MÁRIANOSZTRA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

9/2014.(XI.18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Márianosztra Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Márianosztra Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.

Hivatalos megnevezés

2. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Márianosztra Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2629 Márianosztra, Rákóczi út 2.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Márianosztra Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

Jelképek

3. §

A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Kitüntetések

4. §

A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

Bélyegzőhasználat

5. §

Az önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

II. fejezet

A Képviselő-testület feladata és hatásköre

6. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: az egyéni választókerületben megválasztott 4 fő települési képviselő, valamint a polgármester, összesen 5 fő képviselő.

(2) A képviselő-testület tagjait az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

7. §

(1) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

8. §

(1) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a polgármester szünetet rendelhet el és a szünetet követően újra javaslatot tehet.

(2) Ha ezt követően sincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

9. §

(1) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást köteles folytatni. Az eljárás lefolytatásával a polgármester, a képviselő-testület bizottsága vagy erre a célra létrehozott külön bizottság is megbízható.

(2) Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a helyi közügy (feladat) ellátásának anyagi, személyi, szervezeti, pénzügyi és technikai feltételeit.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a közügy elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak (módozatoknak) a 2) bekezdésben meghatározott feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárásban a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak.

III. fejezet

A képviselő-testület ülései, előkészítése

10. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. 

(2) A képviselő-testület ülése lehet:

a) alakuló,

b) rendes,

c) rendkívüli,

d) ünnepi.

(3) A képviselő-testület az üléseit – ha a meghívó nem jelöl meg más helyszínt – az Önkormányzat székhelyén, Márianosztra, Rákóczi út 2. szám alatt tartja.

11. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a képviselő-testületnek haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben, a rendkívüli ülés összehívható a – napirendet tartalmazó – meghívó kézbesítését követő napra, a polgármester által meghatározott időpontra.

(2) A képviselő-testület a rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektornikus úton) is összehívható. Ennek tényét az ülésen készült  jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(3) A polgármesternek a rendkívüli ülésen indokolni kell – a napirendi pontok tárgyalása előtt – az összehívás szükségességét.

12. §

Ünnepi ülés a képviselő-testület által előzetesen meghatározott napra és időben hívható össze.

Az ülések összehívásának rendje

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján, melyet aláír. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés naptári idejét és kezdési időpontját,

b) az ülés helyét, ha annak meghatározására nem a 10. § (3) bekezdésében meghatározott helyen kerül sor.

c) a javasolt napirendeket,

d) annak megjelölését, hogy a napirenddel kapcsolatban szóbeli vagy írásbeli előterjesztés történik,

e) az előterjesztő nevét,

f) a dátumot és az aláírást.

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

                        a) az írásos előterjesztést/előterjesztéseket,

                        b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,

                        c) a bizottsági javaslatokat.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(5) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább 10 nappal az ülés előtt a (4) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.                               

14. §

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal – meghívó és az ülés képviselők részére megküldött írásbeli anyagának továbbítása mellett – meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) jegyzőt,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akinek a meghívását a tárgyalt napirend indokolttá teszi,

e) akinek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

Előterjesztések

15. §

(1) A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerület a képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 19. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.

(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendi vételéről a képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.

16. §

A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei az alábbiak:

a)a tárgy pontos meghatározása, illetve a téma ismertetését,

b)annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született, rendeletalkotás esetén annak szükségességét és annak konkrét indokait,

c)az előterjesztők megnevezését,

d)határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.

17. §

(1) Előterjesztésre jogosult:

a)polgármester,

b)alpolgármester,

c)bizottság elnökei,

d)a képviselők,

e)a jegyző,

f)az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben

g)a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben,

h)a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző által felkért személy.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.

(3) Bejelentés és tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(4) Az előterjesztést – ha azt nem a jegyző készítette – az ülést megelőzően legalább nyolc nappal a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. Amennyiben törvényességi észrevétele van – ezt a postázás előtt – az előterjesztéshez csatolja.

Önálló indítvány

18. §

(1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testület ülését megelőző nyolc nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni.

(2) Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület az – előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, többségi szavazással határoz.

Sürgősségi indítvány

19. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 13. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

Interpelláció, felvilágosítás kérése

20. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén, az Egyebek napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.

(2) A kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy arra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a)a képviselő nevét,

b)azt a személyt, akinek az interpelláció szól,

c)a képviselő kérdésének tárgyát.

21. §

(1) A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjének történő eljuttatását.

