Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (V.23.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2007. 05. 23Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (V.23.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Sénye Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja Sénye Építési Szabályzatát.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet hatálya Sénye közigazgatási területére tejed kis (a továbbiakban: a terület).
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni, illetve arra építési, hatósági engedélyt adni, az általános érvényű hatósági előírásoknak e rendelet, valamint a vonatkozó településrendezési tervek együttes alkalmazásával lehet.
(2) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételeit és módját meghatározó településrendezési terv:
3. § (1) A szabályozás elemei az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) és e rendelet I. számú mellékletében meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.
(2) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(3) Kötelező szabályozási elemek:
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
4. § (1) A terület közigazgatási határvonalát a településszerkezeti terv rögzíti.
(2) A terület bel- és külterületre tagolódik.
(3) Abelterület határvonalát a Képviselő-testület a településszerkezeti tervben foglaltak szerint határozza meg.,
(4) Területet belterületbe vonni kizárólag a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igényeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.
5. § (1) A területegységen elhelyezhető létesítmények meghatározását ezen rendelet tartalmazza.
(2) Belterületi és egyéb beépítésre szánt terület-felhasználások:
ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
6. § (1) Az övezetek és övezeten belüli jelölések (az OTÉK szabályozását kiegészítő) leírását e rendelet tartalmazza.
(2) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb területei, a területegységek, valamint a területegységek övezeti lehatárolását, azok sajátos felhasználását, építési használatuk módját a szabályozási terv jelöli,
(3) Az övezetekben meghatározott, az építménymagasságra, a telekterületre, beépítési százalékra és a zöldterületi fedettségre vonatkozó alsó és felső határértékek csak a településrendezési terv módosításával változtathatók meg.
(4) Új épület, építmény létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a zöldterületi fedettség előírt mértéke a területen biztosítható.
(5) Az élő vízfolyással érintett új telekosztás és beépítési előfeltétele a szabályozási terv szerinti mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.
(6) A település még csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb 90 napon belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A település területén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető, a közcsatorna megvalósításáig átmenetileg, illetve indokolt esetben, a távlatilag sem csatornázott területeken a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő közműpótló berendezéseket kell alkalmazni.
(7) A zöldterületeken 10 m2-nél nagyobb térburkolás csak építési engedéllyel végezhető.
(8) A kialakított telkek szélessége nem haladhatja meg a 40 m-t, térmértéke pedig az 1800m2-t.
(9) Az építési helyen kívül eső, már meglévő önálló épületeken – azok megtartásáig – csak állagmegóvási munkálatok végezhetők. Ezen épületek tömegének növekedését eredményező, építési tevékenység nem végezhető, és funkcióváltásukra építésügyi hatósági engedély nem adható.
(10) A keleti oldalon lévő zárványterületre (hrsz: 64 – 78-ig) a „kusza” telekhatárok megszüntetése érdekében, részletes telekalakítási tervet kell készítetni. A terv elfogadásáig erre a területre építésügyi hatósági engedély nem adható.
7. § A beépítési feltételeket a jelen rendelet tartalmazza.
(1) A beépítésre szánt területek beépítési feltétele a részleges közművesítettség.
(2) A helyi értékvédelmi területen belül az ingatlanok egyedi beépítési, településképi és építészeti követelményeinek tisztázása – azok kiemelt településképi jelentősége miatt – csak az illetékes főépítész véleményezése alapján történhet.
