SZÖGLIGET Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (3) bekezdés a) pontjában a 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – az Étv. 9.§ (3) bekezdésben és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Észak Magyarországi Állami Főépítészeti Iroda,

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ÁNTSZ Kistérségi Intézete

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Észak-magyarországi Irodája

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitánysága

Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatósága

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet területi hatálya kiterjed SZÖGLIGET község közigazgatási területére.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

(4)A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes

            1.sz. melléklet: Szabályozási terv a belterületre SZ-1 M=1:2000

            2.sz. melléklet: Szabályozási terv a külterületre SZ-2 M=1:10000

          3.sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek jegyzéke

          4.sz. melléklet: Elővásárlási joggal terhelt területek

Függelékek:

          1.sz Műemlékek és műemléki környezetek 

2. sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

3. sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok

4.sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció

            megengedhető legmagasabb értékei

2. §

(1)A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1,

SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

      - építési határvonal,

      - az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

      - a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti

        besorolás,

      - a legnagyobb beépítettség mértéke,

      - a megengedett építmény magasság,

      - a minimális telekméret,

      - a kötelező beépítési vonal,

      - a környezetvédelmi előírások,

      - korlátozások.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. §

(1)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,

- a terület-felhasználási egységek határát,

- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

        legkisebb földrészlet nagyságát,

      - a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb

        földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. §

A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. §

(1)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

6. §

(1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.

(3)A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

a.)Lakóterületek

falusias lakóterületek övezetei

            - Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5            falusias lakóövezetek elhelyezésére szolgáló övezetek

b)Üdülőterületek övezete

          - Üh                  hétvégiházas üdülőterület övezete

c.)Különleges beépítésre szánt területek

          - Kint                intézményi terület övezete

          - Kte                 templom területének övezete

            - Kokt                        oktatási intézmény övezete

          - Kst                 strand övezete

          - Kmg              mezőgazdasági üzemi terület övezete

          - Ktu                turisztikai célú övezet (Szalamandra ház)

          - Kho               horgászterület övezete

           - Kszt              szennyvíztisztító övezete

(4)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a.)Kölönleges beépítésre  nem szánt területek övezetei

          - Kt                   temető övezete

            - Ksp             sportpálya övezet

          - Kvár              Szádvár övezete

          - Krk                Derenk romközség övezete

b.) közlekedési és közműterület övezetei

            - KÖu - 2       közúti közlekedési terület (országos főút)

            - KÖu - 3       közúti közlekedési terület (országos mellékút)

            - KÖu - 4       közúti közlekedési terület (kistérségi összekötő út)

            - KÖu - 5       közúti közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóutca)

            - KÖk             kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület

c.) zöldterület

            - Z                   zöldterület övezete

d.) erdőterület

            - Ev                védelmi célú erdő övezete

e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület

      intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül

            - Má-E            általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek –                           extenzív szántó)

            - Má-Eö         általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív szántó) az ökológiai hálózat övezetén belül

            - Mk               kertes mezőgazdasági terület övezet

f.) vízgazdálkodási területek övezetei

            - V-1               Folyó, patak, árok, vízmosás

          - V-2                 Tó

            - V-3               Vízmű és vízbeszerzési területek

7. §

(1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3)Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Telekalakítás

8. §

(1)Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

1. amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
2. amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.

(2)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(3)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.

(5)A telekalakítás szabályai:

a.)Az OTÉK III. fejezetében foglaltak figyelembevételével  és a 85/2000. (XI.08.) FVM, illetve a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet szerint kell eljárni.

b.)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

c.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

Általános előírások

9. §

(1)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületekre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető területén adható ki.

(2)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.

(3)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(4)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(5)A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(6)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

(7)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(8)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(9)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

Lakóövezetek általános előírásai

10. §

(1)A területen fő funkcióként lakóépületek helyezhetők el, valamint

• termelő kertgazdasági építmény,

• a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

• kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

• igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

• szolgáltató és szállás épületek 500 m² beépített szintterületig

• sportlétesítmény

• üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

• nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

• Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
• Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.

(3)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:

• a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
• a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
• a levegőminőségi előírásoknak,
• működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
• az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(5)Állattartó építmény utcafrontra nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a melléklet szerinti védőtávolságokat be kell tartani

Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi         

előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(6)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(7)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(8)A „kismélységű telkek beépítése:

A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:

ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

11.§

Lakóövezetek beépítésének részletes előírásai

Falusias lakóövezetek

Lf

1. A lakóövezetbe az Lf- jelölésű falusias lakóövezetek tar­toznak.

1. Lf-1 építési övezet max. kétlakásos épület, vagy két rendeltetési egység számára, egy épület­tö­meg­ben Az udvar részben mezőgazdasági munkahely vagy falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely. (Központi belterület).

2. Lf-2, Lf-3, Lf-4. Lf-5, Lf-6 építési övezet max. kétlakásos épületek, vagy két rendeltetési egység számára, ahol az udvar jellemzően mezőgazdasági munkahely, vagy falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely.
3. Funkciók: az hatályos jogszabályban megengedett épületek és építmények helyezhetők el a következő megkötésekkel: az összes többi funkciónál feltétel hogy a működtető lakása is egyben.
   • 800 m²-t meghaladó telekméret esetén állattartó épület bármilyen haszon­állat számára létesíthető az állattartási rendelettel korlátozva.
4. A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak meg­felelően:
   • jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
   • nyári konyha, mosókonyha, szárító
   • egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámos­kam­ra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
   • az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
   • a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedel­mi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
   • hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

5. A falusias lakótelkek zónái

1. Lakó- és gazdasági udvar zónája
   • Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
   • Az utcai telekhatártól számított 25,0 méteren belül állattartó épület nem létesíthető.

2. Gazdasági és kert zóna
   • Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől a szabályozási terv szerint 40, vagy 50,0 méterig terjedő terü­let a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
   • A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
   • Az utcai telekhatártól számított 40,0 vagy 50,0 méteren túl  az SZT szerint a telekrész nem építhető be, kivéve ahol termelő kertészeti építmény elhelyezhető.  (csűr építmény, vagy méhes)

6. A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

7. A sarokteleknél a közterülettel határos kiegészítő rendeltetésű épületek látványa is feleljen meg az „utcaképi elvárásoknak”.

8. A tetőhajlásszög 35-45 fokos lehet

(9)Tetőtér beépítés előpatinázott síklemezfedés esetén létesíthető.

(10)A tetőtérben önálló lakás nem létesíthető, több generáció együttélésére alkalmas lakóépület igen.

11. Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázatok szerint kell meghatározni:

11)I.TÁBLÁZAT

(12)A homlokzatmagasság 5 m-nél több nem lehet az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 övezetekben.

Lf-4 és Lf-5 övezetben pedig 6,5 m-nél magasabb nem lehet.

Minimális telekszélesség: 14 m

(13)Saroktelken, vagy amennyiben az építési telek szélessége a 18 m-t eléri, vagy meghaladja Lf-3 övezetben, akkor az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető.

Az épület utcafronti épületszélesség max. 10 m lehet, hajlított ház esetén 14 m.

(14)Az övezetben előírt minimális telekrész feletti területű építési telek esetén, a minimális telekméret legalább egy további minimális telekrész területének 20 %-a vehető figyelembe a beépítési % meghatározásánál

(15) A helyi értékvédelmi területen, valamint a tájképvédelmi területen belül külön előírások:

tetőtér beépítés előpatinázott síklemez-fedés esetén létesíthető.

A tetőtérben önálló lakás nem létesíthető, több generáció együttélésére alkalmas lakóépület igen.

a)Lábazatképzésnél

Kő, műkő, vagy vakolt felület és egyéb igényes anyag használható fel, kivéve a tájidegen soros takarású kő világos színű ciklop jellegű porózus tufa.

b)Falfelület képzésnél

Általában vakolt felületek, helyi karaktertábla szerinti helyeken és jelleggel vakolatarchitectura elemekkel- nyílás keretezések esetén körberutó vakolatdísz alkalmazható, vagy tömör kő keret.

