Vácduka Község Ökormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (I.10.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről

Hatályos: 2025. 01. 23

Vácduka Község Ökormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (I.10.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről

2025.01.23.
Vácduka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi
CXCVI. törvény bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX törvény által meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja :

Alapelvek

1. § Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja

a) a település fejlődésének elősegítése, a jelenleg hasznosított és hasznosítatlan vagyon gazdaságos hasznosítása,

b) az Önkormányzat feladatainak eredményes ellátása érdekében saját bevételeinek növelése.

A rendelet hatálya

2. § (1) a) A rendelet szervi hatálya az Önkormányzatra, az Önkormányzat intézményeire,

b) tárgyi hatálya az Önkormányzat vagyonára terjed ki.

(2) E rendelet hatálya kiterjed az ingatlan-végrehajtás során végrehajtás alá vont, a települési önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlásával megszerzett ingatlanok hasznosítására.

Az Önkormányzat vagyona

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő:

a) ingatlanokból,

b) ingó dolgokból,

c) üzletrészből, részvényekből,

d) értékpapírokból

e) egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon

a) Forgalomképtelen törzsvagyon:

aa) az önkormányzatnak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 5. § (2) és (3) bekezdése szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyonának a felsorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

ab) az önkormányzatnak e rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánított vagyonának felsorolását e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

b) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon felsorolását e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonának felsorolását e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat vagyona felett a tulajdonost megillető jogok gyakorlása során e rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

Az önkormányzat vállalkozása

4. § (1) Az Önkormányzatnak gazdasági vállalkozásba való belépéshez, önálló vállalkozás alapításához, részvétel megszüntetéséhez a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(2) A vállalkozásban való részvételt gazdasági érdek, vagy községpolitikai cél határozhatja meg.

a) gazdasági érdek esetén a mértékadó szempont a tőkehozadék mértéke,

b) községpolitikai cél: a lakosság részére alapellátást biztosító tevékenység, vagy foglalkoztatáspolitikai szempont lehet.

(3) A gazdasági érdek alapján való elhatározáshoz gazdaságossági számítást kell készíteni, amelynek részletesen kell tartalmaznia a várható bevételeket és kiadásokat, továbbá a termék, vagy szolgáltatás piacát is meg kell jelölni.

(4) A forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyon vállalkozásba való beviteléhez a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(5) Az e rendelet mellékletében forgalomképtelenként feltüntetett törzsvagyon vállalkozásba nem vihető és egyéb módon sem hasznosítható.

(6) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége a vagyoni hozzájárulás mértékét nem haladja meg /Rt, Kft, /

(8) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, költségvetési hiányt nem okozhat.

(9) A vállalkozásban viselt vezetői tisztségeket, vagy felügyelő-bizottsági tagságot a képviselő-testület határozza meg a bevitt vagyon arányában.

(10) A vállalkozásban tulajdonosi képviselettel a képviselő-testület bármelyik képviselőt megbízhatja. A megbízásnak tartalmaznia kell a képviseleti jog korlátait, valamint elő kell írni az évenkénti beszámolási kötelezettséget.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

5. § (1) Az önkormányzat a forgalomképes vagyonát - tulajdonba,

a) bérbe,

b) használatba adhatja,

c) vagy egyéb módon is hasznosíthatja.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv 14. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog illeti meg.

(3) A nemzeti vagyon ingyenes átruházására a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 13. § (3)-(7) bekezdése, valamint 14. § (1) bekezdése az irányadó.

(4) A nemzeti vagyon ingyenes hasznosítására, vagyonkezelésbe adására a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 11. § (13) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

Önkormányzati vagyon hasznosításának módja

6. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása a képviselő-testület döntése alapján történhet:

a) árveréssel

b) ajánlati felhívással

c) egyedi döntés alapján.

(2) A képviselő-testület e rendelet mellékletében felsorolt ingatlan vagyontárgyak hasznosítási módját meghatározza. A hasznosítási mód szerinti besorolást a testület minden évben a költségvetési rendelet elfogadását követő két hónapon belül felülvizsgálja.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosítási módjának meghatározásához számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, ki kell választani az alternatívák közül a megfelelő hasznosítási formát, amelynek során mérlegelni kell a község rövid és hosszú távú érdekeit. Elidegenítés előkészítése során az ingatlan vagyont minden esetben fel kell értékeltetni, a dokumentációt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(4) Az előkészítés során a gazdasági társaságba történő belépés, vagy gazdasági társaság alapítása esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie:

a) tőkeértékelésre, a hozammutatókra, a megtérülési mutatókra, a kamat és az osztalék kondícióira.

b) összehasonlító elemzést kell végezni a különböző pénzügyi feltételekre és megoldásokra.

(5) Az előkészítésben és az elemzésben a hasznosítási javaslatot tevő is közreműködhet.

A vagyonhasznosítási eljárás szabályai

7. § (1) A Polgármester felméri az ingatlan műszaki jellemzőit, az esetlegesen elvégzendő műszaki, építési munkákat és azok költségeit. Javaslatot tesz a költségek esetleges megosztására, a rendezési tervek figyelembevételével a hasznosítás időtartamára (határozott vagy határozatlan idő) és a hasznosítás módjára. A Polgármester javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A képviselő-testület az ipari és kereskedelmi szempontok figyelembevételével meghatározza, hogy a község ellátási érdekeit figyelembe véve milyen üzletkör, tevékenységi kör kerüljön előtérbe, mely tevékenységeket zár ki hatályos jogszabály.

(3) A 10 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani, értékesíteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását vagy értékesítését, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról, értékesítésről rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási, értékesítési lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

Pályázatra vonatkozó szabályok

8. § Önkormányzati vagyon bérletére, egyéb módon történő hasznosítására a képviselő-testület pályázatot ír ki.

Az árverésre vonatkozó szabályok

9. § (1) Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésével vagyoni értékű jog hasznosításának, nyilvános a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár a nyilvános liciten licitlépcsôk alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

(2) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek.

(3) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden adatot annak érdekében, hogy a megalapozott ajánlatát módjában álljon megtenni.

Az árverés kiírása

10. § (1) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kiírni.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverező szerv megnevezését, székhelyét;

b) az árverés helyét és idejét;

c.) az árverezésre kerülő vagyontárgy megnevezését, címét;
d) kikiáltási árát és azt, hogy a vevő tulajdon vagy bérleti jogot szerezhet;
e) licitlépcső mértékét;
f) a helyiség bérleti díját és értékállandóságának megőrzése érdekében az emelést (KSH által közzétett fogyasztói árindex);
g) az árverésre kerülő vagyontárgyak megtekintésének idejét;
h) árverési biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját, idejét.
i) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy árverésen kizárólag az vehet részt, illetve adhat a részvételre képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési biztosíték letétbe helyezésre került.
(3) A hirdetményt az Önkormányzat honlapján, a Közös Hivatal hirdetőtábláján, a 10 millió Ft értéket meghaladó vagyontárgy esetében legalább egy országos napilapban közzé kell tenni, az árverés időpontját legalább 30 nappal megelőzően.

Az árverés részvétel feltételei, az árverési vevő kötelezettségei

11. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt helyen és időben megjelenik és nyilatkozik arról, hogy a vételárral rendelkezik, továbbá az árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon az árverés megkezdéséig letétbe helyezte, az árverési szabályzatot (amely jelen rendelet kivonata) megismerés és tartalmának elfogadása után aláírta. (2) A letétbe helyezés módja: az árverés megkezdése előtt három nappal az Önkormányzat számlájára történő átutalással oly módon, hogy a fenti időpontig a jóváírás megtörténjen. Az árverési biztosíték megérkezéséről az Önkormányzat pénzügyi ügyintézője igazolást állít ki.

(3) Amennyiben letevő az árverési biztosíték megfizetése ellenére nem jelenik meg személyesen vagy meghatalmazottja útján, úgy Önkormányzat jogosult az árverési biztosíték 30%-ra bánatpénz címén.

(4) Az árverési biztosíték mértéke, ha a kikiáltási ár:

- 0-1.000.000. Ft 10 %-a
- 1.000.000-5.000.000.-Ft
100.000.-Ft és az 1.000.000.-Ft-on felüli rész 2,5 %-a
- 5.000.000-10.000.000.Ft
200.000.-Ft és az 5.000.000.-Ft-on felüli rész 2 %-a
- 10.000.000-20.000.000.-Ft
300.000.-Ft és a 10.000.000.-Ft-on felüli rész 1 %-a
- 20.000.000.-Ft-tól
400.000.-Ft és a 20.000.000.-Ft-on felüli rész 0,5 %-a
(5) Az árverési vevő által letétbe helyezett biztosíték összege a vételárba beszámít, a többi letevőnek a második és harmadik legjobb ajánlatot tevő kivételével a biztosítékot 8 napon belül vissza kell utalni. A második és harmadik legjobb ajánlatot tevőnek az árverési biztosítékot az árverési vevővel a szerződés megkötésének napját követő 8 napon belül köteles Önkormányzat visszautalni. Az árverési biztosíték után az Önkormányzat költséget nem számít fel, kamatot nem fizet.
(6) A nyertes árverező – amennyiben az adott ingatlanra (ingatlan tulajdoni hányadra) nincs elővásárlásra jogosult vagy nem szükséges harmadik személy hozzájárulása a szerződés megkötéséhez - köteles a szerződést az árverést követően 15 napon belül megkötni. Az ingatlan (ingatlan tulajdoni hányad) vételára egy összegben fizethető meg a szerződés megkötését követő 15 napon belül.
(7) Az Önkormányzat halasztott, vagy részletfizetést tartalmazó ajánlatot nem fogad el.
(8) Önkormányzat a tulajdonjogot a teljes vételár igazolt megfizetéséig fenntartja, és csak akkor adja a hozzájárulását az ingatlan (ingatlan tulajdoni hányad) tulajdonjogának a vevő részére vétel jogcímén történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, ha a vevő a teljes vételárat kiegyenlítette, és a teljes összeg az Önkormányzat bankszámláján jóváírásra került.
(9) Amennyiben az árverési vevő szerződéskötési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a teljes vételárat a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül nem fizeti meg, úgy az árverési biztosítékot elveszti és a szerződést a második legjobb ajánlatot tevővel kell megkötni. A második legjobb ajánlatot tevő az árverésen vállalt ajánlatához 30 napig kötve van.
(10) Amennyiben a második legjobb ajánlattevő az árverés napját követő 30 napon belül nem köti meg a szerződést vagy a vételárat egy összegben nem fizeti meg úgy az árverési biztosítékot elveszti és a szerződést a harmadik legjobb ajánlattevővel kell megkötni. A harmadik legjobb ajánlattevő az árverésen vállalt ajánlatához 40 napig kötve van.
(11) Amennyiben a harmadik legjobb ajánlattevő az árverés napját követő 40 napon belül nem köti meg a szerződést vagy a vételárat egy összegben nem fizeti meg úgy az árverési biztosítékot elveszti, és ebben az esetben az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.
(12) Amennyiben egy árverésen több ingatlan kerül licitre bocsátásra és árverésen résztvevő több ingatlanra nézve kíván ajánlatot tenni, úgy ajánlattevő a legmagasabb kikiáltási áron licitre bocsátott ingatlan tekintetében köteles megfizetni az árverési biztosítékot.
(13) Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba kell foglalni.
(14) Az árverezésen résztvevő az árverést vezetőnek köteles bemutatni:
a) a személyi igazolványt, egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt, egyéb jogi személy esetén a bírósági nyilvántartásba vételt igazoló, 30 napnál nem régebbi hiteles okiratot és aláírási címpéldányt.
b) az árverési előleg letétbe helyezésének igazolását;
c) meghatalmazást.

Az árverés lebonyolításának szabályai

12. § (1) Az árverést a Jegyző által megbízott jogi képviselő vezeti.

(2) Az árverés vezetőjének feladatai:

a) gondoskodik az árverés technikai feltételeiről:

b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőktől jól elkülöníthetően foglaljanak helyet;

c) tájékoztatást ad a licitlépcső mértékéről;

d) közli a kikiáltási árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra;

e) mindenkor közli, illetve szóban rögzíti, hogy ki tartja, ki emeli a kikiáltási árat, ki fejezi be a licitálást;

f) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és tájékoztatja az első, második és harmadik legmagasabb ajánlatot tevőt, a vételár megfizetésének idejéről, módjáról és a szerződés aláírásának hiányából fakadó jogkövetkezményekről;

g) intézkedik a visszafizetendő árverési biztosítékokról.

(3) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgy a legtöbbet ajánlóé, megvette.

(4) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végső legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell eldönteni az árverés nyertesét.

(5) Az árverésen a kikiáltási árat leszállítani nem lehet.

(6) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az alábbiakat kell feltüntetni:

a) az árverés megtartásának helyét és idejét;

b) az árverezett vagyontárgy megnevezését;

c) a jelenlévők nevét és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt;

d) utalást arra, hogy a megjelent ajánlattevők névsorát a jegyzőkönyvhöz csatolt jelenléti ív tartalmazza;

e) az elárverezett vagyontárgy ismertetését és a kikiáltási árat;

f) a licitlépcsőt és a licitálás módját;

g) az árverés megkezdése előtt visszalépett ajánlattevők nevét és címét;

h) az első, második és harmadik legmagasabb ajánlatot tett nevét és címét, az ajánlat összegét;

i) azt a kötelezettséget, hogy a nyertesnek a szerződés aláírása végett mely napon és órakor kell megjelennie és a szerződés megkötését követően mely módon kell a vételár megfizetését igazolnia. Ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit és a második, illetve harmadik legmagasabb ajánlattevő jogait és kötelezettségeit;

j) az árverésen bejelentett óvást, kifogásokat, észrevételeket és az árverési vezetőnek erre adott válaszait.

(7) A jegyzőkönyvet az árverés vezetője és az árverésen legmagasabb ajánlatot tett árverezők írják alá.

(8) Az árverés szabályszerű lefolytatását a jegyző és az általa meghatalmazott jogi képviselő jelenléte biztosítja.

(9) Amennyiben az árverés sikertelen volt, az ingatlan hasznosítására, értékesítésére vonatkozó önkormányzati határozatban foglaltak szerint az ott meghatározott kikiáltási áron a sikertelen árverés időpontjától számított 12 hónapon belül a vagyonelem eladható.

(10) Szerződés azzal a jelentkezővel köthető, aki időben elsőként eleget tesz a szerződéskötési feltételeknek, megadja azonosító adatait és vállalja a vételár egyösszegű, a szerződés aláírását követő 8 napon belüli, átutalással történő megfizetését.

A pályázati hirdetményre vonatkozó szabályok

13. § (1) A pályázati hirdetményt elsősorban a Közös Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell megjelentetni 30 nappal a benyújtási határidő előtt. Esetenként megyei vagy országos sajtóban is megjelentethető rövidített formában.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) ingatlan vételárának, bérleti díjának m2-re megállapított értékét,

b) ingatlan vagy a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a használó által elvégzendő munkák értékét, amely költségek a használatba vevőt terhelik.

c) helyiség / telek címét/, helyrajzi számát

ca) alapterületét, nagyságát,

cb) műszaki jellemzőit

cc) kizárt tevékenységeket, üzletköröket,

cd) előnyben részesített tevékenységeket, üzletköröket,

ce) használati jog megszerzéséért fizetendő érték alsó határát,

cf) az ingatlant terhelő kötelezettségek, ingatlannal járó jogok felsorolását.

d) tájékoztatást arról, hogy a tulajdonjogot, bérleti jogot a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő legmagasabb ajánlatot tevő nyeri el,

e) bérleti vagy használati jog határozott, vagy határozatlan időre szerezhető-e meg,

f) szakhatósági kikötéseket

g) pályázat benyújtásának szabályait, elbírálás módját, határidejét, lebonyolítás szabályait,

h) pályázat eredményéről való tájékoztatás módját.

Kivételek a pályázati eljárás szabályai alól

14. § (1) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni, ha a hasznosítandó helyiség, telek közérdekű célt, az önkormányzatok által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi vagy szociális feladat megoldását szolgálja. Nem kell pályázati eljárást lefolytatni akkor sem, ha e feladatokat az önkormányzattal kötött szerződés alapján valamely szerv vagy személy látja el.

(2) Nem kell a pályázat szabályait alkalmazni az önkormányzat tulajdonában álló telekre vagy helyiségre, ha az valamely állami feladatot ellátó szerv elhelyezésére szolgál.

(3) Nem kell a pályázatra vonatkozó rendelkezéseket akkor sem alkalmazni, ha a jogszerű használó a helyiséget azért kénytelen kiüríteni, mert az építéshatóság a helyiséget életveszélyesnek nyilvánította, vagy felújítása, helyreállítása csak így lehetséges. Az építési munkák idejére lehetőleg határozott időre helyiséget kell biztosítani.

A pályázati tárgyalás főbb szabályai

15. § (1) A pályázatok beérkezését követően a pályázók versenytárgyaláson vesznek részt.

A versenytárgyaláson részt vehet az, aki
a) tulajdon-átruházásra irányuló pályázat esetén tulajdonszerzési korlátozás alá a hatályos jogszabályok szerint nem esik,
b) a versenytárgyalás megkezdése előtt letétbe helyezi az induló forgalmi érték/éves bérleti díj 10 %-át, készpénzben, és ezzel magára nézve kötelezőnek ismeri el a licitszabályzatot,
c) a dokumentációs költséget, melynek összege 3 eFt, megfizeti.
(2) A versenytárgyalás indulási alapját az "induló" forgalmi érték/éves bérleti díj egy összegben, és készpénzben történő megfizetésének vállalása jelenti.
(3) Amennyiben az induló forgalmi érték/induló éves bérleti díj megfizetését több pályázó is elfogadja, úgy az a pályázó nyeri meg a versenytárgyalást, aki az induló forgalmi értékhez /induló éves bérleti díjhoz képest a legmagasabb ajánlatot teszi. 500 eFt induló forgalmi értékig /induló éves bérleti díjig 30 eFt-tal, 500 eFt és 1.000 eFt közötti értéknél 40 eFt, míg 1.000 eFt induló forgalmi érték/induló éves bérleti díj felett 50 eFt-tal haladja meg minden licit érték a korábbi ajánlatot.
(4) A versenytárgyalást megnyerő személy, a tárgyalást követő 15 napon belül köteles a 10 % mértékű letét és a megajánlott vételár /bérleti díj/ közötti különbözetet készpénzben kiegyenlíteni és szerződést kötni.
(5) Az árverési előleg összege a nyertes pályázónál foglalóvá alakul és a vételárba/bérleti díjba beszámításra kerül. A foglalóval kapcsolatosan a felek a Ptk. rendelkezései szerint járnak el.
(6) A vesztes pályázók részére az árverési előleg összege a versenytárgyalás után visszafizetésre kerül.
(7) Amennyiben a versenytárgyalás nyertese 15 napon belül önhibájából az adásvételi szerződést /bérleti szerződést nem köti meg, és a vételárat egy összegben, készpénzben nem egyenlíti ki, úgy elveszíti a szerződéskötésre való jogát és egyben a foglaló összegét is. Ebben az esetben az árverési tárgyaláson a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy részére értékesíthető/adható bérbe az ingatlan.
(8) A versenytárgyalás meghiúsul abban az esetben, ha nincs olyan személy, aki az induló fogalmi érték/éves bérleti díj egy összegben történő megfizetését vállalni tudná.
(9) Amennyiben a pályázó a licit tárgyaláson személyesen nem tud részt venni, úgy meghatalmazottja képviselheti. /A meghatalmazást két tanúval kell hitelesíteni./
(10) A versenytárgyalást a polgármester megbízottja vezeti.
(11) Az eredményes licitet követően a szerződést 15 napon belül meg kell kötni.
(12) A szerződést az önkormányzat a jogi képviselőjének közreműködésével köti meg a Képviselő-testület határozata alapján.
(13) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) kikötést arra vonatkozóan, hogy a szerződésben megjelölt tevékenységi kör megváltoztatása csak a szakhatóság engedélyével lehetséges. Engedély nélküli tevékenység, vagy az engedélytől való eltérés rendkívüli felmondásra ad okot.
b) a helyiség, terület használati jogának, bérleti jogának felmondására vonatkozó szabályokat és a felmondás eseteit, az elszámolás szabályait.
c) cserehelyiség, cseretelek iránti igényről való lemondást.
d) a bérlő/ használó által végzendő karbantartási munkákat, a bérleti szerződés megszűnésekor milyen helyreállítási kötelezettség terheli a bérlőt, vagy használót.
e) a bérleti/használati díj időközi megállapításának szabályait.
f) annak közlését, hogy a szerződésben megállapított bérleti díj csak a szerződés kötésének évére, szól.
g) minden év január 1-jén automatikusan - minden további intézkedés nélkül- a bérleti díj a KSH által közzétett fogyasztói árindex mértékével emelkedik, amelyet a közzétételt követően visszamenőlegesen az év első napjától kezdődően meg kell fizetni.
h) a szerződésben rögzíteni kell jogvita esetére a Váci Járásbíróság illetékességét.

Ajánlati felhívás

16. § (1) Önkormányzati vagyon hasznosítása céljából a képviselő-testület ajánlati felhívást tehet közzé. A vagyon hasznosítására benyújtott ajánlat egyaránt irányulhat az önkormányzati vagyon - elidegenítésére, cseréjére, határozott vagy határozatlan időre szóló használati, vagy bérleti jog elnyerésére.

(2) Az ajánlati felhívást elsősorban a Közös Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlap ján kell megjelentetni legalább a benyújtási határidő előtt 30 nappal. A képviselő-testület döntése alapján esetenként országos sajtóban is megjelentethető.

(3) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) ingatlan, vagy használati jog megszerzésének m2 -re megállapított értékét,
b) ingatlan vagy a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a használó által elvégzendő munkák értékét, amely költségek a használatba vevőt terhelik.
c.) helyiség/telek címét, helyrajzi számát
ca) alapterületét, nagyságát,
cb) műszaki jellemzőit
cc) kizárt tevékenységeket, üzletköröket,
cd) előnyben részesített tevékenységeket, üzletköröket
ce) a használati jog megszerzéséért fizetendő érték alsó határát,
cd) a bérleti díj alsó határát, licitlépcsőt.
d) bérleti vagy használati jog határozott, vagy határozatlan időre szerezhető-e meg.
e) határozott idejű jogviszony létesítése esetén annak időtartamáról,
f) tájékoztatást arról, hogy a tulajdonjogot, használati jogot, bérleti jogot a feltételeknek megfelelő legmagasabb ajánlatot tevő nyeri el,
g) szakhatósági kikötéseket
h) pályázat benyújtásának szabályait, elbírálás módját, határidejét, lebonyolítás szabályait,
i) pályázat eredményéről való tájékoztatás módját.
j) az ingatlant terhelő kötelezettségek, ingatlannal járó jogok felsorolását.
(4) Az ajánlati felhívásra érkezett ajánlatokat a képviselő-testület bírálja el.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása egyedi döntés alapján

17. § (1) Az önkormányzat azon vagyontárgyai tekintetében, melyek hasznosítása egyedi döntést igényel, a Polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek tulajdonában lévő vagyontárgyakat a költségvetési szerv a Képviselő-testület egyedi döntése – hozzájárulása - alapján, kizárólag közszolgáltatás ellátása céljából, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság részére értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

Mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására vonatkozó szabályok

18. § (1) A mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosításának előkészítése és a képviselő-testületi döntés végrehajtása a Polgármester feladata.

(2) A hasznosítás lehet:

a) elidegenítés

b) csere

c) haszonbérlet.

(3) A haszonbérbe adás történhet határozott vagy határozatlan időre.

(4) A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok listáját a Közös Hivatalban közszemlére kell tenni, amelynek tartalmaznia kell a föld helyrajzi számát, fekvését, művelési ágát, egyéb jellemzőit és a bérletre vonatkozó speciális kikötéseket.

(5) A mezőgazdasági művelésű ingatlan elidegenítése előtt a minimális vételárra forgalmi értékbecslést kell készíteni.

(6) Az adásvételi szerződés aláírására a képviselő-testület nevében a polgármester jogosult.

Az intézményi vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok

19. § (1) Az önkormányzat intézményei - oktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális- gyakorolják annak a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak a használati jogát, amely e rendelet hatályba lépésekor már használatukban van.

(2) Az intézmény vezetője személyi felelősséggel tartozik az intézmény jogszerű gazdálkodásáért, működőképességéért és köteles megtenni mindent annak gyarapítására.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmények a használatukba adott vagyontárgyakat az e rendeletben meghatározott szabályok betartásával a (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek figyelembevételével általában önállóan, bérbeadás vagy haszonkölcsön útján hasznosíthatják, de a képviselő-testület indokolt esetben kötelező hasznosítást is előírhat.

(4) A hasznosítás az intézmény feladatinak ellátását nem korlátozhatja és nem veszélyeztetheti.

(5) A bérbeadásból származó bevétel a hasznosító intézmény feladatainak ellátására, színvonalának javítására, ingatlanának állagmegóvására fordítható. A befolyó bevételből - a bérleménnyel kapcsolatosan felmerülő személyi juttatás kivételével - személyi juttatás, vagy személyi juttatás jellegű kifizetés nem teljesíthető.

(6) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak - ingó és ingatlan - az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályok

20. § A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

A hasznosításból befolyt bevételek felhasználása

21. § Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételt az önkormányzati lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek karbantartására felújítására illetve önkormányzati vagyon megszerzésére kell fordítani.

22. § (1) A Polgármester minden évben az önkormányzati költségvetés elfogadását követő két hónapon belül a Képviselő-testület ülésén beszámol az önkormányzat vagyongazdálkodásáról.

(2) Az Önkormányzat behajthatatlan követeléseiről lemondhat a 2000. évi C. tv. 3. §. (4). bekezdés 10) pontjában szabályozott esetekben.

(3) Önkormányzati követelésről történő lemondásra a Jegyző és a Polgármester tehet javaslatot a Képviselő-testület felé.

(4) Amennyiben bármely kérelmező az adósság teljes vagy részleges elengedését szociális indokkal kéri, úgy kérelmezőnek/adósnak a benyújtandó kérelmében igazolnia kell, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel családja vagy saját megélhetését veszélyezteti.

(5) A (2) pontban meghatározott teljes vagy részleges követelésről történő lemondás csak azokban az esetekben alkalmazható, amelyekben jogszabály másképpen nem rendelkezik.

(6) Az Önkormányzat javára fennálló követelés elengedéséről, illetve mérsékléséről a döntést a Képviselő-testület hozza meg.

