Penc Község Önkormányzata Képviselő testületének 13/2017 (XI.30..) önkormányzati rendelete
Penc Község Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2017. (XI. 30.) számú rendelete Penc Község településkép védelméről
Hatályos: 2017. 11. 30
Penc Község Önkormányzata Képviselő testületének 13/2017 (XI.30..) önkormányzati rendelete
Penc Község Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2017. (XI. 30.) számú rendelete Penc Község településkép védelméről
2017.11.30.
I. Fejezet
1.A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
(1) A rendelet célja
Penc község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja
A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy a település azon területrészeit, melyekben településképileg is érzékelhető a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. eltérések, azokat megőrizzük, ezeket a látható jellegzetességeket erősítsük, törvényes eszközökkel érvényesítsük.
(4) A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.
(5) A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a) Lapos-tető:
Olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 10%
b) Oromfalas jellegű homlokzat:
Magas-tetővel lefedett épület, épületrész homlokzati fala, amely lehatárolja a padlásteret vagy a beépített tetőteret, elmetszve a tetőgerincet vagy elérve közvetlenül a tetőszerkezetet (ereszt)
c) Összetett tető: Többféle lejtéssel és tetőidommal is kialakítható magas-tető
d) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utas váró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
e) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó,
f) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
g) Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
h) Egyéb rendeltetésű berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, stb.
i) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek, intézmények homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
j) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
k) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
II. Fejezet
1.A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
(1) A helyi védelem feladata Penc község építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség
meghatározása, dokumentálása,
védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
megőrzése, megőriztetése és
a lakossággal történő megismertetése.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
a) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló
8/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelemkötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.
b) A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
c) A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
d) A helyi védelem alá helyezéssel illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.
e) Az országos védelem alatt álló örökséget nem lehet helyi védelem alá helyezni.
f) Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
g) A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
a védelem típusát,
a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
a védelem rövid indokolását.
3. A területi védelem meghatározása
3. § (1) A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a település vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
(2) A helyi területi védelem elemeit az 1. melléklet 1. és 2. fejezete tartalmazza
4. Az egyedi védelem meghatározása
4. § (1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,
építményekre, építményrészletekre,
alkalmazott anyaghasználatra,
tömegformálásra,
homlokzati kialakításra,
táj- és kertépítészeti alkotásra,
egyedi tájértékre, növényzetre,
szoborra, képzőművészeti alkotásra,
utcabútorra
terjed ki.
(2) A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:
- Kastélyok, kúriák, lakóházak, villa
- A paraszti élet emlékei: lakóházak, pincék, gazdasági épületek
- Egyéb építmények: kőkereszt.
(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.
(4) A helyi egyedi védelem elemeit az
1. melléklet 3. fejezete tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.
(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.
(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.
(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) Penc Község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
Történeti településszerkezetű terület
Egyutcás faluképet őrző terület
Átalakuló településrész
Új beépítésű területek
Beépítésre nem szánt településrész színezetlen
(2) A településképi szempontból meghatározó településrészeket e rendeletet megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete ismerteti.
(3) A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a
2. melléklet 1. fejezete, a lehatárolás térképi bemutatását a
2. melléklet 2. fejezete tartalmazza.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. § (1) A település területén az épületek a domborzathoz alkalmazkodó, a hagyományos falusias környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal valósuljanak meg.
(2) Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű (fehér, szürke, föld színű árnyalatok, fa esetében zöld is) anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet.
(3) A település történeti településszerkezetű és egyutcás faluképet őrző területein és épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként nád, bitumenes lemez és hullámlemez, fémlemezfedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható, kivéve a gazdasági területeken.
(4) A nyílászárók anyaga a település történeti településszerkezetű és egyutcás faluképet őrző területein és épületein kizárólag fa szerkezetű, vagy fa mintázatú lehet.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. § (1) Meglévő beépítés közterület felőli határvonala, kötelező építési vonalnak tekintendő, kivéve, ha a (2) bekezdésben előírt szabálynak nem felel meg.
