1. § A rendelet hatálya Tiszabábolna község közigazgatási határán belüli területre terjed ki (továbbiakban tervezési terület). A tervezési területen területet felhasználni, szakhatósági állásfoglalást kiadni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, táj- és közműfejlesztést eszközölni kizárólag jelen rendelet, továbbá az Étv. és az OTÉK, valamint e rendelet és a mellékletét képező szabályozási terveknek együttesen alkalmazott előírásai alapján szabad. A rendelet mellékletét az alábbi szabályozási tervlapok képezik:

2. § (1) A kötelező szabályozási elemek, melyek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők:

(2) Az (1) bekezdés alatt fel nem sorolt elemek irányadónak tekintendők, érvényesítésük ajánlott, de nem kötelező.

3. § (1) A község közigazgatási területe nem változik.

(2) A belterületi határ módosítását – szükség szerint, a beépítésre szánt területek fokozatos, ütemezett belterületbe vonásával – a vonatkozó általános szabályok alapján kell lefolytatni. A belterület az alábbi területeken változik jelen rendelet I., II. számú melléklete alapján: Zöldfa út mentén lakóterület kialakítása érdekében

4. § A tervezési területen a településszerkezeti tervben meghatározott terület felhasználási egységek övezetekre és építési övezetekre tagozódnak. Ezek közül az építési övezet épület elhelyezésére szolgál, míg az övezet infrastruktúra elemek, mezőgazdasági tevékenység stb. területe.

5. § (1) A beépített és beépítésre szánt területeket a belterületi és külterületi szabályozási tervek határolják le.

(2) A beépítésre szánt (tervezett, illetve használatát tekintve átminősített) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (elő közművesítés, feltöltés, tereprendezés, talajmechanikai, mérnökgeológiai feltárás, stb.) – legfeljebb tömbméretű területenként ütemezve – el kell végezni. ) Új építési tömb megnyitása esetén az építési engedély feltétele, hogy a kijelölt utcanyitás, illetve szélesítés közterületi lejegyzése megtörténjen.

(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8. § (2) bek. b./) biztosítandó, amit a belterületen fokozatosan teljes közművesítettségre kell fejleszteni.

(4) A beépítettség kötöttségeire tekintettel kialakult övezeti besorolású és településközpont vegyes területeken, továbbá mindazon tervezett építési övezetben, ahol a tömb beépítése megkezdődött – az illeszkedés érdekében – a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu, stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni.

(5) Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve, ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen.

(6) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő szabályozási előírások – egyéb pontosítás hiányában – az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, ipari, illetve mezőgazdasági üzemi építmény építési feltételei).

(7) A Helyi Építési Szabályzat szerinti építménymagasság alsó határa kizárólag utcavonalon, továbbá a közterület felől látható helyen, legfeljebb 25 m telekmélységig érvényes, azon túl a legkisebb építménymagasság alatt is helyezhető el melléképület, de a melléképület legkisebb magassága 2,2 m-nél kisebb nem lehet.

(8) A beépített területeken új épület a kialakult állapotnak megfelelően, illetve a szabályozási terven jelölt módon helyezhető el. Ebben az esetben a 40 m-nél nagyobb telekmélységű telkeknél a beépítési mélység az építési vonaltól mérve nem haladhatja meg a telek átlagos mélységének 60 %-át. Abban az esetben ha a telek mélysége nem haladja meg a 40 m-t, akkor minimum 6,00 m hátsókertet szükséges biztosítani.

(9) A kialakítható legkisebb területnél, illetve a legkisebb telek szélességnél kisebb telkek, melyek jelen rendelet hatályba lépésekor az ingatlan nyilvántartásban szerepelnek jelen rendelet előírásainak megfelelően beépíthetők.

(10) Az előkert mélységét a beépített tömbökben úgy kell meghatározni a telken, hogy az építendő épületet az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult előkerttel rendelkező épületek által meghatározott vonalon kell elhelyezni. Az oldalkert méretét

(11) A kerítésépítés általános szabályain túl a telek utcai homlokvonalán maximum 1,7 m magas, tömör, áttört, tégla, fa, vas, vagy drótháló kerítés építhető, melynek tömör lábazata maximum 0,5 m magas lehet.

