Tiszabábolna Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.1.) önkormányzati rendelete

Tiszabábolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 12. 01- 2016. 07. 11

Tiszabábolna Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.1.) önkormányzati rendelete

Tiszabábolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014-12-01-tól 2016-07-11-ig

Tiszabábolna Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

2/2014. (II. 1.) önkormányzati rendelete

Tiszabábolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tiszabábolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezései

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszabábolna Község Önkormányzata

(a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3465 Tiszabábolna, Fő út 113.

(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Tiszabábolna Község Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal

(a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám: 439039

b) adószám: 1-5439031-1-05

c) KSH statisztikai számjel: 0502291

Az Önkormányzat jelképei

(1) Az Önkormányzat jelképei: Tiszabábolna Község címere, zászlaja és pecsétje.

(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

A község ünnepei

A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

Önkormányzati jogok

A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a települési közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és
gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal és a Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, községi elképzelésekkel.

fejezet

Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre

Feladatok és hatáskörök

(1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(3) A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

A képviselő-testület működése

(1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester.

A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről és a polgármester, valamint a települési képviselők részére a megbízólevelet átadja.

Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról. Az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

Rendes ülés

(1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július hónapban állapítja meg.

Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

Rendkívüli ülés

(1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.

(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is összehívhatja.

(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

(6) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.

A képviselő-testület összehívása

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak – választásuk szerint írásban, vagy elektronikus formában - olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(4) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, távirat stb.).

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

az ülés helyét, napját, időpontját,
a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés.

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)

a képviselő-testület tagjait,
a jegyzőt, aljegyzőt,
a napirendi pontok előadóit,
az önkormányzati intézmények vezetőit,
akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,
akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

a jegyzőt, aljegyzőt,
akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges
a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Tiszabábolnán működő társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik.

A képviselő-testület ciklusprogramja

(1) A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.

(3) A programtervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé működésének első évében.

A képviselő-testület munkaterve

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év január 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen:

a települési képviselőktől, a választókerület országgyűlési képviselőjétől, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezetőitől, az egyházak vezetőitől, a társadalmi szervezetektől.

(4) A munkaterv tartalmi elemei:

az ülések tervezett időpontja,
várható napirendjei,
előadó megjelölése

(5) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek és a munkatervben érintett előadóknak.

A képviselő-testület ülése

A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.

A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

(1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 3 fő jelen van.

(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

(1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző (aljegyző), távollétében a kirendeltség vezető segíti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint
a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
kihirdeti a határozatokat,
biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,
berekeszti az ülést.

(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

19. §

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,
a levezető elnököt az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A napirend megállapítása

20.§

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vitát követően állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

a) rendelet-tervezetek

határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
beszámolók (jelentések)
tájékoztatók
egyéb tudomásulvételt, döntést igénylő ügyek
indítványok, javaslatok, bejelentések:

fa közérdekű bejelentések, tájékoztatók

fb) tájékoztató az interpellációkra adott válaszokról

fc) interpellációk, kérdések

g) zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok

(4) A napirend a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a külső meghívottakra.

A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

rendelet-tervezet,
határozati javaslat,
beszámoló,
tájékoztató,
módosító indítvány,

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult.

A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

bármely települési képviselő,
polgármester, alpolgármester,
jegyző,
önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

az Mötv. 42. §-ában és az e rendeletben meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben,
önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,
a Ptk.-ból eredő jogviszonyokkal kapcsolatos ügyekben,
közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése.

(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.

(6) Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

Az előterjesztés tartalma

(1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását,
az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
a jogszabályi felhatalmazást,
több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti (határozati) javaslatot,
szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

Többféle választási lehetőséget tartalmazó előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.

(2) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.

(3) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.

Módosító indítvány

(1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.

(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

Hozzászólások

24. §

(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg.

(4) A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát s a hozzászólások számát korlátozhatja.

(5) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(6) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot

érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni A levezető elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(7) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A megsértett képviselőnek joga van a személyét érintő kérdésben maximum 2 percben reagálást tenni, melyet a napirendekhez előre bejelentett hozzászólások elhangzása után tehet meg. Sérelemnek kell tekinteni az olyan állítást, illetve más kifejezést, amely a képviselő becsületét sérti, róla valótlan tényt állít, vagy valós tény hamis színben tüntet fel, feltéve, hogy az állítás, vagy kifejezés alapján az érintett képviselő személye egyértelműen azonosítható.

(9) A napirendi pont vitáját a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.

A levezető elnök bármely képviselő kérésére – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

Interpelláció, kérdés

25. §

(1) a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek - amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel - a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.

(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.

(5) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként kell megtárgyalni.

(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik,

ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, szükség esetén a felvilágosítást kérő képviselő részvételével.

(8) A települési képviselőnek a kérdést az ülés megkezdéséig írásban kell előterjesztenie, amelyre a megkérdezettnek az ülésen válaszolnia kell. A kérdésre adott válasz tájékoztatás, amely nem igényli a kérdező által történő elfogadást, valamint a válasszal kapcsolatban viszontválaszra nincs lehetőség.

A képviselő szóban az ülésen egy kérdést tehet fel. A szóban feltett kérdés megválaszolására a (8) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

26. §

A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

27. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A képviselő-testület kézfelemeléssel szavaz.

(3) Érvényes a döntés, ha a jelenlévő képviselők több mint felének szavazata egybehangzó. Ha érvényes döntés nem született, a kérdés – a levezető elnök indítványára – tovább tárgyalható.

Név szerinti szavazás

28. §

(1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

a helyi népszavazásról,
a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
minden olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület minősített többséggel indítványt tesz a név szerinti szavazásra,
ha törvény írja elő.

(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

29. §

(1) Titkos szavazást kell tartani:

választás,
kinevezés,
felmentés,
vezetői megbízás adása, visszavonása,
fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

(3) A titkos szavazás írásban történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

Határozat

30. §

(1) a) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, felelős és határidő megjelölésével a következők szerint:

„Tiszabábolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../20...(.......) önkormányzati határozata”

b) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

c) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A jegyzőkönyv

31. §

A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a kérdések és válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások tartalmát,
a szóban előterjesztett javaslatokat,
az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
rendeletek és határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás számszerű eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalás (igen, nem, tartózkodott),
A polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

a meghívó,
a jelenléti ív,
az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,
a jegyző törvényességi észrevétele,
név szerinti szavazásról készült névsor.

(3) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül két – rotációs elv alapján (névsor szerint) kiválasztott – hitelesítő írja alá. A hitelesítést a Hivatal helyiségében a jegyzőkönyv elkészítését követő két napon belül kell elvégezni. A jegyzőkönyv-hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát ellátják aláírásukkal (szignójukkal).

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

32. §

(1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

a települési képviselő,
a jegyző,
helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,
az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában.

(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.

A képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározza az előkészítés menetét.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.

(5) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint szakértő közreműködése igényelhető.

(6) Az önkormányzati rendelettervezetet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé, kivéve azokat, amelyeknek az előterjesztésére a 21. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a polgármester jogosult.

(7) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(8) A kihirdetés módja: a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A közzététel módja: Tiszabábolna Község hivatalos internetes honlapján történő megjelentetés.

(9) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint - a jegyző javaslatára – módosítja, hatályon kívül helyezi.

(10) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

Lakossági fórumok

33. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:

a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
a közvetlen tájékoztatásra,
a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

közmeghallgatás,
falugyűlés,
állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosságot annak megtartása előtt legalább 5 nappal előbb értesíteni kell, hogy lehetősége nyíljon kérdéseinek megfogalmazására, a felkészülésre. A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban és szóban is megteheti.

A közmeghallgatáson - a tárgyalt napirend súlyának, az érdeklődők számának alapján – a képviselő-testület a felszólalások időtartamát - a testületi ülés szabályai szerint - korlátozhatja.

(5) A polgármester évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatást ad a lakosság részére a legfontosabb helyi, községpolitikai, közigazgatási kérdésekről.

Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást. A társadalmi szervezetek kezdeményezésére - szükség szerint - a polgármester az önkormányzati döntéseket megelőzően, a szervezeteket érintő kérdésekről előzetes egyeztetést tart. A községben megvalósuló, közérdeklődésre számot tartó rendezvényekről a polgármester (vagy a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzatot képviselő települési képviselő vagy a Hivatal adott témával foglalkozó munkatársa) a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

fejezet

A Képviselő-testület szervei

34. §

(1) A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései az irányadóak.

A Bizottságok

35. §

A képviselő-testület a kötelező bizottsági feladat- és hatáskörök ellátására egy állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot választja meg, tagjainak száma 3 fő.

A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat is választhat.

Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(5) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Hivatal munkavállalója nem lehet a bizottság elnöke és tagja. A bizottság választja meg a képviselő-testület tagjai közül a bizottság elnökét.

(6) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

A bizottságok működése

36. §

(1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják.

A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat.

(3) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre, valamint az Ötv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(4) A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.

(5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.

A polgármester

37. §

Tiszabábolna községban a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét társadalmi megbízatásban, kötetlen munkaidőben végzi.

A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények tartalmazzák.

A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:

szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
összehívja és vezeti a testület üléseit,
gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
képviseli az önkormányzatot,
segíti a települési képviselők munkáját,
együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a térség önkormányzataival,
kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
lakossági fórumokat szervez.

(5) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) továbbá a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

(6) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi Bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

Az alpolgármester

38. §

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel
a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatására, megbízatásának megszűnésére a Pttv. rendelkezései az irányadók.

A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjának, illetve illetményének és egyéb juttatásainak mértékéről.

