Tiszadorogma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi építésügyi szabályzatról és szabályozási tervről
Hatályos: 2007. 12. 02
Tiszadorogma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
2007.12.02.
a helyi építésügyi szabályzatról és szabályozási tervről
Tiszadorogma Község Önkormányzatának Képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.) 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörben, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 8. §.(1) bek. Szerinti feladatkörben, a 16. §. (1) bekezdése szerinti jogkörben, továbbá az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló többször módosított 253/1997 (XII.20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. §(1) bekezdésben biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) Az előírások hatálya Tiszadorogma község közigazgatási területére terjed ki,
(2) Tiszadorogma Község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és rajzi mellékletei rendelkezései szerint szabad.
2. § (1) A jelen rendelet 1. sz. mellékletét képezi TISZADOROGMA község szabályozási terve, melynek tervi mellékletei
SZ-1 Központi belterületi szabályozási terve M = 1: 2000
SZ-2 Igazgatási terület szabályozási terve M = 1:10 000
(2) A helyi építési szabályzatot és a hozzátartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.
(3) TISZADOROGMA község bel és külterület lehatárolását a tervezett belterületi határvonalakat az SZ-1 rajzszámú tervlap tartalmazza.
(4) Külterületen maradó beépítésre szánt és nem szánt területek határvonalait az SZ-2 rajzszámú tervlap tartalmazza.
A szabályozási tervek egyes jeleinek értelmezése /rajzi mellékletnek megfelelően/
3. § (1) Tervezett szabályozási vonal: ahol a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal nem egyezik meg az alaptérképi állapottal.
(2) A mező – és erdőgazdasági területek határa, azon belül övezethatárok természeti, művi, tulajdonlási, gazdálkodási érdekek alapján módosíthatók, illetve pontosíthatók a természetvédelmi szakhatóság, az Erdőfelügyelőség, a Földhivatal és Földművelésügyi Hivatal egyetértő véleménye alapján. A beavatkozás rendezési terv módosítási kötelezettséget nem okoz az alábbi esetekben:
-ültetvény telepítés esetén
-a tömbre vonatkozóan 50 %-ot meg nem haladó művelési ág változása esetén
külterületi infrastruktúra megvalósulása esetén (integrált mezőgazdasági út, öntözőcsatorna)
(3) Építési vonal:
Az előkert mérete határozza meg, mely az alábbi:
a.) kialakult beépítés esetén a két szomszédos épület előkert méretének átlaga, de legalább 3,0 m.
b.) Új építésű területen: 5,0 m
c.) Gazdasági és kereskedelmi övezetekben 15,0 m
Az építési vonalat az előkertek mélysége határozza meg, oda kötelezően helyezendők el az épületek utcai homlokzattal.
(4) Elő-és oldalkertben és hátsókertben önálló épület nem építhető, oda építményrész 60 cm kiugró eresz kivételével sem nyúlhat be.
(5) A település közigazgatási területén, ahol a kialakult telekállomány több, mint 50 %-a OÉSZ alapú méretekkel rendelkezik, ezért az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről rendelkező
2536/1997 (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) 111. §.-a alapján a 4 m-es oldalkerttel rendelkező telkek esetén az alábbi megengedőbb érték állapítandó meg:
(6) A kialakult állapot miatt az oldalkert mérete 4 m-re csökkentendő. Ez esetben a szemben lévő lakó építmények magassága nem lehet 4 m-nél több.
Ez az eltérés 14,0 m-nél kisebb utcai homlok vonallal rendelkező telkek esetén alkalmazható.
(7) Oldal és hátsókert előírt mérete:
(8) Az oldalkert mérete a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m, szabadonálló beépítés esetén a szabályozott építmény magasság fele, de legalább 3,0 m
(8) Hátsókert mérete: a szabályozott építmény magasság, de legalább 6,0 m. Két utcára néző telkek esetén hátsókertet nem kell kialakítani.
(9) Építési hely
A (4)(5)(6) (7) pontban meghatározott elő, oldal és hátsókert által csökkentett telekterületek. Az építési helyen kívülre épületrész 60 cm-t kiugró eresz kivételével nem nyúlhat.
Az építési engedélyezés általános helyi feltételei
4. § (1) Az infrastruktúrákra vonatkozó előírások az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) 8. és 33. §-ában előírtakon túl az alábbiak:
a., A szennyvízhálózat
-vezetékével ellátott területen építési engedély csak egyidejű rákötési kötelezettséggel adható.
b., az infrastruktúrák egyéb elemeire vonatkozóan: tilos
-a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése,
-lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
a, Vt-1,2 jelű építési övezetekben
c., a gazdasági területeken a szükséges közművesítettség a technológiához rendelt infrastruktúrák egyidejű megvalósítása kötelező.
(2) Terepszint alatti építmény:
a., a központi belterületen lakóövezetben különálló építményként pince, illetve teremgarázs nem létesíthető
b., gazdasági területen csak technológiai célra létesíthető. Mértéke a méretezéssel igazolt szükségletet nem haladhatja meg és ezek építési helyen belül helyezhetők el
c., mezőgazdasági termények, termékek tárolására is létesíthető az építési helyen belül.
d. a fürdők területein a vízmedencék és tavak létesíthetők az építési helyen belül.
(4) Kerítésépítés általános követelményei:
a.)A gyalogos közlekedést kiszolgáló utcák és a gyalogos és gépjárműforgalmat is kiszolgáló utcák határvonalán legalább 1,60 m magas, áttört faanyagú. A csak gépjármű forgalom felől 1,80 m magas tömör legalább 70 %-ig
Anyaga falazott, fa kombinációjú lehet. Építési engedély köteles.
b.) Gazdasági területeknél feleljen meg a sajátos biztonsági elvárásoknak is. Építési engedély köteles.
c.) Falusi lakóterületen :maximum 90 cm magas tömör lábazaton áttört kerítés.
(5) Az építési telek minimális méretének betartása telekcsoport újraosztása esetén kötelező. Az építési telekfelosztás telekhatár-rendezés, telekegyesítés az építési telekállomány méretadottságainak a kiegyenlítés érdekében történhet, ezért a beavatkozás során
a.,- ha legalább nyolc vagy annál több építési telek keletkezik, ennek
esetén településtervező bevonása kötelező.
b.,- telekhatár rendezés esetén a nagyobb méretű szomszédos építési telek a táblázati értékekben szereplő építési telek területe a táblázatban megadott méret alá ne csökkenjen, a kisebb méretű építési telek
-ha növekszik- kialakítása akkor is engedélyezhető, ha a növekedés ellenére sem éri el a legkisebb telekterület mértékét, ha így beépíthetővé válik.
c.- telekmegosztás esetén az övezetre előírt legkisebb telekterület és utcai homlokvonalat minden újonnan kialakított telek esetén biztosítani kell.
Kivételes esetben, oldalhatáron álló beépítés esetén- az előírt telekterület betartása esetén – az utcai homlokvonal az előírtnál 15 %-kal, zártsorú beépítés esetén 10 %-kal csökkenthető, ha a telkek kialakítására már mód nincs.
(6) A „kismélységű” halmazos telkek beépítése:
a., A 25,0 m mélységet el nem érő kismélységű építési telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
b.,Kismélységű építési teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége amennyiben a szemközti építési telekhatártól max. 5 m-el rövidebb a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni.
c.,A „kismélységű” építési telkekre vonatkozó külön előírások.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó építési telek is jelen
előírások szerinti „kismélységű” építési teleknek minősül, a hátsó
telekhatárra kerülő épületet mindkét telken tűzfallal lehet a szomszédos építési telekhatárhoz csatlakoztatni.
(7) Ha a szomszéd telken szabálytalanul elhelyezett épület miatt a telkek övezeti előírásainak megfelelően szabályosan nem lenne beépíthető, a szomszéd telken egymással szemben lévő homlokzatok közötti távolság 2,0 m-re is csökkenthető, ha
- a szabálytalanul elhelyezett épület engedéllyel rendelkezik, vagy 10 évnél régebbi.
- az egymással szemben lévő homlokzatok egyike nyílás nélküli és ereszképzésük nem éghető anyagú, vagy tűzfallal kialakított.
(8) Építmények közötti távolságok:
a.)I-III. tűzállóságú határesetű és D-E tűzveszélyességi osztályba sorolható épületek közötti távolság a szabályozott építménymagasság (A (7) pontban esetek kivételével)
b.)IV-V. tűzállósági határértékű és /vagy A-C tűzveszélyességi osztályokba sorolható épületek esetén az építménymagasságot az I. fokú Tűzrendészeti Hatóság esetileg állapítja meg. Ez a távolság azonban nem lehet kevesebb az a.)pontban leírtnál.
c.)5,0 m-nél kisebb szabályozott építménymagasságú lakóépületek közötti építménymagasság 14,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,0 m-re csökkenthető, ha egyik épületen lévő nyílások mérete egyenként 0,4 m2-nél nem nagyobb.
A terület-felhasználási egységek
5. § (1) A település igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek: I. lakóterületek VI. közlekedési területek
II.vegyes területek VII. zöldterületek
III gazdasági területek VIII. erdőterületek
IV.különleges területek IX. mezőgazdasági területek
egyéb területek
(2) Az egyes terület-felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
6. § (1) Beépítésre szánt területek övezetei:
a., Lakóterület: (falusias) övezetei.
b., Vegyes terület: (településközpont vegyes) övezetei
c., Gazdasági terület, (egyéb ipari, mezőgazdasági üzemi - amihez saját termőterület nem tartozik!) övezetei
d., Különleges területek (sportolási célú, kemping, temetők stb.) övezetei
(2) Beépítésre nem szánt területek övezetei
1. Közlekedési és közműterület. (hierarchia és rendeltetés szerint)övezetei
2. Zöldterület (közpark, díszpark) övezetei
3. Erdőterület (gazdasági, egészségügyi-szociális, oktatási-kutatási)övezetei
4. Mezőgazdasági terület (extenzív, intenzív, halastó) övezetei
5.Egyéb (vízügyi) terület (vízgazdálkodási tározók és csatornák, védett
vízbázis)övezetei
I. L A K Ó T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Lakóterületek övezeteinek általános előírásai
7. § (1) A területen falusias lakóterületek és azok övezetei helyezkednek el.
(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető építményeket az övezeti előírások tartalmazzák.
