Sóstófalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 23Sóstófalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sóstófalva község Önkormányzata az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3716 Sóstófalva, Kossuth út 48.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testülete
(3) A képviselő-testület hivatala a Hernádkaki Közös Önkormányzati Hivatal Székhelye: 3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca. 2. Sóstófalvai Kirendeltsége: 3716 Sóstófalva, Kossuth út 48.
A Képviselő-testület működése, a Képviselő-testület ülései
2. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.
(3) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti elő.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések várható időpontját.
b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.
(5) A képviselő-testület szervei:
a) polgármester
b) Ügyrendi Bizottság
c) Hernádkaki Közös Önkormányzati Hivatal
d) jegyző
e) Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás,
f) Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
A Képviselő-testületi ülések összehívása
3. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.
4. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó elektronikus formában történő kézbesítésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) képviselőknek,
b) jegyzőnek,
c) nem állandó meghívottaknak:
ca) előterjesztőknek,
cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,
cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,
cd) szakértőnek.
5. § (1) A rendkívüli ülés összehívását amennyiben települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).
(4) A képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül szóbeli meghívással is sor kerülhet.
6. § A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) előterjesztőt,
c) szakértőt,
d) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) településen működő valamennyi bíróság által bejegyzett szervezetet vagy önszerveződő közösséget.
7. § (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt tájékoztatni kell.
(2) A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, valamint az önkormányzat honlapján.
A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok
8. § (1) A polgármester feladata:
a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) tárgyalt napirendként:
ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) vita összefoglalása,
ec) indítványok szavazásra való feltevése,
ed) határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.
f) a rend fenntartása,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) az ülés bezárása.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.
(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.
A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról, a határozatképesség megállapítása
9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 5 fő.
(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
10. § (1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.
A Képviselő-testület döntései
11. § (1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
(2) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(3) A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
(5) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik, borítékba helyezett szavazólap használatával.
(6) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) helyi népszavazás kiírásához,
b) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
c) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
d) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.
(7) Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.
(8) A képviselő a polgármesternél írásban benyújtott kezdeményezéssel kezdeményezhet rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A polgármester a jegyző bevonásával a kezdeményezést majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
Önkormányzati határozat
12. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) Nem kell számozott határozattal ellátni az intézmények szakmai beszámolóit.
(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik: Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap.) Határozata.
(2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
Önkormányzati rendelet
14. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző.
(2) Képviselői vagy bizottsági rendeletalkotási kezdeményezés esetén a kezdeményezést a polgármesternél kell jelezni írásban vagy szóban a képviselő-testületi ülésen. A polgármester az írásbeli kezdeményezést közvetlenül a jegyzőnek adja át a szóbeli kezdeményezés esetén a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítettek alapján kell előkészíteni a rendelettervezetet
(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(5) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
15. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése: Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A jegyzőkönyv
16. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.
(2) A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei az Mötv 51.(1) bekezdésében rögzítetteken túl
a) távol maradt képviselők nevét és a távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a 18. § (4) és (5) bekezdése alapján
b) a képviselő kérésére véleményének (szó szerinti) rögzítését (Mötv. 32. § (2) bek. c) pont)
c) - aláírásokat, dátumot, pecsétet
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) előterjesztéseket,
d) illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.
(4) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
(6) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(7) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.
A helyi önkormányzati képviselő
17. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, az önkormányzati feladat-és hatáskörök megvalósításáért a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(2) A képviselő főbb jogai a jogszabályokban foglaltakon túl, hogy
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, ellenőrzésében,
b) a jegyzőn keresztül betekintési joga van a Közös Önkormányzati Hivatal munkájába,
c) a képviselő tiszteletdíjra jogosult.
(3) A képviselőt a polgármester, a jegyző munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
(4) A képviselő főbb kötelessége:
a) képviselje választóinak érdekeit,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) legjobb tudása szerint részt venni a képviselő-testület munkájában,
d) távolmaradását vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatását előzetesen bejelentse a polgármesternek, a jegyzőnek, vagy a bizottság elnökének, ha az ülésen nem tud részt venni,
e) esküjéhez híven a tudomására jutott állami és szolgálati titkokat megőrizze,
f) titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárata után is fennáll,
g) bejelentse - a döntéshozatal előtt - a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti.
A képviselők tiszteletdíja
18. § (1) A képviselő tiszteletdíjra jogosult.
(2) A települési képviselők tiszteletdíja havonta 15.000,-Ft.
(3) A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
(5) Indokolt a távolmaradás:
a) betegség miatt,
b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
c) halaszthatatlan családi esemény miatt.
(6) A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
(7) Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíja 100 %-ban megvonásra kerül.
(8) Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
(9) A (7)–(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.
(10) A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgynegyedévet követően kerül sor a tárgynegyedévet követő hó 20-ig.
(11) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
(12) A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a) mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
b) az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.
A Képviselő-testület bizottságai, a bizottságok létrehozása
19. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.
A bizottságok működése
20. § (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.
(2) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztéssel egyidejűleg.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz: a jegyző,
(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) képviselők,
b) bizottság által meghívott személyek.
(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(7) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén felterjeszteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz.
(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.
A Képviselő-testület állandó bizottságai
21. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre, melynek megnevezése: Ügyrendi Bizottság, mely 3 fő képviselőből áll.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság feladatai:
a) a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja,
b) a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja és javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására,
c) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására,
d) a képviselő-testület tagjaival szemben méltatlansági eljárás lefolytatására tesz javaslatot.
A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai
22. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
a) meghatározott időre, vagy
b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről,
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
d) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
A polgármester
23. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesterre átruházott feladatkörök:
a) az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 2/2023 (II.13) 8. § (2) bekezdés 12. § (1) bekezdés a) pontja 14. § a) pontja szerint.
b) A szociális ellátásról szóló 8/2021 (IX.10) 5. § szerint.
24. § A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
c) a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással és nem járhat műszaki tartalom csökkenésével az önkormányzat részéről.
Az alpolgármester
25. § (1) A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
A jegyző
26. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak közszolgálati dolgozója végzi.
(2) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
(3) A jegyző hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőit, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a fogadónapja megjelölését a Hernádkaki Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti -és Működési Szabályzata tartalmazza:
A Képviselő-testület hivatala
27. § (1) A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.
(2) Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkció szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
Közmeghallgatás
28. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján és honlapján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.
(4) Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
Társulás
29. § (1) Sóstófalva község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:
a) Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
b) Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás.
(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság kijelölt tagja látja el.
(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott Társulások Tanácsára átruházott hatáskörök:
a) polgári jog szabályainak megfelelően megbízást ad, szerződést köt a projekt tervezésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében,
b) megbízást ad, a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekttel kapcsolatos pályázati anyagok dokumentációjának az elkészítésére, dönt a pályázat benyújtásáról,
c) dönt a projekt megvalósításával kapcsolatosan elnyert pályázatok igénybevételével összefüggő támogatási szerződések megkötéséről,
d) dönt, és a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekt beruházásával kapcsolatos beruházási, kivitelezési, műszaki-ellenőri, finanszírozási, fedezetbiztosítási megállapodásokkal összefüggésben,
e) projekt megvalósulását követően dönt annak üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos szerződésekről, a hatályos jogszabályoknak megfelelően,
f) szervezi a Társult Önkormányzatok együttműködését, a társulási szerződésben meghatározott mértékben beszámol a Társulás tagjainak,
g) azon esetekben, ahol a törvény kötelezővé teszi, a Társulás nevében kiírja, és lebonyolítja a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásokat,
h) szervezi és megvalósítja a Társulással összefüggésben keletkezett költségvetési, adóelszámolási kötelezettségből fakadó feladatokat.
Együttműködés a civil szervezetekkel
30. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
(2) Az önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.
Záró rendelkezések
31. § Hatályát veszti a Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Sóstófalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020(II.29..)önkormányzati rendelete.
32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.