(3) A település területén
a) a telkek utcai telekhatárán gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el
b) A terület–felhasználáshoz, építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű várakozókat elsősorban a terület-felhasználáshoz, építményhez tartozó építési telken belül kell biztosítani.
c) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belüli kialakítása nem biztosítható, úgy az építési hatóság a terület-felhasználást, építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett terület-felhasználástól, épülettől
Védett építményekre vonatkozó szabályok
8. § Műemléki környezetben és a külön rendeletben meghatározott helyi értékvédelem alá tartozó építmények területhatárán belül a következő munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:
Az építési övezet |
Az építési telek |
Az épület |
||||||||
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt % |
A megengedett legnagyobb szintterületi mutató (m2/m2) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Megengedett építménymagasság |
||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Lf-a |
O |
900 |
20 |
40 |
30 |
30 |
0,35 |
50 |
3,5 |
4,5 |
Lf-k |
K |
800 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Az épület |
||||||||
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt % |
A megengedett legnagyobb szintterületi mutató (m2/m2) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Megengedett építménymagasság |
||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Vt |
SZ |
K |
K |
K |
K(35) |
K |
K(1,3) |
K(35) |
K(4,0) |
K |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Az épület |
||||||||
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt % |
A megengedett legnagyobb szintterületi mutató (m2/m2) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Megengedett építménymagasság |
||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Gip |
SZ |
5000 |
50 |
50 |
30 |
40 |
1,5 |
50 |
3,0 |
9,0 |
Az építési övezet |
Az építési telek |
Az épület |
||||||||
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2) |
A kialakítható új telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség % |
A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt % |
A megengedett legnagyobb szintterületi mutató (m2/m2) |
A legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Megengedett építménymagasság |
||
Szélessége (m) |
Mélysége (m) |
Legkisebb (m) |
Legnagyobb (m) |
|||||||
Kü-t |
SZ |
K |
- |
- |
15 |
10 |
0,4 |
50 |
3,5 |
8,0 |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
9. §
A magánutak minimális szélessége 8 m.
10. §
Övezet jele |
A kialakítható új telek telekterülete m2 |
Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek m2 |
Beépítettség % |
Szintterületi mutató |
Legkisebb zöldfelület |
Beültetési kötelezettség |
Megengedett legnagyobb építmény magasság |
||
Terepszint |
|||||||||
Legkisebb |
Legnagyobb |
Alatt |
Felett |
||||||
Zkp |
- |
- |
2 |
2 |
0,02 |
85 |
50 |
4,5 |
11. §
Mezőgazdasági területek
12. §
Az övezet |
A telek |
Az épület |
||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Övezeti jel |
beépítési mód |
A beépíthető új telek mérete |
A megengedett legnagyobb beépítettség a terepszint* |
Megengedett legnagyobb építmény magassága |
||||
felett |
alatt |
|||||||
legkisebb |
legnagyobb |
gazdasági épület vagy lakó+gazdasági épület (tanya) építése esetén |
gazdasági épület |
lakó+gazdasági épület |
||||
Má-1 |
SZ |
100,000 |
- |
1,0 |
1,0 |
6,0 |
6,0 |
Az övezet |
A telek |
Az épület |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Övezeti jel |
beépítési mód |
A beépíthető új telek mérete |
A megengedett legnagyobb beépítettség a terepszint* |
Megengedett legnagyobb építmény magassága |
|||
felett |
alatt |
||||||
legkisebb |
legnagyobb |
gazdasági épület építése esetén |
gazdasági épület |
- |
|||
Má-2 |
SZ |
50,000 |
- |
0,5 |
0,5 |
3,5 |
- |
Az övezet |
A telek |
Az épület |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Övezeti jel |
beépítési mód |
A beépíthető új telek mérete |
A megengedett legnagyobb beépítettség a terepszint* |
Megengedett legnagyobb építmény magassága |
|||
felett |
alatt |
||||||
legkisebb |
legnagyobb |
gazdasági épület vagy lakó+gazdasági épület (tanya) építése esetén |
gazdasági épület |
lakó+gazdasági épület |
|||
Mk-1 |
SZ, O |
3000 |
- |
1,5 |
3,0 |
3,5 |
5,5 |
Az övezet |
A telek |
Az épület |
|||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Övezeti jel |
beépítési mód |
A beépíthető új telek mérete |
A megengedett legnagyobb beépítettség a terepszint* |
Megengedett legnagyobb építmény magassága |
|||
felett |
alatt |
||||||
legkisebb |
legnagyobb |
gazdasági épület vagy lakó+gazdasági épület (tanya) építése esetén |
gazdasági épület |
lakó+gazdasági épület |
|||
Mk-bk |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Vízgazdálkodási területek
13. §
Az övezet |
A telek |
Az épület |
|||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sajátos |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző |
A kialakítható új |
A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint |
Legkisebb kötelező zöldfelület |
Beültetési kötelezettség a legkisebb zöldfelület arányában (%) |
Megengedett legnagyobb magassága |
||
legkisebb |
legnagyobb (m2) |
felett |
alatt |
||||||
Vízmedrek |
V |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
Védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok
14. § (1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.