(1) Az építési övezetben építési övezet legfeljebb kétlakásos épület építése számára, egy épülettömegben központi belterületen.
(2) Az udvar részben mezőgazdasági munkahely céljául is szolgálhat.
(3) Az övezetekben elhelyezhetők
-lakóépület
-mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
-szálláshely szolgáltató épület
-kézműipari épület
-helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény 1 ha-ig
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.
(4) a sarokteleknél a közterülettel határos kiegészítő rendeltetésű épületek utcai homlokzat igényszintűek legyenek.
Az oldalhatáron álló beépítési módú építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető, amennyiben az építési telek szélessége meghaladja a 20 m-t.
(5) az építési telek és építmény előírásait a I. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében ha a beépítési mód kialakult (K), speciális helyzetekben (saroktelek, „lapostelek” intézményfunkció, építési – oldalváltás, telekméret adottság,) megengedett szabadon álló, vagy ikres beépítés is. Ezek azonban a szomszédos tel(k)ek szabályának megfelelő beépíthetőségét nem akadályozhatják.
(6) Az övezeti előírások alkalmazása (oktatási és művelődési létesítmény kivételével minden funkcióra) kötelező. A kivételt képező létesítményeknél az ágazati előírásokat kell alkalmazni. A szomszédos építési telek szabályának megfelelő beépíthetőségét nem korlátozhatják.
(7) I.TÁBLÁZAT
Az építési övezet jele |
Lf-1 |
Lf-2 |
Lf-3 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
500 m2 |
800 m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,0 m |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
5 %, de csak önálló pince az építési helyen belül |
Legkisebb telekszélesség 16 m
(8) A falusias lakótelkek zónái
a)Lakó- és gazdasági udvar zónája
1. Az utcai telekhatártól számított 15,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
2. Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
3.. Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartása mellett csak az utcai telekhatártól számított 20 m-en belül nem helyezhetők el.
b)Gazdasági és kert zóna
1. Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
2. A nem lakó funkciójú épületek a az építési helyen belül helyezhetők el Melléképület csak a főépülettel azonos oldalhatárra épülhet.
3. Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be növénytermelés céljára üvegház és fólia kivételével
(9) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak megfelelően:
(10.)Az építési telek területének legfeljebb 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területének 25 %-a számítható be.
Növényház és fólia területe a telek zöldfelületébe számítható.
II. V E G Y E S T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
(Településközpont vegyes övezet)
Vt-1, Vt-2 építési övezet
9. § (1) Vt-1 övezet jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál, Vt-2 építési övezetben településszintű intézmények, illetve több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek létesíthetőek.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető
-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény 1 ha-ig
(3) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető
-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el
-az egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, amelyben a --gazdasági célú hasznosítás az elsődleges
- a nem zavaró egyéb gazdasági épület
- termelő kertészeti építmény
- üzemanyagtöltő állomás kivételesen sem helyezhető el
- önálló parkolóterület és garázs, 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára kivételesen sem helyezhető el
(3) Az intézmények kapcsolt funkció esetén a főrendeltetéshez igazodva
- az önálló saját telket igénylők, szabadon állóan is elhelyezhetők.
(4) A lakóházak lehetnek legfeljebb 6 lakásosak
a.). a rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el.
b.) az építési telek és építmény előírásait a V II. táblázat tartalmazza
(5) II.TÁBLÁZAT
Az építési övezet jele |
Vt-1 |
Vt-2 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
500 m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
Oldalhatáron álló |
Szabadonállő |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
35% |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
6,0 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
30 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: falusias terület-felhasználási kategória határértékei |
Legkisebb telekszélesség 14 m
III. G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Gazdasági területek építési övezetei
10. § Gksz kereskedelmi szolgáltató területek építési övezetei
A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál
A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető
- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos ,a használó és személyzet számára szolgáló lakások
- igazgatási, egyéb irodaépület
- parkolóház, üzemanyagtöltő
- sportépítmény
A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület
(2) A településképi megjelenítés feltételei:
a, Az előkert 15 m, melyben legfeljebb 30 m2-es alapterülettel 3,5 m építménymagassággal, kerítéssel egybeépített portaépület, valamint fásított parkolóhelyek helyezhetők el.
b, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet nem képezhetnek.
c, a gépjármű parkolóhelyek csak saját telken belül helyezhetők el,
Az építmény magasság betartása kötelező, de egyes technológiai berendezések ezt meghaladhatják,
(3) III. TÁBLÁZAT (Gksz)
Az építési övezet jele |
Gksz |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 %, de teljes közművesítés esetén 40 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
25%
|
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Gazdasági terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építménye |
Az építési helyen belül |
Legkisebb telekszélesség 25 m
(4) .A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsorolt tevékenységek folytatása, kivéve az alábbi tevékenységeket:
1. 51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
2. 51.23 Élőállat nagykereskedelem
3. 51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem
4. 51.51 Energiahordozó nagykereskedelem
5. 51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem
6. 51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem
7. 51.55 Vegyi árú nagykereskedelem
8. 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
9. 51.57 Hulladék nagykereskedelem
(5) A kereskedelmi szolgáltató területen a (1) és
(7) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)
(6) .A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(7) .A technológiai tervnek igazolnia kell az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.
Külterületi beépítésre szánt terület építési övezetei
11. § (1.) Az építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára alakítható ki, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik
(2.) Az építési övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
(3.) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS HALÁSZAT, ERDŐGAZDÁLKODÁS „A+B” kód, továbbá a II. Ipar- feldolgozóipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak ),kivéve az alábbi tevékenységeket:
17.5. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)
(4) Az építési övezetben vagy szolgálati lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető az ott dolgozók részére.
(5.) IV.TÁBLÁZAT
Az építési övezet jele |
Gip-M |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
Meglévő, nem fejleszthető |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
9,0 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni. |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Gazdasági terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
- |
Legkisebb telekszélesség 25 m
V . K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K
Kt-Különleges területek kegyeleti célra
Az építési övezet jele |
Kt |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
(K) Kialakult |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
5,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
K |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
(K) Kialakult |
(2) . Kt építési övezet kegyeleti célra
területén építmény csak a működtetést szolgáló célra létesíthető.
a bejárathoz kapcsolva (de a területből kirekesztve) kegyeleti tárgyak árusítása és megrendelése céljából egységesen formatervezett pavilonok létesíthetők. (maximum 5 db.)
a lombbal való fedettség min 10 % legyen.
a parkolóhelyet szabályozási terven kijelölt helyen kell biztosítani.
Az építési övezet jele |
Kc |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
10 % |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
SZ |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
5,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
(K) Kialakult |
Ksz - Tiszaparti szabadidőpark
Az építési övezet jele |
Ksz |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
15 % |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
SZ |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
5,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges terület-felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
(K) Kialakult |
Beépítésre nem szánt területek építési övezetei
Közlekedési és közműterületek építési övezetei
(1.) az állóforgalom számára közterületi parkolót kell létesíteni
a., a temető és a sportpálya mellett
(2) a távlat elkerülő út nyomvonalán birtoktestet nem szabad kialakítani.
(2.) Közmű és hírközlési létesítmény
a. belterületen csak közterületen helyezhető el a HÉSZ ahhoz kapcsolódó előírásaiban rögzített megszorításokkal
b. Külterületen a „hálózati infrastruktúrák” biztonsági sávját a vonatkozó ágazati előírások szerint kell kialakítani.
c., a sugárzott hírközlés magassági korlátozó hatását a terv tartalmazza
V I . Z Ö L D T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
16. § (1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján a belterületen:
17. § Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
(1) Az övezetbe a parkok, zöldterületek tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) Az övezetben sétaút, továbbá szökőkutak, szobrok, emlékművek helyezhetők el,
(4) Az övezetben elhelyezhető:- a pihenést és testedzést szolgáló építmények
(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
- vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
- a terület fenntartásához szükséges épület
(5) Épületek a telekterület legfeljebb 2%-os beépítettségével és 3,50 m építménymagassággal helyezhetők el.
V I I. E R D Ő T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
18. § (1) A település igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetek-e való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
Védelmi rendeltetésű erdők
19. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik a szabályozási terven bejelölt helyeken
(2) Területükön épületek nem helyezhetők el.
I X . M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
20. § (1) A település külterületének, védelmi célú területen kívüli mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést halászatot, az azokkal kapcsolatos továbbá termékfeldolgozást és tárolást termékhasznosítást szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-E általános mezőgazdasági övezet extenzív használattal (rét, legelő)
Má-I általános mezőgazdasági övezet intenzív használattal (szántó)
Má-X általános mezőgazdasági övezet– birtokközpont tilalommal
Má-ö általános mezőgazdasági övezet az örszágos ökológiai hálózat övezetén belül
Mk kertes mezőgazdasági terület
A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Általános mezőgazdasági övezetei
21. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol elsősorban a szántó területek találhatók.
(2) Az övezetben a környezetkímélő gazdálkodás növénytermesztés, halászat az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt más magasabb rendű előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az övezet jele |
Má-E |
Má-I |
1.A beépíthető legkisebb telekterület |
6000 m2 +10 ha |
2.A beépítési mód |
SZ szabadonálló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
3 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,0 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
beépítés koncentráltan helyezhető el.
Má-E övezetben az OTÉK
2. §. /3/ szerint a következő megkötésekkel
Az övezetben min. 35 ha birtoktesten, tanya, és birtoktest központ létesíthető. A birtoktest területén vendéglátó és szálláshely is létesíthető.
A birtoktest kialakítása elvi engedélyhez kötött. Az elvi engedélyben be kell szerezni az illetékes szakmai tervtanács véleményét.
(4) A BNPI védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel, halászattal és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
(5) Má-ö- Az ökológiai hálózat övezetének területén belül nem helyezhető el:
-Nagyfeszültségű távvezeték
-Mobil átjátszó antennatorony
-Szélerőmű park
Kertgazdálkodásra szolgáló terület, gyümölcsös terület
22. § 1.)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
2.)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.
3.)Az I. kategóriájú gyümölcsösbe tartozó területek építési feltétele:
Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
Földbevájt pince létesíthető.
4)X. TÁBLÁZAT
Az övezet jele |
Mk-2 |
1.A beépíthető legkisebb telekterület |
3000 m2 + 5 ha
|
2.A beépítési mód |
SZ szabadonálló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
3% |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,0 |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
5.)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
23. § Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
(1) TISZADOROGMA község közigazgatási területén a BNP zónáinak kivételével birtokközpont kialakítható
(2) A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 35 ha, ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, kiegészítő központból birtoktestenként legfeljebb 2 db létesíthető TISZADOROGMA területén.
