Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1994. (VI. 7.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 2008. 11. 22- 2010. 03. 19
Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1994. (VI. 7.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről
2008.11.22.
Királd Község Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról az 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről a következő rendeletet alkotja.
I.Általános rendelkezések
1. § 1.) E rendelet célja az önkormányzati tulajdonú épületek értékesítési feltételrendszerének helyi szabályozása, összhangban a módosított Ltv. rendelkezéseivel.
2.) E rendelet az egészben vagy részben az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre kell alkalmazni.
2. § 1.) A lakás és helyiség elidegenítésére történő kijelöléséről a vételi jog gyakorlásával történő elidegenítés kivételével a Képviselő-testület dönt.
2.) A vételi jog gyakorlásához és az elidegenítésre történő kijelöléshez szükséges előkészíti feladatokat a jegyző és a bérbeadó, míg az elidegenítés előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület által megbízott polgármester végzi.
3. § 1.) Az önkormányzat tartósan önkormányzati tulajdonban szolgálati lakásként hasznosítja a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt lakásokat.
2.) Az önkormányzat tartósan önkormányzati tulajdonban hasznosítja a 2. számú mellékletben foglalt helyiségeket.
4. § 1.) A határozatlan időre bérbeadott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg:
b.) a bérlőtársakat, egyenlő arányban
c.) a társbérlőt, az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d.) az a.) – c.) pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyeneságbeli rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét (Ltv.45. § 1.) bekezdés). 2.)Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületeket az 1.) bekezdés c.) pontjában említett arányban kell figyelembevenni (Ltv. 45. § 2.) bekezdés). 5. § 1.) Nem áll fenn vételi jog:
a.) Az önkormányzat 1990. szeptember 30. napját követő kizárólag önkormányzati eszközökből létesített, vagy szerzett, illetőleg az 1990. évi LXV. törvény 107. §-ának 2.) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra. b.)Az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetőleg az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van.
c.)A bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra.
d.) A műemléképületben lévő lakásra.
e.)Jogszabály alapján szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő, illetőleg szerződés alapján határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakásra.
f.)Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra.
g.)A nyugdíjasok házában, a garzonházban lévő lakásra.
h.)A műteremlakásra, a szobabérlők házában lévő lakrészre (Ltv.46. §). 2.)Az a.) – h.) pontokban megjelölt lakások felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
6. § 1.) A vételi joggal – írásban – 1994. március 31-től számított 1 évig lehet élni (Ltv. 48. § 1. bekezdés).
2.) A vételi jog gyakorlására vonatkozó előzetes nyilatkozatot a vételi jog jogosultja a Polgármesteri Hivatalhoz 1995. március 31-ig írásban jelentheti be az erre rendszeresített űrlapon.
3.) A Polgármesteri Hivatal tájékoztatja a jogosultat a lakás vételáráról, a forgalmi értéknél figyelembevett körülményekről, a megfizetésének feltételeiről, továbbá a szerződéses nyilatkozatot a jogosultnak megküldi.
4.) Az első adás-vételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével az épületet társasházzá kell alakítani (Ltv. 51. § 1.) bekezdés). 5.) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának (Ltv.51. § 2.) bekezdés). 7. § Ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg. (Ltv.58. §1.) bekezdés).
II. A lakások és ezekhez tartozó közös használatra szolgáló helyiségek és területek eladásának feltételei
8. § 1.) Az önkormányzati és az állami lakás vételárát – ha a lakást az e törvény alapján arra jogosult vásárolja meg – a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen:
a.)az épület településen belüli fekvése,
b.)az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,
c.)az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő,
d.)a lakás alapterülete és komfortfokozata,
figyelembevételével kell megállapítani (Ltv.52. §). 2.) A lakás lakott forgalmi értéke a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térítendő értéknövelő beruházások levonása után megmaradó forgalmi érték 60%-a. A lakás vételára a lakott forgalmi érték lakbér és vízdíj hátralékkal növelt értékének 60%-a.
a.)Több lakásos házingatlannál 30%-a, ha azonban az ingatlan 15 éven belül teljes felújításban nem részesült, a 15%-a, ha pedig 5 éven belül teljes felújításban részesült, a 40%-a – lakbér és vízdíj hátralékkal növelve.
b.)Egylakásos vagy kétlakásos, de önálló ingatlanként értékesíthető házingatlannál 50%-a, ha 5 éven belül teljes felújításban részesült, 60%-a – lakbér és vízdíjhátralékkal növelve.
c.)Egy vagy többlakásos házingatlannál a 8.§ 2.) bekezdés a.) - b.) pontjában számított összeg 60%-a a lakás vételára.
3.) A vételár a lakáshoz tartozó közös területek és helyiségek vételárát is tartalmazza.
9. § 1.) Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vevőnek a megállapított vételár 10%-át és a lakbér, illetve vízdíjhátralékot kell megfizetnie.
2.) A vételár 90%-ának erejéig 15 évi időszakra részletfizetési kedvezmény illeti meg.
