Ipolydamásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2016.(X.20.) rendelete

a környezet védelem helyi szabályairól

Ipolydamásd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint az 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) c. pontjában, a 48. § (4) bekezdés b), f) pontjában valamint az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Ipolydamásd községben a környezet védelemnek, a község tisztaságának, rendjének kialakítása, fenntartása, megőrzése érdekében – a helyi adottságokat és körülményeket figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

/1/ A rendelet célja, hogy Ipolydamásd község közigazgatási területén meghatározza a környezet védelmet, a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

/2/ A rendelet területi és személyi hatálya megegyezik a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. 6. § (1) és (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakkal, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

/3/ Ezt a rendeletet kell alkalmazni:

a./ A közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységre,

b./ A közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz elvezetése, zöldterület fenntartása és karbantartása, stb.),

c./ A természet- és környezetkárosodás megelőzésének illetve csökkentésének a településre vonatkozó feladataira (zaj- és levegővédelem).

Köztisztasági feladatok

2. §

/1/ Az egyes ingatlanok, az ingatlan előtti járdaszakasz, nyílt árok és útpadka tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó, stb. a továbbiakban használó) köteles gondoskodni.

/2/ A tulajdonos, illetve a használó kötelessége továbbá az ingatlan előtt lévő átereszek, csatornanyílások folyamatos tisztántartása, a hó eltakarítása, a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

/3/ Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest fel kell hinteni. A felhintésre az alábbi anyagok használhatók: homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

/4/ A járda és a közút síkosságát-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

/5/ Ha az ingatlan két közúttal is érintkezik, a fenti feladatok és rendelkezések mindkét irányba vonatkoznak.

/6/ A gondozatlan járdaszakasz, nyílt árok, útpadka tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa költségére elvégezteti.

/7/ Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles továbbá a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.

/8/ A községi közutak, a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók, terek, parkok, játszótér, hidak, átereszek, patak-partok, autóparkoló helyek, egyéb közterületek területén keletkezett szemét, hulladék eltakarításáról, a szemétgyűjtők kiürítéséről, a területek tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

/9/ Az ingatlanok, intézmények, üzletek, vendéglátó egységek, kerthelyiségek, elárusítóhelyek előtt lévő járdaszakasz, a mellette lévő átereszek, árkok, csatornanyílások folyamatos tisztántartásáról, a hó letakarításáról, a síkos járdaszakasz – járda hiányában egy méter széles területsáv- járda melletti zöld sáv esetén az úttestig terjedő teljes terület hintéséről, gyomtalanításáról a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak eltávolításáról, a tulajdonos, használó, üzemeltető, illetve intézményvezető köteles gondoskodni. A járdaszakasz tisztántartásakor a környezetkárosító anyagok használata tilos!

/10/ A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, amely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza, vagy állagát rongálja.

/11/ Tilos dugulást, rongálást okozó anyagot vagy tárgyat (törmelék, hulladék, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) veszélyes hulladékot, szennyezet vizet (olajos, vegyszeres, festékes, stb.) vagy szennyvizet közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz elvezető árokba, elővizekbe helyezni, önteni, szórni, beleseperni vagy bevezetni.

/12/ Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, ha az ingatlan előtt szikkasztó árok található.

/13/ Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot stb.) csak biztonságosan zárt módon, a KRESZ előírásainak megfelelően szabad szállítani.

Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, szállítási közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles közterületet azonnal megtisztítani.

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban

3. §

/1/ A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

/2/ A község területén működő kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató (javító) létesítmények külső és belső nagytakarítást (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodik. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla, stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

/3/ A kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatot kötelesek tisztán tartani és a kirakatokat az üzlet profiljának, jellegének megfelelően áru bemutatására használni.

/4/ A közterületen kereskedelmi és vendéglátói tevékenységet folytatók kötelesek az általuk bérelt területet tisztántartani, az árusításból eredő hulladékot összegyűjteni és hulladékgyűjtőkben elhelyezni, ennek hiányában a hulladék elszállításáról gondoskodni.

/5/ Közterület és igénybevevő rendezvények alatt és után a közterület takarítását a rendezvény lebonyolításáért felelős köteles elvégezni vagy elvégeztetni. Amennyiben kötelezett ennek nem tesz eleget, az önkormányzat a kötelezett költéségére gondoskodik a közterület takarításáról.

A közterület rendje

4. §

/1/ Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve rendeltetésétől eltérő módon használni csak az erről rendelkező önkormányzati rendelet szerint, engedély alapján lehet.

/2/ A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak.

/3/ Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

/4/ A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.

/5/ Hirdetményt, plakátot közterületen csak az önkormányzat által biztosított hirdetőtáblákon lehet elhelyezni. Az érvényességét vesztett plakátot, hirdetményt a kihelyező köteles leszedni és a hirdetőtáblán a helyét rendbe hozni.

A levegő védelme

5. §

/1/ Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelő karbantartott tüzelőberendezésekben (különféle kályhák, háztartási kazán, stb.) csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

/2/ A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni szigorúan tilos!

6. §

/1/ A kertben keletkezett zöldhulladékot elsősorban komposztálással kell hasznosítani. Amennyiben ez nem megoldható, a száraz avar és kerti hulladék égetése közterületen és ingatlanon belül szélmentes időben hetente 2 alkalommal szerdán és szombaton szélcsendes időben megengedett. Tartós füstölés nem megengedett.

Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait, ezek égetése tilos.

/2/ Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést befejezően vízzel, vagy földtakarással köteles gondoskodni. Az eloltott tűz füstölését is meg kell szüntetni.

