Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
Sénye Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 24Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
Sénye Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sénye Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 8788 Sénye, Jókai Mór utca 1.
(3) Illetékességi területe: Sénye község közigazgatási területe
(4) A Képviselő-testület létszáma: 3 fő: 1 fő polgármester, 2 fő települési képviselő. A Képviselő-testület névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.senye.hu
(6) Az önkormányzati hivatal megnevezése: Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 8342 Óhíd Petőfi út 3.
(7) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Hivatal és a jegyző látják el.
(8) Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: 8788 Sénye, Jókai Mór utca 1. az önkormányzat előtt, és az 8342 Óhíd, Petőfi út 3. a Hivatalban lévő hirdetőtábla.
Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
a) a) Címere: pajzs alakú, a rajta szereplő képek a település hagyományait és jelenét ábrázolják.
b) Zászlója: fehér színű, középen a címerrel.
(2) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig
a) Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testülete
b) Sénye Község Polgármestere
c) Sénye Község Önkormányzata
d) Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület ülései jegyzőkönyveinek hitelesítésére, rendeleteire
b) a testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
A Képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök
3. § (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.
(2) Az önkormányzat a Mötv-ben a települési önkormányzat feladataként meghatározott helyi közszolgáltatások körében maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban határozza meg.
(4) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 3. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ában meghatározott át nem ruházható feladat– és hatáskörök.
(3) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el.
(4) Képviselő-testület hatásköreinek gyakorlását egyes hatósági ügyekben a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. A képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület alakuló ülése
5. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülés összehívása esetén a soros ülés összehívására vonatkozó általános szabályoktól el lehet térni.
(2) Alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(4) A polgármester az alakuló ülésen vagy az azt követő ülésen benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet meghatároz.
(5) Az alpolgármester megválasztására titkos szavazással kerülhet sor, amelyre a rendelet 12. § (8)-(10) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
(6) Az alpolgármester esküjének szövegét a polgármester vagy a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(7) A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyeket az Mötv meghatároz.
Közmeghallgatás
6. § Közmeghallgatás:
a) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart, melyen a lakosság és a településen működő gazdasági, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek. A polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.
b) A kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatás során érdemi választ kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell tájékoztatni a felvetőt.
c) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalása kerülő tárgykörről az önkormányzat hirdető tábláján, a honlapon keresztül kell tájékoztatni a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 15. §-ban meghatározottak értelemszerűen vonatkoznak.
A képviselő-testület üléseinek összehívása
7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a polgármester jóváhagyás végett minden év utolsó soros képviselő-testületi ülésére terjeszt elő, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett minden év utolsó soros képviselő-testületi ülésére, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,
b) a jegyzőtől.
(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 15 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok időpontját,
b) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
c) a közmeghallgatás időpontját.
(6) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg a döntését.
(7) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontoktól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester hívja össze úgy, hogy a képviselők a meghívót és a teljes anyagot az ülés előtt legalább 3 nappal korábban elektronikus úton e-meilben, vagy indokolt esetben papír alapon kapják meg. A meghívót az ülést összehívó személy írja alá.
(2) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét, a kezdés időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit, a meghívottakat, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.
(3) Rendkívüli testületi ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint és a sürgős és halasztást nem tűrő esetben. Az írásbeliségtől és a kézbesítésre előírt határidőtől el lehet térni.
(4) A Képviselő-testület ülésének összehívására indítványt tehet:
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) a jegyző,
(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a település képviselőit,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) akit a polgármester megjelöl,
e) a hirdetőn keresztül a lakosságot.
(6) Az ülés meghívóját a napirendi javaslattal együtt közhírré kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a 1. § (5) bekezdésben megjelölt honlapján.
(7) A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát papír alapon a Hivatal székhelyén közzé kell tenni.
(8) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt'' minősítéssel látja el, csak a zárt ülésrésztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően, ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.
(9) A képviselő-testületek együttes ülése esetén, a képviselő-testület ülését a Hivatal székhely település polgármestere hívja össze, helye a Hivatal székhely település Közösségi Háza. A Hivatal székhely település polgármesterének akadályoztatása esetén a Hivatalt létrehozó bármelyik település polgármestere összehívhatja, ebben az esetben az ülés vezetését köteles ellátni. Az együttes ülés jegyzőkönyvét a Hivatal készíti el és a polgármesterek és a jegyző írja alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.