(2) Ha a képviselő az interpellációt a képviselő-testület ülésén nem kívánja szóban előadni, az interpellációt az interpelláció címzettje ismerteti, kivéve, ha az interpelláció és a válasz a képviselők számára kiosztásra került.

(3) A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással határoz.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(6) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.

(7) Ha a kérdezett az interpellációra az idő rövidsége vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ 15 napon belül az interpellációnak és valamennyi képviselőnek el kell küldeni.

(8) Az interpelláció elfogadásáról a következő ülésen – az előzőek értelemszerű alkalmazásával – dönt a képviselő-testület.

IV. fejezet

A képviselő-testület ülése

22. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

a)    a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;

b)előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;

c)megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.

A vita

23. §

(1) A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)személyi kérdések,

b)rendelet-tervezetek,

c)egyéb napirendek,

d)interpellációk,

e)bejelentések, tájékoztatók.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat felől a képviselő-testület többségi szavazással határoz, amelyben elnapolás esetén a határidőt is megjelöli.

(3) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, bármely napirendet előzetes bizottsági tárgyalásra adhat ki.

(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(5) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(6) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(7) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(8) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(9) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(12) A bejelentések és a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

24. §

(1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

25. §

Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

26. §

A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A tanácskozás rendje

27. §

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b)rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c)ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;

d)ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe,

melynek tényét a jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

Az ülések nyilvánossága

28. §

A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki, külön engedély nélkül részt vehet, szót kaphat e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben.

Zárt ülés

29. §

A zárt ülés anyag kizárólag a következő személyeknek adható át:

a)           a polgármesternek;

b)az alpolgármesternek;

c)a képviselőknek;

d)a jegyzőnek;

e)a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;

f)a Kormányhivatal vezetőjének.

Döntéshozatal

30. §

(1) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület rendes ülését 8 napon belül- a rendkívüli ülést a következő munkanapra – ismét össze kell hívni.

(2) A megismételt ülésen az eredeti napirend mellé további napirend is felvehető és tárgyalható.

Szavazás

31. §

(1) A nyílt szavazás (döntés lehet határozat, rendelet) kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(3) A tartózkodás az eredmény megállapítása szempontjából ellenszavazatnak minősül.

(4) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” + a „tartózkodók” szavazatok számával.

 (5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően aláírja.

(6) Titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – ideiglenesen megválasztott 3 fős bizottság bonyolítja. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazást után összeszámolja a szavalatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni.

(7) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(8) A név szerinti szavazást kell elrendelni:

a)ha azt törvény írja elő,

b)valamennyik bizottság határozatában indítványozza

(9) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(10) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

Önkormányzati rendelet

32. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)a polgármester;

b)az alpolgármester;

c)a képviselő;

d)a Képviselő-testület bizottsága;

e)a jegyző;

f)a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.

33. §

(1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

34. §

 (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:

(2) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: jogalkotó megnevezése, arab l-es számjellel kezdődő, folyamatos sorszámozás, törve az elfogadás évének évszámával, utána zárójelben feltüntetve a kihirdetés római számmal jelölt hónapját és a hónapnak arab számjeggyel történő napját, valamint a jogszabály megjelölését, címét (Pl. Márianosztra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003.(II.22.) önkormányzati rendelete  a helyi adókról).

A képviselő-testület határozata

35. §

(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek – az ülést követő 15 nap alatt – írásban megkapják a képviselő-testület határozatának kivonatait.

(2) A határozat jelölése: 1-től kezdődő arab számjegyes számozás törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának római számmal jelölt hónapját és arab számjeggyel jelölt napját, valamint utána feltüntetve a Képviselő-testület „Kt” rövidítését és a határozat  kiírását (Pl: 1/1995.(I. 17.) Kt. határozat).

(3) A jegyző – a hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

Közmeghallgatás

36. §

(1) A közmeghallgatás időpontjának közlésére az SZMSZ rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson a képviselőknek kötelezően jelen kell lenniük.

(3) A képviselő-testület tisztségviselői és a képviselők a feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

 (5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Egyéb fórumok

37. §

A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot összehívhat

V. fejezet

Jegyzőkönyv

38. §

A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében az ülésről hivatalos hangfelvétel is készíthető. A hangfelvételt a jegyzőkönyv aláírását követően törölni kell.

