1. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Hivatalos megnevezése: Vácduka Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2167 Vácduka Béke tér 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat működési területe: Vácduka község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: vacduka.hu, hivatalos e-mail címe: info@vacduka.hu

(6) Az Önkormányzat azonosító adatai:

(7) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere található, a köríven pedig Vácduka Község Önkormányzata felirat olvasható.

(8) Az Önkormányzat képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Vácdukai Közös Önkormányzati Hivatal.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A képviselő-testülete a helyi népszavazás rendjére külön rendeletet alkot.

5. § Az önkormányzati helyi újság a Vácdukai Kisbíró.

6. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselők aktuális névjegyzékét az 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület szervei::

7. § (1) Vácduka község önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátásra a képviselő-testület és szervei útján, az önkormányzat által foglalkoztatottak feladatellátása útján, valamint társulási megállapodás alapján, gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.

(3) Az Önkormányzat kötelező feladatait az 1. függelék tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet és 4. melléklet tartalmazza.

9. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

10. § (1) A képviselő-testület soron következő ülést, szükség szerint soron kívüli ülést, alakuló ülést és évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülését fő szabályként az Önkormányzati Hivatal nagytermében kell összehívni.

(3) Amennyiben a napirendi pont indokolja az ülés más helyiségben is összehívható.

11. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell soron következő ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi soron következő üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

13. § (1) Soron kívüli ülést kell összehívni a kezdeményezéstől számított 15 napon belül:

(2) Soron kívüli ülést lehet összehívni, ha halaszthatatlan döntést igénylő napirendi pont tárgyalása érdekében a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) Soron kívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, elektronikus levél), azonban a sürgősség indokát közölni kell.

(4) A soron kívüli ülés meghívóját az ülés kezdete előtt ki kell küldeni és a lakosságot is értesíteni kell az ülés összehívásáról a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

(5) Katasztrófa esetén az ülés azonnal összehívható bármilyen értesítési mód igénybevételével.

(6) A soron kívüli ülés összehívása esetben el lehet tekintetni a 15.§ (5) bekezdés szerinti határidőtől.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy soron kívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

15. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívó és az előterjesztések kézbesítése a képviselők részére elektronikus formában (e-mail) történik. Ahol a rendelet írásbeliséget ír elő, ott az elektronikus úton történő értesítést is érteni kell. Technikai hiba esetén, papír alapon történik a kézbesítés.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint bevonhat külső szakértőt is.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 4 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag megküldéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

(8) A képviselők a kiküldött előterjesztéshez az ülést megelőző napig írásos módosító javaslatot tehetnek, melyet a polgármesternek kell megküldeni. Az így megküldött módosító javaslatot a napirendi pont tárgyalásakor ismertetni kell.

16. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

(2) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(3) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(4) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(5) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(6) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

20. § Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

21. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(4) Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

22. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

23. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

(2) Ügyrendi javaslat a testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(3) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az ülés vezetője a képviselőtől megvonja a szót.

(4) Ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

24. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni a képviselőknek.

(3) Előterjesztést nyújthat be:

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

(5) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással, intézmény alakításával vagy átalakításával, helyi népszavazás kiírásával összefüggő napirendet.

25. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalásakor az előterjesztőnek szóbeli kiegészítésre, módosításra van lehetőség.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) Az előterjesztőn kívül a napirendhez kapcsolódóan a képviselő, a jegyző, illetve a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet, kérdést intézhet, amelyet az ülés vezetője a jelentkezések sorrendjében köteles megadni.

(4) A napirend vitája során a képviselő legfeljebb két alkalommal kérhet szót. Ismételt felszólalásra ezután csak az ülésvezető adhat engedélyt. A hozzászólás időtartama nem haladhatja meg felszólalásonként az 5 percet.

(5) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő – továbbá, ha a képviselő személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – 3 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalását az ülésvezető engedélyezi. Ez esetben viszontválasznak és vitának helye nincs.

(6) Az ülésvezető a hozzászólótól megvonja a szót, ha az időkorlátot túllépte, vagy ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(7) Az ülésvezető a megjelent állampolgároknak a jelentkezés sorrendjében hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalását követően és a döntéshozatalt megelőzően, maximum 2 perc időtartamban.

(8) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagálhat az elhangzott észrevételekre módosító javaslatokra.

27. § (1) Amennyiben a napirendhez több hozzászólás nem érkezik az ülésvezető a vitát lezárja, majd elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni, melyet a jegyzőkönyvben kötelező rögzíteni.

28. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

29. § (1) A képviselők a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság elnökének, a jegyzőnek, az önkormányzati intézmény vezetőjének, minden olyan önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben, amely tartalma szerint nem kapcsolódik valamely napirend témájához felvilágosítás kérés céljából a napirendek megtárgyalását követően kérdést tehetnek el.

(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 munkanapon belül írásban adja meg válaszát, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

30. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselők az interpellációikat szóban vagy írásban, a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg. Az interpelláció csak testületi ülésen ismertethető.

(3) Az ülés kezdetekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselők által már benyújtott interpellációkról. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül került sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak viszontválaszra van joga. A viszontválaszt követően az interpellációra adott válaszról a képviselő-testület is dönt.

(5) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ; e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület következő rendes ülésen dönt.

31. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(3) Minősített többségű szavazás szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

32. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

33. § A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit:

34. § (1) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(2) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

(4) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

35. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben.

(2) Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester megválasztásáról, melyet a a polgármester javaslatára megválasztott szavazatszámláló bizottság bonyolít le.

(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.

(4) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X vagy + jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(5) A titkos szavazás eredményéről a szavazatokat összeszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodó szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(6) Az ülés vezetője a bizottság tájékoztatása alapján ismerteti a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

36. § (1) A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Vácduka Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) határozata.

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. § (1) A képviselő-testület elfogadott rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(3) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Vácduka Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.

(4) Az elfogadott rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni, melynek szövege: A rendeletet az SZMSZ-ben meghatározottak szerint ……………………….napján kihirdettem. ……………………jegyző.

(5) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára 15 napra történő kifüggesztésével történik.

(6) A kihirdetett rendeletet a település honlapján, valamint az www.njt.hu weboldalon is közzétételre kerül.

38. § (1) Az önkormányzati képviselő a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt.

(4) A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

39. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét, valamint a módosító, kiegészítő javaslatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(6) A jegyzőkönyvben a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen, hányan szavaztak igennel, hányan nemmel és hányan tartózkodtak.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.

(8) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(10) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(11) Az ülésen készült hangfelvétel nem selejtezhető, arról másolat nem készíthető.

(12) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

40. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy az aljegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Közmeghallgatáson egyedi hatósági ügy tárgyalására nincs lehetőség.

(7) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(8) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(9) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok tárgyalását követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

(10) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

41. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §- tartalmazza.

(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát és a tagok fogadó óráinak időpontját az 1. melléklet tartalmazza.

42. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles:

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az alábbiak szerint határozza meg:

(3) A képviselő joga:

43. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

44. § (1) A polgármester főállásban, az Mötv. 67. §-a által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

(3) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a korelnöknek.

45. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(2) A polgármester fogadóórája: minden hónap 3. hétfő:17-18 óráig.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

46. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a döntést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül, minősített többséggel dönt a kifogásolt ügyben.

(4) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára képviselő-testület titkos szavazással, minősített többséggel társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módja - a polgármester egyetértésével - a megbízatás időtartama alatt egy alkalommal megváltoztatható.

(3) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(4) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap 3. hétfője: 17-18 óráig.

(5) Az alpolgármester munkarendje: heti 1 óra, mely idő alatt ellátja a polgármester által számára meghatározott feladatokat.

48. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága: Ügyrendi Bizottság.

49. § (1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. Tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

(3) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

(4) Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre:

50. § (1) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

(2) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(3) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

51. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését, valamint a a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) X. Fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(3) A Képviselő-testülete jegyzőre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

52. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. §-a határozza meg.

(4) A jegyző és az aljegyző a Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási idejében tart ügyfélfogadást.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 14. pont I. besorolási osztályában szereplő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

53. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Kisnémedi Község Önkormányzatával közösen Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Vácdukai Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembevételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

54. § (1) A képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatás feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

(3) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátásának forrásait és kiadásait egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az központi költségvetés határozza meg.

(4) Az önkormányzat költségvetésének végrehajtó szervezete a Közös Hivatal, amely egyúttal ellátja az önkormányzat és intézményeinek meghatározott pénzügyi-gazdálkodási feladatait is.

(5) Az önkormányzat vagyonára és a vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(6) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásról zárszámadási rendeletet alkot.

(7) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(8) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzi.

(9) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján, külső szakértő-szervezet bevonásával, az előre elfogadott ütemterv alapján látja el.

56. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

57. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-ba foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, őrzi, ellenőrzi és jár el az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságára az Mötv.39.§ (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti, amely eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Mötv. 39. § (5) bekezdésébe foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

58. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított, Vácduka Község Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelete.