1. § A rendelet hatálya Márianosztra Község közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

(3) Más helyi szintű jogszabállyal megállapítandó kötelezés

(4) Egyéb szabályozási elemek

(5) Tájékoztató elemek

3. § A 12106, 12107 és 12108j Országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás, vagy kapubehajtó a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető.

4. § (1) A zöldterületként szabályozott - közparkokat, közkerteket és egyéb, pl. védelmi célú - zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kell megvalósítani és fenntartani.

(2) A zöldterületi övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telek egyesíthetők.

(3) A meglévő közparkok, közkertek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, rekonstrukciója, valamint újak létesítése kertépítészeti kiviteli terv alapján folytatható.

(4) A zöldterületeken legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el.

(5) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról, akadálymentesítéséről és berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(6) A zöldterületi övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(7) Kerti tó, fedetlen vízmedence (úszómedence), sportpálya valamint a gyeprács burkolat 75%-kal, legfeljebb 75 m² értékben számítható be a zöldfelületi minimumba.

5. § (1) Az országos műemléki védelemét a hatályos ágazati jogszabály szabályozza.

(2) Az országos műemléki objektumok felsorolását a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) A helyi védettséggel érintett telkek, építmények esetén a külön vonatkozó önkormányzati rendelet állapít meg rendelkezéseket és követelményeket.

6. § (1) A helyi egyedi védelembe vett építmények listáját a HÉSZ 3. sz. függelék tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

(3) A helyi védelem alatt álló építményeket, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.

(4) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

(5) Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani.

(6) Funkcióváltás lehetséges: Az utcai homlokzattól számított, legalább 6 méteren túl az épület bővíthető, melynek párkány-és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki.

(7) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek bontása után, új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal -kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.

(8) A helyi értékvédelem alatt álló épületek kialakult állapotú telkein új építmény elhelyezésekor, vagy a meglévő – nem védett – épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén a védett épülethez illeszkedni kell. Az új épület, épületrész kialakítását alá kell rendelni a védett épület látványának.

7. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT szabályozási tervlap és a HÉSZ és a 6. sz. függelék tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

8. § (1) A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát.

(2) A település történeti sziluettjének – a templomtoronnyal, a jellemző tömegű épületekkel ezek tetőzetével meghatározott – látképét a jellemző kilátóhelyekről, rálátási pontokról meg kell őrizni.

(3) A település látványának védelme érdekében új épületek építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység hagyományos építészeti karakterének megőrzése érdekében a településképi illeszkedést figyelembe kell venni.

(4) Az újonnan épülő jelentős tömegű intézményi és egyéb, nem lakóépületek építése esetén az illeszkedést látványtervvel kell igazolni.

(5) Megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere.

(6) A vízfolyások területeken a meglévő értékes fás növényzet védelme biztosítandó.

(7) Új épület építése esetében csak épített kémény létesíthető.

(8) A Mezőgazdasági és a Mezőgazdasági üzemi övezetek kivételével tetőfedésre csak cserép fedés használható a téglaszíntől a barnáig terjedő színskálán.

(9) Homlokzaton fémlemez-, műanyag burkolat nem használható.

(10) A közterületen a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes karakteréről gondoskodni kell.

9. § (1) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természet közeli állapotú területek közé a Duna-Ipoly Nemzeti Park területei, az országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület), és a Natura2000 hálózat területei tartoznak.

(2) Tájképi értékek felsorolását a 4.sz. Függelék tartalmazza.

(3) Helyi természetvédelmi területek felsorolását az 5.sz. Függelék tartalmazza.

(4) A helyi védettségű területekre külön jogszabályban előírt védetté nyilvánítási eljárást kell lefolytatni. A helyi védettségű területek kezeléséről és fenntartásáról a védelmet megállapító önkormányzati rendeletben kell rendelkezni. A védetté nyilvánításig az őshonos növényzetet meg kell tartani, pótlást, új telepítést az itt élő fajokkal kell megoldani.

(5) Természeti és táji értékek esetében meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek és természeti rendszerek fenntartásáról.

(6) Az (1), (2), (3) bekezdésben felsorolt területeken gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények elhelyezése során a természeti értékek és mesterséges környezet funkcionális, esztétikai összehangolásával történő tájba illesztésről.

(7) A területen csak magastetős, a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők.

(8) Természetes anyaghasználat: égetett agyag, kő, fa, üveg, vakolat. Egyéb anyagok csak takartan használhatók.