Záró rendelkezések

23. § E rendelet alkalmazása szempontjából

1./ Mezőgazdasági művelésű ingatlan
a) az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
b) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a rendeltetésszerű felhasználásig (az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti építési telekké, építési területté alakításig) az a belterületi földrészlet, amelyet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
2./ Nem lakás célú építésre szolgáló ingatlan
Minden olyan kül- és belterületi ingatlan, amelyre a helyi építési szabályzat és az egyéb jogszabályok alapján ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra használt önálló helyiség vagy helyiségcsoport építhető.
3./ A forgalomképtelen nemzeti vagyon, a korlátozottan forgalomképes vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, az üzleti vagyon fogalmát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. §-a határozza meg.

24. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyúttal a 10/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyon

Közterület neve

Közterület jellege

Hrsz.

Vagyonelem

Ady Endre

utca

312

törzsvagyon

Ady Endre

utca

350

törzsvagyon

Ady

köz

296

törzsvagyon

Anna-hegyi

utca

070

törzsvagyon

Arany János

utca

86

törzsvagyon

Bacsahegyi

utca

338

törzsvagyon

Bacsahegyi

utca

504

törzsvagyon

Bacsakúti

utca

0102

törzsvagyon

Bartók Béla

utca

1883

törzsvagyon

Béke tér

tér

16

törzsvagyon

Csokonai

utca

251

törzsvagyon

Csokonai

utca

311

törzsvagyon

Csokonai

utca

07

törzsvagyon

Deák Ferenc

utca

1864

törzsvagyon

Erdődomb

utca

203

törzsvagyon

Erdődomb

utca

1884

törzsvagyon

Fenyves

utca

093

törzsvagyon

Hársfa

sor

082

törzsvagyon

Hegyalja

utca

014

törzsvagyon

Ifjúság

utca

193

törzsvagyon

Ifjúság

utca

502/9

törzsvagyon

Kikelet utca

utca

503/32

törzsvagyon

Kossuth Lajos

út

204

törzsvagyon

Kossuth Lajos

út

352

törzsvagyon

Kossuth Lajos

út

02

törzsvagyon

Kővágó

utca

351

törzsvagyon

Mezsgye

utca

1950/129

törzsvagyon

Napfény

utca

503/23

törzsvagyon

Nyár

utca

506/35

törzsvagyon

Nyár

utca

1950/20

törzsvagyon

Pálya utca

utca

14

törzsvagyon

Petőfi Sándor

utca

164

törzsvagyon

Petőfi Sándor

utca

501/4

törzsvagyon

Petőfi Sándor

utca

021

törzsvagyon

Petőfi

köz

502/16

törzsvagyon

Pipacs

utca

1950/91

törzsvagyon

Pipacs

köz

1950/128

törzsvagyon

Rákóczi Ferenc

utca

123

törzsvagyon

Szabadság

tér

60/2

törzsvagyon

Széchenyi

utca

250

törzsvagyon

Széchenyi

utca

1808

törzsvagyon

Széchenyi

köz

229

törzsvagyon

Szivárvány

utca

506/12

törzsvagyon

Szivárvány

utca

1950/41

törzsvagyon

Tavasz

utca

503/1

törzsvagyon

Temető

utca

120

törzsvagyon

Vadvirág

utca

1950/59

törzsvagyon

árok

49

törzsvagyon

közpark

93

törzsvagyon

temető

121

törzsvagyon

közterület

124/1

törzsvagyon

árok

260

törzsvagyon

közút

05/10

törzsvagyon

saját használatú út

09/2

törzsvagyon

árok

012

törzsvagyon

saját használatú út

018

törzsvagyon

árok

024/1

törzsvagyon

út

024/17

törzsvagyon

árok

025

törzsvagyon

csatorna

028

törzsvagyon

közút

030

törzsvagyon

csatorna

034

törzsvagyon

közút

039/1

törzsvagyon

közút

041

törzsvagyon

saját használatú út

043/3

törzsvagyon

saját használatú út

051

törzsvagyon

út

052/4

törzsvagyon

csatorna

053

törzsvagyon

árok

058

törzsvagyon

út

059/2

törzsvagyon

saját használatú út

064/1

törzsvagyon

saját használatú út

064/2

törzsvagyon

árok

066

törzsvagyon

árok

072

törzsvagyon

saját használatú út

074

törzsvagyon

közút

084

törzsvagyon

árok

086

törzsvagyon

közút

088

törzsvagyon

saját használatú út

090/2

törzsvagyon

árok

095

törzsvagyon

árok

097

törzsvagyon

út

103/9

törzsvagyon

saját használatú út

107

törzsvagyon

Deák Ferenc utca közút

1831

törzsvagyon

2. melléklet

2. melléklet
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított nemzeti vagyon

Közterület neve

Közterület jellege

Hrsz.

Vagyonelem

vízfolyás

048

törzsvagyon

3. melléklet

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

Ingatlan megnevezése

Címe

Hrsz

Vagyonelem

Serényi Kúria – Művelődési ház

Béke tér 2

95

korlátozottan forg.képes

Községháza

Béke tér1.

15

korlátozottan forg.képes

Telephely

Béke tér 3.

17

korlátozottan forg.képes

Orvosi rendelő

Béke tér 4.

18

korlátozottan forg.képes

Gazdasági épület

Ifjúság u. 3.

183/1

korlátozottan forg.képes

Gazdasági épület

Ifjúság u. 5.

184/1

korlátozottan forg.képes

Általános Iskola

Ifjúság u. 2.

202

korlátozottan forg.képes

Óvoda

Kossuth L. út 1.