Színezés –színterv szerint.

c)Falburkolat kialakításánál

Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

d)Homlokzat arány rendszer kialakításánál

A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Osztás nélküli ablak utcai homlokzaton nem épíhető be.

Oromfal legfeljebb sötétre pácolt faszerkezet lehet.

Utcai homlokzaton bejárat nem létesíthető.

A hosszhomlokzati bejáraton, sem az utcai homlokzaton torony építmény nem helyezhető el. A tornácból nem nyúlhat ki előtető.

Utcai homlokzatra parabola antenna, és klimaberendezés nem szerelhető.

e)Tetőszerkezet kialakításánál

-Égetett agyagcserép, természetes pala, előpatinázott fém síklemez fedés.

-Tetősík ablak elhelyezhető

-A tetőidom utcára merőleges kontyolt az utcaképi illeszkedés szerint, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Csonkakontyolt tető, manzard tető nem építhető.

-A tetőfelületen a helyi hagyományok szerinti tetőablak építhető (Ld! szénabedobó nyílások formavilága szerint), egyedi,  vagy összefogott formában, oldalfalakkal, tetőhéjalással fedett formában. 10 m-es szakaszonként hosszú házon legfeljebb 3 db építhető. Utcafronton tetőablak nem építhető.

-Kémény építés vonatkozásában, ún. szerelt kémény nem alakítható ki.

-Parapet szellőző nem létesíthető a település egész területén

-Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (a homlokzat hosszának 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.

-Lapostető nem építhető.

-Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

-Műanyag előtető nem építhető

f)Kerítésekre vonatkozó előírások

A lábazat anyaga kő, tégla. A kerítés mező lehet fa, kovácsoltvas. Műanyag nem alkalmazható, magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t

g)Az  épületek színezésének általános szabályai*

Az épületrészek lehetséges színeit a következő táblázat tartalmazza:

*RAL színskála szerint tipikusan harsány szín, falfelület színezésre 1026, 2005, 2007, 3024, 3026 jelű szinek nem alkalmazható.

Tikkurila színkártya szerint alkalmazható szinek:

F, G, H, V, X betűvel kezdődő színek, kivétel a 140-től 148-ig tartó

színek, ahol csak az F és V betűjelű szín alkalmazható alapszínként.

Nem alkalmazható alapszínként: K, L, M, Y betűjelű színek.

(16) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó  tereplejtésnél 2,0  m lehet az eredeti  terepszintől  mérten. A kialakításra került rézsűk 2’- nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs 30 %-ot meghaladó természetes tereplejtés esetén a szabályozási vonal elé kerülhet.

(17)A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni.

(18)A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(19)Egyéb előírások:

-levegőminőség: a hatályos jogszabályok  előírásai szerint

-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: a hatályos jogszabályok határértékei szerint

-közművesítés: teljeskörű, zárt szelvényű csapadékcsatorna és vezetékes gázhálózat kivételével

     - az új lakóépületek, telkek kialakításánál figyelmet kell fordítani a helyes csapadékvíz elvezetésre, elkerülve a lakóházak veszélyeztetését  a csapadékvíz, szennyvíz  visszafolyások által,

    - a csapadékvíz elvezetését minden lakóút mentén meg kell oldani

    - a vízbázisok és vízi létesítmények védelméről gondoskodni kell

    - a vezetékes, vagy vezeték nélküli hírközlésbe az övezet egyaránt bekapcsolható

Az üdülő területek általános előírásai

12. §

(1) Az üdülőterületen elsősorban üdülő épületek helyezhetők el.

(2) Az üdülőterületen

• Hétvégiházas terület Üh

       kerül kialakításra

(3) Az üdülőterületen a terület rendeltetésével összefüggő építmények, sport-, és kerti építmények, valamint vízmedencék is elhelyezhetők

(4) Az üdülőterületen egyebekben az OTÉK 21. §. (3) bekezdés szerinti építmények nem helyezhetők el.

(5)Az üdülőterületen a terület igényei szerint a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb járművek számára parkoló helyezhető el. Gépjárműtárolók önálló építményként a területen nem alakíthatók ki.

