Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
a fák és fás szárú növények védelméről
Hatályos: 2025. 01. 23Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelete
a fák és fás szárú növények védelméről
[1] A klímavédelem helyzetére tekintettel a települési önkormányzatoknak kiemelt felelősségük, hogy a lombos fás szárú növényállomány védelméről gondoskodjon, különös tekintettel a jövő nemzedékekért vállalt felelősségre. Ezért egyes fás szárú növények kivágásának esetére az önkormányzati rendelet célja, hogy a kivágott fás szárú növények pótlása megtörténjen. Ezen kívül az önkormányzati rendelet célja az is, hogy az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokon történő fás szárú növények ültetése szabályozott rend szerint történhessen.
[2] Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljárva a Pest Vármegyei Kormányhivatal (környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) véleményének kikérésével Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja, hatálya
1. § (1) E rendelet célja a fás szárú növények rongálásának, értéke csökkenésének és pusztításának megakadályozása, egyes zöldterületi és zöldfelületi területeken a növényállomány indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása és a bekövetkezett károsodás csökkentése, valamint az indokolatlanul megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.
(2) A rendelet hatálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed Vácduka közigazgatási területén lévő fákra és fás szárú növényekre.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területére, azon területekre, ahol a fásítást egyéb jogszabályok korlátozzák (pl. vasúti töltések, energiavezetékek védőtávolságai, közlekedésbiztonsági védőzónák), a külön jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényekre, valamint a nem közterületi ingatlanon lévő gyümölcsfákra és cserjékre.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) csonkolás: fás szárú növény olyan mértékű visszavágása, metszése, csonkítása, amely a fás szárú növény további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, illetve a fa pusztulásához vezet;
b) dokumentáció: olyan rajzi, képi és írásos anyag, mely hitelesen alátámasztja a már bekövetkezett eseményeket vagy a kérelmezett tevékenységet (pl. jegyzőkönyv, fotók, szakvélemény, stb);
c) előnevelt fa: minimum 3 cm törzsátmérőjű, kétszer iskolázott fa;
d) előnevelt díszfa: lomblevelű, minimum 14/16 cm törzskörméretű, (5 cm törzsátmérőjű) kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru;
e) fasor: meghatározott fajú és fajtájú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák kifejlett korában várható koronaátmérőjétől;
f) fatelepítés: örökzöld, lombos, előnevelt facsemetéknek a természetes növekedés feltételeit biztosító talajba történő ültetése;
g) fás szárú növény: a fa és a cserje;
h) gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa;
i) inváziós fajú fás szárú növények: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott növények;
j) kertészeti szakvélemény: jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező szakértő vagy szervezet, vagy szakirányú végzettséggel rendelkező személy által végzett, a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére vonatkozó vizsgálaton alapuló szakértői javaslat a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban;
k) kertészeti terv: környezetrendezés esetén a fakivágás indokoltságát alátámasztó terv, amely tartalmazza:
ka) a műszaki leírást,
kb) meglévő állapot alaprajzát,
kc) kivágni tervezett fás szárú növények adatait (fajta, méret, darabszám),
kd) tervezett alaprajzot, burkolt és zöldfelületek, valamint a fás szárú növények helyének megjelölésével,
ke) telepítendő fás szárú növények jegyzékét fajta, méret és darabszám megjelöléssel.
l) költési időszak: e rendelet alkalmazásában a március 1-től augusztus 15-ig tartó időszak.
m) közterület: állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;
n) magánterület: minden olyan ingatlan, amely e rendelet alkalmazásában nem minősül közterületnek,
o) törzsátmérő: a fatörzs egy méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva;
p) törzskörméret: a fatörzs egy méteres magasságában mért kerülete centiméterben számolva;
q) ültetési időszak: a lombhullás és a rügyfakadás közötti időszak;
r) vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
Általános rendelkezések
3. § (1) A fás szárú növények védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.
(2) Tilos a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani.
(3) Tilos a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, vagy kipusztulásához vezethet.
(4) Fás szárú növényt kivágni, csak indokolt esetben, kérelem benyújtásával és a fakivágási engedélyt tartalmazó határozat birtokában, meghatározott pótlási kötelezettség teljesítése mellett lehet.