(3) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m2) l, beépítettsége max. 30 % lehet
(4) A birtokközpont telkén lakóépület szálláshely, vendéglátóhely is elhelyezhető, de annak építménymagasága legfeljebb 4,0 m lehet.
(5) A birtokközpont telkén legfeljebb 2 db lakás létesíthető
(6) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max.5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max.6,5 m lehet.
(7) Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek is kialakíthatók.
(8) Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
(9) Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
(10) Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
(11) A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben – lásd Függelék) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 1000 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 300 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület felhasználású területeken zavaró bűzhatással.
Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Terület
24. § (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
(2) A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területére a nemzetközi előírásoknak megfelelő zónabeosztás került bevezetésre, a következők szerint.
„I/A” zóna Kezeletlen nem látogatható terület
„II/B” zóna Kezeletlen korlátozottan látogatható terület
IV/A zóna Kezelt, nem látogatható terület
IV/B zóna Kezelt, korlátozottan látogatható terület
IV/C zóna Kezelt látogatható terület
V/C zóna Tájvédelmi szempontból kezelt, szabadon látogatható terület
Nem védett terület
VI. zóna Külső védőzóna, szabadon látogatható terület
TISZADOROGMA község területén az „A” zónában semmilyen építmény nem helyezhető el a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók:
„B” és „C” Zónában a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges mindenfajta építmény elhelyezéséhez
A területen folytatandó tevékenységgel, vagy minden fajta beavatkozással kapcsolatosan az illetékes természetvédelmi szakhatóság engedélyének beszerzése szükséges.
X . E G Y É B T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
V-1, V-2, V-3, V-4, V-5, V-6, jelű övezetek
Vízgazdálkodási területek
V-1, folyómedrek és parti sávja,
V-1 jelű övezetbe tartozik a Tisza-folyó, partja és közvetlen környezete, területén bár milyen létesítményt elhelyezni csak az illetékes Vízügyi szakhatóság hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján lehetséges és csak vízgazdálkodással összefüggő létesítmények az övezet 2 %-ban.
(2)
V-2 állóvizek, tavak medre és parti sávja,(holtág)
Területükön csak a fenntartáshoz szükséges melléképítmények helyezhetők el.
(3)
V-3 közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
A meder fenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,00 m-es széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállító gépek szabad közlekedési útvonala számára.
(4)
V-4 mocsarak, lápok
Ezek egyben Ex lege védett területek, melyekre a BNPI előírásai vonatkoznak.
(5)
V-5 vízmű területek,(szivattyútelep, gátőrház)
A vízbázis-védelem érdekében a vízbeszerzés (kutak) környezetében a hidrogeológiai védőidom területén belül építményeket elhelyezni nem lehet
(6)
V-6 árvédelmi töltés
A hullámterek, a parti sávok, vízjárta, valamint fakadóvizek által veszélyeztetett területek építményeket elhelyezni nem lehet
X I . AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
Az építészeti környezet védelme
26. § (1) TISZADOROGMA község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében
- Építészeti karaktervédelem Mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.
A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás
27. § (1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapulvéve, külön helyi rendelet intézkedik.
(2) A műemléki és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.
(3) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el
(4) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. A műemléki környezetet a szabályozási terv jelöli ki.
X I I. Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K
28. § (1) Ez a rendelet 2007. december 1-jén kerül kihirdetésre, és a kihirdetést követő napon lép hatályba.
K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I R E N D E L K E Z É S E K
A környezet védelmére vonatkozó előírások
1.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított
1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni.
2.)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani.
3.)A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
4.)Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
5.)Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
Levegőtisztaság védelem
1.)A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) sz. Korm. rendelet előírásait teljesíti környezet-veszélyeztetést nem okoz.
2.)A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, a tarlóégetés vonatkozásában is a módosított
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
3.)Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve, használója köteles –a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében- az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módosított
21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 10. §.-a értelmében.
4.)Lakóterületen, szagos ,bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén valamint a rendezési terv módosításánál vegyék figyelembe fenti jogszabály
5. §.szerinti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat.
5.) A hatályba lépett a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított
4/2002. (X.7.) KvVM rendeletet, amelynek 1. sz. melléklete, határozza meg a kialakított agglomerációt és zónákat, a 2. sz. melléklet pedig a hozzá tartozó településeket.
6.)Levegőtisztaság védelmi szempontból a
21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak /10/2001.(IV.19./ KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 3.) KöM, valamint a
23/2001. (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelő levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani.
2.)A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe tartozik.
7.)A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása – légszennyezettségre gyakorolt hatása - kielégíti az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket és környezetveszélyeztetést nem okoz.
8.)Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
9.)A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.
10.)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a
120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és
23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény
1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
Zajvédelem
-A módosított 12/1983. (V.12)MT rendelet
4. §. (1) bekezdés szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó és a zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-illetve rezgésterhelési határértékeket.”
A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó - 8/2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet - szerinti határértéket nem haladja meg.
A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/ 2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szabályozza.
|
Zajtól védendõ terület
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
nappal 6-22 óra |
éjjel 22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
ha az építési munka idõtartama |
|
Zajtól védendõ terület |
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
Építõipari kivitelezési tevékenységtõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre
(dB) |
|
|
ha az építési munka idõtartama |
|
Zajtól védendõ terület |
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
A közlekedéstõl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendõ területeken
|
|
Határérték (LTH) az LAM,kö megítélési szintre
(dB) |
|
Zajtól védendõ terület |
üdülõ-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken |
kiszolgáló út; átmenõ forgalom nélküli út mentén |
gyûjtõút; összekötõút; bekötõút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repü-
lõtér, illetve helikop-
terállomás, -leszál-
lóhely mentén |
autópálya; autóút; I. rendû fõút; II. rendû fõút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fõvonal és pálya-
udvara; repülõtér, illetve helikopter-
állomás, -leszálló-
hely mentén |
|
|
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
nappal
6-22 óra |
éjjel
22-6 óra |
1. |
Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része |
45 |
35 |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
4. |
Gazdasági terület és különleges terület |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
65 |
55 |
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
Adott tevékenységek zajvédelmi szempontból határérték alatti, vagy azt a szintet megközelítő értékeknél is okozhatnak a lakosságot zavaróan érintő panaszokra okot adó hatást, melyet egyedileg kell kivizsgálni.
Vízvédelem
A földterületek felhasználása (hasznosítása) során megvalósuló létesítmények építési, vízi létesítmények vízjogi létesítési engedélyezéséhez, külön eljárás keretén belül, meg kell kérni a „Zöld hatóság” szakhatósági hozzájárulását, illetve engedélyét.
A vízi létesítmények vízjogi létesítési eljárását a 18/1996. (VI.13.)KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembevételével összeállított dokumentáció benyujtásával kell kezdeményezni a Felügyelőségen.
3.)A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról a
21/2006.(I.31.) Korm. rendelet lépett hatályba.
4.)A folyókban, tavakban és egyéb szabad vizekben való tartózkodás szabályairól szóló
46/2001. (XII.27.) BM rendelet előírásait be kell tartani, illetve alkalmazni kell. Stég építésével kapcsolatos ügyekben a 2/1985. (III.28.) OVH Elnökének rendelkezése és az azt módosító
18/1992. (I.28.) Korm. rendelet szerint az engedélyező hatóság az ÉKÖVIZIG.
6.)A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú.
7.)A település közigazgatási területe a 3/1984. (II.7.) OVH Elnökének rendelkezése szerint a II. számú vízminőségi kategóriába tartozik. A tervezett befogadóba vezetendő vizek (csapadékvizek) minőségével ki kell elégítenie az említett rendelet által rögzített paramétereket.
8.)Az ÉKÖVIZIG (és az önkormányzat) kezelésében lévő árvízvédelmi töltés keresztezésére, megközelítésére a 4/1981. (III. 11.) KpM-IpM rendeletben foglaltak betartandók.
9.)A Tisza-folyó jobb partján fekvő árvízvédelmi töltés kiépítettnek tekinthető, azonban a töltés mentett oldali területsávja változó szélességben fakadóvizek által veszélyeztetett területnek minősül.
9.)A nyílt árterekre vonatkozó előírások értelmében a házak padlószintjét, szennyvízgyűjtők aknafedlapját (szellőzőjét) legalább a Tisza-folyóra vonatkozó mértékadó árvízszint (MÁSZ) + 1 m biztonság magasságában kell megépíteni. A pincéket és szennyvízgyűjtő aknákat, tartályokat felúszásra méretezni kell. Az ármentesített területeken az árvízvédelmi töltések mentén a töltés vízoldali lábától 110 m-es sávon belül anyagnyerő helyet nyitni nem szabad, az épületek alá pince nem építhető, illetve e sávokon belül a fedőréteg megbontása esetén a Vízügyi Igazgatóság szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni.
10.)A Tisza-folyó mindenkori partélétől számított 6 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott semmilyen létesítmény nem helyezhető el. Az árvízvédelmi töltések mentett- és vízoldali előterén szükséges a 10 m-es kezelési sáv biztosítása, valamint a fejlesztésre váró területeken a fejlesztések helyigényének (+5 m) biztosítása. Ezeken a területeken semmilyen építmény nem helyezhető el. A mentett oldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni. A nyílt ártéri területeken, vagy a védvonalak mentén esetlegesen bekövetkező árvízkárokért az ÉKÖVIZIG nem vállal felelősséget.
12.)Figyelembe kell venni a Nemzeti Település Szennyvízelvezetési és tisztítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségéről szóló
27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet előírásait, továbbá a 2005/2001. (X.26.) Kormányrendelet az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról, valamint a csatorna bírságról szóló
204/2001. (X.26.) Korm. rendelet előírásait, valamint az ÉVIZIG által kiadott vízjogi engedélyben foglaltakat.
13.)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemneni védelmét a
27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szabályozza, e szerint Tiszadorogma „A” nitrátérzékenységi besorolású.
14.)Tiszadorogma a jelenleg hatályos felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló
7/2005.(III.1.) KvVM rendelet értelmében „kiemelten érzékeny” minősítésű területen helyezkedik el.