10. § A vevőt a vételár hátralékának egyösszegben történő megfizetése vagy többlet befizetése esetén árengedmény illeti meg. (40%)
11. § A vevőt a vételár részletfizetésének lejárta előtti teljesítés esetén a vételárhátralékból engedmények illetik meg. Ezek mértéke:
a.)a szerződés megkötésétől számított 4 év előtti teljesítés esetén 30%,
b.)a szerződés megkötésétől számított 4-8 év közötti teljesítés esetén 20%.
12. § A vevő a vételárhátralékát a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozásra megállapítható kamattal tartozik megfizetni.
13. § 1.) A vételár teljes megfizetéséig a lakás elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll.
2.) Amennyiben a vevő 3 havi részlet fizetésével elmarad, az eladó köteles a vevőt 15 napos határidő kitűzésével felhívni a vételárrészletek pontos teljesítésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a felhívásnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a részletfizetési kedvezményt elveszti, az eladó a szerződéstől elállhat.
14. § 1.) A vételi, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások pályázat útján idegeníthető el, ha:
- az épületben lévő már megvásárolt lakásokat figyelembevéve az értékesítés indokolt,
- a lakás bérbeadás útján 3 hónapon belül nem volt hasznosítható,
- a lakás műszaki állapota miatt a helyreállítás nem gazdaságos.
2.) A vételi illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítéséről a Gazdasági Bizottság dönt.
15. § 1.) A pályázat alapja: a lakás forgalmi értékének teljes összege.
2.) Adás-vételi szerződést a forgalmi értéket, vagy ez feletti legmagasabb összegű vételár megfizetését vállaló pályázóval lehet kötni.
3.) A vételára elő részleteként a vételár 50%-át szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni.
4.) A törlesztési idő 15 évig terjedhet, de a vételár havi törlesztőrészletet nem lehet kevesebb 2,000.-Ft-nál.
5.) A vevő a vételár hátralékát a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozásra megállapítható kamattal tartozik megfizetni.
6.) Amennyiben a vevő három havi részlet fizetésével elmarad, az eladó köteles a vevőt 15 napos határidő kitűzésével felhívni a vételárrészletek pontos teljesítésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a felhívásnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a részletfizetési kedvezményt elveszíti, az eladó a szerződéskötéstől minden elhelyezési kötelezettség nélkül elállhat.
7.) A vételár teljes megfizetéséig a lakás elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll.
8.) A vevőt a vételár egyösszegben történő megfizetése esetén vételárkedvezmény nem illeti meg.
16. § 1.) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.
b.)a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c.)a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d.)az a.) – c.) pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyeneságbeli rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét, ha vételi jogával az e rendelet 6. §-ában megállapított határidőben nem élt. 17. § 1.) Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén az önkormányzat, mint eladó által tett ajánlat tartalma megegyezik az e rendelet 6. § 3.) – 4.) bekezdésében szabályozottakkal.
2.) A jogosult elővásárlási jogával az eladói ajánlat közlését követő 30 napig élhet.
III.A helyiségek és hozzájuk tartozó területek eladásának feltételei
18. § Ha a törvény másként nem rendelkezik, az Állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg (Ltv. 58. § 1.) bekezdés).
19. § A helyiségek vételára a forgalmi érték 100%-a.
20. § 1.) A vételár 40%-át a vevőnek az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni a fennmaradó részt két év alatt, havi egyenlő részletben köteles megfizetni.
2.) A vevő vételárhátralékát a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozásra megállapítható kamattal tartozik megfizetni.
3.) Amennyiben a vevő három havi részlet fizetésével elmarad, az eladó köteles a vevőt 15 napos határidő kitűzésével felhívni a vételárrészletek pontos teljesítésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a felhívásnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a részletfizetési kedvezményt elveszíti, az eladó a szerződéstől elállhat.
4.) A vevőt a vételár egy összegben történő megfizetése esetén vételárkedvezmény illeti meg.
5.) A vételár teljes megfizetéséig a helyiség elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll.
21. § 1.) A jogosult elővásárlási jogával az eladói ajánlat közlését követő 30 napig élhet.
2.) Az ajánlatban az eladónak meg kell jelölni a vételár összegét, a részletfizetés lehetőségét és feltételeit, a kamatfizetési kötelezettséget.
22. § Megüresedett helyiség a vételár kitűzésével pályázat útján idegeníthető el és azt a vételárat meghaladó legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevő részére kell eladni.
23. § Az önkormányzat vagy az állam tulajdonában lévő épületben a közös használatra szolgáló helyiséget és az épülethez tartozó közös használatra szolgáló területet önálló ingatlanként nem lehet elidegeníteni (Ltv.56. §).
24. § 1.) Nem gyakorolhatja a helyiségre elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtható köztartozása vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van (Ltv.89. § 4.) bekezdés).
2.) Az 1994. március 31. után kötött adás-vételi szerződésekre e rendeletben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.
25. § Nem lehet szerződést kötni a bérlővel, ha lakbér (bérleti díj) vízdíj tartozása van.
26. § Ezen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.