205

korlátozottan forg.képes

Ideiglenes iskola

Szivárvány u. 23.

1950/44

korlátozottan forg.képes

4. melléklet

Üzleti vagyon

Épületek

Cím

Tevékenység

Ök. tul.rész

Hrsz.

Vagyonelem

Kossuth L. út 26.

beépítetlen ingatlan

1/1

20

forgalomképes

Kossuth L. út 36.

lakóház, udvar

1773/5040

32

forgalomképes

beépítetlen terület

1/1

21/1

forgalomképes

Pálya u. 15.

beépítetlen terület

257/420

33

forgalomképes

Szabadság tér 14.

beépítetlen terület

1/1

70

forgalomképes

Rákóczi F. u. 2.

bérlakás

1/1

119/3

forgalomképes

Rákóczi F. u. 2.

beépítetlen terület

1/1

119/4

forgalomképes

Hársfa sor 43.

beépítetlen terület

1/1

1950/2

forgalomképes

Szivárvány u. 24. – Kővágó u. 11.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/31

forgalomképes

Szivárvány u. 26.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/32

forgalomképes

Szivárvány u. 28.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/33

forgalomképes

Szivárvány u. 30.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/34

forgalomképes

Szivárvány 32

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/35

forgalomképes

Szivárvány u. 36.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/37

forgalomképes

Szivárvány u. 40.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/39

forgalomképes

Szivárvány u. 42. –Mezsgye u. 10.

értékestés miatt törölve

1/1

1950/40

forgalomképes

Szivárvány u. 21. – Kővágó u. 9.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/42

forgalomképes

Szivárvány u. 23.

értékesítés miatt törölve

1/1

1950/43

forgalomképes

Szivárvány u. 25. – Vadvirág u. 6.

áttéve a korlátozottan forgalomképes vagyonba

1/1

1950/44

forgalomképes

Szivárvány u. 29.

beépítetlen terület

1/1

1950/45

forgalomképes

Szivárvány u. 31

beépítetlen terület

1/1

1950/46

forgalomképes

Szivárvány u. 33.

beépítetlen terület

1/1

1950/47

forgalomképes

Szivárvány u. 35.

beépítetlen terület

1/1

1950/48

forgalomképes

Szivárvány u. 37

beépítetlen terület

1/1

1950/49

forgalomképes

Szivárvány u. 39. – Mezsgye u. 8.

beépítetlen terület

1/1

1950/50

forgalomképes

Vadvirág u. 2. – Kővágó u. 7.

beépítetlen terület

1/1

1950/51

forgalomképes

Vadvirág u. 4.

beépítetlen terület

1/1

1950/52

forgalomképes

Vadvirág u. 10.

beépítetlen terület

1/1

1950/53

forgalomképes

Vadvirág u. 12.

beépítetlen terület

1/1

1950/54

forgalomképes

Vadvirág u. 14.

beépítetlen terület

1/1

1950/55

forgalomképes

Vadvirág u. 16.

beépítetlen terület

1/1

1950/56

forgalomképes

Vadvirág u. 18.

beépítetlen terület

1/1

1950/57

forgalomképes

Vadvirág u. 20. – Mezsgye u. 6.

beépítetlen terület

1/1

1950/58

forgalomképes

Vadvirág u. 1. – Kővágó u. 5.

beépítetlen terület

1/1

1950/60

forgalomképes

Vadvirág u. 3.

beépítetlen terület

1/1

1950/61

forgalomképes

Vadvirág u. 5.

beépítetlen terület

1/1

1950/62

forgalomképes

Vadvirág u. 7.

beépítetlen terület

1/1

1950/63

forgalomképes

Vadvirág u. 9.

beépítetlen terület

1/1

1950/64

forgalomképes

Vadvirág u. 11.

beépítetlen terület

1/1

1950/65

forgalomképes

Vadvirág u. 13.

beépítetlen terület

1/1

1950/66

forgalomképes

Vadvirág u. 15.

beépítetlen terület

1/1

1950/67

forgalomképes

Vadvirág u. 17.

beépítetlen terület

1/1

1950/68

forgalomképes

Vadvirág u. 19.

beépítetlen terület

1/1

1950/69

forgalomképes

Vadvirág u. 21.

beépítetlen terület

1/1

1950/70

forgalomképes

Vadvirág u. 23.

beépítetlen terület

1/1

1950/71

forgalomképes

Vadvirág u. 25.

beépítetlen terület

1/1

1950/72

forgalomképes

Vadvirág u. 27.

beépítetlen terület

1/1

1950/73

forgalomképes

Vadvirág u. 29. – Mezsgye u. 4.

beépítetlen terület

1/1

1950/74

forgalomképes

Pipacs u. 2. – Kővágó u. 3.

beépítetlen terület

1/1

1950/75

forgalomképes

Pipacs u. 4.

beépítetlen terület

1/1

1950/76

forgalomképes

Pipacs u. 6.

beépítetlen terület

1/1

1950/77

forgalomképes

Pipacs u. 8.

beépítetlen terület

1/1

1950/78

forgalomképes

Pipacs u. 10.

beépítetlen terület

1/1

1950/79

forgalomképes

Pipacs u. 12.

beépítetlen terület

1/1

1950/80

forgalomképes

Pipacs u 14.

beépítetlen terület

1/1

1950/81

forgalomképes

Pipacs u. 16.

beépítetlen terület

1/1

1950/82

forgalomképes

Pipacs u. 18.

beépítetlen terület

1/1

1950/83

forgalomképes

Pipacs u. 20.

