Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2025. 01. 01

Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2025. 01. 01

Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. §. (2) bekezdés b)-c) pontjában, az 5. § (4) bekezdés, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143. § i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Sénye Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonra, az önkormányzat követeléseire.

2. § Az önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó törvényekben, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon

a) megszerzésére,

b) elidegenítésére,

c) hasznosítására, ideérte különösen a bérbe- és haszonbérbeadást, a használat jogának biztosítását,

d) megterhelésére, ideértve különösen zálogjog és jelzálogjog, valamint a szolgalmi jog alapítását, biztosítékul adást, kezesség, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom vállalását, elővásárlási-, visszavásárlási- és vételi jog biztosítását, a tulajdonban fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, a bérlő-kiválasztási jog biztosítását,

e) a vagyon tulajdonosát megillető, az a)–c) pontokban nem említett egyéb jogok gyakorlására,

f) gazdasági társaságban fennálló részvény, üzletrész alapján a tulajdonost megillető jog gyakorlására,

g) az önkormányzat javára, más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló, a c)–d) pontokban megjelöl jogokkal való rendelkezésre.

Az önkormányzati vagyon minősítése és átminősítése

3. § (1) A kötelező önkormányzati feladatellátást és határkör gyakorlást szolgáló forgalomképtelen vagyon felsorolását a rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a rendelet 2. melléklete, a forgalomképesnek minősülő, üzleti vagyont pedig a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

4. § (1) A képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt vagyontárgyak egészének, vagy megosztással megjelölt részének besorolása, különösen az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

a) törvényi rendelkezés módosulása,

b) önkormányzati feladatok változása, megszűnése, más módon történő ellátásáról szóló döntés elfogadása,

c) használat vagy hasznosítás céljának megváltozása,

d) önkormányzati feladat átvállalása,

e) közutat, közterületet, vagy középületet érintő telekhatár-rendezés, telekalakítás,

f) egyéb egyedileg elbírált, önkormányzati érdeket szolgáló ok alapján.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület rendeletalkotással dönt a vagyontárgyak törzsvagyon - forgalomképtelen vagy forgalomképes vagyon - körébe történő besorolásáról, illetve a besorolás megváltoztatásáról a törvényi előíráson alapuló besorolás kivételével.

(4) A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

(5) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt eljárás keretében a vagyontárgy forgalomképessége megváltozik, a besorolást a vagyonkimutatásban, ingatlan esetén pedig az ingatlanügyi hatósági nyilvántartásban rögzített állapotnak megfelelően az ingatlanvagyon-kataszterben is át kell vezetni.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

5. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és megterhelés csak a vagyontárgy értékének megállapítását követően történhet:

a) a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott, 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;

b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára.

(2) Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a hasznosítást célzó szerződés időtartama alatt számított teljes ellenszolgáltatás, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén legalább tizenkét hónapra számított ellenszolgáltatást kell érteni.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemekről, annak értékéről és változásairól a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A jegyző az önkormányzat ingatlanvagyonáról és az annak állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező vagyonnyilvántartást (ingatlanvagyon-katasztert) vezet.

(3) Amennyiben az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, úgy a besorolás jogszabályi rendelkezések alapján való egyértelműsége esetén a besorolásról a polgármester, ellenkező esetben a vagyonszerzést követő első ülésén a képviselő-testület dönt.

(4) Az ingatlanokról vezetett analitikus és főkönyvi nyilvántartás bruttó értékének egyezni kell az ingatlankataszteri nyilvántartás bruttó értékével.

(5) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását az önkormányzat és az általa fenntartott intézmény vonatkozásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendeletben foglalt előírások alapján kell elvégezni.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

7. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlása - a jogszabályok által meghatározott keretek között - kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekalakítási eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, továbbá közigazgatási, bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására.

(2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket Sénye Község Önkormányzata Képviselő-testülete, valamint átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(3) A polgármester jogosult:

a) az 500.000 Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására.

b) a 100.000 Ft - a számviteli szabályok szerint számított - egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére,

c) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

d) a vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződések megkötésére,

e) a vagyonbiztosítási szerződés megkötésére,

f) tulajdonosi hozzájárulás megadására a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,

g) kisösszegű követelések törlésére.

A felajánlott vagyon elfogadása

8. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

Az egyes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezési szabályok

9. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, továbbá nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

(3) Mindazon esetekben, amikor más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni.

A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

10. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes (üzleti) vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Forgalomképes ingatlan vagyon hasznosítása elsősorban bérlet útján történhet, amennyiben azzal az önkormányzat nem vállalkozik, továbbá közfeladat ellátását nem szolgálja.

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

11. § Vagyontárgy értékesítése, hasznosítása során:

a) a vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogot fenn kell tartani, a vételár ki nem egyenlítése esetére elállási jogot kell kikötni;

b) vagyontárgy elidegenítése esetén a vételárat általában egy összegben kell megfizetni, kivételesen sor kerülhet a vételár legfeljebb három részletben történő megfizetésére, amennyiben az utolsó részlet legkésőbb a szerződés aláírását követő hat hónapon belül esedékes;

c) amennyiben ingatlan vagyontárgy értékesítésére úgy kerül sor, hogy a vevőt kötelezettség terheli, annak teljesítéséig, de legfeljebb a jogszabályban foglalt időpontig, elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni a szerződésben, a terhelési tilalom alól eseti feloldást csak olyan kötelezettségre lehet adni, amely az alapkötelezettség teljesítését segíti elő;

d) bérlet, haszonbérlet, használat esetére elővásárlási jogot kikötni nem lehet;

e) f) bérleti és haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 15 év lehet, melyet a felek közös akaratnyilvánítással 5 évvel meghosszabbíthatnak;

f) az önkormányzati vagyontárgyakra általában pótlási értékre kell vagyonbiztosítást kötni;

g) a szerződés jellegétől függően szerződési biztosítékot kell kikötni;

h) fennálló tartozásra a szerződés, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv szerinti kamatot kell érvényesíteni.

III. Fejezet

A versenyeztetés szabályai

Versenyeztetési eljárás

12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát 15 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár felett átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A képviselő-testület a vagyontárgy versenyeztetés útján való eladását, illetve hasznosítását az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgy esetén is elrendelheti.

(3) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait:

a) amennyiben a versenyeztetés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény vagy más törvény alapján mellőzhető,

b) az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon esetében,

c) az ingatlanon megvalósuló beruházás önkormányzati feladatellátás részét képezi vagy közszolgáltatást biztosít,

d) az ingatlan hasznosítása nyilvános pályáztatás keretében legalább két alkalommal eredménytelen volt,

e) az önkormányzati vagyon hasznosítása Európai Uniós forrásból származó projekt megvalósítását, fenntartását vagy üzemeltetését szolgálja.

A pályázat kiírása

13. § (1) A pályázat meghirdetése az önkormányzat www.senye.hu honlapján közzétételével, továbbá az önkormányzat 8788 Sénye, Jókai Mór utca 1. szám alatti hirdetőtábláján esetenként meghatározott, de legalább 15 napos kifüggesztéssel történik. A pályázat kibocsátására vonatkozó utaló felhívás megyei lapban, a képviselő-testület eseti döntése szerint országos napilapban történik.

(2) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:

a) a vagyontárgy pontos megnevezését, alapterület nagyságát, műszaki paramétereit, közművesítettség fokát, tulajdonosi jogosultságokat,

b) a vagyontárgy hasznosításának célját, tájékoztatást a kötött célú hasznosítástól való eltérés jogkövetkezményeire,

c) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,

d) a hasznosítás időtartamát,

e) az induló árat, amely az 5. § rendelkezései alapján megállapított forgalmi érték.

f) a bánatpénz vagy óvadék összegét, fizetési feltételeket,

g) az ajánlatok benyújtására, felbontás helyére, idejére, módjára vonatkozó tájékoztatást,

h) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját

i) az ajánlatok bírálati szempontjait,

j) az eredményhirdetés tervezett időpontját és módját,

k) a szerződés tervezetét, amennyiben a kiíró szükségesnek tartja,

l) a szerződéskötés tervezett időpontját,

m) az ajánlattevő figyelmének felhívását, hogy a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról és az ellenszolgáltatás teljesítéséről, valamint az ajánlattevő szervezet átláthatóságáról cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell az ajánlatában,

n) a felolvasó lapot, amennyiben a kiíró szükségesnek tartja.

(3) Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletese pályázati kiírás a település (1) bekezdésben meghatározott honlapján is elérhető.

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás legkésőbbi közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(5) A kiíró pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás célja a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(6) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza, amennyiben ezt a kiírás tartalmazza. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat

14. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10%-a, de minimum 100 000 forint, amelyről az induló ár meghatározásával egyidejűleg kell dönteni.

(3) A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámítják. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege legalább egy havi, legfeljebb 6 havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat esetén az óvadékba vagy a fizetendő bérleti díjba beszámít.

(4) A bánatpénz kamatmentesen visszajár:

a) a pályázati felhívás visszavonásától,

b) az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától,

c) az ajánlatok elbírálásától

számított 15 napon belül.

(5) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

15. § A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait,

b) a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait,

c) a megajánlott ellenszolgáltatást, az ellenszolgáltatás teljesítésének módját, határidejét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos, a pályázati kiírásban meghatározott kikötésekre és feltételekre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot,

d) az esetleges egyéb bírálati szempontoknak megfelelő megajánlást,

e) a bánatpénz befizetésének igazolását,

f) a pályázati kiírás feltételeinek elfogadására és az ellenszolgáltatás teljesítésére, valamint az ajánlattevő szervezet átláthatóságára vonatkozó cégszerűen aláírt nyilatkozatokat,

g) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatot, okiratot,

h) az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ajánlatában mit tekint üzleti titoknak.

A pályázat benyújtása

16. § (1) A pályázatot zárt borítékban, a felhívásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, de legfeljebb a szerződéskötés napjáig kötve marad.

A pályázatok bontása és érvénytelensége

17. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán, a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt. A pályázatok felbontására a polgármester munkacsoportot hozhat létre.

(3) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont alapján értékelésre kerülnek.

(4) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

A pályázat benyújtása

18. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

a) a pályázatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b) a bánatpénzt a pályázó határidőben nem fizette meg, vagy annak megfizetését nem igazolta,

c) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek,

d) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amely nem jogosult részt venni a pályázaton.

(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

A pályázatok értékelése, elbírálása

19. § (1) Az érvényes pályázati ajánlatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(2) Az ajánlatok elbírálásában résztvevő személyeket és az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.

(3) Az ajánlatokat 60 napon belül kell elbírálni.

(4) A pályázat értékelésében résztvevő személy nem lehet:

a) az ajánlatot benyújtó pályázó közeli hozzátartozója,

b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja, volt alkalmazottja,

c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,

d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, résztulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, amelynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában, résztulajdonában álló jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője.

20. § A kiíró a pályázatok elbírálását követően valamennyi ajánlatot benyújtót, ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

21. § A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon hirdeti ki.

A pályázat eredménytelensége

22. § (1) Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha:

a) egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,

b) a beérkezett pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,

c) a kiíró élt azon jogával, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek nyilvánítsa, és új pályázat kiírását rendelje el,

d) a pályázaton nyertes pályázó, valamint őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő a kiírásban meghatározott időn belül nem köt szerződést.

IV. Fejezet

Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése

23. § (1) Az Önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;

d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;

e) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;

f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja;

(2) Az önkormányzati behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna, és

b) a követelés érvényesítés a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy

c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené, és

d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menését segítené elő.

(3) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.

(4) A követelésről lemondásról:

a) a kétszázezer forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a polgármester,

b) a kétszázezer forintot meghaladó követelés esetén a képviselő- testület dönt.

(5) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti, az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb fél évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 1 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.

(6) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit, a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 13/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Sénye Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyon

A

B

C

D

E

F

G

Sorszám

Település

Megnevezés

Helyrajzi szám

Ingatlanjelleg

A földrészlet
nagysága (m2)

Önk. tulajdon (%)

1

8788 Sénye

Közút

1/1

BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK

198

100

2

8788 Sénye

Közút

28

BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK

725

100

3

8788 Sénye

Közterület ( Bezerédi u. )

29

BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK

481

100

4

8788 Sénye

Temető

39

TEMETŐ

2 282

100

6

8788 Sénye

Közterület és harangláb ( Jókai u. )

61

BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK

2 491

100

7

8788 Sénye

Árok

96

NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK

554

100

8

8788 Sénye

Közút ( Dózsa u. )

103

BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK

2 828

100

9

8788 Sénye

Közút

104/1

BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK

5 598

100

10

8788 Sénye

Árok

104/5

21534 - NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK

309

100

11

8788 Sénye

Saját használatú út

108/2

BELTERÜLETI KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓUTAK

214

100

12

8788 Sénye

Közút

220

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

781

100

13

8788 Sénye

Közút

340/1

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

1 345

100

14

8788 Sénye

Közút

340/2

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

3 283

100

15

8788 Sénye

Árok

04

NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK

184

100

16

8788 Sénye

Saját használatú út

07

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

3 154

100

17

8788 Sénye

Út

010

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

4 839

100

18

8788 Sénye

Út

012/7

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

628

100

19

8788 Sénye

Út

013

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

3 629

100

20

8788 Sénye

Árok

015

NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK

1 784

100

21

8788 Sénye

Út

017

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

2 801

100

22

8788 Sénye

Út

019

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

2 203

100

23

8788 Sénye

Út

020/16

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

3 841

100

24

8788 Sénye

Út

022/3

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

293

100

25

8788 Sénye

Út

022/7

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

303

100

26

8788 Sénye

Út

022/9

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

182

100

27

8788 Sénye

közút

022/18

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

2 009

100

28

8788 Sénye

Út

026

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

3 162

100

29

8788 Sénye

Árok

028

21534 -ÁROK, CSATORNÁK

4 052

100

30

8788 Sénye

Út

035

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

3 530

100

31

8788 Sénye

Árok

037

NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK

346

100

32

8788 Sénye

Árok

042/2

NYÍLT VÍZELVEZETŐ ÁROK, CSATORNÁK

3 006

100

33

8788 Sénye

Út

043/1

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

1 402

100

34

8788 Sénye

Út

044

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

316

100

35

8788 Sénye

Út

046/4

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

1 251

100

36

8788 Sénye

Út

055/2

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

2 295

100

37

8788 Sénye

Út

060

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

1 150

100

38

8788 Sénye

út

062/1

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

784

100

39

8788 Sénye

közút

066/6

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

1 176

100

40

8788 Sénye

Út

068

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

4 178

100

41

8788 Sénye

Út

070

KÜLTERÜLETI KÖZUTAK

1 700

100

42

8784 Kehidakustány

Víziközmű Vagyonérték

1111

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

973

0,2

43

8356 Nagygörbő

Víziközmű Vagyonérték

728/4

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

1434

0,2

44

8788 Sénye

Víziközmű Vagyonérték

011/3

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

807

0,2

45

8796 Türje

Víziközmű Vagyonérték

0149

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

881

0,2

46

8796 Türje

Víziközmű Vagyonérték

269

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

3796

0,2

47

8796 Türje

Víztároló

4458/1

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

1576

0,2

48

8741 Zalaapáti

Víziközmű Vagyonérték

68/2

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

378

0,2

59

8741 Zalaapáti

Víziközmű Vagyonérték

0158/2

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

323

0,2

51

8741 Zalaapáti

Víziközmű Vagyonérték

0158/3

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

427

0,2

52

8741 Zalaapáti

Víziközmű Vagyonérték

0206/3

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

900

0,2

53

8741 Zalaapáti

Víztároló

0206/4

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

832

0,2

54

8790 Zalaszentgrót

Víziközmű Vagyonérték

187/4

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

7055

0,2

55

8790 Zalaszentgrót

Víziközmű Vagyonérték

010004/2

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

400

0,2

56

8790 Zalaszentgrót

Víziközmű Vagyonérték

010332/2

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

412

0,2

57

8790 Zalaszentgrót

Víziközmű Vagyonérték

010334/2

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

630

0,2

58

8790 Zalaszentgrót

Víziközmű Vagyonérték

010351/2

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

420

0,2

59

8790 Zalaszentgrót

Víziközmű Vagyonérték

14633

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

2046

0,2

60

8788 Zalaszentlászló

Víziközmű Vagyonérték

012/1

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

2200

0,2

61

8796 Türje

Víziközmű Vagyonérték

0149

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

881

0,2

62

8960 Lenti

Kivett irodaház és telephely

1265

2067

0,02

2. melléklet a 13/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Sénye Község Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagyona törvény alapján

A

B

C

D

E

F

G

Sorszám

Település

Megnevezés

Helyrajzi szám

Ingatlanjelleg

A földrészlet
nagysága (m2)

Önk. tulajdon (%)

1

8788 Sénye, Jókai UTCA 1

Községháza és imaház

97/1

POLGÁRMESTERI HIVATALOK, KÖRJEGYZŐSÉGEK ÉPÜLETEI

210

100

2

8788 Sénye, Dózsa UTCA 7

Kultúrház és többcélú épület

98

MŰVELŐDÉSI OTTHON, HÁZ, SZABADIDŐ KÖZPONT, KÖZÖSSÉGI HÁZ, IFJÚSÁGI H

1888

100

3

8788 Zalaszentlászló, Kossuth utca 38.

Orvosi rendelő, 2 lakás

277

HÁZIORVOSI RENDELŐ

4445

5

4

8900 Zalaegerszeg

Tv és rádió adó

01093/2

KIEGÉSZÍTŐ FELSZERELÉSEK (TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁSOK ÉS ALÁLLOMÁSOK, TÁ

590

0,02

5

8788 Sénye

Víziközmű Vagyonérték

011/2

22221 - VÍZ SZÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI CSŐVEZETÉKEK

503

0,2

3. melléklet a 13/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

Sénye Község Önkormányzata forgalomképes (üzleti) vagyona

A

B

C

D

E

F

G

Sorszám

Település

Megnevezés

Helyrajzi szám

Ingatlanjelleg

A földrészlet
nagysága (m2)

Önk. tulajdon (%)

1

8788 Sénye, Dózsa György utca 4.

Beépítetlen terület

37

SZABADON ÁLLÓ HÁZAK, MINT PL. CSALÁDI HÁZAK, VILLÁK, FAHÁZAK, ERDÉSZ

688

100

2

8788 Sénye

Beépítetlen terület (játszótér)

42/1

MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET

1 631

100

3

8788 Sénye, Haladás utca 2.

Áruház, udvar

43

ÖNÁLLÓ ÜZLETEK ÉS BUTIKOK

1 183

100

4

8788 Sénye

Szőlő

217

TERMŐFÖLD

1 130

100

5

8788 Sénye

Kert

218

TERMŐFÖLD

501

100

6

8788 Sénye

rét

224/3

TERMŐFÖLD

2 166

100

7

8788 Sénye

Gyümölcsös, szántó

241

TERMŐFÖLD

4 431

100

8

8788 Sénye

Erdő

250

TERMŐFÖLD

1 173

100

9

8788 Sénye

rét

258

TERMŐFÖLD

1 754

100

10

8788 Sénye

Erdő, rét

304

TERMŐFÖLD

3 076

100

11

8788 Sénye

Gyümölcsös, rét

318/2

TERMŐFÖLD

4 268

100

12

8788 Sénye

Szántó

02/2

TERMŐFÖLD

5 755

100

13

8788 Sénye

fásított terület

012/8

TERMŐFÖLD

2 287

100

14

8788 Sénye

erdő

067/2

TERMŐFÖLD

3 960

100

15

8788 Sénye

erdő

069/2

TERMŐFÖLD

2 812

100

16

8788 Sénye, Bezerédi utca 9.

Beépítetlen terület

27

MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET

4 666

100

17

8788 Sénye,

Beépítetlen terület

64

MŰVELÉS ALÁ NEM TARTOZÓ BEÉPÍTETLEN FÖLDTERÜLET

657

594/4212

18

8788 Sénye

Fásított terület

012/10

TERMŐFÖLD

2158

100

19

8788 Sénye

szőlő

348

TERMŐFÖLD

1422

108/2430