Györgytarló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

12/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról

Györgytarló Községi Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. évi törvény (a továbbiakban Szt.) 10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ában, 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó, Györgytarló község közigazgatási területén lakóhellyel, illetve bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyre.

1/A. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet   Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal Györgytarlói Ügyfélszolgálati Kirendeltségéhez (3954 Györgytarló Széchenyi István út 7.) vagy a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatalhoz (3955 Kenézlő Aradi út 49., továbbiakban: Közös Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.                                                                    

(2) A Hivatal  szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői  az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(4) A kérelmező köteles – a rendelet 4. § (8) bekezdésében szabályozott esetek kivételével –a jogosultság megállapítása érdekében valamennyi ellátási formához jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről (családi pótlék és gyermekgondozási ellátások kivételével) a típusának megfelelő igazolást mellékelni.

2.§ (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

(2) A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntésről határozatot hoz.

(3) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

(4) A Képviselő-testület:

a) a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításával, kérelem elutasításával, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításával, az eljárás megindításával, az eljárás megszüntetésével, hatáskör vagy illetékesség hiányában áttétel a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, hiánypótlásra felszólítással, belföldi jogsegély iránti megkereséssel, a döntés módosításával, a döntés visszavonásával, a döntés kiegészítésével és kijavításával, a háziorvosi igazolás egészségbiztosítási szerv felé történő továbbításával,

b) az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti, köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentésével, a költségek megtérítésére kötelezéssel, a mentesítés gyakorlásával kapcsolatos hatáskört a Polgármesterre átruházza.

2. Az aktív korúak ellátására és a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

3.§ (1) Az Szt. 37. § b) –c) pontjában nevesített, valamint az (1) bekezdésben felsorolt rendszeres szociális segélyre jogosult személyek a segély folyósításának feltételeként a Zempléni Családokért Alapítvánnyal (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) kötelesek együttműködni.

(2) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a.) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b.) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c.)  beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d.) egy alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(4) A beilleszkedést segítőprogramok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő

személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

a.) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b.) szociális életvezetési tanácsadás,

c.) mentálhigiénés tanácsadás,

d.) munkavállalási tanácsadás,

e.) iskolai végzettségnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,

f.) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(5) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

4. § (1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az Szt.-ben foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles lakókörnyezete rendben tartására az alábbiak szerint:

a.) az általa életvitelszerűen lakott házhoz tartozó udvar, kert tisztaságának biztosítására, az ott található szemét, lom eltávolítására,

b.) a házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatára, művelésére,

c.) a ház előtti közterület egy méter széles területsávban történő rendben tartására, szemét- és gyom mentesítésére, hó-és síkosság mentesítésére,

d.) a lakás, a ház folyamatos takarítására, tisztántartására, belső rendjének, higiéniájának fenntartására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal Györgytarlói Ügyfélszolgálati Kirendeltsége helyszíni ellenőrzés során vizsgálja.

(3) Amennyiben az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni, melynek teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés során kell vizsgálni.

4/A. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni: 

a) lakókörnyezetének rendezettségéről, az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy házhoz tartozó udvarának, kertjének és a kerítésen kívül határos terület tisztántartásáról, gyommentesítéséről,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használatának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül az ellátásban részesülő köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni.

(3) Amennyiben a kérelmező illetve az ellátásra jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, a már megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a jegyző ellenőrzi.

3. Önkormányzati segély

5.§ (1) Kérelem alapján vagy hivatalból induló eljárásra, indokolt esetben környezettanulmány készítését követően a szociális hatáskörrel felruházott polgármester önkormányzati segélyt biztosít az alábbi feltételek fennállása esetén annak a személynek:

a) aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül,

b) aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ezért saját maga vagy családja ellátásáról más módon nem tud gondoskodni, és a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel,

c) akinek a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete okoz anyagi nehézséget,

d) annak, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra tekintettel állapítható meg:

a) kérelmező elemi kárt szenvedett,

b) kérelmező balesetet szenvedett vagy bűncselekmény áldozatává vált,

c) betegségből eredő többletköltség keletkezett, tartós – 8 napot meghaladó – kórházi kezelés, betegség miatt jelentős jövedelem kiesése keletkezett,

(3) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – az (6) és (10) bekezdésben foglalt kivétellel-, aki esetében a 5. § (1) bekezdés szerinti feltételekből legalább egy fennáll és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében a 180 %-át, továbbá a (2) bekezdés c) pontja esetében a 300%-át nem haladhatja meg.

(4) Az önkormányzati segély összege – az (5), (6), (8) és (10) bekezdésben foglalt kivétellel – esetenként 3.000,- Ft, mely összeg egy naptári évben legfeljebb három alkalommal adható.

(5) A gyermek rászorultságára tekintettel nyújtott önkormányzati segély összegét úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a támogatott anyagi és szociális helyzetéhez, valamint az adott élethelyzetben tényleges támogatást jelentsen.

(6) A (2) bekezdés a) pontja, esetében jövedelemvizsgálat nélkül nyújtható támogatás, melynek összege 30.000,- Ft mértékig terjedhet.

(7) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezéséről 6 hónapnál nem régebbi hivatalos igazolást (tűzoltóság által kiállított dokumentum, házi orvosi, szakorvosi igazolás, kórházi zárójelentés, rendőrségi feljelentés másolata) szükséges a kérelemhez mellékelni.

(8) Elemi kár kizárólag életvitelszerűen lakott ingatlant érintő tűz, elemi csapás (így különösen jégeső, árvíz, belvíz, fagy, hó, szél, vihar, villámcsapás, földrengés okozta kár).

(9) Önkormányzati segély állapítható meg annak az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét,

(10) Az önkormányzati segély összege a (9) bekezdés esetén 20.000 Ft.

(11) A segély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére a temetési szolgáltatást végző által kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

6. § (1) Minden év augusztus hónapban az óvodai és iskolai (alap, szakképző, középfokú és felsőfokú) kezdésekor segély adható az óvodás gyermek és tanuló törvényes képviselőjének, illetve nagykorú részére akkor, ha még nem töltötte be a 25. életévét, árva esetében a 27. életévét.

(2) Beiskolázási segélyre az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét és a kérelmező bejelentett györgytarlói lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen Györgytarló községben él.

(3) A segélyezésre fordítható összeget az önkormányzat évente a költségvetés függvényében testületi határozattal határozza meg.

(4) A segély megállapításához tanköteles korú gyermek esetében iskolalátogatási igazolás nem szükséges. Még nem tanköteles korú óvodás gyermek esetében a rendszeres óvodalátogatás tényét, már nem tanköteles korú gyermek esetében a tanulói és hallgatói jogviszonyt hitelt érdemlő módon igazolni szükséges.

(5) Az önkormányzat a helyi általános iskolába tanuló és óvodába járó gyermekek étkezési térítési díját önkormányzati segély keretében részben vagy egészben átvállalhatja.

(6)  Az (5) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosult az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.

7.§ A hatáskör gyakorlója az önkormányzati segély megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Amennyiben a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, az Szt. 17 §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

4. Közgyógyellátás

8.§(1)  Közgyógyellátásra jogosult méltányosságból a szociális rászorult személy, ha a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető havi rendszeres gyógyító ellátás költségén kell érteni, amely eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, feltéve hogy

1. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
2. egyedül élő esetén 200 %-át.

5. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

9. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére - a szociális törvény 86. § (1) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat nyújtja:

- az étkeztetést,

- a házi segítségnyújtást,

- a családsegítést.

6. Étkeztetés

10. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

            a) koruk,

            b) egészségügyi állapotuk,

            c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

            d) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 60. életévét.

(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést (pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb).

(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

(5) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

7. Házi segítségnyújtás

11. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a.)  azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak

b.) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik;

c.) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját környezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(3)   A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a.)   az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését

b.)   az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést

c.)    a vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást

(4) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(5)  A házi segítségnyújtásért térítési díjat nem kell fizetni. 

8. Családsegítés

12.§ (1) Az Önkormányzat a Sztv. 64-65.§.-aiban meghatározott feladatait a Zempléni Családokért Alapítvánnyal (3950 Sárospatak Rákóczi u. 36.) kötött Ellátási Szerződés alapján látja el.

(2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzetek miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(3) A családsegítés keretében biztosítani kell:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

(4) A családsegítés szolgáltatásai ingyenesek.

9. Ellátások térítési díja

13. § (1) Térítési díjat az önkormányzat az étkeztetés keretében biztosított étkezésért állapít meg. A házi segítségnyújtást igénybe vevők térítési díját az önkormányzat átvállalja.

(2) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjakat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj egy napra jutó összegét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

14.§ (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: a 8/2013. (IX. 23.) önkormányzati rendelet az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról.

                                Battáné Oreskó Éva sk.                       Oláh István sk.

                                         jegyző                                         polgármester