beépítetlen terület

1/1

1950/84

forgalomképes

Pipacs u. 22.

beépítetlen terület

1/1

1950/85

forgalomképes

Pipacs u. 24.

beépítetlen terület

1/1

1950/86

forgalomképes

Pipacs u. 26.

beépítetlen terület

1/1

1950/87

forgalomképes

Pipacs u. 28.

beépítetlen terület

1/1

1950/88

forgalomképes

Pipacs u. 30.

beépítetlen terület

1/1

1950/89

forgalomképes

Pipacs u. 32. – Mezsgye u. 2.

beépítetlen terület

1/1

1950/90

forgalomképes

Pipacs u. 1.

beépítetlen terület

1/1

1950/92

forgalomképes

Pipacs u. 3.

beépítetlen terület

1/1

1950/93

forgalomképes

Pipacs köz 1.

beépítetlen terület

1/1

1950/94

forgalomképes

Pipacs köz 3.

beépítetlen terület

1/1

1950/95

forgalomképes

Pipacs köz 5.

beépítetlen terület

1/1

1950/96

forgalomképes

Pipacs köz 7.

beépítetlen terület

1/1

1950/97

forgalomképes

Pipacs köz 9.

beépítetlen terület

1/1

1950/98

forgalomképes

Pipacs köz 11.

beépítetlen terület

1/1

1950/99

forgalomképes

Pipacs köz 13.

beépítetlen terület

1/1

1950/100

forgalomképes

Pipacs köz 15.

beépítetlen terület

1/1

1950/101

forgalomképes

Pipacs köz 17.

beépítetlen terület

1/1

1950/102

forgalomképes

Pipacs köz 19.

beépítetlen terület

1/1

1950/103

forgalomképes

Pipacs köz 21.

beépítetlen terület

1/1

1950/104

forgalomképes

Pipacs köz 23.

beépítetlen terület

1/1

1950/105

forgalomképes

Pipacs köz 25.

beépítetlen terület

1/1

1950/106

forgalomképes

Pipacs köz 27.

beépítetlen terület

1/1

1950/107

forgalomképes

Pipacs köz 29.

beépítetlen terület

1/1

1950/108

forgalomképes

Pipacs köz 31.

beépítetlen terület

1/1

1950/109

forgalomképes

Pipacs köz 33.

beépítetlen terület

1/1

1950/110

forgalomképes

Pipacs köz 35.

beépítetlen terület

1/1

1950/111

forgalomképes

Pipacs köz 37.

beépítetlen terület

1/1

1950/112

forgalomképes

Pipacs köz 39.

beépítetlen terület

1/1

1950/113

forgalomképes

Pipacs köz 41.

beépítetlen terület

1/1

1950/114

forgalomképes

Pipacs köz 43. – Pipacs u. 17.

beépítetlen terület

1/1

1950/115

forgalomképes

Pipacs u. 5. – Pipacs köz 2.

beépítetlen terület

1/1

1950/116

forgalomképes

Pipacs u. 7.

beépítetlen terület

1/1

1950/117

forgalomképes

Pipacs u. 9.

beépítetlen terület

1/1

1950/118

forgalomképes

Pipacs u. 11.

beépítetlen terület

1/1

1950/119

forgalomképes

Pipacs u. 13.

beépítetlen terület

1/1

1950/120

forgalomképes

Pipacs u. 15. – Pipacs köz 16.

beépítetlen terület

1/1

1950/121

forgalomképes

Pipacs köz 4.

beépítetlen terület

1/1

1950/122

forgalomképes

Pipacs köz 6.

beépítetlen terület

1/1

1950/123

forgalomképes

Pipacs köz 8.

beépítetlen terület

1/1

1950/124

forgalomképes

Pipacs köz 10.

beépítetlen terület

1/1

1950/125

forgalomképes

Pipacs köz 12.

beépítetlen terület

1/1

1950/126

forgalomképes

Pipacs köz 14.

beépítetlen terület

1/1

1950/127

forgalomképes

Hársfa sor 59. – Mezsgye u. 1.

beépítetlen terület

1/1

1950/130

forgalomképes



Földterületek

Cím

Tevékenység

Ö.k tul.rész m2

Hrsz

Vagyonelem

legelő

1/1

010/4

forgalomképes

községi mintatér, szántó

720/4570

017/4

forgalomképes

szántó

1/1

022/11

forgalomképes

szántó

1/1

022/10

forgalomképes

rét, szántó

769/2981

026/3

forgalomképes

erdő

304/35767

037/1

forgalomképes

szántó

2992/66110

037/3

forgalomképes

erdő

1/1

043/1

forgalomképes

erdő

1/1

050/1

forgalomképes

erdő

1/1

050/19

forgalomképes

erdő

1/1

050/21

forgalomképes

legelő

1/1

050/25

forgalomképes

legelő

1/1

083

forgalomképes

erdő, legelő

1/1

090/2

forgalomképes

erdő

1/1

092

forgalomképes

szántó

1/1

098/1

forgalomképes

szántó

1/1

098/2

forgalomképes

szántó

1/1

098/3

forgalomképes
Kossuth Lajos út 3. beépítetlen terület 1/1 206/2 forgalomképes
Kossuth Lajos út 33. beépítetlen terület 1/1 230/2 forgalomképes
Kossuth Lajos út 5. beépítetlen terület 1/1 207 forgalomképes
Kossuth Lajos út 38. lakóház, udvar, gazd.ép- 1/1 35 forgalomképes