Györgytarló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (VII. 2.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2023. 05. 27- 2024. 05. 30

Györgytarló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (VII. 2.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2023.05.27.

Györgytarló Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseit – a következőket rendeli:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Györgytarló Község Önkormányzat vagyonára terjed ki.

(2) Önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lévő illetve tulajdonába kerülő ingatlanok és ingó vagyontárgyak, pénzvagyon, vagyoni értékű jogok, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, valamint közhasznú társaságokban, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a gazdálkodásra, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.

Az önkormányzati vagyon és csoportosítása

2. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon részét képező forgalomképtelen ingatlanok felsorolását e rendelet 1. melléklete, az önkormányzati törzsvagyon részét képező korlátozottan forgalomképes ingatlanok felsorolásán túl a befektetett pénzügyi eszközök e rendelet 2. melléklete, az üzleti (forgalomképes) vagyon részét képező ingatlanok felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen vagyontárgy elidegenítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelét, egyéb hasznosítását (bérbeadását) törvény, illetve e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképes önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegeníthető, megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba vihető, hasznosítható, a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

A törzsvagyon

3. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely az önkormányzat számára törvényben előírt, valamint önként vállalt közfeladatok ellátását biztosítja.

(2) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(3) Forgalomképtelenek:

a) helyi közutak és műtárgyaik,

b) terek, parkok,

c) vizek és vízi közműveknek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet a törvény és az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít.

(4) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) a művelődési, oktatási egészségügyi, szociális intézmények és sportlétesítmények,

b) közművek és műtárgyaik,

c) az önkormányzat elhelyezésére szolgáló középület,

d) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület annak nyilvánít.

(5) Üzleti vagyon: az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes vagyon.

(6) Önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgy: A Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.

(7) Az önkormányzat vagyonát a Közös Hivatal tartja nyilván, gondoskodik a nyilvántartás folyamatos, naprakész vezetéséről.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és jogosítványok a Képviselő-testületet illetik meg.

(3) Az önkormányzatot vagyoni ügyekben a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

(4) A Képviselő-testület tulajdonosi jogait és feladatait e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre és intézményeire átruházza.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök meghatározását e rendelet tartalmazza.

(6) Az önkormányzat vagyonát úgy kell használni és működtetni, hogy értékének megőrzése és gyarapítása mellett az önkormányzati célok megvalósítását, a település valamennyi lakosságának az érdekét szolgálja.

(7) Az önkormányzat nem vehet részt tagként olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét és a vállalkozás a kötelező vagy az önként vállalt feladatainak ellátását, a közszolgáltatások biztosítását veszélyeztetheti.

(8) Az önkormányzati ingó illetve ingatlan vagyon elidegenítése, bérbe adása pályázati vagy árverési eljárás lefolytatásával történhet e rendeletben meghatározott kivételek figyelembevételével. Vagyont értékesíteni a legjobb ajánlattevő részére lehet.

(9) A pályázati vagy árverési eljárás alól nettó 2 millió forint alatti értékű vagyontárgy esetén mentesítést adhat a Képviselő-testület illetve egyedi döntéshozatallal rendelkezik a vagyon hasznosításáról.

(10) Amennyiben az ingatlan meghirdetése vagy pályáztatása eredménytelen a Képviselő-testület dönt újabb pályáztatásról.

(11) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzati vagyon csoportosítása, átsorolása, (törzsvagyon, egyéb vagyon), ha az átsorolást nem törvényi előírás teszi kötelezővé,

b) nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek), a lakás céljára szolgáló helyiségek és földterületek bérlet útján történő hasznosításáról.

(12) A Polgármester a következő tulajdonosi jogosítványok gyakorlására jogosult:

a) tulajdonosi döntések alapján a szerződések megkötése, ellenőrzése,

b) jognyilatkozatok megtétele szerződésszegés esetén a szerződések felbontásához, vagy megszüntetéséhez, vagy bírósági eljárás megindításához,

c) jogszabályi rendelkezésbe ütköző, vagy érvényes testületi döntésnek meg nem felelő ajánlatok elutasítása,

d) közműszolgáltatók részére, közművezeték elhelyezése céljára szolgáló létesítmények elhelyezéséhez a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megadása, figyelemmel a szakhatóságok hozzájárulására,

e) szomszédjogi nyilatkozatok megtétele,

f) mezőgazdasági hasznosítású földterületek haszonbérbe adása a Képviselő-testület által megállapított haszonbérleti díjért.

A vagyon értékelése

5. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értéket kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor és hasznosításakor az előzetesen véleményezett piaci értéket kell figyelembe venni. Nettó 500 eFt felett nyilvántartott vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges az értékpapír és vagyoni értékű jog kivételével. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy a szakértő általi értéket kell alapul venni az értékesítéssel és hasznosítással kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyont a könyvvizsgáló által megállapított piaci értéken lehet a vállalkozásba vinni. Az értékét és a valódiságát könyvvizsgálóval kell felméretni és hitelesíttetni.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

6. § (1) Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely az adott intézmény alapító okiratában vagy a vagyonkimutatásban szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

(2) A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

A vagyon társulásba vitele

7. § (1) Az önkormányzat vagyona a Képviselő-testület döntése alapján e rendelet szerint társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulatba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozás hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok Képviselő-testületeinek döntése alapján történik.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a társulásba nem vihető be.

Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása

8. § (1) Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve közhasznú társaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló hatályos törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a Képviselő-testület külön döntése hiányában a Polgármester vagy megbízottja képviseli.

Vagyonkezelői jog gyakorlása

9. § (1) Vagyonkezelői jog létesítéséről, ellenérdekének mértékéről, ingyenes átengedéséről, a vagyonkezelői jog gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályairól a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

10. § (1) Az önkormányzat követeléseiről:

a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában

aa) 500 e Ft felett a Képviselő-testület

ab) 500 e Ft alatt a polgármester

b) a munkavállalókkal szembeni követésekről a polgármester mondhat le.

(2) A követelésről csak akkor lehet lemondani, amennyiben:

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követés részben vagy egészben be nem hajtható, és remény sincs a követelés elévülési időn belüli behajthatóságára,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét megközelítő költségekkel járna,

d) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az előző pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

e) a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

11. § (1) Az önkormányzat, vagy intézmény számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül felajánlott (továbbiakban térítés nélkül kapott) 1.000 eFt piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a Képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.

(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

12. § (1) A forgalomképes önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon tekintetében az 1 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó vagyon felett a Képviselő-testület, 1 millió forint egyedi forgalmi értékig a Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) Kizárólag a Képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervtől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(3) Vagyon forgalmi érték feletti szerzéséről, forgalmi érték alatti elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan elidegenítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(5) Az ingatlanok megterhelése tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(6) Az önkormányzat tulajdonát képező – intézmény használatában nem lévő – vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szerződés a 4. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül – pályázaton vagy árverésen kialakult áron történik. A pályázaton vagy árverésen a kikiáltási összeg legalább a vagyon forgalmi értéke.

(7) Az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás és nem helyiség rendeltetésű ingatlanok bérbeadásának - melyek nem intézményi használatban vannak – a bérleti díj megállapításához a Képviselő-testület döntése szükséges.

(8) A vagyontárgyak értékesítésére irányuló nyilvános pályázati felhívás főbb előírásait és tartalmát e rendelet 4. melléklete, az árverés kiírásának és lebonyolításának főbb előírásait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(9) A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok kiajánlásra kerülő éves bérleti díját a Képviselő-testület határozza meg. Ezen ingatlanok vonatkozásában a haszonbérbe adás tekintetében nem kötelező pályázatot kiírni. Azonos ingatlanra vonatkozóan beérkezett több bérleti ajánlat esetén árverést kell tartani. A nyertes ajánlatot a termőföldre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint az önkormányzat hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(10) Nettó 20 millió Ft feletti vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázati hirdetményt legalább a megyei lapban kell megjelentetni.

A forgalomképes önkormányzati vagyonnal való rendelkezés szabályozása

13. § Hatályon kívül helyezve

Vagyonleltár

14. § (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja (összesítő kimutatás). Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon) valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyon csoporton belül

a) ingatlanokat jellemző ismérvek feltüntetésével a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken,

b) a vagyon értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,

c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban és értékben tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételéről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.

(5) A fizikai leltározási tevékenység végrehajtását a leltározási ütemterv alapján két évenként kell elvégezni.

Záró rendelkezések

15. § (1) E rendelet kihirdetést követő napon belül lép hatályba.

1. melléklet

Nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok (forgalomképtelen vagyon)

Megnevezés

Hrsz.

Terület (m2)

Tulajdoni hányad

1.

Árok

1

1849

1/1

2.

Martinovics út

16

5578

1/1

3.

Martinovics út

230

6539

1/1

4.

Dózsa Gy. út

17/1

8889

1/1

5.

Rákóczi u.

47

5724

1/1

6.

Rákóczi u.

195

4738

1/1

7.

Kossuth L. u.

87

6468

1/1

8.

Kossuth L. u.

161

4672

1/1

9.

Közpark

127/1

4938

1/1

10.

Széchenyi út

127/2

18890

1/1

11.

Petőfi S. utca

128

10701

1/1

12.

Névtelen út

162

7351

1/1

13.

Sport út

233/27

5570

1/1

14.

Temető-ravatalozó

0251/1

10709

1/1

15.

Kült. közút

04

6397

1/1

16.

Kült. közút

06

1478

1/1

17.

Kült. közút

010

1176

1/1

18.

Árok

014

453

1/1

19.

Kült. közút

016

4179

1/1

20.

Kivett árok

018

1307

1/1

21.

Kült. közút

020

3999

1/1

22.

Kült. közút

025

18073

1/1

23.

Kült. közút

029

1081

1/1

24.

Kült. közút

030

464

1/1

25.

Kült. közút

034

5747

1/1

26.

Kült. közút

038

1982

1/1

27.

Kült. közút

042

2278

1/1

28.

Kült. közút

044

1336

1/1

29.

Árok

046

1823

1/1

30.

Kült. közút

048

5417

1/1

31.

Árok

050

2204

1/1

32.

Kült. közút

051

3414

1/1

33.

Kült. közút

052

1309

1/1

34.

Kült. közút

056

400

1/1

35.

Árok

057

816

1/1

36.

Kült. közút

059

1044

1/1

37.

Kült. közút

061

15455

1/1

38.

Kült. közút

067

8757

1/1

39.

Kült. közút

069

3410

1/1

40.

Kült. közút

075

3974

1/1

41.

Kült. közút

076

4827

1/1

42.

Kült. közút

081

11626

1/1

43.

Kült. közút

089

8498

1/1

44.

Kült. közút

091

2637

1/1

45.

Kült. közút

092

1834

1/1

46.

Kült. közút

096/1

2130

1/1

47.

Kült. közút

096/2

5626

1/1

48.

Kült. közút

098

10309

1/1

49.

Kült. közút

099/1

4309

1/1

50.

Árok

099/2

3095

1/1

51.

Kült. közút

0100

2146

1/1

52.

Csatorna

0104

1644

1/1

53.

Kült. közút

0106

7859

1/1

54.

Kült. közút

0108

20438

1/1

55.

Kült. közút

0117/5

570

1/1

56.

Kült. közút

0125

3780

1/1

57.

Kült. közút

0126

3854

1/1

58.

Kült. közút

0130

47

1/1

59.

Kült. közút

0131

3704

1/1

60.

Árok

0135

522

1/1

61.

Kült. közút

0136

1681

1/1

62.

Árok

0138

1315

1/1

63.

Kivett saját használatú út

0140

11680

1/1

64.

Kült. közút

0142

2628

1/1

65.

Kült. közút

0146

1254

1/1

66.

Árok

0144

3601

1/1

67.

Csatorna

0147

5258

1/1

68.

Kivett saját használatú út

0149

1105

1/1

69.

Kivett saját használatú út

0150

4812

1/1

70.

Csatorna

0152

3898

1/1

71.

Kivett saját használatú út

0153

1384

1/1

72.

Kült. közút

0155

7335

1/1

73.

Kivett saját használatú út

0156

3717

1/1

74.

Csatorna

0158

3913

1/1

75.

Csatorna

0160

2381

1/1

76.

Csatorna

0161

2642

1/1

77.

Csatorna

0167

2907

1/1

78.

Kivett saját használatú út

0171

963

1/1

79.

Kivett saját használatú út

0173

1183

1/1

80.

Árok

0174

3476

1/1

81.

Kivett saját használatú út

0182

1015

1/1

82.

Kivett saját használatú út

0184

1527

1/1

83.

Kivett saját használatú út

0186

1200

1/1

84.

Kült. közút

0187

1222

1/1

85.

Kivett saját használatú út

0188

540

1/1

86.

Kivett saját használatú út

0193

6043

1/1

87.

Kivett saját használatú út

0198

4201

1/1

88.

Csatorna

0201

5497

1/1

89.

Árok

0203

6611

1/1

90.

Kivett saját használatú út

0204

6375

1/1

91.

Csatorna

0206

4242

1/1

92.

Csatorna

0208

2648

1/1

93.

Kivett saját használatú út

0210

7321

1/1

94.

Csatorna

0212

16008

1/1

95.

Kivett saját használatú út

0214/2

843

1/1

96.

Kivett saját használatú út

0215

6327

1/1

97.

Csatorna

0217

3222

1/1

98.

Árok

0219

5140

1/1

99.

Csatorna

0221

1940

1/1

100.

Csatorna

0223

4852

1/1

101.

Kivett saját használatú út

0224

5441

1/1

102.

Kivett saját használatú út

0226

3021

1/1

103.

Kivett saját használatú út

0229

2825

1/1

104.

Csatorna

0230

3744

1/1

105.

Kivett saját használatú út

0232

3272

1/1

106.

Kült. közút

0234

21065

1/1

107.

Kült. közút

0236

2396

1/1

108.

Kült. közút

0237

2491

1/1

109.

Kivett saját használatú út

0239/2

4320

1/1

110.

Kült. közút

0244

2953

1/1

111.

Kült. közút

0246

4312

1/1

112.

Csatorna

0248

13733

1/1

113.

Kült. közút

0250

4284

1/1

114.

Kült. közút

0252

3757

1/1

115.

Kült. közút

0254

5791

1/1

116.

Kült. közút

0255/3

2522

1/1

117.

Árok

0256/1

6533

1/1

118.

Árok

0256/2

14177

1/1

119.

Árok

0257

2341

1/1

120.

Kült. közút

0260/1

3073

1/1

121.

Kivett saját használatú út

0267/4

26182

1/1

122.

Csatorna

0269

38249

1/1

123.

Kült. közút

0276

21217

1/1

124.

Árok

0280

5277

1/1

125.

Kivett saját használatú út

0293

24256

1/1

126.

Kivett saját használatú út

0294/1

3932

1/1

127.

Kült. közút

0296

2968

1/1

128.

Csatorna

0303/1

18609

1/1

129.

Kült. közút

0303/2

16879

1/1

130.

Árok

0303/3

16713

1/1

131.

Kivett saját használatú út

0308/1

1038

1/1

132.

Csatorna

0308/2

10757

1/1

133.

Árok

0310

486

1/1

134.

Kivett saját használatú út

0311

2084

1/1

135.

Csatorna

0313

3850

1/1

136.

Anyagbánya

0314/1

9341

1/1

137.

Kivett saját használatú út

0315

2938

1/1

138.

Árok

0316/2

2267

1/1

139.

Árok

0318

1308

1/1

140.

Csatorna

0319/2

9920

1/1

141.

Kivett saját használatú út

0322

2429

1/1

142.

Csatorna

0326/1

7668

1/1

143.

Kivett saját használatú út

0335/2

14355

1/1

144.

Csatorna

0335/3

1901

1/1

145.

Csatorna

0335/5

5866

1/1

146.

Árok

0336

5942

1/1

147.

Árok

0338

1334

1/1

148.

Kivett saját használatú út

0339

12665

1/1

149.

Árok

0341

1162

1/1

150.

Csatorna

0343

12742

1/1

151.

Árok

0345

2283

1/1

152.

Külterületi közút

0348

11976

1/1

153.

Legelő

0361/3

4171

1/1

154.

Árok

0362

2293

1/1

2. melléklet1

Korlátozottan forgalomképes vagyon

Ssz.

Megnevezés

Hrsz.

Terület (m2)

1.

Építési telek

133

1335

2.

Belterület

233/26

6605

3.

Belterület

233/29

1255

4.

Községháza

213/2

205

5.

Községháza földterület

213/3

1296

6.

Vízmű telep földterület

213/6

1248

7.

Orvosi rendelő és lakás

214

4030

8.

Általános iskola és lakás

231/1

5255

9.

Sporttelep és tornacsarnok

232

14813

3. melléklet2

Üzleti vagyon

Ssz.

Megnevezés

Hrsz.

Terület (m2)

1.

Szántó

031/2

2482

2.

Szántó

031/3

3852

3.

Kivett lakóház, udvar

80

1437

4.

beépítetlen terület

129

1544

5.

beépítetlen terület

130

1313

6.

beépítetlen terület

131

1825

7.

Kivett lakóház, udvar

171

1393

8.

Községháza

213/2

205

9.

Községháza földterület

213/3

1296

10.

Vízmű telep földterület

213/6

1248

11.

Önkormányzati lakás Martinovics út 34-36.

215

1970

12.

Orvosi rendelő és lakás

214

4030

13.

Általános iskola és lakás

231/1

5255

14.

Sporttelep és tornacsarnok

232

14813

15.

Belterület (építési telek)

233/9

1255

16.

Belterület (építési telek)

233/14

1294

17.

Belterület (építési telek)

233/17

1243

18.

Belterület (építési telek)

233/18

1243

19.

Belterület (építési telek)

233/20

1241

20.

Belterület (építési telek)

233/21

1241

21.

Belterület (építési telek)

233/22

1240

22.

Belterület (építési telek)

233/23

1240

23.

Belterület (építési telek)

233/24

1240

24.

Belterület (építési telek)

233/25

1240

25.

Erdő

071

329

26.

Erdő

078

1548

27.

Szennyvíz hálózat

254.414.749 Ft

28.

Víziközmű hálózat

24.091.454 Ft

4. melléklet

Ingatlanok értékesítésére irányuló nyilvános pályázati felhívás főbb előírásai és tartalma.
Pályázatok főbb előírásai

1. Az önkormányzati vagyon értékesítésére vonatkozó pályázatot a Képviselő-testület írja ki. (a továbbiakban: Kiíró)

2. A pályázat elbírálásánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat.

2.1. A pályázat elbírálásában nem vehet részt az a természetes személy, szervezete, illetve képviselőjük, aki maga az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy annak

a) közeli hozzátartozója

b) munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,

c) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,

d) tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

e) érdekeltségébe tartozó az a társaság vagy más jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amelyet a pályázó közvetlenül vagy közvetve ellenőriz, illetőleg, amelynek a pályázó részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa, továbbá ezek alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja.

2.2 A 2.1 pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (elfogultság).
2.3 A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, a 2.1. és a 2.2. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
2.4 Ezeket a rendelkezéseket a pályázatok elbírálásában részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell.
A pályázati felhívás és tartalma

3. A nyilvános pályázati felhívást a Kiíró köteles nettó 20 millió Ft feletti ingatlan esetén legalább megyei lapban megjelentetni, nettó 20 millió Ft alatti ingatlan esetén a helyben szokásos módon.

4. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a Kiíró megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját,

c) az értékesítendő vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, illetve a per-, teher- és igény mentesség bármilyen korlátozását), forgalmi értékét,

d) az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,

e) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját (a bánatpénz mértékét a Képviselő-testület határozatban állapított meg)

f) az ajánlati kötöttség időtartalmát,

g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

h) a pályázati ajánlatok bontási eljárásnak módját,

i) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet nevét, továbbá információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről,

j) az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit,

k) esetleg egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.),

l) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

m) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,

n) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

Az ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás és a pályázati ajánlatok módosítása

5. A Kiíró az értékesítésre irányuló pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított 30 napnál rövidebb időtartamban.

6. A Kiíró az ajánlattételi határidőt indokolt esetben egy alkalommal, maximum 30 nappal meghosszabbíthatja, de ezt a tényt – az indok megjelölésével – a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken, az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt 15 nappal köteles hirdetményben megjelentetni.

7. A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg – a Kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha pályázó a dokumentációt visszaadja.

8. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

Az ajánlati kötöttség

9. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik.

10. Az ajánlattevő köteles legalább 60 napos ajánlati kötöttséget vállalni.

11. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatát kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.

Ajánlati biztosíték

12. A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték - bánatpénz – megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege a megjelölt forgalmi érték 1%-a.

13. A Kiíró az ajánlati biztosíték – bánatpénz – után kamatot nem fizet.

14. A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 5 munkanapon belül visszafizetni.

15. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti.

16. Az elveszett biztosíték a Kiírót illeti meg.

A pályázati ajánlatok felbontása, elbírálása

17. A beérkezett ajánlatokat Györgytarló Községi Önkormányzat Képviselő-testület bontja fel és erről jegyzőkönyvet készít.

18. Az ajánlatok felbontásánál a Kiírón kívül jelen lehetnek az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek.

19. A pályázati ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint az általuk felkínált vételárat, megfizetésének módját. Az ajánlattevő a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.

20. A döntés a Képviselő-testület hozza meg.

A pályázati eljárás eredményének kihirdetése

21. A Kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban, a pályázati ajánlatok bontásától számított 30 napon belül tájékoztatja az ajánlattevőket.

22. A Kiírónak a vagyon értékesítésére vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén – ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel – a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelelő a Kiíró számára.

5. melléklet

Az ingatlanok, ingók értékesítésére irányuló árverés kiírásának és lebonyolításának főbb előírásai és tartalma

1. Az önkormányzati vagyon értékesítésére vonatkozó árverést a Képviselő-testület írja ki. (a továbbiakban: Kiíró).

2. Az árverést Képviselő-testület által kijelölt személy (elnök) vezeti.

3. Az árverés során be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat.

4. Az árverési hirdetmény tartalma:

a) kiíró neve, címe;

b) az árverésre kerülő ingatlan címe, főbb műszaki adatai; ingó dolog esetén annak megnevezése, darabszáma, egyéb jellemzői;

c) kikiáltási összeg és az árverési előlegösszege (ingatlanok esetében a megjelölt kikiáltási összeg 5%, ingó dolog árverése során nem kötelező az előleg kikötése)

d) árverés helye és ideje;

e) az árverést megelőzően hol lehet jelentkezni az árverési előleg befizetésére;

f) kitől és hol lehet további információt kapni;

g) a szerződéskötés időpontja.

5. Az árverésen részt vehet:

a) a kiíró képviselője/képviselői;

b) a Képviselő-testület tagjai;

c) az árverésre jelentkezők, vagy képviselőjük, amennyiben az árverésen való részvételi szándékukat az előleg megfizetésével igazolják. A meghatalmazott megbízását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

d) az elővásárlásra jogosult (ak).

6. Az árverés megkezdése előtt be kell mutatni az ajánlattevők:

a) személyi azonosítására alkalmas okmányát, jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatának másolatát és a képviselő, meghatalmazott képviseleti jogát igazoló okirat másolatát;

b) az árverési előleg megfizetésének igazolását.

7. Az árverés vezetőjének feladatai:

a) Gondoskodik arról, hogy az árverésen csak a rendeletben hivatkozottak, és a kiíró által megbízottak vegyenek részt.

b) Számba veszi a jelenlévőket, tájékoztatást ad az árverésre esetlegesen nem jogosult jelentkezőkről és az elővásárlási joggal rendelkezőkről.

c) Ha külön árverési tájékoztató nem készült, ismerteti az árverésre kerülő ingatlan, ingó dolog legfontosabb adatait.

d) Ismerteti a résztvevőknek a sikeres árverés esetén aláírásra kerülő szerződés tervezetét.

e) Ismerteti a kikiáltási összeget, a licitlépcsők mértékét és felhívja az ajánlattevőket, hogy kézfelemeléssel jelezzék, ha tartják az ajánlatot.

f) Folyamatosan közli, hogy kitartja, és ki száll ki a licitálásból.

g) Az árverést bezárja és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről.

h) Intézkedik a visszafizetendő árverési előlegről, a nem nyertes licitálók részére.

i) Az árverést addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevő tartja az árverést vezető által bemondott árat.

j) Azonos jogosultsággal rendelkezők egyező ajánlata esetén jogában van írásban bekérni az ajánlattevők végső legmagasabb ajánlatát.

k) Ha további ajánlat nincs, a legmagasabb ajánlat háromszori kikiáltása után kihirdeti az árverés nyertesét, aki jogot szerzet a szerződéskötésre.

8. Az árverési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) Az árverezett ingatlan, ingó dolog megjelölését.

b) A kikiáltási összeget és valamennyi ajánlattevő legmagasabb ajánlatát.

c) Az árverés nyertesének nevét, címét.

Azt a kötelezettséget, hogy a nyertesnek az árverés napjától számított, a kiírásban rögzített időn belül szerződést kell kötnie, illetve ha a szerződést nem köti meg, a szerződéskötésre vonatkozó igényét a befizetett árverési előleggel együtt elveszíti.
1

A 2. melléklet a Györgytarló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.

2

A 3. melléklet a Györgytarló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Györgytarló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.