MÁRIANOSZTRA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

10/2014.(XI.18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Márianosztra Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Márianosztra Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.

Hivatalos megnevezés

2. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Márianosztra Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2629 Márianosztra, Rákóczi út 2.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Márianosztra Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

Jelképek

3. §

A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Kitüntetések

4. §

A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

Bélyegzőhasználat

5. §

Az önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

II. fejezet

A Képviselő-testület feladata és hatásköre

6. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: az egyéni választókerületben megválasztott 4 fő települési képviselő, valamint a polgármester, összesen 5 fő képviselő.

(2) A képviselő-testület tagjait az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.

7. §

(1) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

8. §

(1) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a polgármester szünetet rendelhet el és a szünetet követően újra javaslatot tehet.

(2) Ha ezt követően sincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

9. §

(1) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást köteles folytatni. Az eljárás lefolytatásával a polgármester, a képviselő-testület bizottsága vagy erre a célra létrehozott külön bizottság is megbízható.

(2) Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a helyi közügy (feladat) ellátásának anyagi, személyi, szervezeti, pénzügyi és technikai feltételeit.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a közügy elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak (módozatoknak) a 2) bekezdésben meghatározott feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárásban a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak.

III. fejezet

A képviselő-testület ülései, előkészítése

10. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. 

(2) A képviselő-testület ülése lehet:

a) alakuló,

b) rendes,

c) rendkívüli,

d) ünnepi.

(3) A képviselő-testület az üléseit – ha a meghívó nem jelöl meg más helyszínt – az Önkormányzat székhelyén, Márianosztra, Rákóczi út 2. szám alatt tartja.

11. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a képviselő-testületnek haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben, a rendkívüli ülés összehívható a – napirendet tartalmazó – meghívó kézbesítését követő napra, a polgármester által meghatározott időpontra.

(2) A képviselő-testület a rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektornikus úton) is összehívható. Ennek tényét az ülésen készült  jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(3) A polgármesternek a rendkívüli ülésen indokolni kell – a napirendi pontok tárgyalása előtt – az összehívás szükségességét.

12. §

Ünnepi ülés a képviselő-testület által előzetesen meghatározott napra és időben hívható össze.

Az ülések összehívásának rendje

13. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján, melyet aláír. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés naptári idejét és kezdési időpontját,

b) az ülés helyét, ha annak meghatározására nem a 10. § (3) bekezdésében meghatározott helyen kerül sor.

c) a javasolt napirendeket,

d) annak megjelölését, hogy a napirenddel kapcsolatban szóbeli vagy írásbeli előterjesztés történik,

e) az előterjesztő nevét,

f) a dátumot és az aláírást.

(3) A meghívóhoz csatolni kell:

                        a) az írásos előterjesztést/előterjesztéseket,

                        b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,

                        c) a bizottsági javaslatokat.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(5) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább 10 nappal az ülés előtt a (4) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.                               

14. §

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal – meghívó és az ülés képviselők részére megküldött írásbeli anyagának továbbítása mellett – meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) jegyzőt,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akinek a meghívását a tárgyalt napirend indokolttá teszi,

e) akinek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.

Előterjesztések

15. §

(1) A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül

(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerület a képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 19. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.

(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendi vételéről a képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.

16. §

A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei az alábbiak:

1. a tárgy pontos meghatározása, illetve a téma ismertetését,
2. annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született, rendeletalkotás esetén annak szükségességét és annak konkrét indokait,
3. az előterjesztők megnevezését,
4. határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.

17. §

(1) Előterjesztésre jogosult:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. bizottság elnökei,
4. a képviselők,
5. a jegyző,
6. az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben
7. a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben,
8. a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző által felkért személy.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.

(3) Bejelentés és tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(4) Az előterjesztést – ha azt nem a jegyző készítette – az ülést megelőzően legalább nyolc nappal a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. Amennyiben törvényességi észrevétele van – ezt a postázás előtt – az előterjesztéshez csatolja.

Önálló indítvány

18. §

(1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testület ülését megelőző nyolc nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni.

(2) Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület az – előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, többségi szavazással határoz.

Sürgősségi indítvány

19. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 13. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.

Interpelláció, felvilágosítás kérése

20. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén, az Egyebek napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.

(2) A kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a képviselő-testület bizottságának elnökéhez.

(3) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy arra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

1. a képviselő nevét,
2. azt a személyt, akinek az interpelláció szól,
3. a képviselő kérdésének tárgyát.

21. §

(1) A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjének történő eljuttatását.

(2) Ha a képviselő az interpellációt a képviselő-testület ülésén nem kívánja szóban előadni, az interpellációt az interpelláció címzettje ismerteti, kivéve, ha az interpelláció és a válasz a képviselők számára kiosztásra került.