A kötelező építési vonaltól
a terepszint alatt a telekhatárig-
terepszint felett 3 méter magasságig 0,5 méterrel-
terepszinttől számított 3 méter magasság felett 1 méterrel el lehet térni.
(2) Az építési telek közterületi határvonalain általánosan tömör kerítés nem létesíthető. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a látómező szabad beláthatóságát.
(3) Új beépítésre szánt területen az építmény használatba vétele előtt a telek (teljes területére számítva) minden 200 m2-re legalább egy nagy lombkoronájú fát és 40 db. cserjét kell ültetni. A 40 db. cserje 4 db. nagy lombkoronájú fával kiváltható.
(4) Azon épületek utcai homlokzatán melyek a falu történeti településszerkezetű és egyutcás faluképet őrző területein továbbá az országos mellékút mentén épülnek, vagy felújításra kerülnek, a meglévő szomszédos épületekhez illeszkedve az épületek tetőidoma őrizze meg a hagyományos beépítés formáját, arányait.
(5) Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább kétharmada egy síkot kell, hogy képezzen.
(6) A település területén (kivéve a gazdasági területeket) jellemzően magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani a kialakult építészeti karakternek megfelelően. Javasolt a 38-45 fokos hajlásszögű tető az adott utcára jellemző tetőidomhoz és tetőgerinc-irányhoz alkalmazkodva. A beépített alapterület legalább 80%-án kell a környezetbe illő magas-tetőt létesíteni.
(7) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50%-a lehet. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
(8) Erkély és loggia – kivéve a francia erkélyt – a falu történeti településszerkezetű és egyutcás faluképet őrző területein, továbbá az országos mellékutak mentén épülő épületeken nem építhető.
(9) A falu történeti településszerkezetű és egyutcás faluképet őrző területein a homlokzati felületképzés színe illeszkedjen a meglévő épületek karakteréhez. Kerülni kell a rikító homlokzat színezést.
(10) A falu történeti településszerkezetű és egyutcás faluképet őrző területein, továbbá az országos mellékutak mentén épülő épületeken az épületek bármely homlokzatán a nyílászárók szélességi és magassági méretének hányadosa legfeljebb 0,8 lehet. A nyílászárók nem építhetők közvetlenül egymás mellé (sorolva), közöttük legkevesebb 0,40 méter – a nyílásokat körülvevő homlokzattal azonos anyagú és színű burkolattal (vakolat) fedett – falszakasz építendő. Redőny csak rejtett tokkal építhető be, szerelhető fel.
Táj- és természeti értékek védelme
(1) Penc területén új építmények-, berendezések,nyomvonalas létesítmények csak a táj- és természeti értékek károsítása nélkül helyezhetők el, a meglévők ezen értékek károsítása nélkül használhatók és tarthatók fenn.
(2) A község beépítésre nem szánt területén a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya – a zöldfelületek kárára – a tájképi látványt meghatározó mértékben nem változtatható meg.
(3) Külterületi utak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorok pótlandók. A beépítésre szánt övezetekben biztosítani kell a fasorok kialakítását. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.
(4) A zöldmezős fejlesztésekkel szemben prioritást kell biztosítani a meglévő foghíjak beépítésének, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációjának.
(5) Az erózióveszélyes lejtős területek föld- és tájképvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megőrizni.
(6) A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív
növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a
3. melléklet sorolja fel.
(7) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni. Kivágásuk – egyidejű pótlás mellett – csak végső megoldásként alkalmazható.
(8) A fényszennyezés elkerülése érdekében a falu egész területén el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000 K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.
(9) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van. A megfelelően irányított fény nem jut közvetlenül a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába.
(10) Az utcákat egyenletes intenzitással világítsuk meg.A falu közterületein a 0,3 cd/m² fénysűrűség elegendő, amely 4 lux megvilágítással elérhető.