Földvédelem
1.).Építési telek kialakítására elsősorban a már belterületbe vont területeket kell felhasználni, igénybe kell venni a foghíjtelkeket és a telek megosztási lehetőségeket is.
A távlati fejlesztési terveknél a külterület belterületbe csatolásánál az 1994. évi LV.tv. 36. §. (b) pontja szerint kell eljárni.
Termőföld más célú hasznosításának engedélyezését a Körzeti Földhivataltól kell kérni a szükséges munkarészek becsatolásával.
A törvény 47. §.(1) A kérelemnek a más célú hasznosításához szükséges teljes területigényt tartalmaznia kell.
Beruházás esetén az elhelyezésre – a helyhez kötött beruházás és a hófogó erdősáv kivételével- több helyet (változatot) kell megjelölni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából helyhez kötött beruházásnak kell tekinteni a meglévő létesítmény bővítését, közlekedés és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is.
A kérelemhez mellékelni kell a földmérési alaptérképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület – kimutatást.
A tv. 38. § (1) Ha a termőföldnek a más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a föld engedélyezett célú felhasználásáig a 36. §.(1) bekezdés szerinti hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás)
Más célú hasznosítást elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével kel tervezni, a termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járadékot kell fizetni.
A belterületbe vonást csak fokozatosan, az igények kielégítésének ütemében lehet elvégezni, addig az eredeti művelési ág szerinti művelést kell folytatni.
2.)A termőföldről szóló
1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
3.)A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról az
1993. évi XLVIII. törvény alapján gondoskodni kell. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után a BNPI előírása érvényes.
4.)A bányatelek területén történő építési célú telekalakításnál, illetve a telekingatlan beépítésénél figyelembe kell venni az 1993 évi XLVIII. Bányászatról szóló törvényt és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. (XII. 19.) számú Kormány Rendeletet. Bánya telekhatáron belül, illetve alábányászott területen építményt elhelyezni csak a bánya vállalkozó hozzájárulásával, talajmechanikai és bányageológiai szakvélemény és statikai terv alapján meghatározott módon (pl. lemezalapozás, vasbeton koszorú építésével) lehet.
5.)A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
6.)A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.
7.)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
8.)A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.
Természet és tájvédelem
jogi szabályozás
1991. évi XX. Törvény A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamit egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről
1996. évi LIII. Törvény A természet védelméről
1996. évi LIV. Törvény Az erdőről és az erdő védelméről
1996. évi LV. Törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
1997. évi XLI. Törvény A halászatról és a horgászatról
33/1997. (XI.20. ) KTM .A polgári természetőrökről
13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
2/2002. (I. 23.) KÖM-FVM együttes rendelet Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról
1.Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 3.11.2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a természet- és tájvédelmi szakhatósági jogkörök átkerültek a nemzeti park igazgatóságoktól a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez.
2.Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan – a terület-felhasználási terv szerinti - terület-felhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi.
3.Az országos védelemmel védett „ex lege” védett területeken, valamint az Ökölógiai Hálózat, az Érzékeny Természeti Területek, Natura 2000 stb. tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni
4.Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni.
A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adati, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.
5.A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.
6.A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorjait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.
7.A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit az Bükki ill. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
8.A természeti értékek védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény és Az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény előírásai betartandók.
9.Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
10.Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell.
11.A termőföldről szóló
1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
12.Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
13.Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
14.Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
15.Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.
16.Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.
Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
Hulladék-elhelyezés
1.)Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
2.)Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.
3.)A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – melyek körét a mód.
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – elkülöníteni, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
4.)A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001.(VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
5.)A veszélyes hulladékok kezelésére valóátadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre való jogosultságáról.
6.)A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat ,a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítását az önkormányzat teljesíti .
7.)Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet rendszeresít, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal végzi az önkormányzat.
8.)A köz-és parkterületek tisztán tartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
9.)Az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004. (VII: 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásának megfelelően kell végezni.
10.)Amennyiben a kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége átlépi a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott küszöbértékeket, úgy a használatbavételi eljárás során a terv dokumentációhoz csatolni kell a fent említett rendelet 4. sz. melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot.
11.)A használatbavételi eljárások során a dokumentációhoz csatolni kell a kivitelezés során keletkezett hulladékok elszállítását igazoló dokumentumokat.
12.)Az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig a
41/1997. (V.18.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzatot kell figyelembe venni.
13.)A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény alapján kell gondoskodni.
Környezetbiztonság
1.A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés
3.Az OTSZ 46. §-ban előírt oltóvízintezitást biztosítani kell. Az oltóvíz szükséglet biztosításakor figyelembe kell venni az OTSZ 47-54. §-ait. A 49. § értelmében vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani az oltóvizet.
4.A tűztávolságok tekintetében a
35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott OTSZ
6. § és a 253 /1997. (XII.20 ) Korm. rend. OTÉK 36 § -ban előírtak, továbbá a tűzoltási út tekintetében az OTSZ
22. § előírásait kell betartani.
5.Az OTSZ
18. §. (2) bekezdés és a 2/2002. (i.23.) BM rendelet I/3. értelmében zártsorú beépítésnél az egymáshoz csatlakozó szomszédos épületeket tűzfallal kell elválasztani. A hézagosan zártsorú beépítésnél a homlokzatokkal szervesen összeépített homlokzatszerű kerítés, vagy kapuépítmény és szomszédos épület között.
Védőtávolságok, védőövezetek
1.A területen kijelölt védőtávolsággal működtethető tevékenységek:
- Szennyvíztelep: jelenleg 1000 m a technológiai korszerűsítését követően a kijelölt védőtávolság 300 - re csökkenthető
- Állattartó telepek: egyedileg javasolt védőtávolsággal határolandók le.
A védőtávolságok, védőövezetek meghatározásánál figyelembe kell venni a 21/2001. (II.14) Korm. rendelet 2.sz. mellékletének A. pontjában meghatározott védelmi övezeti sugár-nagyságokat (500-100 0m )
A védőtávolságok mértékét a szabályozási terv rögzíti azzal a kitétellel, hogy amennyiben a telephely eredeti funkciója változik, újra kérni kell a védőtávolság meg állapítását az önkormányzattól.
- Vonalas létesítmények: (út, vízfolyás, energiavezetékek) védőövezetét, védőtávolságait a mindenkor érvényben lévő vonatkozó szabályok, és előírások alapján biztosítani.
A vízkivételi művek: általánosságban a123/1997.(VII.18.)Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján a belső védőövezet min.10 m, a külső védőövezet min.100 m.
(illetve védőidom metszete a felszínen) valamint hidrogeológiai védőövezeteket is meg kell állapítani.
- A szeméttelep: a környezetvédelmi felülvizsgálatot el kell végezni, a lezárást követően a rekultivációról gondoskodni kell.
- Ipari létesítmények védőterületének eseti kijelölése függ a betartható technológiától.
Közlekedési mintakeresztszelvények
2x1 nyomú út = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út merőleges parkolóval = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +5,5 m parkoló +6,5 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út, merőleges parkolóval és kerékpárúttal = 20,00 méter a főútvonal belterületi átkelési szakasza
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +2,5 m parkoló +7 m útburkolat +2 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
Az építészeti örökség védelme
1. §
TISZADOROGMA község önkormányzati testülete az 1997. évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, továbbá a Műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 30 §-ában biztosított jogkörében – valamint a Kulturális örökség védelméről szóló, 2001. LXIV. tv.illetve Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, városépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következőket rendeli el:
A helyi védelem tárgyai
2. §.
A helyi védelem – a mellékletben felsorolt következő területekre terjed ki:
(1)Településképi jelentőségű területek
(2)védendő látvány pontokra (panoráma pontok)
(A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része, megőrzéséről gondoskodni kell.)
(3)A helyi régészeti (történeti) jelentőségű területekre.
A régészeti védelemről a többszörösen módosított 1963. évi 9. törvényerejű rendelet 18. (2) bekezdése intézkedik.
Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. Törvény 35 §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
(4)A helyi településszerkezeti jelentőségű területek.
(E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területek. A jellemző út és utcaszerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja mértéke értéket képvisel.
(5)A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire, valamint a karakteres utcaképekre.
(6)Az értékes utcaképek általában a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek.
(7)Az egyedi helyi védettségű épületekre
Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja.
(8)Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, világító terek, zöldterületek, utcai fasorok)
A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő városképek, látványok meghatározó elemei.
A helyi védelem személyi hatálya
3 §.
A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra terjed ki.)
4. §
(1)A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő:
a szabályozási vonal (utcahálózat)
a beépítés módja
a telekszerkezet jellege
Védendő a teleknagyság
a telek rendszere
a telkek beépítettsége
(2)A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő.
(3)A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás.
Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából
(4)A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken a
-megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök
-megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással -a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki.
-a telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a
-telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően
(5)Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében:
-az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani. -homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén – csak az utca felé illeszkedően nyitható meg.
-a földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető.
-cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
-a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és meg-jelenéssel létesíthetők
-az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők.
(6)Utcaképi védelem területein
-Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet.
(7)Hagyományőrző építészeti karaktervédelem
-A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a TISZA-FOLYÓ felőli látványvédelem megvalósulása érdekében
-A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, előkert nélkül helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton könyöklőtornáccal is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges.
A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
-Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
-A védett területen az épületek többnyire oldalhatáron állóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.
(7)Az egyedi helyi védettségű épületrész védelmében
-az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,
-az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja mg.
-az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell.
-az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet
-homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
-felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani.
-a védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
-felújítást, átalakítást az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni
(8)A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken a felszín feletti és alatti épületek létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni.
A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása
5. §
(1)A helyi védelem alá helyezést , vagy annak megszüntetését minden jogi , vagy természeti személy kezdeményezheti. Ennek során
a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll,
-a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell.
-a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni
(2)A védelemről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntés az önkormányzat testületi joga.
(3)A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell.
(4)Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.
Záró rendelkezések
6. §
(1)A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását.
(2)Szabálysértést követ el és ……..Ft-tól ………….Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az , aki jelen rendelet előírásait megszegi , tilalmait megsérti.
TISZADOROGMA, 200………….
