Apaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdése, 26. §-a, 32. § (1) b) pontja, 32. § (3) bekezdése, 47. § (2)-(2a) bekezdései, 48. § (4) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 62. § (2) bekezdése és 132. § (4) bekezdése, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed az Apaj Község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

2. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet az érdekelt a közös önkormányzati hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) terjesztheti elő.

(2) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Köteles a Hivatal felhívására családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni, a költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(3) Ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő nagykorú személy nem rendelkezik jövedelemmel – nappali tagozatos tanuló kivételével, amit iskolalátogatási igazolással köteles bizonyítani –, köteles igazolást csatolni kérelméhez arról, hogy álláskeresőként tartják nyilván.

(4) Ha szociális támogatás időtartama alatt a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élők anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, a kérelmező azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenteni.

(5) A Hivatal munkatársa az igénylő szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít.

(6) E rendelet vonatkozásában hatóság a képviselőtestület, a szociális bizottság, a polgármester és a jegyző.

(7) E rendelet alkalmazása során a jövedelem számításánál irányadó időszak számítására a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) 131. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell eljárni.

2. Hatásköri rendelkezések

3. § (1) A képviselőtestület egyes, az Sztv.-ben meghatározott hatásköreit

a) – e rendelet eseti jellegű eltérő rendelkezése és a (2) bekezdés kivételével – a szociális bizottságra,

b) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 31. § (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányuló kérelem esetében a polgármesterre

ruházza át.

(2) A képviselőtestület a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos, az Sztv. 50. § (4) bekezdése szerinti hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(3) A képviselőtestület egyes, a Gyvt.-ben meghatározott hatáskörei közül

a) a Gyvt. 32. § (1) a) pontja szerinti határozat meghozatalát és
b) a Gyvt. 18. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásnak minősülő önkormányzati segély megállapítását
a szociális bizottságra ruházza át.

II. Fejezet
Pénzbeli ellátások
3. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása

4. § (1) Az aktív korúak ellátására, valamint a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező vagy a jogosult

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház helyiségeit, azok burkolatait, nyílászáróit, berendezési tárgyait a szennyeződésektől megtisztítja és tisztán tartja,

b) az ingatlan állagmegóvásáról és a rendeltetésszerű állapot fenntartásáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértemet és speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat elvégzi,

c) a rágcsálók és rovarok irtásáról és elszaporodásuk megelőzéséről gondoskodik,

d) az ingatlan területén hulladékot nem halmoz fel, a keletkező hulladék szabályszerű elhelyezéséről és az annak a közszolgáltatás keretében történő elszállításra való átadásáról gondoskodik,

e) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában a kerítéssel kívül határos egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá a járdaszakasz és az út közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről gondoskodik,

f) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gyommentesítéséről gondoskodik,

g) az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz vagy házhoz tartozó udvar, kert gyommentesítéséről gondoskodik,

h) az ingatlanhoz tartozó füvesített vagy füves területek nyírásáról legalább kéthetente gondoskodik,

i) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről gondoskodik,

j) az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén naponta többször) a síkosságtól mentesíti.

4. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei

5. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségügyi vagy mentális állapota, illetve családi körülményei miatt közfoglalkoztatásban történő részvételét akadályozó vagy kizáró tényező áll fent rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az (1) bekezdés értelmében közfoglalkoztatást akadályozó vagy kizáró egészségügyi vagy mentális illetve családi körülménynek minősül ha, az aktív korúak ellátására jogosult személy

a) olyan tartósan vagy végleg fennálló krónikus szervi betegségben szenved, amely alkalmatlanná teszi a munkavégzésre, vagy

b) olyan pszichiátriai betegségben szenved – különösen depresszió, szociális fóbiák, agorafóbia, skizofrénia – amely alkalmatlanná teszi a munkavégzésre, vagy

c) szenvedélybeteg.

(3) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy esetében a rehabilitációs szakértői szerv által kiállított, munkaképesség-csökkenés vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást, illetve amennyiben a kérelmező ilyen szakvéleménnyel nem rendelkezik, akkor a háziorvos igazolását, melyhez mellékelni kell azt a szakorvos által kiadott zárójelentést, szakvéleményt, amely az igazolást megalapozza.

(4) Ha a (2) bekezdésben felsorolt feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára – amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll – rendszeres szociális segély jár.

6. § (1) Az Szt. 37/A. § (1) bekezdése értelmében az együttműködési kötelezettség körében kijelölt szerv a Dömsöd–Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) A Családsegítő Szolgálat az általa szervezett, beilleszkedést segítő programokról, a programok helyéről és időpontjáról az együttműködést vállalót a program megkezdése előtt legalább 8 munkanappal írásban értesíti.

(3) Az együttműködést vállaló az együttműködés keretében

a) a Családsegítő Szolgálatnál az ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, az általuk előírt időpontban megjelenik,

d) eleget tesz az Sztv.-ben és az ellátást megállapító határozatban előírt kötelezettségeinek.

(4) A Családsegítő Szolgálat az együttműködés keretében

a) figyelemmel kíséri az ellátás megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,

b) az együttműködést vállalót a jogerős határozat alapján nyilvántartásba veszi,

c) tájékoztatja az együttműködést vállalót a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés szabályairól,

d) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül az együttműködést vállaló bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról az együttműködést vállalóval írásbeli megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart az együttműködést vállalóval és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – az együttműködést vállaló bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

g) jelzi a jegyzőnek, ha az együttműködést vállaló nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének,

h) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(5) A jegyző az együttműködés keretében

a) az együttműködést vállaló részére megállapított ellátásról szóló határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak,

b) tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot, ha

ba) a rendszeres szociális segély folyósítását jogosultság megszűnése miatt meg kell szüntetni,

bb) az együttműködést vállaló a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint a munkaügyi központtal az álláskeresési megállapodás megkötését.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha együttműködést vállaló a számára felróható okból

a) az ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

b) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e) az ellátás folyósításával, jogosultságának felülvizsgálatával kapcsolatos nyilatkozatban valótlan adatot közöl,

f) munkaviszonyt létesít és azt az elhelyezkedéstől számított 15 napon belül nem jelenti be.

(7) A Családsegítő Szolgálat által szervezett programok:

a) a csoportos készségfejlesztő tréningek,

b) önsegítő, problémafeltáró csoportfoglalkozások,

c) álláskereső klubfoglalkozások,

d) egyéni tanácsadások (életvezetési, munkavállalási, mentálhigiénés),

e) együttműködés a családgondozóval a 14 év alatti gyermek napközbeni ellátásának megszervezése érdekében.

(8) Az együttműködés eredményességének elősegítése érdekében az önkormányzat az illetékes munkaügyi központtal együttműködési megállapodást köt.

5. Önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai

7. § (1) Önkormányzati segély annak nyújtható, akinek esetében az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(2) Az önkormányzati segély megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező

a) ne essen a 8. § (9) bekezdésének hatálya alá, és

b) biztosítsa lakókörnyezetének rendezettségét a 4. § (1) bekezdése alapján.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély annak részére nyújtható,

a) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy
b) aki tartásra köteles hozzátartozó, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti,
feltéve, ha nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) b) pontja szerinti vagyonnal.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, a Hivatalban kell benyújtani, és csatolni kell hozzá

a) saját kézzel írt és aláírt jövedelemnyilatkozatot minden nagykorú családtag részéről,

b) jövedelemigazolást,

c) a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(5) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben, valamint a Kormányrendelet 32. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmet legkésőbb a halálesetet követő 45 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelem részletes indoklásában – amennyiben azt nem elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igénylik – elő kell adni a segély alapjául szolgáló rendkívüli élethelyzet, valamint időszakos vagy tartós létfenntartási gond körülményeit, továbbá a segély felhasználási céljának (céljainak) pontos megnevezését.

8. § (1) Az önkormányzati segély mértéke – a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel – alkalmanként legfeljebb tízezer forint.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.

(3) Amennyiben a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné, az önkormányzati segély mértéke megegyezik temetési költségek teljes összegével.

(4) Abban az esetben, ha az önkormányzati segély megállapítását megalapozó körülmény a családban élő gyermek életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzetet idéz elő, az önkormányzati segély mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.

(5) A polgármester természeti katasztrófa, valamint egyéb elemi csapás, így különösen lakástűz, árvíz, belvíz, földrengés, robbanás vagy a lakhatást biztosító épület megsemmisülése esetén legfeljebb hatvanezer forint összegű önkormányzati segélyt állapíthat meg.

(6) Azonnali beavatkozást igénylő, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben a polgármester rendkívüli gyógyszersegélyként – előzetesen igazolt gyógyszerköltségekre és élelem vásárlásához – alkalmanként legfeljebb tízezer forint összegű önkormányzati segélyt, illetve az (5) bekezdés szabályai szerint kamatmentes kölcsönt állapíthat meg.

(7) Az önkormányzati segély kizárólag a kérelemben nevesített célra használható fel, melyet a jogosult a felhasználást követő 15 napon belül arra alkalmas módon (pl. számlával) igazolni köteles.

(8) Annak a személynek, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a 7. § (7) bekezdése szerint igényelt önkormányzati segélyt a kérelemben meghatározott célra használta fel, a támogatást megállapító határozat meghozatalától számított egy éven belül újabb önkormányzati segély nem állapítható meg.

9. § Az önkormányzati segély megállapítása vonatkozásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, időszakos vagy tartós létfenntartási gond különösen:

a) ha a gyermek betegsége miatt a szülő harminc egymást követő napot meghaladó táppénzt vesz igénybe,

b) ha a gyermek betegsége miatt társadalombiztosítási szerv által nem finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul, és közgyógyellátásra nem jogosult,

c) a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála az árvaellátás megállapításáig,

d) közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nyugdíjminimumot meg nem haladó egy főre eső átlagos jövedelme mellett e személyek hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

e) a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

f) családfenntartó közeli hozzátartozó vonatkozásában a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélküliség a munkahely elvesztésétől számított 30 napig, feltéve, hogy a munkahelyét elvesztő új munkahelyet – ideértve a közmunkaprogramban való részvételt is – ez időszakon belül nem szerzett,

g) ha valamely, a gyermekkel közös háztartásban élő családtag bűncselekmény sértettjévé válik és e cselekmény folytán legalább a Büntető Törvénykönyv szerinti kisebb kár keletkezik, feltéve, hogy a kár mértékét valószínűsítik,

h) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás újbóli üzembe helyezésének anyagi terhe, feltéve, hogy a hátralék rendezése megtörtént,

i) a gyermek vagy a szülő betegségéből adódó olyan mértékű többletkiadás, mely alkalmanként a család összjövedelmének 5%-át meghaladja,

j) a gyermek iskoláztatása, amennyiben az iskoláztatással kapcsolatos egyszeri kiadások a család összjövedelmének 15%-át meghaladja,

k) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy munkabérének késedelmes folyósítása miatt kialakult helyzet.

6. A pénzbeli ellátások folyósításának szabályai

10. § A pénzbeli szociális ellátások kifizetése a Hivatal házipénztárában történik. A folyósítás a jogosult kérelmére – saját költségére – folyószámlára való banki átutalással is teljesíthető.

III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
7. Természetben is nyújtható ellátások

11. § (1) A szociális ellátások közül

a) az önkormányzati segély, és
b) a rendszeres szociális segély
természetben is nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális ellátások természetbeni juttatása elsősorban abban az esetben indokolt, ha a jogosultságot megalapozó szociális krízishelyzet kialakulása a kérelmező, illetve családja életvezetési problémáira vezethető vissza. Ennek megállapításához a családsegítő szolgálat helyzetértékelésében (környezettanulmány) foglalt nyilatkozat (javaslat) irányadó.

(3) A 8. § (4) bekezdése alapján megállapított önkormányzati segély elsősorban akkor nyújtható természetbeni ellátás formájában, ha

a) a kérelem a gyermek étkezési térítési díjának támogatására irányul vagy,

b) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítaná (pl. az étkezési térítési díjat nem fizette meg). Ennek megállapításához a családsegítő szolgálat helyzetértékelésében (környezettanulmány) foglalt nyilatkozat (javaslat) irányadó.

12. § (1) A rendszeres szociális segélyt részben természetbeni szociális ellátás formájában kell megállapítani az Sztv. 47. § (2a) bekezdésének első mondatában meghatározott feltétellel.

(2) Természetbeni szociális ellátásnak minősül e § (1) bekezdése tekintetében

a) az étkezési utalvány és

b) a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(3) Az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott természetbeni ellátás folyósítását kell megállapítani abban az esetben, ha a védelembe vett kiskorú után intézményi térítési díjat kell fizetni. Az ellátás folyósítása közvetlenül az intézmény részére történik átutalással, az intézmény számlája ellenében. Amennyiben az intézményi térítési díj összege nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, a (3) bekezdés a) pontja szerinti természetbeni juttatást kell nyújtani a jogosult részére.

(4) A természetbeni szociális ellátás megállapítása előtt minden esetben ki kell kérni a kirendelt családgondozó véleményét.

8. Közgyógyellátás

13. § (1) Méltányossági jogcímen az jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében

a) az egy főre jutó családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A 13. § (1) b) pontjában meghatározott költséget az igényléssel egyidejűleg hitelt érdemlően igazolni kell.

IV. Fejezet
Szociális szolgáltatások
9. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodási formák

14. § Apaj Község Önkormányzata az Sztv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a c)-e) pontokban foglalt szolgáltatásokat, valamint a Gyvt. 94. § (2a) bekezdésében foglalt tevékenységet társulás útján, a Családsegítő Szolgálat közreműködésével biztosítja.

V. Fejezet
Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.