(11) A kültéri világítást mindenki igazítsa a tényleges használat idejéhez. Éjfél után a közvilágítás mértéke 50 %-os szintre csökkenthető. A nem közcélú világítást, reklám világítást, díszvilágítást teljesen ki kell kapcsolni, ha arra nincs közvetlenül szükség.
A tájba illesztés részletes szabályai
(1) A település üzemeltetését szogáló egyes sajátos építmények, műtárgyak, létesítmények tervezése és kivitelezése során ezek tájba illesztéséről végső soron takaró elemek (pl. fasor, sövény, deszka kerítés, süllyesztés stb.) egyidejű megvalósításáról gondoskodni kell.
(2) Az épületeket, építményeket, létesítményeket a telken belül – az egyéb előírások keretein belül – úgy kell elhelyezni, méretét, formáját, anyagát, színét úgy kell megválasztani, hogy az elősegítse a természeti és táji jelleghez történő igazodást.
7.A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Az helyi területi védelem alatt álló területeken az építményeket – épületeket, kerítéseket, utcaburkolatokat, utcabútorokat, műtárgyakat, közmű felépítményeket, reklámhordozókat – a jellegzetes településkép, valamint az épített- és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani, vagyis azok látványa ne rombolja a helyi területi védelem alatt álló területek védett értékeit.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) – a (3) bekezdésben előírtak fennállása esetén – úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak a tulajdonosi kötelező jó karbantartás körét, illetőleg az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét meghaladják, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
12. § (1) A település területén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb nyomvonal-korrekció végezhető. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.
(2) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése csak a környezetbe illeszkedő módon (pl. természetes anyagú takarással) létesíthető.
(3) Új légvezeték hálózat meglévő oszlopsorra illesztve vezethető, amennyiben az adott területen már van légvezeték hálózat. A kisfeszültségű elektromos elosztóhálózat bővítése vagy felújítása kizárólag faoszlopos tartószerkezeten engedélyezhető.
(4) Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek utcáról látható homlokzatára nem szerelhetők fel.
(5) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában (összes szolgáltató antennája egy tartószerkezeten legyen) és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.
(6) A hírközlési kábelhálózat fejlesztése beépítésre szánt területen csak földkábeles megoldással lehetséges.
11.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán, tornyokon, kéményeken és egyéb tetőszerkezetből kinyúló építményrészeken – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) A beépítésre szánt területeken a hirdetési és reklámcélú építményrész, ilyen szerkezet, reklám-, cég-, vagy címtábla legfeljebb 3,0 m2 felülettel létesíthető, úgy, hogy kisebb oldalmérete az 1,0 m-t nem haladhatja meg. Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási-háromszögbe eső szakaszokon.
(5) Hirdetőtábla csak az adott helyen folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 1 négyzetméter felülettel. Kivételt képez e szabály alól a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás.
(6) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla helyezhető el. A korlátozás nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, továbbá az építési reklámhálóra.
(7) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag (80 lumen/Watt) mértéket meghaladó hatékonyságú, (statikus meleg fehér színű) fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során indokolt.
(8) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható.
(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(10) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
(11) Penc közterületein az alábbi reklámhordozók – kivéve a 0,5 m2 alatti cégéreket – nem helyezhetők el:
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését.
(12) A polgármester által jelentősnek minősített helyi eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény időtartamára, legfeljebb naptári évente két hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(13) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára, de legfeljebb 6 hónap időtartamra, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti. Az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel a polgármester a határidőt legfeljebb egy alkalommal, 3 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az időtartam lejártát megelőző 8 nappal benyújtja.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) Új létesítmények, berendezések elhelyezése, ha azok a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro klimatikusadottságokat megváltoztatják, csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezésre benyújtott dokumentációban igazolják, hogy az építés vagy rendeltetésmódosítás kedvezőtlen hatással nem jár.
(2) A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.
(3) A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.
V. Fejezet
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § (1) A településkép védelme érdekében Penc Község Önkormányzata a falu közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.
(3) A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.