6. § (1) A terület felhasználás általános jellege szerint lakó, míg sajátos építési használata alapján falusias lakóterületeken lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el, de üzemanyag-töltő állomás, 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, óriásplakát, továbbá különösen szennyező, az egészségre ártalmas funkciójú épület (autófényezés, asztalosipari tevékenység, gumi és műanyag feldolgozás, vulkanizálás, extrudálás, fröccsöntés, öntödei fémfeldolgozás) az övezetben nem helyezhető el.

(2) Az Lf-TB jelű építési övezet területén a rendelet 1§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

7. § (1) A terület felhasználás általános jellege szerint vegyes, elhelyezkedése és sajátos építési használata alapján településközponti besorolású területeken több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen üzemanyagtöltő állomás, óriásplakát, 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó szerkezet, továbbá különösen szennyező az egészségre ártalmas funkciójú épületet nem lehet elhelyezni.

(2) A Vt-TB jelű építési övezet területén a rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

8. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Megengedhető olyan funkció telepítése, mely a 21/2001. (II.14) sz. kormányrendelet alapján nem rontja a jelenlegi légszennyezettség, továbbá a zajszennyezés mértékét.

(2) Sajátos építési használatuk alapján ide tartoznak a mezőgazdasági üzemi területek (hajdani majorok, állattartó telepek, mezőgazdasági központok stb.)

(3) Az egyes létesítmények részére telek alakítandó, melyen több épület is elhelyezhető.

(4) A jelenleg kialakultnak tekinthető telkek – a működés feltételeinek biztosítása esetén – a vonatkozó előírások betartásával, méreteiktől függetlenül beépíthetők.

(5) A telkek megosztása akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek mindegyike eléri a min. 20 m szélességet és a min. 1.000, - m2 területet.

(6) Az övezetben építhető lakás(ok) szintterülete nem haladhatja meg a gazdasági célú helyiség(ek) szintterületét.

(7) Az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túl a területen elhelyezhető:

(8) Állategészségügyi szempontból jelentős nagyságú állattartó telep telepítése, illetve működése a lakóterületektől min. 500 m távolságban engedélyezhető.

(9) A Gksz-TB jelű építési övezet területén a rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

9. § (1) A sportterület – jele K-STB – a sport és rekreációs funkció elhelyezésére szolgál. A sporttal kapcsolatos létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos.

(2) A rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

10. § (1) Az építési övezet kegyeleti és szakrális funkció elhelyezésére szolgál.

(2) A rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

11. § (1) Az építési övezet ideiglenes jelleggel hulladékok elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben hulladék kezeléssel kapcsolatos épületek helyezhetők el.

(2) A rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

12. § Beépítésre nem szánt területen történő építmény-elhelyezés, illetve beépítés általános előírásait az Étv. 19. § (2) bekezdése és az OTÉK 6. § (1) bekezdés b./ pontja tartalmazza.

13. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés továbbá 6 m2-nél kisebb buszváró épületépítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A helyi Építési Szabályzat szerint kijelölt – KÖu-TB jelű – közlekedési célú építési területek (továbbiakban: szabályozási szélesség) biztosítása szükséges.

(3) A szabályozási terveken jelölt 3302 sz. országos mellékút mentén, beépítésre nem szánt (mezőgazdasági/kül) területen 50-50 m védősáv biztosítandó.

(4) A 3302 sz. országos mellékút szabályozási szélessége 22,0 m. A település belterületi átkelési szakaszán – települési főút - a meglévő telekhatárok által meghatározott szabályozási szélessége megmaradhat.

(5) Minden települési gyűjtőút, lakóutca és mellékút (dűlőút) szabályozási szélessége változatlanul a jelenlegi. Új utak létrehozása esetén a szabályozási szélesség 12,0 m.