(9) Egyszerű tömeg: alaprajzában legfeljebb két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedett épület

(10) A tájképi értékek - templom és templomdomb - látványát nem szabad eltakarni sem építménnyel, sem növényzettel.

10. § (1) A környezetre hatással lévő tevékenységek végzése és telepítése során gondoskodni kell a környezetvédelmi szempontból legjobb elérhető technológia alkalmazásáról.

(2) Új beruházások előkésztése során a magasabb rendű jogszabályokban rögzített módon el kell végezni a szükséges vizsgálatokat.

(3) A külön jogszabályban meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéshez kötött ipari tevékenységek a község területén nem létesíthetők.

11. § (1) A mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek védelmét a talajvédelem, az eróziós kártételek elleni védelem eszközeivel is biztosítani kell. A lejtős területeken az eróziós károk elkerülése érdekében a lejtőirányú művelés kerülendő, a szintvonallal párhuzamos talajműveléssel szemben. Az lejtős területek földvédelmét továbbá megfelelő növénytakaró biztosításával kell megoldani.

(2) A földvédelem szempontjainak érvényesítése érdekében a nyilvántartott művelési ágak –elsősorban a szántók- felülvizsgálatát el kell végezni, a valós területhasználatnak és a termőhelyi potenciálnak megfelelően. A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(3) A termőtalajjal fedett felszín bármilyen megbontását igénylő tevékenység (magas- és mélyépítés, stb.) során érvényt kell szerezni a termőföld és a talaj védelmére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott előírásoknak. A földmozgatással járó munkavégzések során:

(4) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.

(5) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és munkák megkezdéséig a területet a művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

12. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a település külön jogszabályban meghatározott a szennyeződés érzékenység szerinti besorolásának megfelelő határértékeket kell betartani:

(2) A felszíni vizek védelme érdekében:

13. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a település külön jogszabályban meghatározott levegő-szennyezettségi övezeti besorolásának megfelelő határértékeket kell betartani. A település légszennyező létesítményeinek kibocsátására vonatkozóan a külön jogszabályban megállapított határértékeket kell betartani.

(2) A légszennyező létesítmények megengedett mértéket meghaladó szennyezését meg kell szüntetni.

(3) Új létesítmények elhelyezése esetén a település légáramlási, átszellőzési viszonyait is figyelembe kell venni a telepítés során.

(4) A forgalmasabb útszakaszok mellett levegőtisztaság védelmi szempontból is hatékony növényzet, védőzöldsáv telepítendő.

14. § (1) A külön jogszabályban megállapított zaj- és rezgésvédelmi települési határértékeket meghaladó tevékenység a településen nem folytatható. Zajt és rezgést előidéző létesítményt csak oly módon lehet elhelyezni, hogy az a környezetét ne zavarja.

(2) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalomtechnikai módszerekkel is csökkenteni kell a terhelést.

(3) A forgalmasabb útszakaszok mellett zaj- és rezgésvédelmi szempontból is hatékony növényzet, védőzöldsáv telepítendő.

15. § (1) A településen a hulladékok kezelése során be kell tartani a külön jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási és ártalmatlanítási előírásokat.

(2) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. A szemét engedélyezett lerakóba való rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.

(3) A község területén keletkező veszélyes hulladékot a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően kell tárolni, kezelni, szállítani, elhelyezni, illetve ártalmatlanítani. A hulladék folyamatos elszállításáról a hulladék tulajdonosának kell gondoskodni. Veszélyes hulladék csak védett körülmények közt és csak ideiglenesen tárolható a keletkezés helyén.

(4) A településen kommunális és veszélyes hulladék lerakása tilos. A meglévő illegális lerakókat fel kell számolni és a talaj vagy a talajvíz szennyezettsége esetén szükséges kármentesítést el kell végezni.

(5) A település szervezett hulladékelszállítását és ártalmatlanítását, az állati hulladékok begyűjtését és elszállítását a vonatkozó külön helyi rendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni.

16. § (1) A természetvédelmi területeken, a Natura2000 területeken és az ezeket övező 100 méteres védő pufferzónán belül elhelyezkedő beépítésre nem szánt területeken csak természetvédelmi, ismeretterjesztési célú építmény helyezhető el.

(2) Az (1) pont alatti területen csak extenzív gazdálkodás folytatható.

(3) A vizes élőhelyek mentén a medrekfeltöltését, burkolását végezni nem szabad.

(4) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.

(5) A meglévő erdő, gyep, rét-legelő és nádas művelési ágban lévő, valamint a kopáros kivett területek használati módjának intenzívebbé módosítása tilos.