Az előterjesztések
9. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendhez előzetesen felvett, valamint a javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató. A képviselő-testületnek az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell kiküldeni, indokolt esetben az írásos előterjesztés vagy határozati javaslat később, az ülésig kerül kiküldésre, az ülésen kerül kiosztásra.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő):
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) a jegyző,
e) egyéb nem önkormányzati szervek, szervezetek vezetői,
f) akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér,
g) akit jogszabály felhatalmaz.
(3) Az előterjesztő az ülést megelőzően legalább 7 nappal írásban kezdeményezheti az általa kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egyharmada által támogatott előterjesztést.
(4) Az előterjesztések készítője lehet az (2) bekezdésben felsorolt előterjesztő és a hivatal köztisztviselője (továbbiakban: készítő).
(5) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei. Az előterjesztések főbb elemei:
a) Első rész:
aa) tárgy pontos meghatározása,
ab) annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e már napirenden, ha igen, milyen döntés született annak végrehajtására,
ac) a meghozandó döntés indoka, mindazok a körülmények, összefüggések, tények, adatok, amelyek lehetővé teszik az értékelést,
ad) a tárgykört rendező jogszabályokra hivatkozás,
ae) az előterjesztésben résztvevők megnevezése.
b) Második rész a határozati javaslat, melynek részei:
ba) szám, tárgy, önkormányzat megnevezése,
bb) rendelkező rész,
bc) végrehajtásért felelős,
bd) határidők.
c) Harmadik rész:
ca) a készítés időpontja,
cb) a készítő megnevezése, aláírása,
cc) az előterjesztő megnevezése és aláírása.
(6) Az előterjesztések elkészítéséért az abban foglaltak megalapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért az előterjesztő a felelős.
(7) A képviselő testületi ülésre az előterjesztés írásban (vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(8) A nagy terjedelmű, 10 oldal feletti előterjesztések vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerülnek kiküldésre.
(9) A nagy terjedelmű, 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a polgármester dönt.
(10) Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetési koncepciója, költségvetése, zárszámadása és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolója vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerül kiküldésre.
(11) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatoknak, rendelet-tervezeteknek az ülésen történő kiosztását. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez, aki azt haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek.
(12) A képviselő-testületi ülésen az egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását a polgármester engedélyezheti.
(13) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő - zárt ülésre javasolt - minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően, ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester - a jelenlét alapján - számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.
(3) Ha a képviselő-testületi ülés határozatképtelen, a polgármester megkísérli a határozatképesség biztosítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést berekeszti. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja.
(4) A polgármester javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjére, amelyhez a képviselő-testület tagjai, az alpolgármester, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester vagy az előterjesztés készítője kezdeményezheti, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(5) A nyilvános és a zárt ülés tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt:
a) nyilvános ülés,
b) zárt ülés.
(6) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt a következő:
a) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
b) átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló,
c) rendeleti javaslatot tartalmazó előterjesztés,
d) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés,
e) beszámolók, tájékoztatók,
f) interpelláció, kérdések, bejelentések.
(7) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
a) Vita előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet, az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.
b) A napirendi pont vitája során a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel. A részvételi joggal rendelkezők részére a polgármester kivételesen engedélyt adhat a hozzászólásra.
c) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
d) A vita lezárása után a napirend előterjesztője reagál a hozzászólásokra.
e) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
f) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatot egyenként bocsátja szavazásra, majd a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, ezek után az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő indítványról az ügy döntésére irányuló szavazati aránnyal határoz a képviselő-testület.
g) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével –határozat nélkül dönt:
ga) a zárt és nyilvános ülések sorrendjéről,
gb) az ülések napirendjéről,
gc) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
gd) a tájékoztató tudomásul vételéről,
ge) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(8) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.
(9) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. A települési képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(10) A polgármester a vita lezárása előtt annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni, egy esetben, - személyes megjegyzésre - adhat szót.
(11) A tanácskozás rendjének fenntartása során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáskor nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) Az ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő estben megvonja tőle a szót,
c) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.
(12) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket – a képviselők kivételével - a terem elhagyására.
(13) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(14) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását a települési képviselő a polgármesternek vagy a Hivatal munkatársának jelentheti be. A képviselő-testületi ülésről történő távozást a települési képviselő a polgármesternek, az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni, rendkívüli távozás esetén - az ülés közben - két napirendi pont tárgyalása között jelenti be.
A döntéshozatali eljárás
11. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, a döntéshozatal során választása szerint igennel vagy nemmel vagy tartózkodással szavazni.
(2) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit, a képviselők kézfeltartással szavaznak.
(3) A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a jegyző végzi. A szavazás eredményét a polgármester kihirdeti.
(4) Amennyiben a döntéshozatal során az igen és a nem szavazatok száma megegyezik, döntés nem született. A polgármester ismételt szavazást rendelhet el. Ha döntés ekkor sem születik, a képviselő-testület dönthet az előterjesztés napirendről történő levételéről, illetve annak a következő ülések valamelyikén történő ismételt előterjesztéséről.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Név szerinti szavazást kell tartani, ha:
a) azt a törvény előírja,
b) a polgármester indítványozza,
c) az alpolgármester indítványozza.
(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa, a települési képviselők szavazataikat név szerint adják le. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester kihirdeti. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.
(8) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha:
a) jogszabály titkos szavazást ír elő,
b) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelt el.
(9) A képviselő-testület titkos szavazást
a) tart, ha azt a törvény előírja,
b) tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
(10) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület végzi, a szavazás szavazólappal történik. A képviselő-testület összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét a polgármester ismerteti a képviselő testülettel. A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében kell foglalni és csatolni szükséges a szavazással kapcsolatos iratokat.
(11) Döntéshozatalból kizárható az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt személy. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása a tiszteletdíj 20% -kal 3 hónapra való csökkentését vonja maga után. A mulasztásról a képviselő-testület határozattal dönt.
(12) A Képviselő-testület minősített többsége –Mötv. 47. § (2) bekezdés – szükséges az Mötv.42. §-ában felsoroltakat érintő döntésekhez.
Önkormányzati rendeletalkotás
12. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a települési képviselő,
b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
c) a helyi társadalmi, érdekképviseleti szervezetek vezető testületei.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A tervezetet a Hivatal készíti elő. A képviselő-testület a rendelet tervezetének előkészítésével szakértőt kérhet fel. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet szakértő készíti el. A rendelettervezethez a polgármester, a települési képviselők szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg. A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(4) A rendelettervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(5) A képviselő-testület - döntése szerint – a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében történhet.
(6) A jegyző a rendelet kihirdetéséről az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, az önkormányzat hivatalos holnapján való megjelentetéséről és közzétételéről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületre történő feltöltés útján gondoskodik.
(7) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról és a jogszabályi változást köteles a képviselő-testületnek jelezni.
(8) A hatályos önkormányzati rendeletekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(9) A jegyző az önkormányzati rendeletet a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a Zala Vármegyei Kormányhivatalnak. Elektronikus úton megküldi a képviselő-testület tagjainak, a rendelet tárgya szerint érintett önkormányzati szerv, intézmény vezetőjének.
Határozathozatal
13. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:
a) hatáskör átruházás,
b) kitüntetés adományozás,
c) gazdasági program elfogadása,
d) önkormányzati tulajdon elidegenítése 1 millió Ft egyedi értékhatár felett,
e) hitelfelvétel,
f) beruházás eldöntése,
g) következő évi /évek költségvetést terhelő kötelezettségvállalás.
(3) A Képviselő-testület határozata:
a) normatív határozat,
b) egyedi határozat.
(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……(szám)/…….(év). (………hó……..nap) képviselő-testületi határozata
(5) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(6) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján gondoskodik. A jegyző, a képviselő-testület normatív határozatát, az ülést követő 15. napon belül, 30 napra kifüggeszti és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.
(7) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásáért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a határozatról értesülőknek.
(8) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzat honlapján közzé kell lenni, azzal, hogy a jegyzékben szereplő döntések a Hivatalban megtekinthetők.
A határozatok végrehajtásának rendje
14. § (1) A képviselő-testületi határozatokat a határozatban felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.
(2) A határozatok végrehajtásáról a felelős a képviselő-testület részére írásos beszámolót készít.