VI. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
14.A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött
új építmény építésére,
meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.
(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
15. A véleményezési eljárás részletes szabályai
17. § (1) A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(2) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat, továbbá e rendelet előírásainak és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
VII. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
18. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött
új építmény építésére,
meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
meglévő építmény településképet érintő átalakítására,
meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban,
továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
(2) A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1) A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.
(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat, továbbá e rendelet előírásainak és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
VIII. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
18. A településképi kötelezési eljárás
20. § (1) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.
(3) Ha a településkép védelme és alakítása érdekében a kötelező határozat előírásai szerint elvégzendő munka értéke meghaladja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.
(2) A településképi bírság legmagasabb mértéke
- a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 200.000 forint,
- a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 600.000 forint,
- a településképi követelmények be nem tartása esetén 400.000 forint,
- döntés végre nem hajtása esetén 800.000 forint.
(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:
a) A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, helyzete,
b) A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,
c) A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdő-írtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
d) A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.
e) A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.
20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
22. § (1) A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napom belül az önkormányzat 11742094-15441290-03610000 számú számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.
(2) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
IX. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
(1) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.
(2) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.
(3) A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.
X. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
24. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba
23. Átmeneti rendelkezések
25. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.
24. Hatályon kívül helyező rendelkezések
26. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1. melléklet a 13/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
a) Településszerkezet:
Védendő telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal:
- Htsz-1 központi történeti településmag, az egykori zsellértelkek területe (Lf-K3)
b) Jelentős belterületi zöldfelületek:
- Hz-1 az Evva-kastély (ma Általános Iskola) parkja, hrsz. 329/2.
- Hz-2 a Baloghy-kúria (volt Kisiskola) kertje, hrsz. 195/8.
c) Táji környezet (védendő értékek):
- Ht-1 a Rádi út és a Határszilfa utca sarkán álló évszázados szilfacsonk
- Ht-2 a Rákóczi u. 35. szám alatti,326/2. hrsz-ú telken lévő japánakác (Sophorajaponica)
d) Településkarakter:
- Htk.1 a patakpart közelében húzódó házsor (Mikszáth Kálmán u. 4 - 60.)
A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása
A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”
sorszám |
megnevezés |
cím |
hrsz. |
H-1 |
Téglaházi kápolna |
0125/1. hrsz.-ú közút mellett |
059. |
H-2 |
a volt MGTSZ- épületek |
|
060/3. és 061/2. |
H-3 |
Evva-villa |
Menyecskehegy |
0157/5. |
H-5 |
országút melletti lakatlan épület |
Rákóczi u. 10. |
16,12,13,14. és15. |
H-7 |
klasszicizáló lakóház |
Erzsébet tér 1. |
134. |
H-8 |
tornácos lakóház, népi |
Mikszáth K. u. 42. |
175. |
H-9 |
tornácos lakóház, népi |
Mikszáth K. u. 34. |
179. |
H-10 |
L-alaprajzú népi lakóház |
Mikszáth K. u. 4. |
194. |
H-11 |
Baloghy-kúria (Kisiskola) |
Mikszáth K. u. 2. |
195/8. |
H-13 |
tornácos lakóház, népi |
Árpád u. 16. |
281. |
H-14 |
kis parasztház |
Menyecskehegyi u. 10. |
285. |
H-15 |
Evva-kastély (Általános Iskola) |
Rákóczi u. 29. |
329/2. |
H-16 |
szőlőspince |
Rumanyi u. 13. |
605. |
H-17 |
útszéli kőkereszt |
a Rádi út és a Határszilfa utca sarkán |
411/1 |
2. melléklet a 13/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
a) melléklet a 13/2017. (XI. 30.) településképi önkormányzati rendelethez.
A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
Történeti településszerkezetű terület
Egyutcás faluképet őrző terület
Átalakuló településrész
Új beépítésű területek
Beépítésre nem szánt településrész színezetlen
A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása:
3. melléklet a 13/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, így nem telepíthető növényfajok:
