Ipolydamásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Ipolydamásd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet célja Ipolydamásd sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Ipolydamásd településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Ipolydamásd egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. § E rendelet hatálya Ipolydamásd teljes közigazgatási területére terjed ki.

3.§ E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
2. épületegyüttes: topográfiailag körülhatárolható épületegyüttes, az épületek együttese történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, és településszerkezeti, településképi szerepe meghatározó;
3. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakosság igények kielégítésére szolgál;
4.  utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

4. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Ipolydamásd helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

1. hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Ipolydamásd Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész, köznyelvi elnevezés);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,

e) fotódokumentációt,

f) területi védelemre javasolt épületegyüttes vagy egyéb területi egység esetén annak ismert vagy javasolt elnevezését, lehatárolását, valamint a védendő érték rövid ismertetését, a települési értékrendhez, hagyományokhoz kötődő kapcsolatának bemutatását,

g) nem az f) pont szerinti egyedi védelemre javasolt esetben minden olyan körülményt, információt, dokumentumot és egyéb adatot, amelyet a védelem alá helyezést illetően a kezdeményező fontosnak és értékelhetőnek tart.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét/megnevezését;

b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A polgármester a helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az előterjesztéshez értékvizsgálatot mellékel.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről szóló döntésről értesíteni szükséges az ingatlan tulajdonosát, valamint a védelmet vagy a megszűnést kezdeményezőjét.

3. Nyilvántartási szabályok

6. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

1. a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
2. a védelem típusát,
3. a védelemmel érintett terület beazonosítására alkalmas adatokat hivatalos térképmásolaton vezetett „védelmi helyszínrajzon" és táblázatban (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi szám, területi védelem esetén a szabályozási tervvel is azonosítható lehatárolást ),
4. a védelem rövid indokolását,
5. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést és a döntés másolatát,
6. a lehatárolást bemutató térképmásolatot és helyszínrajzot,
7. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
8. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát),
9. a védett érték rendeltetését és használatának módját,
10. fotódokumentációt,
11. abban az esetben, ha védett helyi érték önkormányzati támogatásban részesült a támogatásra vonatkozó adatokat.

(3) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

(4) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. § (1) A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A megjelölést a tulajdonos tűrni köteles/ek.

5. A területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti, a sajátos építményfajtákkal és reklámhordozókkal kapcsolatos követelmények

9. § (1) A helyi területi védelem alatt álló területen megőrzendő a terület kialakult telekszerkezete, beépítése, az épületek telepítési módja, az elhelyezett építmények, az épületek méretei, arányai, díszítése és a felhasznált építési anyagok meghatározó egységessége.

(2) A temetőtől a templomig terjedő utcaszakaszon a kialakult utcakép harmonikus, egységesen tükrözi a területegységre jellemző építészeti kultúrát, ezért meg kell őrizni.

(3) A helyi területi védelem alatt álló területen megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere.

6. Az egyedi védelem meghatározása

10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1. mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények

11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló épületek és építmények esetében meg kell őrizni a hagyományos homlokzati megjelenést.

(3) A helyi védelem alatt álló építményeket felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását és visszaállítását kell előírni. Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

1. utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,
2. tornácos parasztházak,
3. vakolt, festett falfelületek,
4. függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,
5. kőlábazatok, kerítések, helyenként nyíláskeretezések.

(4) Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.

(5) Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki.

(6) Az igazoltan bontható épület helyére új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal - kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.

(7) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.

8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

1. építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
2. építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei - a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

1. a bontani kívánt építményrész - az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
2. a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

(7) Védett építmény egyéb elem teljes bontása a védelem megszűnése után történhet.

(8) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók.

(9) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához, esztétikai értékének csökkenéséhez vezet, úgy a használatot –jogszabályi keretek között –az illetékes hatóság korlátozza vagy megtilthatja.

(10) A védett érték állapotának megóvása a tulajdonos, illetve a haszonélvező feladata.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK, TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A településképi szempontból meghatározó területek, és a területi építészeti követelmények

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: TSZM) a 2. melléklet tartalmazza, melyek a:

1. Ófalu Lakó TSZM,
2. Falusias lakó TSZM,
3. Egyéb (a továbbiakban ETSZM)

terület.

 (2) Területi építészeti követelmény, hogy a település TSZM területén megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

14. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen §-ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A TSZM és ETSZM területeken az épületek, építmények létesítmények elhelyezését, méretét, formáját, megjelenését úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.

(3) Az ETSZM területeken belül a természetvédelmi területeken és a tájképi értékek területén gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények elhelyezése során a természeti értékek és mesterséges környezet funkcionális, esztétikai összehangolásával történő tájba illesztésről.

(4) Az ETSZM területeken belül a természetvédelmi területeken és a tájképi értékek területén csak magastetős, a tájba illő épületek építhetők az alábbiak szerint:

1. csak természetes anyaghasználat alkalmazható, mely közül az égetett agyag, kő, fa, üveg, vakolat felhasználása a megengedett. Egyéb anyagok csak takartan használhatók.
2. csak egyszerű tömeg alakítható ki, mely alaprajzában legfeljebb két téglalappal körülírható,
3. nyereg- vagy kontytetős tető építhető.

(5) A TSZM területeken saroktelek esetében a meglévő oldalhatáros beépítés esetén, a közvetlenül közterületre néző homlokzat utcai homlokzatként alakítható ki.

(6) A TSZM területeken belül a Helyi Építési Szabályzatban (továbbiakban: HÉSZ) Kmü jelű építési övezetben meghatározott területeken egy épülettömeg legfeljebb 1000 m2 bruttó alapterületű lehet, e fölött az építendő épületet több – esetleg kapcsolódó – tömegre bontva kell kialakítani.

(7) A TSZM területeken belül a HÉSZ-ben Kte jelű építési övezetben meghatározott területeken a létesítményeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(8) A TSZM területeken belül a HÉSZ-ben Mk jelű övezetben meghatározott területeken gazdasági épületet legfeljebb pince+ földszint szintszámmal és magastetősen alakítható ki.

(9) A TSZM területeken belül a épületek és építmények homlokzatán fémlemez-, műanyag burkolat nem alkalmazható.

(10) Az ETSZM területen belül a HÉSZ-ben meghatározott Mezőgazdasági és a Mezőgazdasági üzemi övezetek kivételével tetőfedésre csak kiselemes megjelenésű fedés alkalmazható a téglaszíntől a barnáig terjedő színskálán.

(11) Az Ófalu TSZM területen a lakóépület

1. 35°-45°közötti tetőhajlásszögű magastetős épület lehet;
2. utcafronti tetőfelületén tetőnyílás csak a tető síkjában létesíthető.

(12) Az Ófalu TSZM területén a lakóépületek színezése során a környezetébe nem illeszkedő kirívó színezés, a piros, lila és kék színek nem alkalmazhatók, a színek halvány árnyalatának használata a megengedett.

(13) A település TSZM és ETSZM területein fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát.

(14) A település történeti sziluettjének – a templomtoronnyal, a jellemző tömegű épületekkel ezek tetőzetével meghatározott – látképét a jellemző kilátóhelyekről, rálátási pontokról meg kell őrizni.

(15) A település látványának védelme érdekében új épületek építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység hagyományos építészeti karakterének megőrzése érdekében a településképi illeszkedést figyelembe kell venni.

11. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre és kerítésekre vonatkozó követelmények

15. § (1) A település igazgatási területén építménynek minősülő antennatartó szerkezet, valamint antennaoszlop elhelyezése a HÉSZ-ben meghatározott építési övezetekben és övezetekben lehetséges.

 (2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(3) Az épületek homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

(4) Az Ófalu TSZM területen napkollektor és napelem elhelyezése esetén azt tetősíkban, egy tömegben, egyszerű formát követve (téglalap, négyzet) kell telepíteni.

(5) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezeték) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.

(6) A településen új (kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles, illetve légkábeles elhelyezéssel szabad.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ETSZM  területek, helyi védelemmel érintett területen külön anyaghasználati követelmény nem került meghatározásra.

16.§ (1) A település közigazgatási területén a kerítés létesítése az alábbi előírások figyelembe vételével alakítható ki:

1. A Falusias TSZM területeken áttört kerítés létesítése a megengedett, tömör kerítés kizárólag fából létesíthető.
2. Az Ófalu TSZM terület Fő utcáján tömör kerítés vakolt téglából és vakolt betonból is létesíthető.
3. A Lakóövezet TSZM területeken a kerítés lábazatát természetes kő vagy természetes hatású kő felhasználásával lehet kialakítani.
4. Az áttört kerítés mellé belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepítése alkalmazható a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.
5. Az ETSZM területeken lakófunkciójú telkek esetében

ea) tömör kerítés kő, tégla és fa anyagok felhasználásával,

eb) áttört kerítés fa és fém anyagok felhasználásával

történhet.

6. Erdőterületeken a HÉSZ-ben meghatározott feltételek mellett drótháló kerítés építhető.

12. A közterületekre, zöldfelületekre vonatkozó követelmények

17. § (1) A településen fásítás a 3. mellékletben meghatározott – őshonos - fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. A növényalkalmazás során az ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepítendők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Zöldterület közterület–alakítási terv alapján újítható meg, alakítható ki.

(3) Közterületen a védelmi célú zöldsávot háromszintű (gyep, cserje, fa) növényzettel kell kialakítani.

(4) A HÉSZ-ben Zkp-2 jelű övezetben meghatározott területeken

1. a fás növények közül csak az Ipoly ártér honos fa- és cserje fajai telepíthetők, örökzöld fajok nem telepíthetők.
2. a burkoláshoz csak természetes anyagok használhatók, öntött burkolat, beton és műanyag nem használható.

(5) Légvezetékek alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.

(6) A HÉSZ-ben gazdasági övezetében meghatározott területeken előírt ültetési kötelezettség esetén a növényállomány tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával alakítandó ki.

(7) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni.

(8) A közterületen a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes megjelenéssel telepíthetők.

(9) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.

(10) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

13. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények

18. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017-(IV.28.) kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális célokat szolgáló utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

14. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

19. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével az Rr. rendelkezései szerint szabad.

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

a) oktatási intézmények 200 méteres környezetében,

b) a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

15. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben

20. § (1) Ipolydamásd szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. A szakmai konzultáció

21. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást, amennyiben rendelkezésre áll a konzultávióval érintett ép műszaki tervet.

(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

22.§ (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha

1. a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik,
2. az újonnan épülő intézményi és egyéb, nem lakóépületek építése történik,
3. a védett helyi művi érték vagy annak telkén építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása történik,
4. a védett helyi művi értékkel szomszédos két-két telek mélységű területen építmény közterület felől látható homlokzatainak nem szerkezeti jellegű megváltoztatása (színezés, festett vagy plasztikus díszítés, tetőfedés anyaga, homlokzati nyílászárók cseréje, illetve átalakítása),
5. a védett helyi művi érték telkén és azzal szomszédos két-két telek mélységű területen műszaki és egyéb berendezések közterületről látható homlokzaton, tetőfelépítményen történő elhelyezése történik.

17. A településképi véleményezés

23. § A jelen rendelet előírásai szerint Ipolydamásd közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

18. A bejelentési eljárással érintett tevékenységek köre

24.§ A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

1. az Rr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél,
2. a helyi egyedi védelem alatt álló épület esetében az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák esetén.

19. A bejelentési eljárás részletes szabályai

25. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2)   A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet kell tartalmaznia, legalább az alábbi munkarészekkel:

a)    a 24. § a) pont szerinti reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél a tervezett hirdető-berendezés és egyéb berendezés, továbbá reklám és reklámhordozó elhelyezés megjelölésével, a megvalósításának tervezett időtartamával

aa)  műleírást,

ab)  közterületi elhelyezés esetén helyszínrajzot, a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac)  a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

ad)  látványtervet vagy fotómontázst.

b)    a 24. § b) szerinti építési munkák esetében a tervezett építési tevékenység megjelölésével, a megvalósításának tervezett időtartamával a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet kell tartalmaznia, legalább az alábbi munkarészekkel:

ba)  műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

bb)  helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

bc)  amennyiben releváns alaprajzo(ka)t,

bd)  amennyiben releváns homlokzato(ka)t, valamint

be)  amennyiben releváns az utcaképben megjelenést bemutató utcaképi vázlatot, látványtervet (színtervet) vagy fotómontázst.

20. A településképi kötelezés

26. § (1) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

27. § (1) A polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 26/D. § -ban foglaltak szerint ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, - a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, - a településképi követelmények teljesítése érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltak szerint jár el. A hatósági határozat Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

28. § (1) Ha a polgármester megállapítja a jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértését, felhívja az ingatlan tulajdonosának, a tulajdonosi joggyakorlónak, a vagyonkezelőnek, illetve a társasháznak a figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben legfeljebb 60 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vonatkozó - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - kötelezettséget írhat elő az (1) bekezdésben foglalt személyek számára, továbbá ellenőrzi e kötelezettség végrehajtását.

(3) A polgármester a településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezett az egyedi településképi követelményeket a döntésben megállapított határidőben nem teljesíti, a polgármester településképi kötelezésben e magatartás elkövetőjével szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírságot szabhat ki, ennek során a 33. §-ban foglaltak szerint mérlegeli a településképi követelmény sérelmének súlyát és a jogsértő állapot időtartamát.

29. § (1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját. A bírság alapját

1. a településkép sérelmének a nagysága, a helyi védelemmel érintett elem történeti, településképi, kulturális, eszmei jelentősége és egyedisége,
2. az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,
3. az okozott kár nagysága,
4. a jogsértő állapot időtartama,
5. a jogsértés megismétlődésének száma,

figyelembevételével kell meghatározni, olyan módon, hogy az a kötelezettet a további, a településkép-védelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.

(2) A bírságalap az (1) bekezdés szerint számított kárérték, de legalább 10 000 forint.

(3) A bírság összege kérelemre méltányosságból

1. a kötelezett természetes személy szociális körülményeire figyelemmel annak legfeljebb 10%-áig mérsékelhető, vagy
2. részletfizetéssel is teljesíthető, a kiszabástól számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

30. § (1) A polgármester a bírságot településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg.

(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap.

(3) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napja.

(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 90 napra halasztás engedélyezhető.

(5) A bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül, a döntésben meghatározott számlára, készpénz átutalási megbízással, banki átutalási megbízással vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(6) A készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalás során fel kell tüntetni

1. a határozat számát,
2. a bírság megnevezését,
3. a kötelezett nevét (megnevezését).

(7) A bírság kiszabásáról rendelkező jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről rendelkező végzés jogerős záradékkal ellátott egy-egy példányát a hatóság nyolc napon belül köteles közölni

1. a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével,
2. ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával.

V. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

21. Hatálybalépés

31. § Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

22.  Hatályon kívül helyező rendelkezés

32. § (1) 2017. december 31. napjával hatályát veszti Ipolydamásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 9/2015. (XII.7.) számú rendelete.

23. Átmeneti rendelkezés

33. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Ipolydamásd, 2017. december 13.

                                                         ...........................                                 

                        Rományik Ferenc                                      Bahil Emilné dr.

                           polgármester                                                  jegyző

Rendelet kihirdetve. 2017. december 19.

                                                                 Bahil Emilné dr.

                                                                        jegyző