(3) A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással határoz.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(6) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.

(7) Ha a kérdezett az interpellációra az idő rövidsége vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ 15 napon belül az interpellációnak és valamennyi képviselőnek el kell küldeni.

(8) Az interpelláció elfogadásáról a következő ülésen – az előzőek értelemszerű alkalmazásával – dönt a képviselő-testület.

IV. fejezet

A képviselő-testület ülése

22. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

1.     a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
2. előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
3. megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.

A vita

23. §

(1) A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. személyi kérdések,
2. rendelet-tervezetek,
3. egyéb napirendek,
4. interpellációk,
5. bejelentések, tájékoztatók.

(2) A képviselő-testület ülésének napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat felől a képviselő-testület többségi szavazással határoz, amelyben elnapolás esetén a határidőt is megjelöli.

(3) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, bármely napirendet előzetes bizottsági tárgyalásra adhat ki.

(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.

(5) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(6) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.

(7) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.

(8) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(9) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(12) A bejelentések és a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

24. §

(1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

25. §

Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

26. §

A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A tanácskozás rendje

27. §

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
4. ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe,

melynek tényét a jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.

Az ülések nyilvánossága

28. §

A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki, külön engedély nélkül részt vehet, szót kaphat e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben.

Zárt ülés

29. §

A zárt ülés anyag kizárólag a következő személyeknek adható át:

1.            a polgármesternek;
2. az alpolgármesternek;
3. a képviselőknek;
4. a jegyzőnek;
5. a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
6. a Kormányhivatal vezetőjének.

Döntéshozatal

30. §

(1) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület rendes ülését 8 napon belül- a rendkívüli ülést a következő munkanapra – ismét össze kell hívni.

(2) A megismételt ülésen az eredeti napirend mellé további napirend is felvehető és tárgyalható.

Szavazás

31. §

(1) A nyílt szavazás (döntés lehet határozat, rendelet) kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(3) A tartózkodás az eredmény megállapítása szempontjából ellenszavazatnak minősül.

(4) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” + a „tartózkodók” szavazatok számával.

 (5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően aláírja.

(6) Titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – ideiglenesen megválasztott 3 fős bizottság bonyolítja. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazást után összeszámolja a szavalatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni.

(7) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(8) A név szerinti szavazást kell elrendelni:

1. ha azt törvény írja elő,
2. valamennyik bizottság határozatában indítványozza

(9) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(10) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

Önkormányzati rendelet

32. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester;
2. az alpolgármester;
3. a képviselő;
4. a Képviselő-testület bizottsága;
5. a jegyző;
6. a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.

33. §

(1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

34. §

 (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:

(2) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: jogalkotó megnevezése, arab l-es számjellel kezdődő, folyamatos sorszámozás, törve az elfogadás évének évszámával, utána zárójelben feltüntetve a kihirdetés római számmal jelölt hónapját és a hónapnak arab számjeggyel történő napját, valamint a jogszabály megjelölését, címét (Pl. Márianosztra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003.(II.22.) önkormányzati rendelete  a helyi adókról).

A képviselő-testület határozata

35. §

(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek – az ülést követő 15 nap alatt – írásban megkapják a képviselő-testület határozatának kivonatait.

(2) A határozat jelölése: 1-től kezdődő arab számjegyes számozás törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának római számmal jelölt hónapját és arab számjeggyel jelölt napját, valamint utána feltüntetve a Képviselő-testület „Kt” rövidítését és a határozat  kiírását (Pl: 1/1995.(I. 17.) Kt. határozat).

(3) A jegyző – a hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

Közmeghallgatás

36. §

(1) A közmeghallgatás időpontjának közlésére az SZMSZ rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson a képviselőknek kötelezően jelen kell lenniük.

(3) A képviselő-testület tisztségviselői és a képviselők a feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

 (5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

Egyéb fórumok

37. §

A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot összehívhat

V. fejezet

Jegyzőkönyv

38. §

A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében az ülésről hivatalos hangfelvétel is készíthető. A hangfelvételt a jegyzőkönyv aláírását követően törölni kell.

VI. fejezet

A képviselő

A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

39. §

(1) A képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület illetve – megválasztása esetén – a bizottságok munkájában,
2. a képviselő-testület kijelölése alapján részt venni az ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
3. írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen illetve a bizottsági ülésen részt venni nem tud vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van,
4. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
5. az erre vonatkozó külön megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet.

(2) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett – fogadóórát tarthat.

(3) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző a az önkormányzati  intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt – előzetesen egyezetett időpontban – köteles fogadni.