(5) A kiszáradt fát a tulajdonos vagy használó köteles a kiszáradást követő év június 30-ig kivágni, azonban a kivágás megkezdése előtt legalább 30 nappal köteles a jegyzőnek bejelenteni. A jegyző a tervezett kivágás indokoltságáról helyszíni szemlén győződhet meg. Az előzetes bejelentés nélkül végzett kivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül. Amennyiben a kiszáradt fát a tulajdonos nem vágja ki, erre a jegyző kötelezheti.
(6) A fakivágási engedélyt tartalmazó határozatban megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül az engedélyes köteles gondoskodni a kivágott fás szárú növény pótlásáról.
(7) A fapótlási előírás nem teljesíthető invazív fajokkal.
Közterületi ingatlanon történő fás szárú növények ültetése és védelme
4. § (1) Amennyiben tervezett építési munka (pl. útépítés, park- és játszótérépítés, kerítésépítés, építmény alapozás tervezési területén és a tervezési területtől számított 5 méteren belül közterületi fa található, úgy az építési munka kivitelezője szakmai konzultációt kezdeményez az önkormányzat képviselőjével.
(2) A fa védelmére a kivitelező köteles, akkor is, ha a védendő növény idegen tulajdonon áll.
(3) Meglévő fa vagy fasor közelében végzett közműfektetési, közműfeltárási munkák, úttükör ásása, továbbá árokásás, útbontás alkalmával, a munkálatok elvégzése során, a fás szárú növények védelme érdekében, olyan műszaki megoldást szükséges választani, továbbá olyan gondossággal kell eljárni, mely a meglévő fás szárú növény életképességét nem veszélyezteti.
(4) Építési anyagot deponálni fák törzsének 1 m-es környezetében tilos.
Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növények kivágása és pótlása
5. § (1) A közterületen történő fás szárú növény kivágására vonatkozó eljárás szabályait a fás szárú növények védelmével kapcsolatos Kormányrendelet határozza meg.
Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növények engedély nélküli kivágása és pótlása
6. § (1) Azt, aki engedély nélkül vágott ki közterületen fát, a hatóság a kivágott fa törzskörméretének kétszerese szerinti pótlásra kötelezi.
(2) Azt, aki engedély nélkül vágott ki közterületen cserjét a hatóság a kivágott cserjefolt m2-ben megadott nagyságának kétszerese szerinti pótlásra kötelezi.
Nem közterületi ingatlanon lévő fák kivágására és pótlására vonatkozó szabályok
7. § Hatályon kívül helyezve.
8. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
9. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 20/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 21.§-a és a 22.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.
1. melléklet a 12/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez
1. A fás szárú növények védelmével kapcsolatos Kormányrendelet alapján fakivágási engedélykérelemmel / bejelentéssel* fordulok a Vácdukai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjéhez. (*A megfelelő rész aláhúzandó!)
1.1. Kérelmező neve:
1.2. Címe:
1.3. Telefonszáma:
2. A kérelem/bejelentés KÖTELEZŐ tartalmi elemei:
2.1. A kivágás indoka: ……………………………………………………………………………….................................................................................................................................
2.2. Az érintett közterület neve, az érintett fás szárú növény pontos elhelyezkedése (szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással):
|
|
2.3. A kivágni tervezett/kivágott fás szárú növény(ek):
|
sorszám |
a fa/cserje faja, fajtája |
törzsátmérő (földtől számított 1 méter magasságban |
|---|---|---|
2.4. A tervezett / megvalósult kivágás kivitelezésének részletes leírása: ………………...................................................................................................................………………
2.5. A fás szárú növény(ek) tervezett pótlása:
|
sorszám |
fa/cserja faja, fajtája |
darabszám |
|---|---|---|
3. Fás szárú növény pótlása nem történhet az alábbiakban meghatározott fajok egyedeivel: fehér akác* (Robinia pseudoacacia), amerikai kőris* (Fraxinus pennsylvanica), mirigyes bálványfa* (Ailanthus altissima), cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa), kései meggy (Padus serotina), zöld juhar (Acer negundo), * Kivéve a kertészeti változatok.
4. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, és más ingatlanon a pótlás a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.
|
Kelt: ............................................................................... |
2. melléklet a 12/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 12/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez
1. Közönséges boróka (Juniperus communis)
2. Közönséges tiszafa (Taxus baccata)
3. Korai juhar (Acer platanoides)
4. Mezei juhar (Acer campestre)
5. Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
6. Tatárjuhar (Acer tataricum)
7. Mézgás éger (Alnus glutinosa)
8. Hamvas éger (Alnus incana)
9. Közönséges nyír (Betula pendula)
10. Pelyhes nyír (Betula pubescens)
11. Közönséges gyertyán (Carpinus betulus)
12. Mogyoró (Coryllus avellana)
13. Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
14. Kétbibés galagonya (Crataegus laevigiata)
15. Közönséges bükk (Fagus sylvatica)
16. Magas kőris (Fraxinus excelsior)
17. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp.pannonica)
18. Virágos kőris (Fraxinus ornus)
19. Homoktövis (Hippophaé rhamnoides)
20. Közönséges dió (Juglans regia)
21. Vadalma (Malus silvestris)
22. Csertölgy (Quercus cerris)
23. Magyar tölgy (Quercus frainetto)
24. Kocsányos tölgy (Quercus robur)
25. Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea)
26. Molyhos tölgy (Quercus pubescens)
27. Mandulalevelű fűz (Salix trianda)
28. Babérfűz (Salix pentandra)
29. Kecskefűz (Salix caprea)
30. Rekettyefűz (Salix cinerea)
31. Parti fűz (Salix eleagnos)
32. Csigolyafűz (Salix purpurea)
33. Lisztes berkenye (Sorbus aria)
34. Madárberkenye (Sorbus aucuparia)
35. Házi berkenye (Sorbus domestica)
36. Barkóca berkenye (Sorbus torminalis)
37. Fehér nyár (Populus alba)
38. Szürke nyár (Populus canescens)
39. Rezgő nyár (Populus tremula)
40. Fekete nyár (Populus nigra)
41. Vadcseresznye (Prunus avium)
42. Májusfa (Prunus padus)
43. Vadkörte (Pyrus pyraster)
44. Kislevelű hárs (Tilia cordata)
45. Ezüst hárs (Tilia tomentosa)
46. Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)
47. Közönséges fanyarka (Amelanchier ovalis)
48. Közönséges borbolya (Berberis vulgaris)
49. Pukkanó dudafürt (Colutea arborescens)
50. Cserszömörce (Cotinus coggygria)
51. Húsos som (Cornus mas)
52. Veresgyűrű som (Cornus sanguinea)
53. Seprűzanót (Cytisus scroparius)
54. Csíkos kecskerágó (Euonymus europeus)
55. Közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
56. Közönséges sárgaakác (Laburnus anagyroides)
57. Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)
58. Jerikói lonc (Lonicera caprifolium)
59. Ükörkelonc (Lonicera xylosteum)
60. Sajmeggy (Prunus mahaleb)
61. Közönséges bodza (Sambucus nigra)
62. Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
63. Mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata)
64. Kányabangita (Viburnum opulus)
65. Ostorménfa (Viburnum lantana)
66. Gömbjuhar (Acer plat. Globosum)
67. Virágos gömbkőris (Fraxinus ornus Mecsek)
68. Vérszilva (Prunus cer. Nigra)
69. Piros virágú galagonya, díszgalagonya (Crataegus l. Paul’ Scarlet fl.) −
4. melléklet a 12/2024. (XI. 19.) önkormányzati rendelethez
1. belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén
1.1. szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,
1.2. a 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter,
1.3. a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,
1.4. cseresznyefa, dió-és gesztenyefa, hársfa, platán, tölgy esetében 5,00 méter,
2. külterületnek a zártkerten kívül eső részén
2.1. gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 méter,
2.2. minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter,
2.3. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,
2.4. törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,
2.5. vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,
2.6. cseresznyefa estében 5,00 méter
2.7. dió-és gesztenyefa esetében 8 méter,
3. külterületnek a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a 2. pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
3.1. az 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter,
3.2. a 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter,
3.3. a 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,
3.4. fa esetében 8,00 méter.