1. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Hivatalos megnevezése: Penc Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2614 Penc, Rákóczi út 18.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Penc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Penc község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Penci Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 2614 Penc, Rákóczi út 18.

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.penc.hu

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzatnak nincs hivatalos lapja.

5. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselők aktuális névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Penc község önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátásra a képviselő-testület és szervei útján, az önkormányzat által foglalkoztatottak feladatellátása útján, valamint társulási megállapodás alapján, gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.

7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörök felsorolását a 3. és 4. melléklet tartalmazza.

8. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

9. § (1) A képviselő-testület rendes ülést, szükség szerint rendkívüli ülést és évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülését fő szabályként az Önkormányzati Hivatal tárgyaló termébe kell összehívni.

(3) Amennyiben a napirendi pont indokolja az ülés más helyiségben is összehívható.

10. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha halaszthatatlan döntést igénylő napirendi pont tárgyalása érdekében a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) Rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, elektronikus levél), azonban a sürgősség indokát közölni kell. A rendkívüli ülés meghívóját az ülés kezdete előtt ki kell küldeni és a lakosságot is értesíteni kell az ülés összehívásáról a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifügesztésével.

(4) Katasztrófa esetén az ülés azonnal összehívható bármilyen értesítési mód igénybevételével.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

13. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A képviselő-testület eseti határozatot hozhat a rendkívüli ülés megtartásáról.

15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 10 gépelt oldalra korlátozza, mely alól kivételt képeznek a rendeletet tartalmazó előterjesztések.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint bevonhat külső szakértőt is.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 8 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag megküldéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(8) A (7) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 18. § (4) bekezdés szerinti határidőtől.

17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

18. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

19. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

20. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

21. § Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

22. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

23. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

(5) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslat a Testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(6) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az ülés vezetője a képviselőtől megvonja a szót.

(7) Ügyrendi javaslatról a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

24. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

25. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor az előterjesztőnek szóbeli kiegészítésre, módosításra van lehetőség.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) Az előterjesztőn kívül a napirendhez kapcsolódóan a képviselő, a jegyző, illetve a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet, amelyet az ülés vezetője a jelentkezések sorrendjében köteles megadni.

(4) A napirend vitája során a képviselő legfeljebb két alkalommal kérhet szót. Ismételt felszólalásra ezután csak az ülésvezető adhat engedélyt. A hozzászólás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

(5) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő – továbbá, ha a képviselő személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – 3 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalását az ülésvezető engedélyezi. Ez esetben viszontválasznak és vitának helye nincs.

(6) Az ülésvezető a hozzászólótól megvonja a szót, ha az időkorlátot túllépte, vagy ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

27. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagálhat az elhangzott észrevételekre módosító javaslatokra.

28. § (1) Amennyiben a napirendhez több hozzászólás nem érkezik az ülésvezető a vitát lezárja, majd elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni, melyet a jegyzőkönyvben kötelező rögzíteni.

29. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

30. § (1) A képviselők a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság elnökének, a jegyzőnek, az önkormányzati intézmény vezetőjének, minden olyan önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben, amely tartalma szerint nem kapcsolódik valamely napirend témájához felvilágosítás kérés céljából a napirendek megtárgyalását követően kérdést tehetnek el.

(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető el, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 munkanapon belül írásban adja meg válaszát, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak viszontválaszra van joga. A viszontválaszt követően az interpellációra adott válaszról a képviselő-testület is dönt.

(5) A képviselők az interpellációikat szóban vagy írásban, a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg. Az interpelláció csak testületi ülésen ismertethető.

(6) Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott interpellációkról. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően került sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(7) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ; e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület következő rendes ülésen dönt.

31. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

32. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Minősített többségű szavazás szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

33. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

34. § (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

(6) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

35. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester megválasztásáról.

(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.

(4) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(5) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi és vagyonnyilatkozatot nyilvántartó és ellenőrző Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. Az ügyrendi bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(6) Az alakuló ülésen a titkos szavazást a polgármester javaslatára megválasztott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

36. § Az ülés vezetője a 35. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

37. § (1) A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Penc Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) sz. Ök. határozata.

38. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

39. § (1) A képviselő-testület elfogadott rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(3) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Penc Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) sz. önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

(4) Az elfogadott rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni.

40. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

(4) A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (Mötv. 49. § (1) bek)

41. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

42. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

43. § (1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(2) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

44. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

45. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

46. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

47. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

48. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Közmeghallgatáson egyedi hatósági ügy tárgyalására nincs lehetőség.

49. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

51. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

52. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

53. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §- tartalamzza

(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

54. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

55. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

56. § A képviselő-testület szervei:

57. § (1) A polgármester főállásban, az Mötv. 67. §-a által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

58. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

59. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

60. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(2) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza

61. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

62. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

63. § A képviselő-testület állandó bizottsága: a Pénzügyi és Ügyrendi és vagyonnyilatkozatot nyilvántartó és ellenőrző Bizottság.

64. § (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 4 fő. Tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület elé Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések:

(3) A képviselő-testület elé a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

(4) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladatat- és hatásköre

(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban

65. § (1) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

(2) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

(3) A képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

(4) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(5) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

66. § (1) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

(2) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(3) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

67. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

(3) A Képviselő-testülete jegyzőre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

68. § A 75. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

69. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

70. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. §-a határozza meg.

71. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Püspökszilágy Község Önkormányzatával közösen Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Penci Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembevételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

72. § (1) A képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatás feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

(3) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

73. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátásának forrásait és kiadásait egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az központi költségvetés határozza meg.

(4) Az önkormányzat vagyonára és a vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásról zárszámadási rendeletet alkot.

(6) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(7) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(8) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján, külső szakértő-szervezet bevonásával, az előre elfogadott ütemterv alapján látja el.

(9) Az önkormányzat alaptevekénységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását az 5. melléklet tartalmazza.

74. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

75. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. -ba foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, őrzi, ellenőrzi és jár el az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságára az Mötv.39. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bárki kezdeményezheti, amely eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Mötv. 39. § (5) bekezdésébe foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

76. § Hatályát veszti a Penc Község Önkormányzat Polgármesterének 4/2020. (IV.03.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Penc Község Önkormányzata Képviselő testületének 4/2020 (IV.3..) önkormányzati rendelete.

77. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2020. (IV.03.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2023. (IV. 20.) önkormányzati rendelet.

78. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.