(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.
(3) A védőterületek beépítésének vagy egyéb módon történő felhasználásának feltételeit, a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetések szakhatóságok véleménye alapján az építésügyi hatóság állapítja meg.
15. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) Feltőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
(4) Termőföldet érintő mezőgazdasági célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A termőföldet érintő ± 1.0 m-t meghaladó terepszint-változással járó nem mezőgazdasági célú tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye, valamint a talajvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.
A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.
(5) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(6) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.
(7) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
(8) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
16. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(2) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarnak minősíti.
(3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.
A védőtávolságok mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.
(5) Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro-klimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.
(6) Az utak szabályozási szélességén belül szabadtéren növényi ételalapanyag, étel, ital árusítása tilos.
17. § (1) A területen a kisvízfolyás, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A vonatozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező. A közcsatorna kiépítését követő 90 napon belül kötelezni kell a kapcsolódó ingatlanokat a hálózati rákötésre, a 6. § (6) bek. előírásaival összhangban.
(5) A természetes vizek védelme érdekében is folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.
(6) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(7) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
18. § (1) A saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő.
(2) A zajvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait /a zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet, a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet/ be kell tartani.
(3) A forgalmi utak mentén új lakószoba létesítése csak zajszigetelő nyílászáró beépítésével engedélyezhető.
(4) A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó, és a zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés nem haladja a megengedett zaj illetve rezgésterhelési határértéket.
19. § (1) Hulladék ártalmatlanítás
a) A területen keletkező kommunális hulladékot s azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.
b) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
c) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék – talajvédelmi hatóság engedélyével – az építéshatóság által kijelölt bányagödrök, mély fekvésű területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
d) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
e) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.
f) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.
A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.
(2) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell betartani:
a) tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése,
b) tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni,
c) a veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon, és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
Táj- és természetvédelem, az élővilág védelme
20. § (1) A helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.
(2) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természetvédelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség nem károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.
(4) A terület felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell.
(6) A területen különös gonddal kell óvni a természetet. Meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.
Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvásától gondosodni kell.
(7) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve, ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának feladata.
(8) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg.
21. § (1) A külön rendeletben meghatározott helyi védettségű területeken, építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:
a) A meglévő épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is.
b) Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell.
c) Az épületek utcai homlokzatai eredeti állapotukban állítandók helyre
d) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani.
(2) SÉNYE teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.
A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az egyéb eljáró szervtől függetlenül is hatóság.
Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.
A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
22. § (1) A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát. A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.
(2) A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.
Tűzveszélyes anyag (pl. nád, zsupp) alkalmazása esetén a területileg illetékes tűzoltóság engedélyez szükséges.
23. § (1) A területen közmű, távközlési és adatátvételi hálózatokat és létesítményeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, illetve javítása a lehető legkisebb közterületi munkával, forgalomkorlátozással járjon.
(2) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményei közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni.
(3) A területen közüzemi hálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni, kivéve azon légvezetékeket, amelyek létesítése rendkívül indokolt esetben, általában kivitelezési munkákkal összefüggésben, ideiglenes jelleggel meghatározott időre megengedett.
(4) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait a létesítésnél, vagy átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.
(5) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(6) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.
(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy amennyiben a bontás a környezet aránytalan rombolásával járna, kitisztítást követően le kell zárni a felhagyott vezetéket.
(8) A területen építési engedély csak akkor adható, ha legalább a részleges közművesítettség biztosított. A szennyvízközmű kiépítéséig a keletkező szennyvíz ártalommentes gyűjtését és elhelyezését kell biztosítani, közműpótló megengedett.
(9) A beépítésre nem szánt külterületen lakás céljára szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha egészséges ivóvízellátás és a villamos energia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a Szabályzatban előírtaknak megfelelően biztosítható.
(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(11) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció alapján végezhetők.
(12) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni.
Vízellátás – tűzvédelem
24. § (1) A beépítésre nem szánt külterületen új épület elhelyezése vagy funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(2) A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.
(3) Beépített, illetve beépítésre szánt területre építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.
(4) A mértékadó oltóvíz szükségletet a 35/1996 (XII.29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a hálózaton kell biztosítani, az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell biztosítani.
(5) A már meglévő, vagy beépítendő ingatlanon elhelyezhető építményektől legfeljebb 100 m távolságra kell tűzcsapot biztosítani. A vízvezeték átmérője körvezeték esetén legalább NÁ 80, egyirányú betáplálás esetén legalább NÁ 100 legyen.
Vízelvezetés
25. § (1) Közvetlen az élőfolyásba a gazdasági területekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel vezethető be.
(2) A kisvízfolyások mentén az előírások szerinti sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
(3) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új, valamennyi beépítésre javasolt területen csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
Villamos energia ellátás
26. § (1) Beépítésre szánt területen – kivéve a közterületi lakott helyeken -, valamint esztétikai-tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(2) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése megmaradhat.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni nem szabad.
(4) A nagy– és középfeszültségű, oszlopokra épített villamoshálózatokról szóló előírásokat be kell tartani, az ágazati szabványban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.
27. § Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.
28. § (1) A beépítésre szánt területen burkolt utak építésekor, illetve rekonstrukciójakor a távközlési hálózatot földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell építeni. A beépítésre szánt területeken burkolatlan utak mentén a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területen a távközlési vezeték földfeletti vezetése egyelőre fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel, lakóépülettől legalább 200 m távolságban helyezhetők el.
29. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez az illetékes Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) A kijelölt telekalakítások pontos helyét a kialakult állapot, a tereptárgyak, és az értékes növényzet figyelembe vételével telekalakítási tervben kell megállapítani.
(2) Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legalább 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás, angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható.
(3) Ahol a telek területe több övezetre esik, a megengedett beépítések értékei az adott övezetnek megfelelő területre számítandók.
(4) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál az építmény felett kialakított zöldfelületet (tetőkert) a tetőkerten lévő termőréteg vastagságától függően – a kötelező zöldfelületi fedettség részeként – az alábbiak szerint lehet számításba venni:
a) legalább 20 cm vastag termőréteg esetén a tetőkert területének 20%-a vehető számításba,
b) minden további 10 cm vastag termőréteg biztosítása esetén a kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál figyelembe vehető tetőkerti területrész további 10-10%-kal növelhető.
(5) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább 100 cm termőtalaj vastagságú, burkolatlan felületeket lehet figyelembe venni. A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek (kőzúzalék, kavics) sem vehetők figyelembe.
A falra futtatott összefüggő zöldfelület 15%-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető. A vízfelületek 70%-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető.
31. § A belterületbe javasolt ingatlanok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
32. § (1) Sénye Építési Szabályzata 2007. május 23. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/1992. (III.6.) sz. rendelet.
(3) A szabályzat kihirdetésről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
3. melléklet a 4/2007. (V. 23.) önkormányzati rendelethez
Hrsz. |
terület /m2/ |
műv. ág |
tulajdonos |
terület felhaszn. |
belterületbe vonásra a terv nem tesz javaslatot |