Jegyzőkönyv
15. § (1) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az elkészült és aláírt jegyzőkönyvet:
a) a TFIK felületén fel kell terjeszteni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,
b) egy példányt évente be kell köttetni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót és az írásos előterjesztéseket,
b) az ülésen kiosztott anyagokat,
c) az elfogadott, aláírt rendeleteket,
d) a jelenléti ívet,
e) a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
g) a név szerinti szavazásról készült névsort.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.
(5) A Hivatalban a települési képviselők a nyilvános és a zárt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét - a Hivatal munkarendjének megfelelően - elolvashatják, áttanulmányozhatják, jegyzetet készíthetnek, jegyzőkönyvmásolatot kérhetnek.
(6) Az állampolgárok a Hivatalban a nyilvános ülések jegyzőkönyveit - a Hivatal munkarendjének megfelelően- elolvashatják, annak részeiről másolatot kérhetnek.
Kérdés, interpelláció
16. § (1) A képviselő-testület tagjai önkormányzati ügyben a polgármesterhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.
(2) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekre, önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, amely:
a) problémát tár fel,
b) arra kér választ, hogy a probléma hogyan szüntethető meg,
c) valamilyen mulasztásra, helytelen joggyakorlatra hívja fel a figyelmet,
d) panasz orvoslását kéri.
(3) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(4) Az írásban érkezett kérdést, interpellációt a polgármester a nyilvános ülés végén ismerteti.
(5) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző nap 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban érdemi választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A képviselő-testület - ha a választ nem fogadja el - az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel - a tárgytól függően - a polgármestert bízhatja meg. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.
(8) Az interpellációkról és a kérdésekről a Hivatal rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
Önkormányzati képviselő
17. § (1) A képviselőt megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi bruttó összege 12.500,- Ft.
(2) A képviselő-testületi ülésekről igazolatlanul mulasztó (távolmaradását az ülésig előre nem jelző) képviselő a tiszteletdíját a képviselő-testületnek, a polgármester javaslata alapján csökkentheti. A tiszteletdíj havi csökkentésének mértéke a hiányzással érintett ülésenként az (1) bekezdés szerint járó tiszteletdíj 10 %-a, de legfeljebb a havi összeg 50 %-a. A csökkentés összegét a döntést követő hónap tiszteletdíjából le kell vonni. A jelenléteket a Hivatal tartja nyilván és a hiányzásokat a tárgyhót követően jelzi a polgármesternek.
(3) A képviselő a polgármesterhez címzett és eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamra vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.
(4) A tiszteletdíj kifizetéséről a Hivatal gondoskodik az illetmény kifizetés határidejéig.
18. § (1) A Hivatal köteles az önkormányzati képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.
(2) Az önkormányzati képviselő részére az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a Hivatalban a betekintést a jegyző biztosítja. A másolat, jegyzet, feljegyzés készítése, a személyes adatok védelmét, az iratvédelmet és iratkezelésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
(3) Az önkormányzati képviselő igénybe veheti az önkormányzat vagy a Hivatal mobiltelefon flotta előfizetését.
(4) Az önkormányzati képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a képviselő-testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.
(5) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(6) Az önkormányzati képviselő a képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést a Hivatalban a jegyző által kijelölt személynél veheti igénybe.
(7) Az önkormányzati képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.
19. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni az önkormányzat feladatainak ellátásában, a képviselő-testületi ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni,
b) írásban, vagy szóban az ülést megelőzően, továbbá előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
c) felkérés, vagy a képviselő-testület döntése alapján részt venni a képviselő-testületi ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben,
d) a tudomására jutott állami és hivatali, üzleti titkot megőrizni,
e) a közmeghallgatáson, a képviselő-testület vagy a Hivatal által szervezett fórumon részt venni.
(2) A képviselő köteles, a Mötv.-ben meghatározottak szerint, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.
(3) A képviselő köteles az Mötv-ben meghatározottak szerinti vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, zárt borítékban kell benyújtani, a borítékon a - Vagyonnyilatkozat - feltüntetésével a jegyzőnél. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a polgármester, alpolgármester, a települési képviselő.
20. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából az Mötv-ben meghatározottak szerint kizárható az, aki vagy akinek a közeli hozzátartózóját az ügy személyesen érint.
(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(3) A személyes érintettségére vonatkozó bejelentetési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.
Polgármester, alpolgármester
21. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(3) A polgármester fogadóórája minden héten pénteken 14,00 órától – 16,00 óráig tart.
(4) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással.
(5) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.
(6) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.
(7) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester dönthet
a) önkormányzati tulajdont érintő hasznosítás, kivéve az ingatlan tulajdonosjogának elidegenítése ügyében,
b) vis maior pályázatok árajánlatainak elfogadása ügyében,
c) pályázaton való részvételről, amennyiben a pályázati részvételhez szükséges költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
d) egy évet meg nem haladó, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
e) önkormányzati épületek karbantartásáról, felújításáról, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti.
(8) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében
a) önkormányzati tulajdont érintő hasznosítás, kivéve az ingatlan tulajdonosjogának elidegenítése ügyében,
b) vis maior pályázatok árajánlatainak elfogadása ügyében,
c) pályázaton való részvételről, amennyiben a pályázati részvételhez szükséges költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
d) egy évet meg nem haladó, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
e) önkormányzati épületek karbantartásáról, felújításáról, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti.
Hivatal, jegyző
22. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre az Mötv 85. §-ában rögzített szabályok szerint.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, és ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Többségi döntés szabályait a Mötv. 83. § b) pontja határozza meg. A jegyző tekintetében a Mötv.19. § b) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat Óhíd község polgármestere gyakorolja.
(3) A jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevezhetnek ki az érintett települések polgármesterei, a kinevezés szabályait az Mötv. 82. § (1) bekezdése határozza meg.
(4) A jegyző köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
(5) A jegyző évente beszámol a Hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületeinek a Hivatal munkájáról.
(6) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testületek elé.
(7) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a megfelelő képesítéssel rendelkező, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt hivatali köztisztviselő látja el.
(8) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében
a) vezeti a Hivatalt,
b) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
c) ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
d) gondoskodik a képviselő-testületek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletérért felelős szervnek való megküldéséről,
e) jelzi a képviselő-testületnek, a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(9) A jegyző önkormányzati rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti a rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését,
b) elvégezheti a rendelet tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
c) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.
(10) A jegyző Hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
Társulás
23. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.
Záró rendelkezések
24. § Hatályát veszti az Önkormányzati képviselők tiszteletdíjának mértékéről szóló 5/2014. (X. 28.) önkormányzati rendelet.
25. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2019. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet.
26. § Ez a rendelet 2024. november 24-én lép hatályba.
1. melléklet a 11/2024. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
1. Fölföldi László polgármester
2. Ziman Judit alpolgármester
3. Dr. Kellermann László képviselő
2. melléklet a 11/2024. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
Sor-szám |
Feladat megnevezése |
Feladat ellátás módja |
A feladat ellátását meghatározó jogszabályi rendelkezés, KT döntés |
---|---|---|---|
1 |
Településfejlesztés, településrendezés |
A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia útján, szabályozási és beruházási tevékenységgel. |
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény |
Települési főépítészi feladatok ellátása megbízás alapján |
190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről |
||
2 |
Településüzemeltetés |
utak, közterületek önkormányzati fenntartásban |
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Mötv. 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről |
köztemető fenntartása |
1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és temetkezésről Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 27.) önkormányzati rendelete a köztemetőről és a temetkezés rendjéről |
||
vízrendezés - csapadékvíz-elvezetés |
1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról |
||
közvilágítás biztosítása (szerződés alapján) |
2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról |
||
3 |
Egészségügyi |
Háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi |
Magyarország helyi önkormányzatairól |
4 |
Környezetegészségügy |
Környezet-egészségügy (köztisztaság települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar és rágcsálóirtás) |
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól |
5 |