/3/ Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék elégetése tilos. Hasznosítását elsősorban helyben történő komposztálással, állati takarmányozással kell megoldani. Amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodni kell elszállításáról.

7. §

/1/ Porzó anyagokat csak nedvesített állapotban, lefedve vagy rögzített ponyvával szabad szállítani.

/2/ Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, úttest felbontásánál keletkezett port terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. Ipari tevékenységből keletkező pornak a levegőbe jutását a megfelelő berendezés útján a tevékenységet végző köteles megakadályozni.

/3/ Bűzös anyagot csak légmentesen zárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

8. §

Az egyes ingatlanterületek gyom- és allergiát okozó növényektől mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. Az allergiát okozó növények irtásáról folyamatosan köteles gondoskodni.

A víz védelme

9. §

/1/ Tilos a meglévő élő-vízfolyásokat (patakokat és azok mellékágait, továbbá a vízelvezető árkokat) beszennyezve, abba szemetet, hulladékot dobni, eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A tilalmat megszegő köteles az eredeti állapotot visszaállítani, a keletkezett károkat megtéríteni.

/2/ Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék, stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

Amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére a megadott határidőre nem távolítja el, tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését.

/3/ A patakok és mellékágaik mentén lévő part menti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patakhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemeltetését nem veszélyeztethetik.

/4/ Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek természetes öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

10. §

/1/ Tilos ásott vagy fúrt – használt és használaton kívüli – kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező és egyéb hulladékot juttatni, a kutakat engedély nélkül betemetni.

Kutat létesíteni az erre vonatkozó jogszabályok szerint lehet.

/2/ Tilos a szennyvíz-csatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.

/3/ Szennyvizet a meglévő szennyvízhálózatba kell elvezetni.

/4/ A zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett szennyvíztisztító telepen kell elhelyezni.

/5/ Tilos a szennyvizet kilocsolni.

/6/ Tilos a közkifolyóknál, kutaknál járművel mosni.

Zöldterületek fenntartása és kezelése

11. §

/1/ A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

/2/ A kistermelők mezőgazdasági területein végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, „Vigyázat permetezve!” feliratot, és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát.

/3/ A község területén lévő parkok, játszóterek építéséről, felújításáról, fenntartásáról gondozásáról az önkormányzat gondoskodik.

/4/ Tilos a közterületen lévő fák ágainak letörése, megcsonkítása, az élő fára hirdetmény, plakát kiragasztása és kiszegezése.

/5/ Tilos a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületeken a hasznos állatok, madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, tojások fiókák kiszedése és irtása.

/6/ A játszóterek és a hozzá tartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is.

/7/ A fás szárú növényekre vonatkozóan a 346/2008.(XII.30.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

/8/ Amennyiben a kormányrendelet 8. § (4) bekezdésének megfelelően nem jelölhető ki ingatlan a település beépítettsége miatt, úgy a használó 10.000,- Ft/fa kompenzációt köteles fizetni.

12. §

/1/ A telekhatárnál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. Az átnyúló ágak nyesése a tulajdonos kötelessége.

/2/ Minden ingatlantulajdonos, használó és üzemeltető köteles a tulajdonában, használatában lévő területen a közlekedést akadályozó, járda és úttest fölé nyúló, belátást gátló faágak, bokrok nyesését, gondozását elvégezni.

A zajvédelem szabályozásáról

13. §

Közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel csak az Önkormányzatnál történő előzetes bejelentéssel történhet.

14. §

/1/ Vendéglátó és szórakozást szolgáló egységekben zene hétköznap és vasárnap este 22 óráig, pénteken és szombaton 24 óráig szolgáltatható.

/2/ Egyedi esetekben (pl. esküvő) egy estére kivételt lehet tenni.

15. §

/1/ A község belterületén és az üdülésre használt külterületen tilos emberi hanggal, hangszerrel, vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása.

/2/ A község belterületén erős zajjal járó ipari tevékenység, zajt keltő munkák (fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése este 19.00 óra és reggel 7.00 óra közötti időszakban tilos.

16. §

Környezetvédelmi alap

(1) Ipolydamásd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Környezetvédelmi Alapot hoz létre, melynek célja: az önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése, valamint, hogy hatáskörében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását. Járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, a környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezettudatos gondolkodást.

(2) Felhasználása az önkormányzati környezetvédelmi feladatokra, illetve azok megvalósítása érdekében:

- szemléletformálás, tájékoztatása a lakosság körében,

- környezeti, természeti állapotfelmérés,

- őshonos fafajok ültetése stb.

(3) Az alap bevételei és év végi maradványa el nem vonható, a következő költségvetési évre átvihető.

(4) A környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testület dönt.

Közigazgatási bírság

17. §

(1) Aki e rendelet 2. § (1)-(3), (7), (9)-(12), 3. § (1)-(3), 4. §-10. §, 11. § (1)-(2), (4)-(6), 12. § (1)-(2), 13. § - 14. § (1), 15. §-t megsérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-ban foglaltaknak megfelelő közigazgatási bírság kerül kiszabásra.

(2) Az eljárást eljáró hatóságként a Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője folytatja le ás állapítja meg a közigazgatási bírság mértékét.

Záró rendelkezések

18. §

Ez a rendelet 2016. november 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a környezet védelem helyi szabályairól szóló 8/2001.(V.9.) Önkormányzati rendelet.

Ipolydamásd, 2016. október 13.

              Rományik Ferenc                                                             Bahil Emilné dr.

                    polgármester                                                                         jegyző

A rendelet kihirdetve: 2016. október 20.

                                              Bahil Emilné dr.

                                                      jegyző