VI. fejezet

A képviselő

A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

39. §

(1) A képviselő köteles:

a)tevékenyen részt venni a képviselő-testület illetve – megválasztása esetén – a bizottságok munkájában,

b)a képviselő-testület kijelölése alapján részt venni az ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

c)írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen illetve a bizottsági ülésen részt venni nem tud vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van,

d)olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

e)az erre vonatkozó külön megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet.

(2) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett – fogadóórát tarthat.

(3) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző a az önkormányzati  intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt – előzetesen egyezetett időpontban – köteles fogadni.

(4) A képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

(5) Az Mötv.-ben valamint e rendeletben foglalt kötelezettséget megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – legfeljebb tizenkét havi időtartamra – csökkentheti vagy megvonhatja.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai, működésük alapvető szabályai

40. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság 3 fővel (VEB)

(2) A bizottság feladat és hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjára javaslatot tehet bármely képviselő, valamint – a bizottság tevékenységi körétől függően – az állami és társadalmi szervek vezetői illetve vezető testületei. A bizottság kiegészítésére javaslatot tehet maga a bizottság is.

(4) A bizottságok nem képviselő (külsős) tagjait a bizottság munkája során a képviselőkkel azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

41. §

(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javasolt kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként, a bizottság felállításáról rendelkező határozatban állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

42. §

(1) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben:

a)előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

b)eljár, illetve dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben,

c)véleményezheti a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket,

d)kezdeményezheti valamely előterjesztés, indítvány sürgősségi tárgyalását,

e)állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról.

(2) A bizottságok egymást feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni és egymást tájékoztatni kötelesek.

(3) A bizottságok működési szabályaira e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A bizottság javaslatára a képviselő-testület szakbizottságot hozhat létre.

43. §

(1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag gondoskodik. A bizottságot a bizottság tagjai 1/3-ának kezdeményezésére is össze kell hívni.

(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet:

a)a tisztségviselő,

b)a jegyző,

c)a bizottság,

d)bármely képviselő.

(3) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság elnöke részére a jegyző útján juttatja el.

44. §

 (1) A bizottság elnöke érdemi választ ad a képviselő-testület ülésén a bizottság feladatkörét érintő ügyben hozzá intézett kérdésre.

(2) A bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívó és a napirendi anyag lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal korábban megküldésre kerüljön a bizottság tagjainak és annak a képviselőnek, aki ezt kéri, valamint egyéb meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére az elnök a jegyzőt, a polgármestert, a tárgyalt ügyben érintett hivatal dolgozót, valamint más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhatja.

45. §

A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhat.

46. §

A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a képviselő-testület dönt.

VIII. fejezet

A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

Polgármester

47. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ennek hiányában a korelnök jár el.

Alpolgármester

48. §

Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

Jegyző

49. §

(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

Aljegyző

50. §

A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

A jegyző helyettesítése

51. §

(1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.

IX. fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

52. §

(1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal a képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

X. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályok

Az önkormányzat költségvetése

53. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

54. §

A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

55. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

56. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

57. §

(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

58. §

(1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

59. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

XI. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

60. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a.

(2) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kérdéseken kívül más témakört nem határoz meg.

(3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezésre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

XII. fejezet

Helyi nemzetiségi önkormányzat

61. §

(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

62. §

(1) Ez a rendelet 2014. november 20-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Márianoszosztra Község Önkormányzata Képviselő-testültének 4/2011.(III.31.) rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.

Márianosztra, 2014. november 11.

                    Kiss László                                                              Bahil Emilné dr.

                   polgármester                                                                   jegyző

A rendelet kihirdetve: 2014. november 18.

                                                                                        Bahil Emilné dr.

                                                                                               jegyző

9/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. melléklete

A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök

1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

2) önkormányzati segélyt,

3) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság,

9/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 2. melléklete

Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság

• vagyonnyilatkozatok ellenőrzése,
• vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
• a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről tájékoztatási kötelezettség a képviselő-testület felé.
• a képviselő összeférhetetlenségének kivizsgálása.

9/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 3. melléklete

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határköröket

1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

2) önkormányzati segélyt,

3) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság,

9/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. függeléke

A képviselő-testület tagjainak névsora

Kiss László                                       polgármester

Gyuró Judit Ilona                              alpolgármester

Erdősi Hajnalka Katalin                    képviselő

Kissebesi Mária                                  képviselő

Korcsokné Bodnár Ildikó                  képviselő

9/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 2. függeléke

Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság tagjainak névsora

Kissebesi Mária                                  elnök

Erdősi Hajnalka Katalin                    tag

Gyuró Judit Ilona                              tag