Polgármester Jegyző
a.) melléklet
HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN
|
Utca megnevezése |
Házszám |
Helyrajzi szám |
1. |
Kossuth Lajos |
2 |
85 |
2. |
|
7 |
6 |
3. |
|
15 |
12 |
4. |
|
26 |
57 |
5. |
|
|
66 |
6. |
|
51 |
41 |
7. |
|
55 |
44 |
8. |
|
Ref. Parókia |
63 |
9. |
Arany János |
6 |
65 |
10. |
|
Ref. Templom |
69 |
11. |
|
13 |
363 |
12. |
|
20 |
79 |
13. |
|
34 |
239 |
14. |
|
53 |
139 |
15. |
Petőfi Sándor |
1 |
272 |
16. |
|
2 |
254 |
17. |
|
3 |
271 |
18. |
|
4 |
247 |
19. |
|
5 |
270 |
20. |
|
19 |
201 |
21. |
|
20 |
271 |
22. |
|
24 |
174 |
23. |
|
46 |
133 |
24. |
Deák Ferenc |
5 |
156 |
25. |
|
7 |
157 |
26. |
|
9 |
158 |
27. |
|
|
181 |
28. |
József Attila |
3 |
317 |
29. |
|
4 |
275 |
30. |
|
36 |
283 |
31. |
|
48 |
289 |
32. |
Zrínyi Miklós |
5 |
99 |
33. |
|
7 |
100 |
34. |
|
14 |
106 |
35. |
Árpád |
3 |
369 |
36. |
|
4 |
374 |
37. |
|
15 |
343 |
38. |
|
24 |
392 |
39. |
|
25 |
42 |
40. |
|
26 |
391 |
41. |
|
29 |
45 |
42. |
|
30 |
389 |
43. |
|
36 |
346 |
44. |
Rév |
2 |
252 |
45. |
|
4 |
253 |
46. |
|
9 |
381 |
47. |
|
12 |
321 |
48. |
|
13 |
384 |
49. |
|
|
306 |
50. |
|
|
307 |
51. |
|
|
312/1 |
1. |
Arany János |
|
146 |
2. |
|
|
163 |
3. |
|
|
78 |
4. |
Zrínyi Miklós |
|
110 |
5. |
|
|
107 |
6. |
Kossuth Lajos |
|
84 |
7. |
|
|
40 |
8. |
Árpád |
|
374 |
9. |
|
|
375 |
10. |
Rév |
32 |
311/1 |
A BÜKKI NEMZETI PARK NYÍILVÁNTARTÁSA A TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRŐL
Tiszadorogma község közigazgatási területén található védett területek és kategóriák:
1.) Országos védelem alatt álló terület
A község területét érinti az
9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelttel védetté nyilvánított, és a
14/1993. (VI. 7.) KTM rendelettel bővített
Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet (a továbbiakban:
BMTK), valamint annak tervezett bővítése. Az országos jelentőségű védett területek térképi ábrázolását ezúton csatoltan megküldjük.
1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva többek között ún.
ex-lege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek
e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülöttük védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 30 métertől (források, barlangok és kunhalmok esetében) 100 méterig terjedhet (nagyobb földváraknál, a lápoknál víznyelőknél és szikes tavaknál.) Tiszadorogma közigazgatási területén az Igazgatóságunk nyilvántartásában szereplő
Szántó-halom (középponti EOV-koordinátái: 267255; 787080; hrsz: 041)
ezen bekezdés hatálya alá eső kunhalom, ezért országos jelentőségű természeti emléknek minősül (1996. évi LII. tv. 28. § (5) bekezdés
), melynek bárminemű károsítása tilos. Tiszadorogma közigazgatási területén a fent említett kunhalmon kívül szintén ezen bekezdés hatálya alá eső ex
lege védett láp is található. A természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékét közzétevő
8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatóban a
Tiszadorogma 0149 hrsz.-ú földrészlet, mint ex lege védett láp szerepel. Az ingatlan-nyilvántartásban az érintett Tiszadorogma 0149 hrsz-ú földrészletre a védettség bejegyzése megtörtént. A szóban forgó lápterület
országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül (1996. évi LIII. tv. 28. § (4) bekezdés
), melynek bárminemű károsítása tilos. A kunhalom és a láp területi elhelyezkedését a mellékelt térképeken ábrázoltuk.
2.) Természeti területek
A Bükki Nemzetei Park Igazgatóság szakemberei az
1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 15 §-ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő ún. természeti területeket. Ezek természet közeli állapotokkal jellemezhető erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek, melyeket a mellékelt térképvázlaton feltüntettünk. Kataszterünk elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy átalakulást eredményezne.
3.) Érzékeny természeti területek (ÉTT VAGY ESA)
A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Tiszadorogma község területe a Borsodi-Mezőség kiemelten fontos ÉTT térsége által érintett terület. Az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kijelölésének az a célja, hogy a természeti adottságokkal, a tájjal és a termelési hagyományokkal harmóniában lévő termelési módokat honosítson meg vagy élesszen fel természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeken. Ezek megvalósításának anyagi fedezetét – pályázatok útján – jelentős források biztosítják, melyek elérésében, a pályázatok elkészítésében, és a folytatandó gazdálkodás előkészítésében- kidolgozásban a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság, vagyis jelen esetben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság készséggel nyújt segítséget az ezen támogatásokat igénybe venni, környezet- és természetbarát gazdálkodást folytatni kívánó tulajdonosoknak vagy bérlőknek. Az ÉTT által érintett területek Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePar) kódjait mellékelten megküldjük.
4.) Natura 2000 területek (KTT és KTM – korábban SCI és SPA)
Tiszadorogma község határában a Natura 2000 hálózat két kategóriája (Különleges Természet megőrzési Terület – KTT (korábbi SCI); Különleges Madárvédelmi Terület – KMT (korábbi SPA) közül mindkettő megtalálható. A
275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében
Borsodi-sík néven kihirdetett
különleges madárvédelmi terület (területkódja: HUBN: 10002), illetve ugyanezen Korm. rendelet
7. számú mellékletében
Borsodi Mezőség néven kihirdetett
kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület (területkódja: HUBN200034) által érintett területek találhatók Tiszadotrogma közigazgatási területén. Ugyanígy két másik Natura2000 terület is, a
27562004 (X. 8) Korm. rendelet 5. számú mellékletében
Hortobágy néven kihirdetett
különleges madárvédelmi terület (területkódja: HUHN10002); valamint az ugyanezen Korm. rendelet
7. számú mellékletében
Tisza-tó néven kihirdetett
kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület (területkódja: HUHN20003) által érintett területek szintén megtalálhatók Tiszadorogma közigazgatási területén. Ezúton szeretnénk megjegyezni, hogy az utóbb említett két Natura2000 terület – mivel az általuk érintett térszínek túlnyomó része a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: HNPI) működési területére esik – a kijelölés során a HNPI neve alatt lettek nevesítve, így
ezen területek Natura2000-rel kapcsolatos kérdéskörében – a két nemzeti park igazgatóság működési területének kijelölése ellenére is –
a HNPI a természetvédelmi kezeléssel megbízott nemzeti park igazgatóság, így hasonló jellegű, esetlegesen felmerülő kérdésekkel, kérjük Őket keressék meg. Minden más természetvédelmi vonatkozásban Tiszadorogma község teljes közigazgatási területe Igazgatóságunkhoz tartozik – kivéve természetesen a természetvédelmi és tájvédelmi hatósági, szakhatósági ügyeket, melyek a területileg illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez tartoznak.
Az érintett földrészletek térképi ábrázolását, a szóban forgó Natura 2000 területek közösségi jelentőségű (ill. kiemelt jelentőségű közösségi) jelölő fajainak élőhelytípusainak listáit ezúton mellékeljük. Az érintett földrészletek hrsz.-os listáit csatoltan megküldjük, valamint azok a Magyar Közlöny 2005/80 számának mellékletében (II. kötete) megtalálhatók, vagy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (http:// www.kvvm.hu/) megtekinthetők, és arról letölthetők. Mivel a HNPI-hoz tartozó két Natura 2000 terület pontos térképi adatállománya nem áll Igazgatóságunk rendelkezésére, azzal kapcsolatban kérjük, keressék meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. Megértésüket köszönjük.
5.) Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) területei
A Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező kategóriákból Tiszadorogma község területén mind magterületnek, mind puffernek (védőövezetnek), mind folytonos folyosónak illetve megszakított folyosónak minősülő földrészletek találhatók, melyek területi elhelyezkedését a mellékelt térképen ábrázoltuk.
6.) Egyedi tájértékek
A természetvédelemről szóló
1996. évi LIII. törvény 6. § (3) – (5) bekezdései szabályozzák az egyedi tájértékekre vonatkozó feladatokat. Tiszadorogma község esetében területi felmérések Igazgatóságunk részéről még nem történtek. Igazgatóságunk örömmel vesz miden olyan kezdeményezést, amely települések egyedi tájértékeinek felmérésére irányul; azonban ezekkel kapcsolatban – az eddigi tapasztalatok alapján – az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet: az egyedi tájértékek felmérését ismertető szabvány jelenleg átdolgozás alatt áll, az értékelési szempontrendszer pedig kidolgozás alatt van. Amennyiben Igazgatóságunktól függetlenül készülnek felmérések, azok eredményeit – amíg az értékelési rendszer nincs megalkotva, és amíg ezek alapján Igazgatóságunk nem véleményezte a felmért képződményeket/létesítményeket –
egyedi tájértékként nem, legfeljebb egyedi tájértéknek jelölt képződmény/létesítmény néven lehet települési programokban/tervekben
szerepeltetni. Fentiek alapján jelen tájékoztatás időpontjában az egyedi tájértékkel kapcsolatban nem áll módunkban az Önök részére adatszolgáltatást adni. Megértésüket köszönjük.
7.) Egyedi védettségi kategóriák és területek
Tiszadorogma község határában ilyenekről nincs tudomásunk. Az esetleges helyi jelentőségű természetvédelmi területek és kategóriák ügyében az illetékes jegyző, míg az esetleges régészeti szempontból védett területeket, valamint a műemlékeket illetően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes szerve tud felvilágosítást adni.
A településrendezési tervhez a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a fentieken kívül az alábbi kiegészítő információkat és javaslatokat adja:
A könnyebb azonosíthatóság és illeszthetőség érdekében a térképen feltüntettük a település által érintett 1:10000-es méretarányú EOV –rendszerű topográfiai térképek szelvényeinek határait, valamint azok azonosító-kódjait.