(6) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani ökológiai folyosóként természetközeli állapotukban.

(7) A 20 ha-nál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni.

17. § (1) A zöldfelületek védelme céljából a zöldmezős fejlesztésekkel szemben előnyben kell részesíteni a meglévő foghíj telkek beépítését, illetve a rossz állapotú épületek rehabilitációját.

(2) Közterületen, különleges területen új zöldfelület létesítését (a területfelhasználás jellegéből adódóan) kertészeti, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell végezni.

(3) Külterületi utak, dűlőutak mellett, a mezőgazdasági ingatlanon belül fasorokat kell ültetni, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. Légvezetékek alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. A hiányos fasorokat ki kell egészíteni.

(4) A belterületen, ahol azt a szabályozási szélesség, és a közművek elhelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Különös figyelmet kell fordítani a falu-központ fásítására. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.

(5) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell.

(6) Lakóterületen az előírt zöldfelület minden 100m²-e után 1db honos nagy lombot növelő fa ültetendő.

(7) A gazdasági területeken előírt ültetési kötelezettség esetén háromszintes növényállomány alakítandó ki tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.

(8) A település zöldfelületi rendszerében a meglevő növényzet állapotát folyamatosan vizsgálni kell. Rehabilitáció keretében az idős, elöregedett fák ifjításáról, eltávolításáról, valamint egy éven belül az eltávolított fák pótlásáról az ingatlan tulajdonosának gondoskodnia kell.

(9) A legalább 12 méter szabályozási szélességű utak mellett biztosítani kell fasorok kialakítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni.

(10) Zöldfelületek rehabilitációja favédelmi, kertépítészeti terv vagy szakvélemény alapján, a külön rendeletben foglaltaknak megfelelően készülhet.

18. § (1) A település területén nyúlványos (nyeles) telek csak a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen alakítható ki, ha a kialakult állapotú tömb valamely, a rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

(2) Telekalakítással, telekhatár-rendezéssel oldalhatáron álló beépítésnél 12,0 m-nél, szabadon-álló beépítésnél 20,0 m-nél keskenyebb telek nem hozható létre.

19. § (1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésekor védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén lehetséges.

(2) Márianosztra településen a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jog bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezeték) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

20. § (1) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(3) A védendő építményektől, objektumoktól maximum 100 m-re tűzcsapot kell elhelyezni.

(4) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani.

21. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

(2) Márianosztra új beépítési területein a meglévő csatornázási rendszerhez hasonlóan elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

(3) Különleges mezőgazdasági üzemi területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(4) Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára

(5) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az érintett szakhatóság hozzájárulásával szabad.

(1) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

(2) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén.

(3) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyülekező csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

23. § (1) A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával lehetséges.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(3) A nagyközép-nyomású gázvezeték védőtávolság igénye 5-5 m, a középnyomású gázvezetékek védőtávolsága átmérőtől függően 3-3 m a vezeték szélétől mérten.

24. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírások szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(2) A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten:

(3) A településen új (kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, a meglévő hálózat rekonstrukciója elsődlegesen földkábeles, ha ez nem megoldható, akkor légkábeles elhelyezéssel szabad.

25. § (1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal lehetőleg egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(2) A hírközlési létesítmények elhelyezési lehetőségét a magasabb rendű jogszabályok szabályozzák.

(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

26. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatát az oldalsó telekhatártól mért minimum 1 m távolságra kell elhelyezni.

(2) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes építési övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni:

27. § (1) Amennyiben azt külön előírás nem szabályozza, a terepszint alatti létesítmény a beépítethető terület 1,25-szöröse lehet, s nem nyúlhat be az oldal- és hatsókert méretébe.

(2) A lakó- és üdülő-övezetekben építési telkek vízátnemeresztő burkolt felületeinek aránya nem haladhatja meg az építési telekméret 10%-át.

(3) Antenna, klímaberedezés, hirdetőtábla, szerelt fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat látható részén nem helyezhető el.

(4) A Község igazgatási területén a magastetős épület hajlásszöge 20° és 45° közötti lehet. Lapostető, enyhelejtésű tető legfeljebb a beépített alapterület 25%-án alakítható ki.

28. § (1) Belterületen, Üdülőterületen és a Különleges rekreációs területeken - a büntetés végrehajtási intézet kivételével - a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, és a kerítésmező áttörése legalább 40% kell, hogy legyen. A fakerítés tömör is lehet.