Helyi környezet és természetvédelem vízgazdálkodás vízkárelhárítás feladatok |
vízgazdálkodás: a helyi vízi közüzemi |
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállított és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló 4/2014. (VII.30.) önkormányzati rendelete 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról |
5 |
óvodai nevelés |
az óvodai nevelés biztosítása a Zalaszentlászló Kerekerdő Óvoda által |
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (2)-(3) bekezdése alapján |
6 |
közművelődési, kulturális szolgáltatás |
könyvtári szolgáltatás biztosítása a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Könyvtárellátási Szolgáltatási Rendszerében |
1997. évi CXL. tv. muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről |
7 |
Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások |
házi segítségnyújtás a Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulása által |
1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásról |
8 |
Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, |
katasztrófavédelem: |
2011. évi CXXVIII. tv. a katasztrófavédelemről 234/2011. (XI. 10.) Korm. rend. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról |
9 |
Helyi adóval |
települési önkormányzat a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlása, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására |
1990. évi C. tv. a helyi |
11 |
Víziközmű-szolgáltatás |
az önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű |
a vízi közmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény |
12 |
Belsőellenőrzés |
feladatellátási megállapodás alapján a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott |
370/2011. (XII. 31.) Korm. rend. a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről |
13 |
Esélyegyenlőséggel |
Esélyegyenlőségi program kidolgozása, rendszeres felülvizsgálata |
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról |
3. melléklet a 11/2024. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
Sor-szám |
Feladat megnevezése |
Feladat ellátás módja, jogszabályi rendelkezés, KT döntés |
1 |
Egyesületek, civil szervezetek támogatása |
önkormányzati pénzügyi támogatás biztosítása képviselő-testületi határozat alapján |
2 |
Nemzeti ünnepek megtartása |
közösségi színtér biztosítása |
3 |
önkormányzati képviselők tiszteletdíja |
önkormányzati rendelet alapján a mindenkori költségvetési rendelet által biztosított fedezettel |
4 |
TÖOSZ, Balaton Felvidéki Vízitársulat és más szervezetek tagdíjai, díjai |
az adott évi költségvetési rendeletben biztosított fedezet |
5 |
Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat |
Képviselő-testületi határozat alapján, az adott évi költségvetési rendeletben biztosított fedezet |
6 |
közfoglalkoztatás |
a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény |
7. |
falugondnoki szolgálat működtetése |
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, |
8. |
szociális ellátások biztosítása (gyermekneveléshez kapcsolód kiadások, szociális tűzifa, téli rezsicsökkentés támogatása) |
pénzügyi támogatás biztosítása az egyes szociális ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 5/2021. (VII.7.) önkormányzati rendelet alapján |
9 |
helyiséggazdálkodás |
Önkormányzat tulajdonában lévő helyiség hasznosítása |
4. melléklet a 11/2024. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
1.1. Ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az egyes szociális ellátások és szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendelet a hatáskörébe utal.
1.2. Ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a mindenkori költségvetésről szóló önkormányzati rendelet a hatáskörébe utal.
1.3. Ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet a hatáskörébe utal.
1.4. Ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteiről szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utal.
1.5. Ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az önkormányzati utakon a tehergépjárművek közlekedésének súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és felhasználásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet hatáskörébe utal.
1.6. Dönt a Sénye Közösségi Színtér és helyiségek igénybevételéről és annak feltételeiről az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló önkormányzati rendelet alapján.
1.7. Ellátja az útkezelői, útüzemeltetési feladatokat.
1.8. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az adott költségvetési rendeletben meghatározott kormányzati funkció kódon foglalkoztatottak esetében, a képviselő-testület felé történő beszámolási kötelezettség mellett.
1.9. Engedélyezi az önkormányzat gépjárműveinek külső szervek, személyek részérő történő használatát.
1.10. Ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet a hatáskörébe utal.
1.11. Dönt a képviselő-testületi döntések pénzügyi- gazdasági kihatásainak végrehajtásáról.
1.12. Nyilatkozik a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő 251/2014. (X.2.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjában vagy a 6. § (2) bekezdésben rögzített önkormányzati érdekről.
2. A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök
5. melléklet a 11/2024. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez
1. Önkormányzati Társulás a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására (rövidített név: Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás) (8798 Zalabér, 3096/12 hrsz): településen a hulladékgazdálkodás, elszállítás
2. ZalA-Kar Térségi Innovációs Társulás (8790 Zalaszentgrót, Dózsa György utca 9.)
3. Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulás (8790 Zalaszentgrót, Dózsa György utca 1.): házi segítségnyújtás, család- és gyermekjóléti feladatok ellátása