A településrendezési terv megfelelő részeibe be kell építeni a természet, az erdő és a vad védelemről szóló jogszabályokat (az 1996. évi LIII., LIV., illetve LV. Törvényeket), valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendeletet) azzal a megjegyzéssel, hogy azok előírásait mindenkor be kell tartani.
Az ex lege védett országos jelentőségű láp a Terem-tó egykori medrében és annak környezetén található. Mivel a lápok fennmaradásához kiemelt fontossággal bír az adott terület vízháztartása, így ezen terület esetében fontosnak tartjuk a településrendezési terven belül a kiemelt figyelmet. Örömmel fogadnánk ha a terv készítése során az alábbiak teljesülnének: a láptól min. 100 m-es területen belül vízkivétel a jövőben ne történjen, a láp környezetében vízszabályozás, vízgazdálkodási tevékenység csak a láp fennmaradásához szükséges vízkészlet biztosítása mellett végezhető (pl. a láp területéről DDK-re esőcsatorna esetében). A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a jövőben esetlegesen szükségessé váló, a láp fenntartását célzó, természetvédelmi célú beavatkozások érdekében a láp fennmaradáshoz nélkülözhetetlen vízkészlet szükség esetén az említett csatornából átemeléssel biztosítható legyen.
A különféle védettségi kategóriába eső területeken (a védett, védelemre tervezett és természeti területeken, a Natura 2000 területeken, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat területein) Igazgatóságunk nem tart kívánatosnak, ennél fogva nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat.
Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az egyéb külön jogszabály által nem védett Natura 2000 területeken – a
275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (4) pontja alapján – tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza. Igazgatóságunk a
4. § figyelembevétele mellett – hasonló beruházás és/vagy tevékenység létesítést, folytatását, illetve tervezését, valamint annak engedélyezését nem támogatja.
A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.), művelési águk megváltoztatása nem kívánatos, sőt természetvédelmi szempontból ellenjavallt (pl. értékes gyepek erdősítése).
Ugyancsak fontos a hagyományos terület-és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartása – meghonosítása. A település határában inkább extenzív vagy legalábbis félintezív mezőgazdasági termelés (kert, szőlő-gyümölcs, hagyományos legeltetéses állattartás) meghonosítását javasoljuk.
Rendkívül fontos feladatnak tartjuk az ökológiai folyosók (állandó és időszakos vízfolyások, vízmosások) megóvását. A vízfolyások fontos ökológiai folyosók, melyek összekötést teremtenek különféle élőhelyek között. A vízfolyások „szabályozása”, vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása, eltávolítása – magában a mederben esetlegesen kinőtt cserjéken és fákon kívül – nem kívánatos, és természetvédelmi szempontból ellenjavallt. Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló
46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet 11. § (6) pontja értelmében patakok mentén 6 méterig, holtágak esetén 3 méterig (a parti sávban) a hasznosítás (így például fakitermelés, terep-és vízrendezés) csak az
1994. évi LV. (a termőföldről szóló), az
1996. évi LIII. (a természet védeleméről szóló), valamint az
1996. évi LIV. (az erdőről és az erdő védelméről szóló)
törvényekben foglaltak figyelembevételével, azok megfelelő alkalmazásával történhet.
Ugyancsak fontosnak tarjuk, hogy hazánk az
Európai Unió Víz Keretirányelvének átvétele során vállalta, hogy felszíni és felszín alatti víztesteinket 2015-ig jó ökológiai (és kémiai) állapotban (erősen módosított és mesterséges víztestek estében jó ökológiai (kémiai) potenciálba hozza.
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a alapján zen környezeti célkitűzések a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban érvényesíteni kell. Az
Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (továbbiakban:
VKI)
1. cikk (a) pontja alapján a VKI célja többek között az, hogy megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a víz ökoszisztémáktól közvetlen függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védje és javítsa állapotukat. A kitűzött környezeti cél elérése – valamint a vízi, illetve a víztől közvetlenül függő ökoszisztémák elemei védelmének érdekében – Igazgatóságunk fontosnak tartja, hogy a jelenlegi, kialakult vízhasználás rendszere ne romoljon tovább a természet kárára. Mindezek elérése érdekében nem támogatunk olyan beruházásokat, melyek a jelenlegi ökológiai állapot további romlását eredményeznék, illetve a kitűzött jó állapot (illetve potenciál) határidőre történő elérését veszélyeztetnék. Hasonló beruházások/tevékenységek tervezése/végzése esetén Igazgatóságunk minden esetben az ökológiai szempontokból előnyösebb megoldási formákat támogatja (pl. völgyzárógátas tározó helyett hossztöltéses oldaltározó létesítése), amelyektől történő eltérés csak indokolt esetben, kellően alátámasztva, számos megkötés és előírás betartása mellett lehetséges. Fentieket többek között a
VKI, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint
a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza.
Igazgatóságunk a terv készítése során esetlegesen felmerülő fásítási, fatelepítési szándékokkal kapcsolatban az alábbiakra szeretné felhívni a figyelmet: a természetvédelmi szempontból értékes gyepek erdősítése, fásítása ellenjavallt; növénytelepítések során csak nem invázív, őshonos fajokat szabad telepíteni. Ahhoz, hogy a fentiek gyakorlati magvalósítása során esetlegesen felmerülő félreértések, és az azok által a természetvédelmi érdekeket veszélyeztető helyzetek, állapotok elkerülhetők legyenek, ezúton csatolva megküldjük Önöknek a természet-és tájvédelmi szempontból telepítésre nem ajánlott fajok listáját (ld. melléklet) további szíves felhasználásra.
Erdészeti beavatkozások, kezelések és a faállomány kitermelése során a talajerózió csökkentése, az esetleges katasztrófahelyzetek elkerülése, valamint a biológiai sokféleség és a jellemző mikroklimatikus viszonyok megőrzése érdekében Igazgatóságunk a tarvágásos illetve a véghasználatos erdészeti kezelés helyett – amennyiben lehetséges – az ún. „Pro Silva-típusú”, a szálalásos-szálalóvágásos kezelési mód alkalmazását javasolja. Az erdőkben az állandó fásszárú növényborítás meglétét tájesztétikai, táj(kép) védelmi szempontból szintén fontosnak tartjuk.
Fontosnak tarjuk felhívni a figyelmet arra, hogy elkészült, és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése által tudomásul vett
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve a fentiektől további korlátozásokat és előírásokat is tartalmaz a természet-és tájvédelem vonatkozásában (pl. ökológiai folyosókra, vízfolyásokat kísérő vegetáció megőrzésére stb. vonatkozóan). Tiszadorogma község esetében kérjük ezek figyelembevételét is, az ezekhez igazodó tervezést. Ugyanígy fontosnak tarjuk, hogy az
Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint
az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet védett természeti területekre, ökológiai (zöld) folyosókra és a táj(kép) védelemre vonatkozó, valamint egyéb természeti-és tájvédelmi szabályozási, előírásai a készülő településrendezési tervben megjelenjenek.
Javasoljuk a település közigazgatási területén található természeti értékek felmérését, azokról egy ún. természeti értékleltár készítését.
A tervezése során javasoljuk a következő szabványok alkalmazását – értelemszerűen amennyiben a tervezett létesítmény és/vagy helyszín tárgyát képezi az adott szabványokban foglaltaknak:
MSZ 20376-1:1999 – Természetvédelem. Épületek, építmények tájba illesztése védett természeti területeken
MSZ 20379:1999 – Természetvédelem. Nyomvonalas létesítmények és műtárgyainak tájba illesztése védett természeti területeken
MSZ 20380:1999 – Utak, vasúti pályák és műtárgyaik tájba illesztése védett természeti területeken
MSZ 20365: 2003 – Természetvédelem. Erdészeti földutak és erdészeti közelítő nyomok természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben
MSZ 20369:2003 – természetvédelem. Műtárgyak és műszaki létesítmények természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben
Kérjük ezen területek és kategóriák, illetve javaslatok beillesztését a készülő településrendezési tervbe.
Kijelentjük, hogy a védendő területek és környeztük, a természetes életközösségek, a tájkép, valamint az élő vízfolyások és azokat kísérő ökológiai (zöld) folyosók állapotát az idevágó jogszabályokban biztosított jogköreinek alapján minden körülmények között fenn kívánjuk tartani. Javaslatainkat a magyar táj – és természetvédelem érdekei érdekeinek sértetlenségének biztosítására tettük.
Megértésüket és segítő közreműködésüket előre is köszönjük.
Ezúton kívánjuk jelezni, hogy településrendezési terv egyeztetési-véleményezési eljárásaiban – a 341/2004. =XII. 22.) Korm. rendelet 20. § a) pontja által állami feladatként ellátandó alaptevékenységi körükbe utalt feladatuknak megfelelően – a továbbiakban is részt kívánunk venni.
Szeretnénk felhívni ugyanakkor a tisztelt figyelmét arra is, hogy 2005. január 1-től Tiszadorogma község esetében a területileg illetékes természet – és tájvédelmi szakhatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A
341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. § (6) b) pontja értelmében
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – mint természet – és tájvédelmi szakhatóság – szintén véleményezi táj-és természetvédelmi szempontok alapján a helyi településrendezési terveket (ugyanezen feladatuk a
340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 8. §-a által módosított, az
országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelt 3. számú melléklet 2. pontjában is kihirdetésre került), így a településrendezési tervvel kapcsolatos módosítási, egyeztetési véleményezési eljárás sorén a fent említett szervet is keressék meg, és az általuk adott természet- és tájvédelmi szempontokat, előírásokat is vegyék figyelembe.
F024W-P-03 F04JW-6-03 F05QW-E-03 F084W-W-03
F09AW-5-03 F0F4W-4-03 F0KQW-U-03 F0N4W-A-03
F0RQW-2-03 F0V4W-J-03 F0XJW-1-03 F0YQW-8-03
F12W-Q-03 F13AW-Y-03 F15QW-F-03 F184W-X-03
F1F4W-5-03 F1LXW-4-03 F1QJW-U-03 F1RQW-3-03
F1TXW-A-03 F1V4W-K-03 F25QW-H-03 F26XW-Q-03
F2CQW-P-03 F2N4W-D-03 F2PAW-M-03 F2TXW-C-03
F2V4W-L-03 F2WAW-U-03 F2XJU-1-03 F2YQU-8-03
F2YQW-A-03 F30XU-H-03 F30XW-K-03 F324W-T-03
F34JW-9-03 F35QU-F-03 F384U-X-03 F39AW-8-03
F3CQU-N-03 F3CQW-Q-03 F3DXW-Y-03 F3F4W-7-03
F3JJU-M-03 F3JJW-P-03 F3N4U-C-03 F3N4W-E-03
F3QJW-W-03 F3RQW-5-03 F3V4W-M-03 F3YQU-9-03
F40XW-L-03 F424W-U-03 F49AW-9-03 F4CQW-R-03
F4DXU-X—03 F4DXW-1-03 F4JJU-N-03 F4PAW-P-03
F4QJU-V-03 F4RQU-4-03 F4V4U-L-03 F4WAW-W-03
F4XJU-3-03 F4YQW-D-03 F55QU-J-03 F56XW-U-03
F5AJU-H-03 F5CQU-Q-03 F5DXU-Y-03 F5F4U-7-03
F5F4W-9-03 F5HAU-F-03 F5HAW-J-03 F5JJW-R-03
F5KQU-X-03 F5LXU-6-03 F5N4U-E-03 F5PAU-N-03
F5QJU-W-03 F624W-W-03 F6HAW-K-03 F6KQW-2-03
F7AJW-M-03 F7JJW-U-03 F7PAW-T-03 F7RQW-9-03
F80XW-Q-03 FA5QW-R-03 FA84W-8-03 FA9AW-H-03
FAAJW-Q-03 FACQW-Y-03 FEHAW-P-03 FAJJW-X-03
FAKQW-6-03 FALXW-E-03
Területazonosító |
Terület neve |
Területe (ha) |
HUBN 10002 |
Borsodi-sík |
37045,79 |
Jelölő fajok |
|
|
Anthus campestris |
Parlagi pityer |
Aquila chrysaetos |
Szirtis sas |
Aguila heliaca |
Parlagi sas |
Ardea purpurea |
Vörös gém |
Ardeola ralloides |
Üstökösgém |
Asio flammeus |
Réti fülesbagoly |
Aythya nyroca |
Cigányréce |
Botaurus stellaris |
Bölömbika |
Buteo rufinos |
Pusztai ölyv |
Caprimulgus europaeus |
Lappantyú |
Chlidonias hybridus |
Fattyúszerkő |
Chlidonias niger |
Kormos szerkő |
Ciconia ciconia |
Fehér gólya |
Ciconia nigra |
Fekete gólya |
Circus aeruginosos |
Barna rétihéja |
Circus cyaneus |
Kékes rétihéja |
Circus pygargus |
Hamvas rétihéja |
Coracias garrulus |
Szalakóta |
Egretta alba |
Nagy kócsag |
Egretta garzetta |
Kis kócsag |
Falco cherrug |
Kerecsensólyom |
Falco peregrinus |
Vándorsólyom |
Falco vespertinus |
Kék vércse |
Grus grus |
Daru |
Haliaeetus albicilla |
Réti sas |
Himantopus himantopus |
Gólyatöcs |
Ixobrychus minutus |
Törpegém |
Lanius collurio |
Tövisszúró gébics |
Lanius minor |
Kis őrgébics |
Luscinia svecica |
Kékbegy |
Otis tarda |
Túzok |
Pandion haliaetus |
Halászsas |
Philomachus pugnax |
Pajzsoscankó |
Platalea leucorodia |
Kanalasgém |
Pluvialis apricaria |
Aranylile |
Porzana parva |
Kis vízicsibe |
Porzana porzana |
Pettyes vízicsibe |
Recurvirostra avosetta |
Gulipán |
Sterna hirundo |
Küszvágó csér |
Tringa glareola |
Réti cankó |
Területazonosító |
Terület neve |
Területe (ha) |
HUHN 10002 |
Hortobágy |
120794,13 |
Jelölő fajok |
Acrocephalus melanopogon |
Fülemülesitke |
Acrocephalus paludicola |
Csíkosfejű nádiposzáta |
Anser erythropus |
Kis lilik |
Anthus campestris |
Parlagi pityer |
Aquila heliaca |
Parlagi sas |
Aquila pomarina |
Békászó sas |
Ardea purpurea |
Vörös gém |
Ardeola ralloides |
Üstökös gém |
Asio flammeus |
Réti fülesbagoly |
Aythya nyroca |
Cigányréce |
Botaurus stellaris |
Bölömbika |
Burhinus oedicnemus |
Ugartyúk |
Buteo rufinus |
Pusztai ölyv |
Charadrius morinellus |
Havas lile |
Chlidonias hybridus |
Fattyú szerkő |
Chlidonias niger |
Kormos szerkő |
Ciconia ciconia |
Fehér gólya |
Ciconia nigra |
Fekete gólya |
Circaetus gallicus |
Kígyászó ölyv |
Circus aeruginosus |
Barna rétihéja |
Circus cyaneus |
Kékes rétihéja |
Circus pygargus |
Hamvas rétihéja |
Coracias garrulus |
Szalakóta |
Dendrocopos syriacus |
Balkáni fakopáncs |
Egretta alba |
Nagy kócsag |
Egretta garzetta |
Kis kócsag |
Falco cherrug |
Kerecsensólyom |
Falco columbarius |
Kis sólyom |
Falco vespertinus |
Kék vércse |
Grus grus |
Daru |
Haliaeetus albicilla |
Réti sas |
Himantopus himantopus |
Gólyatöcs |
Ixobrychus minutus |
Törpegém |
Lanius collorio |
Tövisszúró gébics |
Lanius minor |
Kis őrgébics |
Luscinia svecica |
Kékbegy |
Mergus albellus |
Kis bukó |
Milvus migrans |
Barna kánya |
Nycticorax nycticorax |
Bakcsó |
Otis tarda |
Túzok |
Pandion haliaetus |
Halászsas |
Pernis apivorus |
Darázsölyv |
Philomachus pugnax |
Pajzsoscankó |
Területazonosító |
Terület neve |
Területe (ha) |
HUBN20034 |
Borsodi-Mezőség |
14757,7 |
Jelölő élőhelyek és fajok |
élőhely |
|
1530 |
Pannon szikes sztyeppék és |
6250 |
Síksági pannon löszgyepek |
növény |
|
Cirsium brachycephalum |
Kisfészkű ászát |
gerinctelen |
|
Gortyna borelii lunata |
Nagy szikibagoly |
kétéltű-hüllő |
|
Bombina bombina |
Vöröshasú unka |
emlős |
|
Sicista subtilis |
Csíkos szöcskeegér |
Spermophilus citellus |
Közönséges ürge |
Területazonosító |
Terület neve |
Területe (ha) |
HUHN20003 |
Tisza-tó |
17819 |
Jelölő élőhelyek és fajok |
élőhely |
|
3150 |
Természetes eutróf tavak
Magnopotamion vagy Hydrocharition
Növényzettel |
91E0 |
Enyves éger (Alnus glutinosa) és
Magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta
Ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) |
gerinctelen |
|
Anisus vorticulus |
Kis lemezcsiga |
Leucorrhinia pectoralis |
Lápi szitakötő |
Unio crassus |
Tompa folyamkagyló |
hal |
|
Aspius aspius |
Balin |
Gobio albipinnatus |
Halványfoltú küllő |
Gymnocephalus schraetzer |
Selymes durbincs |
Rhodeus sericeus amarus |
Szivárványos ökle |
kétéltű-hüllő |
|
Emys orbicularis |
Mocsári teknős |
emlős |
|
Lutra lutra |
Vidra |
Myotis dasycneme |
Tavi denevér |
Borsodi-sík |
(HUBN 10002) |
Tiszadorogma |
010, 011/1, 011/2, 011/22a, 011/22b, 011/23a, 011/23b, 011/24a, 011/24b, 011/25a, 011/25b, 011/26b, 011/27a, 011/27b, 011/27c, 011/27d, 011/3, 011/4, 011/5, 011/6a, 011/6b, 011/7a, 011/7b, 011/7c, 011/7d, 012, 014a, 014b, 014c, 015/1, 015/2, 015/3, 016/1,016/2, 016/3, 017a, 017b, 018/1a, 018/1b, 018/1c, 018/1d, 018/1f, 018/2, 019/1, 019/2a, 0192b, 019/2c, 019/3, 020, 021/1, 021/2, 022, 023, 024a, 024b, 024c, 025, 026, 027a, 027b, 027c, 027d, 027f, 028, 029, 030, 031, 032, 033a, 033b, 033c, 034, 035a, 035b, 035c, 035d, 036, 037/1a, 037/1b, 037/1c, 037/1d, 037/1f, 037/2, 038, 039a, 039b, 040, 041a, 041b, 041c, 0416d, 042, 043/15, 043/1a, 043/1b, 043/1c, 043/1d, 043/1f, 044, 045a, 045b, 046a, 046b, 046c, 046d, 046f, 046g, 046h, 047, 048, 049, 050, 051/10, 051/12, 051/13, 051/14, 051/15, 051/16, 051/17, 051/18, 051/19a, 051/19b, 051/20a, 051/20b, 051/20c, 051/22, 051/23, 051/24, 051/25, 051/26, 051/27, 051/28a, 051/28b, 051/28c, 051/3, 051/5, 051/6, 051/7, 051/8, 051/9a, 051/9b, 052, 053/10, 053/2, 053/4, 053/5, 053/6, 053/7, 053/9, 054, 055, 056a, 056b, 057, 058, 059/1, 059/2, 059/3, 060, 061, 062, 063/10, 063/11, 063/13, 063/14a, 063/14b, 063/14c, 063/15, 063/16, 063/17, 063/18, 063/19, 063/6, 063/7, 063/8, 064, 065a, 065b, 066/10, 066/2, 066/4, 066/5, 066/6a, 066/6b, 066/7, 066/8, 066/9, 067a, 067b , 067c, 067d, 067f, 068/1, 068/2, 069, 070/11, 070/13, 070/14, 070/15, 070/16, 070/17, 070/18, 070/2, 070/3, 070/4a, 070/4b, 070/6, 070/7, 070/8, 070/9a, 070/9b, 071, 072/3, 072/4, 072/5, 072/6, 072/7, 072/8, 072/9, 073/11a, 073/11b, 073/13a, 073/13b, 073/14a, 073/14b, 073/15a, 073/15b, 073/16a, 073/16b, 073/18a, 073/18b, 073/19a, 073/19b, 073/2, 073/20a, 073/20b, 073/21a, 073/21b, 073/22a, 073/22b, 073/23, 073/24, 073/3a, 073/3b, 073/4a, 073/4b, 073/5a, 073/5b, 073/6a, 073/6b, 073/7, 073/8a, 073/8b, 073/9a, 073/9b, 076/10, 076/11, 076/12, 076/13, 076/14, 076/15, 076/3, 09/1, 09/10, 09/11, 09/12a, 09/12b, 09/13a, 09/13b, 09/14, 09/2, 09/4, 09/5 |
Hortobágy |
(HUHN 10002) |
Tiszadorogma |
0100, 0101, 0102, 0103/1, 0103/2, 0103/3, 0104, 0105, 0106, 0108, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114/1, 0115/1, 0115/2, 0116/1, 0116/10, 0116/11, 0116/2, 0116/3, 0116/4, 0116/5, 0116/6, 0116/7, 0116/8, 0116/9, 0117/2, 0118/2, 0119/2, 0120/2, 0121/2, 0138/2, 0138/4, 0139/1, 0144/13, 0150/6, 0152/1, 0153/1, 0154/1, 0155, 0156, 0157, 0158/2, 0158/5, 0158/6, 0159/3, 0159/4, 0160/2, 0161/1, 0162, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0170/1, 0170/2, 0170/3, 0171, 0172/1, 0172/2, 0174/1, 0174/2, 0175/1, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189/1, 0189/2, 0189/3, 0189/4, 0190, 0191/1, 0191/10, 0191/11, 0191/12, 0191/13, 0191/14, 0191/2, 0191/3, 0191/4, 0191/5, 0191/6, 0191/7, 0191/8, 0191/9, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196/1, 0196/10, 0196/11, 0196/12, 0196/13, 0196/14, 0196/15, 0196/16, 0196/17, 0196/18, 0196/19, 0196/2, 0196/20, 0196/21, 0196/22, 0196/23, 0196/24, 0196/25, 0196/26, 0196/27, 0196/28, 0196/29, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/8, 0196/9, 0197, 0198, 0199, 0200/1, 0200/2, 0200/3, 0200/4, 0200/5, 0201, 0202/1, 0202/10, 0202/11, 0202/12, 0202/13, 0202/14, 0202/2, 0202/3, 0202/4, 0202/5, 0202/6, 0202/7, 0202/8, 0202/9, 0203, 0204, 0205/1, 0205/11, 0205/12, 0205/13, 0205/14, 0205/15, 0205/16, 0205/17, 0205/19, 0205/2, 0205/20, 0205/3, 0205/4, 0205/5, 0205/6, 0205/7, 0205/8, 0205/9, 0206, 0207/1, 0207/10, 0207/11, 0207/12, 0207/13, 0207/14, 0207/15, 0207/16, 0207/2, 0207/27, 0207/28, 0207/29, 0207/3, 0207/30, 0207/31, 0207/32, 0207/33, 0207/35, 0207/36, 0207/37, 0207/38, 0207/39, 0207/40, 0207/5, 0207/6, 0207/7, 0207/8, 0208/10, 0208/11, 0208/12, 0208/13, 0208/14, 0208/15, 0208/16, 0208/17, 0208/18, 0208/2, 0208/20, 0208/21, 0208/22, 0208/23, 0208/24, 0208/25, 0208/6, 0208/7, 0208/8, 0208/9, 0209, 0210, 0212/2, 0213/1, 0213/10, 0213/11, 0213/2, 0213/3 |
Borsodi-Mezőség |
(HUBN 20034) |
Tiszadorogma |
015/1, 015/2, 015/3, 016/1, 016/2, 016/3, 017a, 017b, 018/1a, 018/1b, 018/1c, 018/1d, 018/1f, 018/2, 019/1, 019/3, 020, 021/1, 021/2, 022, 023, 024a, 024b, 024c, 025, 026, 027a, 027b, 027c, 027d, 027f, 028, 029, 030, 031, 032, 033a, 033b, 033c, 034, 037/1a, 037/1b, 037/1c, 037/1d, 037/1f, 038, 039a, 039b, 040, 041a, 041b, 041c, 041d, 043/1a, 043/1b, 043/1c, 043/1d, 043/1f |
Tisza-tó |
(HUHN 20003) |
Tiszadorogma |
0100, 0101, 0102, 0103/1, 0103/2, 0103/3, 0104, 0105, 0160, 0108, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114/1, 0115/1, 0115/2, 0116/1, 0116/10, 0116/11, 0116/2, 0116/3, 0116/4, 0116/5, 0116/6, 0116/7, 0116/8, 0116/9, 0117/2, 0118/2, 0119/2, 0120/2, 0121/2, 0138/2, 0138/4, 0139/1, 0144/13, 0150/6, 0152/1, 0153/1, 0154/1, 0155, 0156, 0157, 0158/2, 0158/5, 0158/6, 0159/3, 0159/4, 0160/2, 0161/1, 0162, 0163, 0164, 0165, 0166, 0167, 0170/1, 0170/2, 0170/3, 0171, 0172/1, 0172/2, 0174/1, 0174/2, 0175/1, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189/1, 0189/2, 0189/3, 0189/4, 0190, 0191/1, 0191/10, 0191/11, 0191/12, 0191/13, 0191/14, 0191/2, 0191/3, 0191/4, 0191/5, 0191/6, 0191/7, 0191/8, 0191/9, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196/1, 0196/10, 0196/11, 0196/12, 0196/13, 0196/14, 0196/15, 0196/16, 0196/17, 0196/18, 0196/19, 0196/2, 0196/20, 0196/21, 0196/22, 0196/23, 0196/24, 0196/25, 0196/26, 0196/27, 0196/28, 0196/29, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/8, 0196/9, 0197, 0198, 0199, 0200/1, 0200/2, 0200/3, 0200/4, 0200/5, 0201, 0202/1, 0202/10, 0202/11, 0202/12, 0202/13, 0202/14, 0202/2, 0202/3, 0202/4, 0202/5, 0202/6, 0202/7, 0202/8, 0202/9, 0203, 0204, 0205/1, 0205/10, 0205/11, 0205/12, 0205/13, 0205/14, 0205/15, 0205/16, 0205/17, 0205/19, 0205/2, 0205/20, 0205/3, 0205/4, 0205/5, 0205/6, 0205/7, 0205/8, 0205/9, 0206, 0207/1, 0207/10, 0207/11, 0207/12, 0207/13, 0207/14, 0207/15, 0207/16, 0207/2, 0207/27, 0207/28, 0207/29, 0207/3, 0207/30, 0207/31, 0207/32, 0207/33, 0207/35, 0207/36, 0207/37, 0207/38, 0207/39, 0207/40, 0207/5, 0207/6, 0207/7, 0207/8, 0208/10, 0208/11, 0208/12, 0208/13, 0208/14, 0208/15, 0208/16, 0208/17, 0208/18, 0208/2, 0208/20, 0208/21, 0208/22, 0208/23, 0208/24, 0208/25, 0208/6, 0208/7, 0208/8, 0208/9, 0209, 0210, 0212/2, 0213/1, 0213/10, 0213/11, 0213/2, 0213/3, 0213/4, 0213/5, 0213/6, 0213/7, 0213/8, 0213/9, 0214/1, 0214/2, 0214/3, 0214/4, 0214/5, 0214/6, 0214/7, 0214/8, 0214/9, 0215, 0216, 0217/1, 0217/2, 0217/3, 0218, 0219, 0220, 0221/11, 0221/12, 0221/13, 0221/14, 0221/15, 0221/16, 0221/17, 0221/18, 0221/19, 0221/20, 0221/21, 0221/22, 0221/23, 0221/24, 0221/25, 0221/26, 0221/27, 0221/28, 0221/29, 0221/3, 0221/30, 0221/31, 0221/32, 0221/5, 0221/6, 0221/8, 0222/1, 0222/2, 0223/1, 0223/2, 0225, 0226/1, 0226/10, 0226/11, 0226/12, 0226/13, 0226/14, 0226/15, 0226/17, 0226/18, 0226/2, 0226/20, 0226/21, 0226/24, 0226/25, 0226/26, 0226/27, 0226/28, 0226/29, 0226/3, 0226/30, 0226/31, 0226/32, 0226/33, 0226/34, 0226/35, 0226/4, 0226/5, 0226/6, 0226/7, 0226/8, 0226/9, 0229, 0232, 0233, 0234, 0235, 0236, 0237, 0238, 0239, 0240, 083, 087/1, 087/2, 087/3, 087/4, 087/5, 087/6, 087/7, 087/8, 088, 089, 090, 092, 093/1, 093/10, 093/11, 093/12, 093/3, 093/4, 093/5, 093/6, 093/7, 093/8, 093/9, 094, 095, 096, 097, 098, 099 |
Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke
A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt:
Alkörmös – Phytolacca americana
Amerikai kőris – Fraxinus pennsylvanica
Ártéri japánkeserűfű – Reynoutria japonica
Átoktüske – Cenchrus incertus
Bálványfa – Ailanthus altissima
Betyárkóró – Erigeron canadensis
Bíbor nenyúljhozzám – Impatiens gradulifera
Borzas kúpvirág – Rudbeckia hirta
Csicsóka –helianthus tuberosus
Egynyári seprence – Stenactis annua
Fehér akác – Robinia pseudoacacia
Gyalogakác – Amorpha fruticosa
Japán komló – Humulus scandens
Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis
Japán komló – Humulus scandens
Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis
Kaukázusi medvetalp – Heracleum mantegazzanum
Keresztlapu –Erechitites hieraciifolia
Kései meggy – Padus serotina
Keskenylevelű ezüstfa – Eleagnus angustifolia
Kisvirágú nenyúlhozzám – Impatiens parviflora
Magas aranyvessző – Solidago gigantea
Magas kúpvirág – Rbeckia laciniata
Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis
Óriás japán keserűfű – Reynoutria sachalinensis
Őszirózsák – Aster spp.
Parlagfű – Ambrosia elatior
Parti szőlő – Vitis vulpina
Selyemkóró – Asclepias syriaca
Sokvirágú napraforgó – Helianthus decapetalus
Süntök – Echianocystis lobata
Sziklai szőlő – Vitis rupestris
Vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján)
Parthenocissus spp.
Zöld juhar – Acer negundo
1. melléklet az 5.számú. függelékhez
Belterület
2. melléklet az 5.számú. függelékhez
külterület