(2) Amennyiben a terepviszonyok támfalat igényelnek, a teljes alsó terepszinttől felső terepszintig terjedő szakasz tömör lehet.

(3) A kerítéssel legfeljebb 2 m² alapterületű szeméttároló egybeépíthető.

(4) Gazdasági övezetekben és állandó ott-tartózkodás céljára is felhasznált területen legfeljebb 1,8m magas kő, tégla, fa tömör kerítés vagy fa, fém áttört kerítés építhető.

(5) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállományvédelme indokolja. Szárazon rakott kő, rönkfa vagy faoszlopok közé feszített legfeljebb 2,5 m magas nagy lukbőségű drótháló kerítés építhető.

(6) Mk kertes mezőgazdasági övezetben legfeljebb 1,8 m magas drótfonatos kerítés, illetve élősövény létesíthető.

(7) Külterületen az előző – (2), (3), (4), (5) – pontokban nem említett és mezőgazdasági övezetbe nem tartozó övezetek határán faoszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas nagy lukbőség drótháló kerítés építhető.

29. § (1) Lejtős terepen szükség esetén támfal, rézsű létesíthető.

(2) Lakóterületen tereprendezés esetében a telekhatárhoz képest egy méteren belül a szomszédos telek szintjéhez képest legfeljebb 80 cm-es szintkülönbség alakítható ki.

(3) Az épület mellett legalább 3m hosszban tervezett 1,5 méternél magasabb feltöltés esetében a megengedett legnagyobb építménymagasságot egy méterrel csökkenteni kell.

(4) Az építési övezetekben az övezetenként meghatározott építménymagasság betartása mellett a szintkülönbséggel érintett területeken, a lejtő irányú homlokzatfelületeknek a lejtés (hátsókert) irányába csökkenni kell.

30. § (1) Kialakult építési övezetekben az építési övezet előírásaiban szereplő legkisebb telekméreteinél kisebb területű telek beépíthető ha:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(3) A lakóövezetek telkein az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:

(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken bárhol - építési helyen kívül is- elhelyezhetők:

(6) Az építési övezet telkein az építési hely mélysége az utcai telekhatártól számítva legfeljebb 70 méter lehet.

(7) A hátsókertben a kötelező oldalkert megtartásával a hátsó telekhatártól 3,00 m távolságon kívül lakóépület kiegészítő funkcióját ellátó épület (gépkocsi tároló, szerszámtároló, kerti bútortároló stb.) elhelyezhető.

31. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai (kis intenzitással beépült lakóterület)

(2) Az övezet területén legfeljebb egylakásos lakóépület építhető.

32. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezet területén legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.

33. § (1) Az Lf-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezet területén legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.

34. § A üdülőterületek telkein az alábbi melléképítmények helyezhetők el

35. § (1) Az Üh-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

36. § (1) Az Üü-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

37. § Az Üü-2 jelű építési övezet előírásai

38. § (1) Az Üü-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) Elhelyezhető főrendeltetésű épületek:

39. § (1) Az övezet telkein az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

(2) A következő létesítmények a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:

(3) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.

(4) Az előkert határa egyben építési vonal is.

(5) Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell, hogy kerüljön.

40. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezetben alábbi felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el:

41. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az övezetben alábbi felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el:

42. § (1) Az építési övezetekben az üzemi épületeket illetően technológiai okból megengedhető építménymagassági túllépés mértéke nem haladhatja meg a 30 %-ot.

(2) Az övezet területén, amennyiben az lakóterülettel, lakóterületet határoló úttal határos, a telken belül a kerítés mentén 20 méteres védelmi célú zöldsáv telepítendő.

(3) Az övezetben az elő-, oldal és hátsókert nagysága minimum 6 méter.

43. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

(2) A Gksz-1 építési övezetben az alábbi felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el:

(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m lehet.

44. § Az építési övezet területén az előkert nagysága minimum 5 méter.

45. § (1) A Ksp-1 jelű építési övezet előírásai: (sport terület)

(2) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. Telekalakítás csak telekhatárrendezés formájában lehetséges. E telkek nem oszthatók meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthetők.

(3) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(4) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(5) A létesítményeket akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(6) Az övezetben haszonállattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.

46. § (1) A Kmü jelű építési övezet előírásai: (mezőgazdasági üzemi terület)

(2) A K-mü építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m lehet.

(4) Az övezetek telkein az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

(5) Az övezetben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott építménymagasságtól el lehet térni az alábbiak szerint:

(6) Mezőgazdasági üzemi területen a telekhatár mentén legalább 5m széles védőzöldsáv alakítandó ki.

(7) Ha a gazdasági terület lakó, különleges vagy vegyes területtel határos, akkor a szomszédos lakó, különleges - vagy intézményi területek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 10 m.

47. § (1) A Kbv jelű építési övezet előírásai: (büntetés végrehajtási terület)

(2) Az építési övezetben elsősorban büntetés végrehajtási intézet épületei és az azt kiszolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

48. § (1) A Kre-1 jelű építési övezet előírásai: (rekreációs terület)

(2) Az építési övezetben az alábbi fő rendeltetésű létesítmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

49. § (1) A Kre-2 jelű építési övezet előírásai: (rekreációs terület)

(2) Az építési övezetben az alábbi fő rendeltetésű létesítmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

50. § (1) KÖu övezet előírásai (közúti közlekedés):

(2) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

51. § KÖk övezet előírásai (kötöttpályás közlekedés):

52. § (1) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő felújítása során olyan fajok telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását.

(2) A település zöldterületei két közpark övezetbe soroltak: a beépítési lehetőséggel szabályozott Zkp-2 és az építési lehetőség nélküli Zkp-1 övezet.

53. § (1) A Zkp-1 jelű övezet területe nem építhető be.

(2) Az övezetben a zöldfelületeken kívül csak gyalogutak, köztárgyak helyezhetők el.

54. § (1) A Zkp-2 jelű övezet tömbjei legalább 75 %-os növényzeti fedettségű intenzíven karbantartott közparkok, közkertek kialakítására szolgálnak.

(2) Az övezet az alábbi normatívák szerint építhető be:

(3) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(4) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

55. § (1) Az erdő művelési ágú területeken bármilyen építési tevékenység esetén kérni kell az erdészeti szakhatóság hozzájárulását.

(2) Védett erdőterületen erdőgazdálkodási és idegenforgalmi létesítmény csak a természetvédelmi hatóság által lefolytatott eljárás alapján hozható létre.

(3) Az erdő övezetekben kerítés csak védelmi (pl. vadvédelmi, növedék védelmi) céllal létesíthető.

(4) Az erdőövezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m, kivéve a kilátó épületet, melynek magasságát a környezeti adottságok függvényében a természetvédelmi hatóság határozza meg.

(5) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.

(6) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, tarvágás nem végezhető.

(7) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10m. Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(8) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(9) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell, mind kül-, mind belterületen.

(10) A Nemzeti Park védett természeti területéhez tartozó erők védelmi (védett) erdők.

(11) Az erdőövezetekben a külön jogszabályban meghatározott melléképítmények helyezhetők el.

56. § (1) Az Ev jelű övezetbe tartozó földrészletek legalább 85 %-ban zárt, őshonos faállománnyal tartandók fenn. Fennmaradt részük gyepes és cserjés területként alakítandó ki.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el, egyéb építés– erdőgazdasági, turisztikai, közmű létesítmények és feltáró utak kivételével - nem létesíthető.

57. § (1) Az Eg jelű övezetbe tartozó földrészletek legalább 85 %-ban zárt, őshonos faállománnyal tartandók fenn. Fennmaradt részük gyepes és cserjés területként alakítandó ki.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el, egyéb építés – erdő- és vadgazdasági, turisztikai, közmű létesítmények és feltáró utak kivételével - nem létesíthető.

58. § (1) A mezőgazdasági övezetekbe tartozó külterületi földrészletekre a termőföld védelmére és használatára vonatkozó külön jogszabályokban megállapított előírások érvényesek.

(2) A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén és annak határától számított 100 m-es védőövezetben a területhasználatot, művelési módot természetvédelmi hatósággal egyeztetni kell.

(3) A mezőgazdasági földrészletek természetközeli állapotú (mocsár, láp, vízállás, nádas, stb.) alrészletein épület, burkolat, udvar, út, feltöltés nem helyezhető el, eredeti terepfelszíne és növényzete nem változtatható.

(4) A beépítés közművesítettségi feltétele a részleges közművesítettség, - az energia és vízszolgáltatás, valamint a szennyvíz ártalmatlanítás is biztosítható egyedi közmű berendezéssel.

(5) Az övezet területén a mezőgazdasági művelésű telkek birtoktest részeinek tekinthetők, birtokközpont kialakítható a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint.