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester, a polgármester tartós (legalább 15 napos) akadályoztatása esetén, általános helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet az önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá.

A jegyző, aljegyző

39. §

A jegyző, aljegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői és az aljegyzői tisztséggel kapcsolatos hatáskör Mezőkövesd Város polgármesterét illeti, szintúgy a munkáltatói feladatok és hatáskörök.

40. §

A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

A Hivatal

41. §

A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét.

fejezet

A Társulás

42. §

Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulási lehetőségek közül a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakítható társulásos formákat, valamint a hatósági igazgatási társulást, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni.

A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

fejezet

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

43. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

fejezet

Gazdálkodás, az Önkormányzat vagyona és költségvetése

Az önkormányzat vagyona

44. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:

a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.

Az önkormányzat költségvetése

45. §

A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A
költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a
finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény,
valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

46. §

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik. A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

47. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését külön megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

(3) A helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza

fejezet

Záró rendelkezések

48. §

Ez a rendelet 2014. március 01. napján lép hatályba.

Hatályát veszti a Tiszabábolna Község Képviselő-testülete és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 5.) önkormányzati rendelet.

Hencz Zsolt dr. Jakab Orsolya

polgármester jegyző

1. melléklet

Minősített többségű szavazást igénylő ügyek

Az Ötv. még hatályos rendelkezésein és az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:

A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, felmentés,
Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozása
Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,
Testületi hatáskör átruházása,
Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés kiírása,
Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,
Ciklusprogram elfogadása,
Polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt kereset benyújtása a polgármester ellen /Ötv. 33/C. § (1) bekezdés/,
Zárt ülés elrendelése,
Indítvány név szerinti szavazásra,
Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának rendeltetésének megváltoztatása,
Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,
A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
Önként vállalt közfeladat felvállalása, és megszüntetése

. melléklet

Ügyrendi Bizottság

feladat-és hatásköre

I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATAI:

ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
gyakorolja a polgármester, alpolgármester, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat /2000. évi XCVI. törvény 10/A.§ (3) bekezdés/
tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen,
kivizsgálja a polgármester által előterjesztett, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselő-testület elé előterjesztést nyújt be.
ellátja a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket.

II. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT JOGKÖRBEN

1.) DÖNT:

a bizottság elnöke a bizottság nevében gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat (szabadság engedélyezése),
póttag hiányában a Választási Bizottságba új tagot választ, ha a választásig, népszavazásig a Képviselő-testület már nem ülésezik.

Tiszabábolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

- a módosításokkal egységes szerkezetben -

fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezései

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszabábolna Község Önkormányzata

(a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3465 Tiszabábolna, Fő út 113.

(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Tiszabábolna Község Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal

(a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám: 439039

b) adószám: 1-5439031-1-05

c) KSH statisztikai számjel: 0502291

Az Önkormányzat jelképei

(1) Az Önkormányzat jelképei: Tiszabábolna Község címere, zászlaja és pecsétje.

(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

A község ünnepei

A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

Önkormányzati jogok

fejezet

Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre

Feladatok és hatáskörök

(1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(3) A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

A képviselő-testület működése

(1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester.

A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

[1]Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.

[2]Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról. A polgármester és az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

Rendes ülés

(1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július hónapban állapítja meg.

(3) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

Rendkívüli ülés

(1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is összehívhatja.

(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

A képviselő-testület összehívása

(1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

(4) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, távirat stb.).

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

az ülés helyét, napját, időpontját,
a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(7) [3]A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán való kifüggesztés.

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)

a képviselő-testület tagjait,
a jegyzőt, aljegyzőt,
a napirendi pontok előadóit,
az önkormányzati intézmények vezetőit,
akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,
akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

a jegyzőt, aljegyzőt,
akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges
a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Borsodivánkán működő társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik.

A képviselő-testület ciklusprogramja

(3) [4]

A képviselő-testület munkaterve

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen:

(4) A munkaterv tartalmi elemei:

az ülések tervezett időpontja,
várható napirendjei,
előadó megjelölése

(5) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek és a munkatervben érintett előadóknak.

A képviselő-testület ülése

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.

(2) A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

(1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 3 fő jelen van.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

(1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző (aljegyző), távollétében a kirendeltség vezető segíti.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint
a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
kihirdeti a határozatokat,
biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,
berekeszti az ülést.

(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

19. §

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,
a levezető elnököt az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A napirend megállapítása

20.§

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.

(3) [5]

(4) [6]

(5) [7]

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

rendelet-tervezet,
határozati javaslat,
beszámoló,
tájékoztató,
módosító indítvány,

(2) [8]Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, zárszámadási rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

bármely települési képviselő,
polgármester, alpolgármester,
jegyző,
önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői.

(4) [9]

(5) [10]

(6) [11]

Az előterjesztés tartalma

(1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását,
az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
a jogszabályi felhatalmazást,
több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti (határozati) javaslatot,
szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.