személyi térítési díj és az igénybevett étkezések számának szorzata alapján megállapított havi személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell befizetni az önkormányzat költségvetési számlájára.
(5) Az étkezésért fizetendő intézményi térítési díj mértékét az önkormányzat képviselő-testülete a szolgáltatási önköltség mértékére figyelemmel, de legkésőbb minden év április 1. napjáig megállapítja.
(6) A személyi térítési díjak összegét évente június 30. napjáig felül kell vizsgálni. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell érvényesíteni.
Záró rendelkezések
24. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalavég Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és a helyi szociális szolgáltatásokról szóló 7/2013. ( V.02.9 számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
3. függelék
5. függelék
Módosított a 7/2015. ( V.27.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2020. május 28. napjától.