59. § (1) Az Má jelű övezet szántó és ültetvény művelési ágú területein a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági és lakóépületek elhelyezhetők, amennyiben a nevezett művelési ágban nyilvántartott terület eléri a 2 ha-t. A 2 ha alatti földrészleten lakóépület nem építhető.

(2) Az Má jelű övezet gyep (rét, legelő) művelési ágú területein a gyepgazdálkodáshoz szükséges gazdasági és lakóépületek elhelyezhetők, amennyiben a nevezett művelési ágban nyilvántartott terület eléri a 5 ha-t. A 5 ha alatti földrészleten lakóépület nem építhető.

(3) Az Má övezet gazdasági épületekkel az alábbi normatívák szerint építhető be:

(4) **lakóépület beépített alapterülete legfeljebb bruttó 200 m², gazdasági épület beépített alapterülete legfeljebb bruttó 1000 m² lehet.

(5) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(6) Az építési hely határai:a telekhatártól mért legalább 10m.

(7) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

60. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák-1 övezetében épület nem építhető, a művelési ág csak rétre, legelőre, erdőre változtatható, 10 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki, állattartás nem folytatható.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák-2 övezetében épület nem építhető, a művelési ág csak rétre, legelőre, erdőre változtatható, 5 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki, állattartás folytatható.

61. § (1) Az Mk-1 jelű övezetbe tartozó belterületi földrészletek elsődlegesen az intenzív kertgazdálkodás helyszínei, ahol csak a tároláshoz szükséges, földszintes, magastetős gazdasági épületek létesíthetők. Pince nem építhető. A kialakítható telek területét min. 700 m²–ben kell meghatározni.

(2) Az Mk-1 jelű övezetbe tartozó kialakult belterületi telkek (a telekméret csökkenését és a telekszám növekedését eredményező) megosztása tilos.

(3) Az Mk-1 övezet az alábbi normatívák szerint építhető be:

(4) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(5) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

62. § (1) Az Mk-2 jelű övezetbe tartozó külterületi földrészletek elsődlegesen az intenzív (pl. bogyósgyümölcs) mezőgazdasági termelés helyszínei, ahol a termeléshez és tároláshoz szükséges, pince+földszintes, magastetős gazdasági épületek létesíthetők. A további felaprózódás megakadályozása érdekében, a kialakítható telek területét min. 1000 m²–ben kell meghatározni.

(2) Az Mk-2 jelű övezetbe tartozó kialakult telkek (a telekméret csökkenését és a telekszám növekedését eredményező) megosztása tilos.

(3) Az Mk-2 övezet az alábbi normatívák szerint építhető be:

(4) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(5) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

63. § (1) A kertes mezőgazdasági terület – Mk-3 övezetébe sorolt telkek nem beépíthetők.

(2) a kialakítható legkisebb telekterület/telekszélesség 1000 m2 / 14 m.

64. § (1) A vízgazdálkodási területen elhelyezhető létesítmények: vízkár elhárítási, vízkivételi építmények, valamint a külön jogszabályokban meghatározott építmények

(2) A vízgazdálkodási területeken meglévő gyep, a nádas, vízállás művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, ill. természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.

(3) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki.

65. § (1) A Kk-te jelű övezet előírásai:

(2) Az övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) *A legnagyobb építménymagasság értéke kripta esetén 3m, temetőkápolna és ravatalozó esetén 10 m.

(4) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(5) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: ravatalozó, templom, temetői gondnoki és fenntartó épület, gépkocsitároló, sírkert, urnafal.

66. § (1) A Kk-sp2 jelű övezet előírásai:

(2) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. Telekalakítás csak telekhatárrendezés formájában lehetséges. E telkek nem oszthatók meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthetők.

(3) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(4) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(5) A létesítményeket akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(6) Az övezetben haszonállattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.

67. § (1) A Kk-sp3 jelű övezet előírásai:

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(4) A létesítményeket akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(5) Az övezetben haszonállattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.

68. § (1) A Kk-sp4 jelű övezet előírásai:

(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(4) A létesítményeket akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(5) Az övezetben haszonállattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.

69. § (1) A Kk-lo jelű övezet előírásai (lőtér)

(2) Az övezetben elsősorban az ott folyó tevékenységet kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

70. § (1) A Kk-h jelű övezet előírásai: (hulladéklerakó)

(2) Az övezetben elsősorban az ott folyó tevékenységet kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(4) A Kk-b jelű övezet előírásai: (bányatelek)

(5) Az övezetben elsősorban az ott folyó tevékenységet kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(6) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

71. § Ez a rendelet 2013. december 30. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.