(6) A település központjában 18 db, az orvosi rendelő előtti közterületen 6 db közterületi parkolót kell kialakítani.

(7) A szabályozási terv szerinti útfásítások telepítéséről a meglévő fasorokhoz illeszkedő fafajok alkalmazásával kell gondoskodni.

(8) Az utak melletti zöldsávban a közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni az útburkolat szélétől min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat szélégi gyepesíteni kell.

(9) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles.

(10) A közműterülethez tartoznak a szabályozási terv szerinti KÖu-TB jelű területek

(11) A szabályozási terven feltüntetett, önálló terület felhasználási egységet nem képező, védőtávolságot, biztonsági területet igénylő közműnyomvonalak (pl.: elektromos) által érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell.

(12) A csapadék- és belvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.

(13) A kiépített gázellátó rendszer szükséges bővítése és karbantartása folyamatosan biztosítandó.

(14) A településkép védelme érdekében környezeti hatásvizsgálat készítendő mindazon közmű- és hírközlési létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat.

14. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). A területen elhelyezhető:

(2) A közpark területek felújítása, illetve kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) Az övezet területén a rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

15. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló, min. 1.500 m2 nagyságú, fákkal és cserjékkel borított terület. Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel. Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (erdőműveléssel, erdei vadak ellátásával kapcsolatos építmények) helyezhetők el, az alábbiak betartásával. A rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:

(4) Védelmi célú erdőterület alakítandó a szabályozási terven kijelölt helyeken. Telepítésre ajánlottak a következő:

(5) Gazdasági célú erdőt telepíteni – a meglévő és tervezett erdőterületeken túl az igazgatási terület mezőgazdasági területein – az egyéb mezőgazdasági övezet területei kivételével bárhol – a szabályozási terv módosítása nélkül, a település hosszú távú erdőtelepítési programjának megfelelően lehetséges.

(6) A településen védőfásításról kell gondoskodni:

16. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. Meglévő beépített állapotként itt helyezkednek el a tanyaudvarok és kertes mezőgazdasági területek is ahol lakások is találhatók.

(2) A mezőgazdasági területei három övezetre tagolódnak:

(3) Az Mk-TB jelű, kertes övezetbe tartozó – korábban zártkertként nyilvántartott, illetve ahhoz csatlakozóan tervezett – területeken a rendelet 1. §-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad új épület építése esetén:

(4) Az Má-TB övezet mezőgazdasági termelés, állattartás, legeltetés funkcióra szolgál. Az övezetben:

17. § (1) Az építési övezet elsősorban üdülők elhelyezésére szolgál, de megengedhető kereskedelmi és vendéglátó egységek, továbbá a turisztikai célú lótartás és szállásépületek (panziók), valamint kempingek elhelyezése is.

(2) Az üdülőterületet a fentiekben felsorolt funkciójú épülettől elkülönítetten kell kialakítani, min. 25 m-es védőtávolság alkalmazásával.

(3) Az építési övezetben kialakítandó utakat minimum 12 m szabályozási szélességgel kell tervezni. Az építési övezet területén:

18. § (1) A meglévő épületek helyreállítása és felújítása során a népi építészetre jellemző épületszerkezeteket és díszítéseket elbontani tilos, azokat eredeti állapotukban kell kijavítani ill. a hiányzó részeket pótolni.

(2) Az új épületek építésekor szem előtt kell tartani a népi építészeti hagyományokat.

(3) A tervezési területre jellemző népi építészeti jellemzőkhöz nem igazodó épületekre építési engedélyt kiadni tilos.

(4) Az „Lf-TB” építési övezetben csak utcára merőleges nyeregtető építhető, az utcai oromfalat csonka konttyal kell megtörni.

(5) Az „Vt-TB” építési övezetben utcával párhuzamos, és utcára merőleges nyeregtető is építhető.

(6) Az „Lf-TB”, „TV-TB” építési övezetben vagy az utcai homlokzatok teljes hosszában vagy az udvari oldalhomlokzat felében tornácot kell kialakítani.

(7) Az „Lf-TB” építési övezetben elhelyezendő épületek oldalainak aránya maximum 1 legyen, ahol az utcai oldal a rövidebb.

(8) A tervezési területen a telkek homlokvonalán építendő kerítéseket deszkapalánkból célszerű építeni, a gyalogos forgalmat lebonyolító ajtó felett nyeregtető imitációval.

(9) A tervezési területen a közterületről látható épületrészek egységes és harmonikus megjelenése érdekében előnyben kell részesíteni a piros égetett agyag cserépfedést és a fehér színű vakolt falakat, továbbá a sötétbarna lábazatot.

(10) A melléképületeket tulajdonosa köteles karbantartani ill., felújítani, különösen, ha azok közterületről láthatók és jelentősen rombolják a falu képét. Erre kötelezni is lehet.

(11) A telekterületen csak a gazdálkodáshoz használatos anyagokat lehet tárolni. A telken építőanyag, hulladék tárolása tilos.

19. § Tiszabábolna község Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg az alábbi ingatlanokra (a szabályozási terven E betűvel határolt terület):

20. § Tiszabábolna Község Önkormányzata helyi közút számára a szabályozási tervben jelölt helyeken a fejlesztés végrehajtásának elindításakor területet jegyezhet le az alábbi területeken:

21. § (1) Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a tartalmazza.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(3) A település közigazgatási területén áthaladó folyók és patakok (Tisza, Sulymos) a szabályozási terven jelölt védelmi területére az alábbi előírások vonatkoznak:

(4) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó (46/1999. (III. 18.) Korm. r.) rendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához a tározók, továbbá a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon 3-3 m szélességű parti sáv hagyandó szabadon.

(5) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény stb.) építtetője, illetve fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles.

(6) A csapadékvíz csatornákba, csapadékvíz elvezető árkokba, az öntözőcsatornákba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után vagy tisztítottan sem szabad belevezetni, továbbá semmilyen szennyezést, illetve fertőzést okozó anyagot nem lehet bejuttatni, belevezetni.

(7) A szennyvízcsatorna hálózatra rákötött kommunális és ipari szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet előírásainak. Amennyiben az ipari szennyvizek minősége nem elégíti ki fenti rendelet határértékeit, abban az esetben az ipari szennyvíz előtisztítása szükséges. Az előtisztító berendezés építése vízjogi engedély köteles tevékenység.

(8) Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre lehet szállítani. Egyedi vízellátó és szennyvízgyűjtő mű nem alakítható ki. Felhagyott bármilyen műszaki kialakítású kútba szennyvíz nem vezethető.

(9) A település csatornázatlan vagy részben csatornázott területein a szennyvízelhelyezésre vonatkozóan a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 47. §-ában meghatározottakat kell figyelembe venni. Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre lehet szállítani.

(10) A közműves szennyvízelvezető és-tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X.28.) Korm. rendeletben foglaltak az iránymutatók.

(11) Állattartó létesítményeknél az almos- és a hígtrágya tárolásánál, illetve annak mezőgazdasági területen való elhelyezésénél a 49/2001. (IV.3.) Kormány rendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

(12) Állattartó telepeket csak úgy lehet üzemeltetni, hogy azok sem a felszíni, sem a felszín alatti vizeket ne veszélyeztethessék, ill. ne szennyezhessék.

(13) A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c.) pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetik a felszín alatti víz és földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél, vagy ennek hiányában – a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendeletben meghatározott – (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. A rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja szerint kockázatos anyag, ill. lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, ill. kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható, ill. az f.) pontban leírtaknak megfelelően a tevékenység ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését ill. az adatszolgáltatást.

(14) A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása: „B” – érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték: C_i=C₂.

22. § (1) A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes jogszabályokat, szabványokat – a Helyi Építési Szabályzat 1. § értelmében – be kell tartani. Az egyes kialakult, vagy kialakítható építési övezetekben, illetve övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg.

(2) A vonatkozó levegőtisztasági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásához szükséges mérések eredményét folyamatosan biztosítani kell.

(3) Figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, amikor elidegenítés, vagy kezelői jog átruházása következtében a terület felhasználási és övezeti hovatartozás változatlan marad, de egyes épületek rendeltetése, az alkalmazott technológia úgy módosul, hogy a környezeti terhelést a korábbinál, illetve a megengedettnél nagyobb mértékben növeli.

(4) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos előírásokat (20/2001. (II. 14.) Korm. r.) figyelembe kell venni.

(5) A rétegvíz készlet védelméről szóló előírás (123/1997. (VII. 18.) Korm. r.) szerint a hidrogeológiai védőidom kialakítását 2007-ig el kell végezni.

(6) Az ivóvíz megengedett határértéket meghaladó vas- és arzéntartalma miatt ki kell építeni a szükséges vízkezelési technológiát.

(7) Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelő (bűzös, illékony anyagokat használó, jelentős porképződéssel járó, továbbá jelentős zajt, vagy rezgést okozó) tevékenységet végezni, illetve arra engedélyt adni tilos.

(8) A tervezési területen állatot tartani csak a község állattartási rendelete alapján szabad.

(9) Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, írtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni.

23. § (1) A kulturális örökség védelmére a vonatkozó általános szabályok az irányadók.

(2) A tervezési területen – a kulturális örökség meghatározó részeként – védeni kell a már feltárt, illetve a későbbiekben feltárandó régészeti területeket, továbbá a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, tömegformálási és anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet.

(3) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken szakhatósági feladatokat lát el, ezért régészeti lelőhelyen folytatott bármilyen építési tevékenység tervezésekor szakhatóságként állásfoglalását meg kell kérni.

(4) Ha nyilvántartott vagy nyilvántartáson kívüli régészeti lelet kerül elő a kulturális javak védelméről szóló LXIV. Tv. 24 §-a szerint kell eljárni.

(5) A szabályozási terven H betűvel jelölt, helytörténetileg értékes épületek helyi védelemben részesítendők.

(6) A helyileg védett objektumok tömegét, homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát eredeti kialakításukban kell megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani.

(7) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség nem akadályozza, sőt elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(8) Helyileg védett épület külső megjelenését (homlokzat, tömeg- tetőforma, tetőfelépítmény, kémény, stb.) módosító, építési engedélyköteles munkák engedélyes tervének benyújtása előtt elvi építési engedélytervet kell készíteni, amelyen a változtatásra kerülő épületrészek terveit M = 1:100 léptékben kell ábrázolni.

(9) Helyileg védett épület bontási engedélye csak felmérési dokumentáció (rajzi és fotó) mellékelése után adható ki.

(10) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. Az I. fokú építési hatósághoz benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, házszám, hrsz., tulajdonos, kezelő, stb.) valamint rövid indoklást.

(11) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell: az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját, a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt.

24. § (1) Védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. § tartalmazza

(2) Az igazgatási területen húzódó utak és közművezetékek szabályozási terven kijelölt védőterületein belül érvényesül az ún. „szerzett jog”

(3) Az előző pont szerinti védőterületeken, emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védőövezetet igénylő létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Közlekedési Felügyelet, vagy egyéb szakhatóság) hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl további védőterületet igénylő létesítmény engedélyezésének feltétele az OTÉK 38. § (7) bekezdésének megfelelően a saját területen belül kialakított védőterület.

(5) Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell.

(6) A szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot, biztonsági területet igénylő létesítmények által érintett, valamint a léptékből eredően nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védőtávolságokat a szabályozási terv végrehajtása során figyelembe kell venni.

(7) A védő- illetve biztonsági területek a következők:

(8) A „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti tűztávolságot, telepítési távolságot az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.

25. § Jelen rendelet és annak 1. melléklete és 2. melléklete a kihirdetést napján lépnek hatályba.