Üh építési övezet

13. §

(1) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. táblázatban előírtaknak. A terület elsősorban üdülőépületek, elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben állattartó épület kivételesen sem helyezhető el.

(3)II. TÁBLÁZAT Üh

(4) Egyéb előírások:

• süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
• környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: ökológiailag érzékeny levegőminőségi besorolású területek határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás  üdülőterületi határérték

      - Közművesítés: teljeskörű

• A tájba illeszkedés fotóval és látványtervvel dokumentálandó.

      - A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés a technikai és műszaki feltételek megléte esetén kötelező. 

      - Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány színű tetőfedőanyag használata is tilos.

Különleges területek

14. §

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

 (2) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges beépítésre szánt terület övezetének minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

          - Kint               intézményi terület övezete

          - Kte                 templom területének övezete

            - Kokt                        oktatási intézmény övezete

          - Kst                 strand övezete

          - Kmg              mezőgazdasági üzemi terület övezete

          - Ktu                turisztikai célú övezet (Szalamandra ház)

          - Kho               horgászterület övezete

           - Kszt              szennyvíztisztító övezete

 (3)III. TÁBLÁZAT

K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

(T) technológiai terv alapján

IV. FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

Különleges beépítésre nem szánt területek

15.§

(1) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges beépítésre nem szánt terület övezetének minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

(2)Kölönleges beépítésre nem szánt területek övezetei

          - Kt                   temető övezete

            - Ksp             sportpálya övezet

          - Kvár              Szádvár övezete

          - Krk                Derenk romközség övezete

(3)IV. TÁBLÁZAT

K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

R* rekonstrukciós terv alapján

(4)*Kvár:

Építési engedély tartalma kiegészítendő jelen rendelet szerint, az övezet régészetileg érintett ingatlanjai esetén.

-Az övezetben található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő ingatlanok esetén jelen rendelet és az Örökségvédelmi tv. –ben foglatak szerint kell eljárni. A KÖH eljáró hatóság.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, illetve régészeti érdekű területeken – a mezőgazdasági művelés kivételével – minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó tevékenység (pl. építkezés, stb.) engedélyezésébe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Miskolci Irodáját. A régészeti lelőhelyeken, régészeti érdekű területeken végzett beruházások során szükséges földmunkákkal kapcsolatban a Kötv. Vonatkozó előírásai nyújtanak iránymutatást. A földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a

Kötv. 24. §-a határozza meg.

-A műemlékileg védett területek (védelemre javasolt területek) esetében építést engedélyezni csak talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatokra alapozott részletes (kiviteli) statikai tervek alapján lehet.

A közlekedési területek általános előírásai

16. §

(1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

• Autópálya esetén                                            60 m
• Országos főút esetén                         30 m
• Országos mellékutak esetén             22 m
• Helyi gyűjtő-utak esetén                16-22 m
• Külterületi fő dűlőutak esetén           12 m
• Kiszolgáló utak esetén                       10 m
• Kerékpárút esetén                                            3 m

 (2)A közlekedési területen az alábbi övezetek találhatók

            - KÖu - 2       közúti közlekedési terület (országos főút)

            - KÖu - 3       közúti közlekedési terület (országos mellékút)

            - KÖu - 4       közúti közlekedési terület (kistérségi összekötő út)

            - KÖu - 5       közúti közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóutca)

            - KÖk             kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület

(3)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

a.)Közlekedési létesítmények

b.)Közművek és hírközlési létesítmények

(4)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

(5)Figyelembe kell venni továbbá:

• az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
• az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
• a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet

Közműlétesítmények, közműellátás

17. §

(1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

1. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

1. A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

1. A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

1. A ÉVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

1. A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12)Villamosenergia-ellátás

1. A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

1. A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

 (13)Gázellátás

1. Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

1. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14)Távközlés

1. A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

1. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

1. A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

18. §

(1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

• Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
• Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
• Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
• Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
• Távbeszélőfülke elhelyezése
• Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.

(5)Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Z

Zöldterületek

Általános előírások

19. §

A település területén az OTÉK 6. § (3) bek.,  és a  27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Z

Zöldterületek övezetei

20. §

(1)Z övezetbe tartoznak a közkertek: egy meghatározott főfunkciót (játék, sport, pihenés stb) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű, közterületi zöldterület, melyet bárki használhat.

Általános előírások

21. §

(1)A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály a 2009. évi XXXVII. tv (erdő tv )

(2)A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

(3)Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(4)Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

Védelmi erdő – jele: Ev

Gazdasági erdő – jele: Eg

(5)Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

(6)Az erdő elsődleges rendeltetése mellett másodlagos rendeltetés is megállapítható.

(7)Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

(8)Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.

(9)Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág megváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(10)Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a  vonatkozó hatályos jogszabályban foglaltak alapján elrendelte.

(11)Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság, védett erdő esetében a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával történhet

 (12)A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.

(13)Az erdők szegélyén, illetve nyiladékok mentén zárt erdőszegély (cserjesáv) kialakítása szükséges az erdei ökoszisztéma, a mikroklimatikus viszonyok védelme érdekében

(14)Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.

(15)Tilos erdőterületen az erdei élőfáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni.

(16)Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek.

(17)Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek. Különös figyelmet érdemel ez az előírás, mivel az erdők túlnyomó része a Natura 2000 hálózat madárvédelmi direktívájának területei közé tartozik.

(18)Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:

     -a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű -   várakozóhelyek,

-közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

-nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

-geodéziai, turisztikai jelek,

-köztárgyak,

-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

-kutatás és az ismeretterjesztés építményei,

-vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,

-termékvezeték és műtárgyai.

Védelmi erdő

 Ev

22. §

(1)A tervezési területen az alábbi típusú védelmi célú erdők kerülhetnek kijelölésre:

(2)Települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.

(3)A tájban történő káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő.

(4)A különleges védelmet igénylő, természeti értéknek minősülő erdő, illetőleg az az erdő, amely különlegesen alkalmas a természet-közeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására szolgáló erdő.

(5)A mezőgazdasági termőterületeket a szél káros hatásaitól védő, és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint állattartó és más mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló mezővédő erdő.

(6)A vízkészletvédelmet és víznyerőhely védelmet szolgáló, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmében meghatározó szerepet játszó vízvédelmi erdő

(7)Az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi erdő.

(8)A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(9)Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.

(10)Védelmi rendeltetésű erdő – amennyiben a védelmi funkció indoka megszűnik – egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésűvé minősíthető át.

(11)Védett erdőben kemikáliákat (növényvédő szereket, műtrágyát) használni nem szabad. Ez alól indokolt esetben a természetvédelmi hatóság felmentést adhat.

(12)Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.

(13)Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!

Gazdasági erdő

 Eg

23.§

(1)Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2)A 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3)Tilos tarvágást alkalmazni sziklás, kőfolyásos, deflációs és erózió által veszélyeztetett területen.

(4)A véghasználat során az összefüggő vágásterület a 3 hektárt nem haladhatja meg. Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek.

(5)Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon.

Mezőgazdasági területek

Má

Általános előírások

24. §

(1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

      - Má-E      általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív szántó)

     - Má-Eö    általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív szántó az ökológiai hálózat övezetén belül

      - Mk          kertes mezőgazdasági terület övezetek

(3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Általános mezőgazdasági területek övezetei

gyep, legelő területek – extenzív használattal

Má-E

25. §

(1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2)Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

(3)V. SZ. TÁBLÁZAT

* gazdasági építmény magassága technológiafüggő

(4)- Má-Eö     általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő) művelésű terület intenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el szélerőmű park, nagyfeszültségű mobil átjátszó antenna, nagyfeszültségű távvezeték

Kertes mezőgazdasági terület övezetei

Mk

26. §

(1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2)VI. TÁBLÁZAT

(3)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

Vízgazdálkodási terület övezetei

V-1, V-2, V-3

27. §

(1)V-1 jelű övezetbe tartozik a Ménes-patak illetve partja és közvetlen környezete. A Ménes-patak (mint ökológiai folyosó) partvonalától minimálisan 50 m méter széles sávban védősáv, illetve védőövezet kijelölése szükséges, melyen belül épület nem helyezhető el.

 (2)A vízfolyások védősávjainak területén belül állandó épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, fásszárú növények telepítése tilos, törekedni kell a meglévő beépítések megszüntetésére, hulladéktól való mentesítésére.

 (3)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a tavak, tározók területe. Területükön a vízi-sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.

(4)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

IV. Fejezet

Védelmi célú területek

AZ AGGTELEKI NEMZETI PARK ÉS TERVEZETT VILÁGÖRÖKSÉGI PUFFERZÓNA  tájképvédelmi előírásai

28. §

(1)Az övezetben törekedni kell a hagyományosan kialakult karakterű tájhasználat

megőrzésére. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az

adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

(2)Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolt, a természeti-táji értékek sérelme nélkül.

(3)A településrendezési tervekben törekedni kell a kertes mezőgazdasági területeken a még meglévő hagyományos gyümölcsöskertek, szőlők megőrzésére. Új kertesterületek nem jelölhetők ki. A kertes mezőgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal csak a gyümölcs- és szőlőtermesztést, -feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el. E területek „kvázi” üdülőterületté válását meg kell akadályozni. 1500 m²-nél kisebb telkek beépíthetősége nem javasolható.

(4)A települések beépítésre szánt területét csak a történelmi, hagyományos

településszerkezethez, utcahálózathoz igazodva, annak folytatásaként célszerű növelni a jelenlegi beépítési terület (belterület) legfeljebb 10%-ával.

(5)A természeti és tájképi értékek megőrzése érdekében a szomszédos települések közötti külterületi beépítetlen szabad területek megőrzése, beépítésre szánt területeik összenövésének megakadályozása szükséges.

(6)A tájban megjelenő település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését célszerű kerülni, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni az épületek magassági méreteit (építménymagasság, gerincmagasság).

(7)A jellemző falusi, aprófalvas környezetben törekedni kell a hagyományos tájszerkezet megőrzésére, rekonstrukciójára, kialakítására, az értékes táji elemek fokozottabb védelmére.

(8)A kilátás–rálátás szempontjából értékes települési és tájképi részletek (templomok, kastélyok, kúriák, vár-, és egyéb romok környéke, általában széles panorámát megnyitó hegyvidéki/magaslati kilátópontok, a kastélykertek, arborétumok) idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. Törekedni kell az ilyen objektumok, helyszínek természetkímélő módon történő, a táji adottságok fennmaradását segítő hasznosítására.

(9)A tájképet zavaró, csúfító létesítmények lehetőség szerinti megfelelő takarását

biztosítani kell, az „óriás plakátok” és más nagyméretű reklámhordozó műtárgyak

felállítása a mentén tájképi és közlekedésbiztonsági okból sem javasolható.

(10)Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet.

(11)A kiépítendő közlekedési utakat a domborzati adottságokhoz minél inkább igazodó nyomvonalon kell vezetni. Az utak mentén fasorokat kell telepíteni.

(12) Tájképvédelmi övezetben új külszíni bányatelek létesítése csak nemzetgazdasági érdekből, a táj- és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(13)A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő, megszüntetésre kerülő

hulladéklerakók rekultiválására az övezet területén kiemelt figyelmet kell fordítani.

(14)     A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló ANP területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

(15)     A település az ún. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJKÉPVÉDELMI ÖVEZETBE tartozik, melynek sajátos előírásai a panoráma pontok környezetében a következő

(16)     A panoráma ponton feltáruló látvány elépítése nem engedhető meg

(17) A panoráma pont környezetében 200 m-en belül elhelyezendő építmény engedélyezéséhez fotódokumentációval kell igazolni a tájba illeszthetőséget

(18)     Harsány színek alkalmazása épület színezések esetén nem engedhető

(19)                                A tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet

(20) Az építmény anyaga természetes alapanyagú, a környezethez illeszkedő legyen

(21)     Az építmény magassága, 5 m-nél magasabb nem lehet (kivétel kilátó épület, illetve a technológiai tervvel igazolandó funkciók elhelyezése esetében.) 

(22)     Az építmény magassága, 5 m-nél magasabb nem lehet (kivétel kilátó épület, illetve a technológiai tervvel igazolandó funkciók elhelyezése esetében.) 

Építészeti értékvédelem

29.§

(1) A település kiemelkedő értékei helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, természeti érték) az SZT feltünteti.

(2) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:

a)           épület, építmény teljes tömegére

b)           épület, építmény részértékeire

c)           területre (védett terület)

d)           táji és természeti értékekre ("helyi természetvédelmi terület")

(3) Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet.

(4) Helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka esetében az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az önkormányzat állásfoglalását.

(5) A  helyi védelmi jelentőségű területen település- és tájképvédelmi okok miatt:

- elektromos légvezeték, távközlési- és elektronikus hírközlési légkábel nem létesíthető

- közmű-, energia-, táv- és elektronikus hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el

- közmű létesítmények önálló, föld feletti szabadonálló építményként nem helyezhetők el

- táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) nem létesíthetők, a meglévők nem újíthatók fel.

(6)       A védett területen a településkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő építmény engedélyezése esetén a településképhez történő illeszkedést településkép vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével), fotómontázs stb. készítésével igazolni kell. Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a tömegképzést, külső megjelenést (homlokzatképzést) és a színezést.

(7)       Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.

Védett terület beépítésének általános előírásai

30. §

(1) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési tagolásra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).

(2)Védett területen, a település helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett.

(3) Ha bontás következtében utcai foghíj jön létre, a bontással létrehozott foghíjat 5 éven belül be kell építeni.

(4) A SZABÁLYOZÁSI TERV-en lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):

az építménymagasságot,

az utcai homlokzat magasságát,

c) a tető hajlásszögét,

d) a tetőgerinc irányát,

e) a nyílászárók méretét és formáját,

f) a kerítést,

g) az alkalmazott építőanyagokat,

h) az építmények színezését.

(5) Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.

(6)Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolat architektúra, kváderképzés, melynek anyaga lehet kő, vagy világos színű tégla, vakolt festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő, vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok).

(7) Az épületeket magastetővel kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 30-45°között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.(Legfeljebb 1/4-ed rész)

(8) Az épületek tetőhéjalása meghatározóan, de legkevesebb a tetőfelület 2/3-ában a területen jellemzően alkalmazott sík jellegű cserépfedés (hornyolt, vagy kettős fedés) lehet.

(9)Tetőfelépítmény, vagy tetősík-ablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 1/3-át szabad megbontani.

(10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető.

Helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások

31. §

(1) Helyi védett épület, vagy épületrész a csak gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.

a) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell, és a dokumentációt át kell adni a  Herman  Ottó Múzeumnak.

b)Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

c) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.

(2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező műszaki leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékeit elemző, állapotrögzítő adatait.

a) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.

3. Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek – az országos védelem alatt álló épületek mellett – a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell.

(3)A helyi védelem alatt álló épületeknél és területeknél település Önkormányzata Képviselőtestületének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló. rendelete előírásait is figyelembe kell venni.

Régészeti területek védelme

32. §

(1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti.

(2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a KÖH szakhatóságként jár el. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. 63. §).

(3) A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött munkálatokhoz, változtatásokhoz a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság hatósági engedélyét kell beszerezni. Az engedélyköteles tevékenységek jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellékletében található.

(4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.

33. §

(1)Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

(2)Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

34. §

(1)Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket (elővásárlási jog) az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

35. §

(1)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Záró rendelkezések

36.§

(1)Ez a rendelet 2012. január 01.napján lép hatályba.

(2)       E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szögliget Község Önkormányzat Képviselőtestületének, továbbá az önkormányzati rendelet mellékletét képező szabályozási tervlapoknak a jelen módosításokkal érintett részei helyén, a jelen rendelet mellékletét képező SZM-1/2011-11 jelű tervlapokat kell alkalmazni.