(4) A képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

(5) Az Mötv.-ben valamint e rendeletben foglalt kötelezettséget megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – legfeljebb tizenkét havi időtartamra – csökkentheti vagy megvonhatja.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai, működésük alapvető szabályai

40. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság 3 fővel (VEB)

(2) A bizottság feladat és hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjára javaslatot tehet bármely képviselő, valamint – a bizottság tevékenységi körétől függően – az állami és társadalmi szervek vezetői illetve vezető testületei. A bizottság kiegészítésére javaslatot tehet maga a bizottság is.

(4) A bizottságok nem képviselő (külsős) tagjait a bizottság munkája során a képviselőkkel azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

41. §

(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javasolt kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként, a bizottság felállításáról rendelkező határozatban állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

42. §

(1) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben:

1. előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
2. eljár, illetve dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben,
3. véleményezheti a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket,
4. kezdeményezheti valamely előterjesztés, indítvány sürgősségi tárgyalását,
5. állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról.

(2) A bizottságok egymást feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni és egymást tájékoztatni kötelesek.

(3) A bizottságok működési szabályaira e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A bizottság javaslatára a képviselő-testület szakbizottságot hozhat létre.

43. §

(1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag gondoskodik. A bizottságot a bizottság tagjai 1/3-ának kezdeményezésére is össze kell hívni.

(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet:

1. a tisztségviselő,
2. a jegyző,
3. a bizottság,
4. bármely képviselő.

(3) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság elnöke részére a jegyző útján juttatja el.

44. §

 (1) A bizottság elnöke érdemi választ ad a képviselő-testület ülésén a bizottság feladatkörét érintő ügyben hozzá intézett kérdésre.

(2) A bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívó és a napirendi anyag lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal korábban megküldésre kerüljön a bizottság tagjainak és annak a képviselőnek, aki ezt kéri, valamint egyéb meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére az elnök a jegyzőt, a polgármestert, a tárgyalt ügyben érintett hivatal dolgozót, valamint más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhatja.

45. §

A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhat.

46. §

A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a képviselő-testület dönt.

VIII. fejezet

A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

Polgármester

47. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ennek hiányában a korelnök jár el.

Alpolgármester

48. §

Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

Jegyző

49. §

(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

Aljegyző

50. §

A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

A jegyző helyettesítése

51. §

(1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.

IX. fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

52. §

(1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal a képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

X. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályok

Az önkormányzat költségvetése

53. §

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

54. §

A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

55. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai

56. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

56/A. §^[1]

Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 4. melléklete tartalmazza (a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint).

57. §

(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

58. §

(1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

59. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

XI. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

60. §

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a.

(2) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kérdéseken kívül más témakört nem határoz meg.

(3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezésre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

XII. fejezet

Helyi nemzetiségi önkormányzat

61. §

(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

62. §

(1) Ez a rendelet 2014. november 20-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Márianoszosztra Község Önkormányzata Képviselő-testültének 4/2011.(III.31.) rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.

Márianosztra, 2014. november 11.

                    Kiss László                                                              Bahil Emilné dr.

                   polgármester                                                                   jegyző

A rendelet kihirdetve: 2014. november 18.

                                                                                        Bahil Emilné dr.

                                                                                               jegyző

10/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. melléklete

A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök

1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

2) önkormányzati segélyt,

3) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság,

10/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 2. melléklete

Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság

• vagyonnyilatkozatok ellenőrzése,
• vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
• a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről tájékoztatási kötelezettség a képviselő-testület felé.
• a képviselő összeférhetetlenségének kivizsgálása.

10/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 3. melléklete

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határköröket

1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),

2) önkormányzati segélyt,

3) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság,

10/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 4. melléklete^[2]

Márianosztra Község Önkormányzata alaptevékenységi Kormányzati funkciói:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolat feladatok

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041140 Területfejlesztés igazgatása

041231 Rövid időtartalmú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti alapellátás

074011 Foglalkoztatás-egészségügyi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044 Könyvtári szolgáltatások

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082094 Közművelődés-kulturális alapú gazdaságfejlesztés

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

10/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. függeléke

A képviselő-testület tagjainak névsora

Kiss László                                        polgármester

Gyuró Judit Ilona                               alpolgármester

Erdősi Hajnalka Katalin                    képviselő

Kissebesi Mária                                  képviselő

Korcsokné Bodnár Ildikó                  képviselő

10/2014.(XI.18.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 2. függeléke

Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság tagjainak névsora

Kissebesi Mária                                  elnök

Erdősi Hajnalka Katalin                    tag

Gyuró Judit Ilona                               tag