Zalavég Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 35/2022. (VI. 28.) számú képviselő-testületi határozatában döntött új településterv készítésének szükségességéről és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított véleményezésre jogosult szervekkel és partnerekkel egyeztetve. A jogszabályban meghatározott általános egyeztetési eljárásban alkotta meg a településfejlesztési tervét és a településszerkezeti tervét, illetve a település helyi építési szabályzatát.

A település közigazgatási területén irányadó telekalakítási szabályok részleteit határozza meg, melynek során kimondja a szabályozás, hogy a közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben kialakíthatók az övezeti előírásoktól függetlenül. A szabályozás rendezi az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatóságát is. A rendelet főszabályként rögzíti, hogy az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár előírását, valamint a már beépült telkek akkor megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.

Fontos előírása a rendeletnek, hogy az általános mezőgazdasági, a védelmi erdő, egyéb erdő és a különleges mezőgazdasági üzemi területek övezeteiben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével.

A rendelet tartalmaz előírásokat a közterületen történő épület és építmény elhelyezéséről, továbbá a jogszabály kimondja, hogy közutak és közterületek területén belül közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök, valamint közművek helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.

Az építési övezetek és övezetek területén történő általános építési követelményeket határozza meg, melynek során különös figyelmet kell fordítani a környezettel, a településképpel történő összhang megteremtésére és a kialakult állapot, a helyszíni adottságok figyelembevételére és a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatósága zavarása alóli tartózkodásra. Épületet elhelyezni elsősorban a szabályozási tervben jelölt építési hely területén, az építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert szabályainak megtartásával lehet. Fontos szabályozása a rendeletnek meglévő beépítéseket érintő bővítés és a kerítés elhelyezésének szabálya.

Fontos szabályozása a rendeletnek az állattartó építmények, illetve a trágyatároló építmény elhelyezésének részletszabályai. Kiemelkedő újítása a rendeletnek, hogy állattartó, valamint trágyatároló építményt az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől az 4. melléklet szerinti távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni. A szabályozás célja, hogy az állattartó építmény fenntartása a környezetre zavaró hatással ne legyen. A szabályozás külön rögzíti, hogy az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetés-változtatás esetén is alkalmazni kell.

A szabályozás külön foglalkozik a telek természetes terepfelületét érintő változtatási lehetőséggel, mely elsősorban a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében valósulhat meg a talaj állékonyságának fenntartása mellett, azzal, hogy a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel és a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre és a beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.

A rendelet a táj- és természetvédelem körében a központi előírásokra alapoz. Fontos szabályozási elem, hogy a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

A helyi szabályozás külön rögzíti a település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es, az országos főutak külterületi szakaszai mellett 100 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a központi előírások alkalmazását rendeli alkalmazni. A rendelet rögzíti, hogy a vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek kezelésére a központi előírások irányadók. A önkormányzati rendelet a vízvezetékek, szennyvíz-nyomóvezetékek esetében a szabályozási terven jelölt a védősáv biztosítását határozza meg. A szabályozás a meglévő villamos közművek részére, illetve a gázvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezeteket- állapít meg. A vizes élőhelyek védőterületén a törvényi szabályozást rendeli alkalmazni.

Fontos előírása a helyi építési szabályzatnak az ingatlan-tulajdonos számára előírt tűrési kötelezettség, mely szerint a nem önálló helyrajzi számon, rendezetlen vízelvezetés nem kiépített mederben lefolyási vonalával jelölt terület, illetve alrészleten lévő árkok üzemelését köteles biztosítani, a meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos és a meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.

A helyi rendelet külön kitér a felhagyott, feleslegessé vált közművet érintő felszámolási kötelezettségéről. A megújuló energiahordozók közül szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerekek építési lehetőségét engedi a rendelet, amennyiben az egyéb előírással nem ütközik, és jogerős létesítési engedéllyel rendelkezik. A település jövőbeli fejlesztése érdekében szükséges belterületbe vonás, közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.

Elengedhetetlen környezetvédelmi rendelkezésként kerül rögzítésre a rendeletben, hogy a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat való rákötés kötelező, legkésőbb a hálózat kiépítését követő 1 éven belül, továbbá egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítése kizárólag szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén lehetséges. Fontos tilalomként rögzíti a rendelet, hogy a település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el, illetve tisztítatlan szennyvíz szikkasztása a település teljes közigazgatási területén nem megengedett.

Általános kötelezésként rögzíti a rendelet, hogy bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Követelményként került rögzítésre továbbá a nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során átereszt létesítésének előírása és a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelő karbantartása.

A település közigazgatási területén a védelmi célú erdőterület övezetére vonatkozó előírásokat részletezi.

A község közigazgatási területén az általános mezőgazdasági terület övezetre vonatkozó építési és hasznosítási lehetőségeit részletesen meghatározza.

A különleges horgászturizmus terület övezetére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A rendelet mellékleteit nevesíti, valamint a rendelet alkalmazási szabályaként rögzítésre kerül, hogy előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.